A soft skillek szükségességéről egyre többet beszélnek. Nem véletlenül, hiszen egyre fontosabbak is. Ráadásul nemcsak a munkahelyeken, hanem az élet minden területén. Vannak azonban tényleg olyan fontos készségek, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek.

Top soft skillek, amelyekkel érdemes foglalkozni

Nemcsak fontos készségekkel jövünk, amelyeket csiszolni szükséges, hanem olyan ötletekkel is, amelyek ezek fejlesztését célozzák meg. A World Economic Forum januári jelentéséből kiderül, hogy bár 2030-ra a munkavállalók alapkészségeinek 39%-a megváltozik, az odáig vezető úton nagyon fontos a folyamatos tanulás és átképzés annak érdekében, hogy a készségigényekhez igazodni tudjanak mind a munkavállalók, mind pedig a munkaadók.

Kommunikáció

Ebbe beletartozik az írásban és szóban megnyilvánuló kommunikáció is, hiszen mindegy, hogy távmunkában dolgozunk vagy egy csapatban személyesen jelen vagyunk, esetleg az ügyfelekel kell bánnunk, a kommunikáció elengedhetetlen. Elképesztően fontos soft skill, amelyet blogolással, naponta történő naplóírással lehet pallérozni írásban. A szóbeli kommunikációt az úgynevezett toastmasters klubok foglalkozásain lehet hatékonyan elsajátítani. Ugyanakkor otthoni gyakorlásként is bevethető a storytelling, amelyet érdemes kamerával rögzíteni, vagy élőben közvetíteni, hogy legyen tétje és mások is hallhassák, visszajelzéseket küldhessenek.

Analitikus gondolkodás

A gyorsan változó környezetben az önálló gondolkodás és döntéshozás kulcsfontosságú soft skill, amellyel akár lépésekkel mások előtt járhatunk. Ezt akár játszva is fejleszteni lehet, méghozzá logikai játékokkal. A sakk, a sudoku is tökéletes lehet erre, de akár egykori, már magunk mögött tudott problémát is feleleveníthetünk és próbáljuk meg azt máshogy megoldani, mint egykor tettük. Vesd be a tervezői gondolkodás módszertanát, amely nemcsak kiváló eszköz lehet, hanem gondolkodásmóddá is nőhet. Ez azt jelenti, hogy a megszokottól egy eltérő nézőpontból nézünk a problémára és így keressük annak megoldását is. Kereshetünk erre irányuló képzéseket, workshopokat is, hogy gyakorlatias tudással vérteződjünk fel.

Kritikai gondolkodás

Az rendben, hogy a mesterséges intelligencia az életünk részévévé válik, de nem hagyatkozhatunk csak arra. A tények helyett értékessé válik az értelmezés és az összefüggések megértése is. Érdemes akár csoportosan is egy-egy problémát körüljárni, azt boncolgatni.

Alkalmazkodóképesség és rugalmasság

A technológiai fejlődés és változó munkakörnyezetek mind megkövetelik, hogy ezeket a soft skilleket finomítsuk, csiszoljuk, ráadásul egyre keresettebbek is.

Ez azonban azzal járhat, hogy ki kell lépnünk a komfortzónánkból, hogy a megszokottól más ingerekkel is gazdagodjunk. Ha ezeket szeretnénk fejleszteni, akkor érdemes új helyzetekbe beleugrani és kipróbálni magunkat benne. Jelentheti azt, hogy új hobbit, mozgásformát keresünk, de gyakorolhatod a growth mindset-et is.

Empátia és érzelmi intelligencia

Az egyre modernebb világunkban még nagyobb szükség van ezekre a soft skillekre, mert javítják az együttműködést, a konfliktuskezelést és vezetői képességeket. Azzal is többek vagyunk, ha pszichológiai témájú könyveket, cikkeket, tanulmányokat olvasunk. Kiváló gyakorlás lehet az is, ha az aktív hallgatást gyakoroljuk akkor, amikor a családtagokkal, barátokkal, munkatársakkal beszélgetünk. A lényeg, hogy megpróbáljuk más helyzetébe beleképzelni magukat és megérteni azt, hogy máshogyan is lehet látni a dolgokat.

Önmenedzsment

A hibrid munkavégzés során az önálló időbeosztás létfontosságú. A pallérozásához használj időmenedzsment módszereket, úgymint a Pomodoro technika vagy az Eisenhower-mátrixot. Ugyanígy szükséges a hatékony stresszkezelő módszerek megtalálni, amelyre nincs egységesen bevált módszer, ezért érdemes kipróbálni a meditációt, a relaxációt, a mindfullness gyakorlatokat.

Agilitás

A jövőbe nem látunk ugyan, de azt tudjuk, hogy minden folyamatosan változik körülöttünk és ez megköveteli tőlünk a tanulást is, amely kulcsfontosságú lehet az élet minden területén, beleértve a munkát is. Ne féljünk új tanfolyamokba belevágni.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Soft skillek, amelyekre most a legnagyobb szükség van bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Nincs olyan, hogy álommunka 

„Bárcsak a 20-as éveimben mondták volna nekem, hogy nincs olyan, hogy „álommunka”. Ha ezt már akkor tudom, akkor bizonyára alaposan átgondoltam volna időben, mit is jelent számomra a siker. Akkoriban azt hittem, hogy ha álmaim munkáját csinálom, akkor egyszerűen és könnyedén jutok feljebb a ranglétrán. Csak mostanában jöttem rá, hogy a munkában elért siker és kiteljesedés számomra azt jelenti, hogy folyamatosan fejlődök és tanulok, kapcsolatot tartok másokkal. Van időm mélyen elgondolkodni és alkotni. Büszke vagyok az elvégzett munkámra. Ez azt is jelenti, hogy a munkán kívül is vannak olyan dolgok, amelyek inspirálnak és értelmet adnak az életemnek. A munka lehet szórakoztató és tartalmas, de nem szólhat minden csak arról.” – Alisha Ramos, a Girls’ Night In alapítója

Ne törődj a társadalmi elvárásokkal!

„Sok időt töltöttem azzal, hogy aggódtam olyan emberek miatt, akik gonoszak és negatívak voltak a nagy álmommal kapcsolatban. Azt hiszem a 26 éves énemnek azt mondanám, ne aggódj annyira azok miatt, akik nem hisznek abban, amit csinálsz. Helyette inkább bízz az ösztöneidben.” – Ayesha McGowan , a Liv Racing TeqFind profi országúti kerékpárosa

Vállalj kockázatot! 

„A 20-as éves nagyszerű időszak a karrier kocázatok vállalására. Ebben az időszakban még könnyebb visszarázódni egy-egy kudarcból.” – Martinus Evans, maratonista, futóedző és a Slow AF Run Club alapítója

Soha nem vagy öreg a karrierváltáshoz 

„Nem kell életed végéig ugyanazt csinálnod. Soha nem késő meggondolni magad, soha nem vagy túl öreg ahhoz, hogy karriert válts. Soha sincs rossz idő valami újba belekezdeni. Persze ijesztő lehet a későbbi életedben belemerülni valami ismeretlenbe, de rendkívül kifizetődő is lehet. Lehet, hogy új készségeket kell elsajátítani vagy fel kell hagyni a régi kényelemmel, de ez ne akadályozzon meg. Még a tetoválások és a házasságok sem állandóak, higgyétek el tapasztalatból tudom.” – Carla Stickler, Spotify szoftvermérnök és Broadway előadó 

Ismerd meg saját magad! 

„Tölts jelentős időt önmagad megismerésével. Légy saját magadhoz nyitott és őszinte. Tanuld meg, miben vagy igazán jó, ismerd a gyengeségeid, tudd, mi motivál, mi tesz boldoggá és eredményessé. Tudd, mi iránt tudsz igazán lelkesedni, ismerd a saját szenvedélyed. A legtöbb ember egy életen át dolgozik, de sokan úgy érzik, mindez muszáj és fogalmuk sincs, mi tenné őket igazán boldoggá. Azok az emberek viszont tudják ezeket a dolgokat a legboldogabbak és a legsikeresebbek közé tartoznak.” – Jamal Robinson, a New England Brewing Co. értékesítési és marketing igazgatója.

Forrás: HuffPost 
Szerző: G.P.

A Íme a legjobb karriertanácsok, amiket 30 éves korodra megtanulhatsz  bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A HBR kutatója a Yale Egyetemen vezetőknek tanított érzelmi intelligenciát, és tanúja volt annak, milyen átalakító hatása lehet a sikerre. Három kulcseleme az érzelmi intelligenciának az öntudatosság, az önszabályozás és a pozitív kapcsolatok. Legújabb könyvében, a Sovereign-ban, tudományos alapú stratégiákat vizsgál, amelyek segítségével ezeket a készségeket gyorsan fejleszthetjük.

Érzékeld az öntudatosságodat két perc alatt

Amikor egy helyzetre olyan módon reagálunk, amit később megbánunk, az általában nem szándékos. Egyszerűen csak hiányzik az öntudatosságunk.

Mi az öntudatosság? Az a képesség, hogy tudatosak legyünk azzal kapcsolatosan, hogy mi történik a fejünkben – például hogy mérgesek vagy fáradtak vagyunk-e – és ne essünk az impulzív viselkedés csapdájába, amikor valaki túllépi a határainkat.

Egy egyszerű gyakorlat segíthet az öntudatosságunk növelésében:

1. Figyeljük meg testünk állapotát.
2. Vegyük észre a gondolataink sűrűségét
3. Figyeljük meg az érzelmeinket.

Ez a gyakorlat segít gyorsan felmérni belső állapotunkat és stresszszintünket. Így eldönthetjük, hogy optimális állapotban vagyunk-e a következő feladatunkhoz.

Önszabályozás a légzésed segítségével

Egyéb tanulmányok szerint a légzőgyakorlatok az egyik leghatékonyabb és leggyorsabb módjai az érzelmek kezelésének valós időben. Például próbáljuk meghosszabbítani a kilégzéseinket, mert ez lassítja a szívverésünket és megnyugtat minket.

Egy gyakorlat: csukjuk le a szemünket, lélegezzünk be négyig számolva, majd lélegezzünk ki nyolcig számolva legalább két percig. Ez aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, amely segít a testünknek pihenni és emészteni.

Kapcsolatok építése mikro-momentumokkal

Vannak emberek, akikkel a találkozásunk után kimerültnek érezzük magunkat, míg mások után reménykedőnek és energikusnak. A különbség a pozitív energizálók jelenlétében rejlik, akik megértik a mikro-momentumok fontosságát.

Ezek a személyek pozitív hatással vannak jólétünkre és képesek extrém szintű produktivitást teremteni a szervezetünkben. Az érzelmileg intelligens emberek tudják, hogyan teremtsenek pozitív kapcsolatokat empátiával, őszinteséggel és együttérzéssel.

Próbáljuk meg minden találkozást lehetőségként látni arra, hogy felemeljük a másik személyt. Egy bók, egy nevetés vagy egy együttérző szó csodákra képes. Kutatások szerint nem csak a másik személy fog jobban érezni magát, hanem mi is, feltéve, hogy szavaink és tetteink őszinték.

Meditáció és az érzelmi intelligencia

A rendszeres meditációs gyakorlat segíthet növelni az öntudatosságot, az érzelmi intelligenciát és a pozitivitást. A meditáció erősíti az agy azon területeit, amelyek elősegítik az önkontrollt, az öntudatosságot és az érzelemszabályozást.

Kapcsolataink munkahelyünkön nagyon fontosak, mégis ritkán kapunk formális oktatást vagy képzést arról, hogyan viszonyuljunk másokhoz. Az érzelmi intelligencia fejlesztése – különösen az öntudatosság, az önszabályozás és a pozitív kapcsolatok – nem csak kellemesebbé és produktívabbá teszi interakcióinkat, hanem növeli jólétünket és jobb vezetőkké tesz minket.

A Ezzel a 3 gyakorlattal növelheted az érzelmi intelligenciád bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Kilépek a komfortzónámból 

Mantrázd magadban újra és újra, hogy eljött az ideje annak, kilépj a komfortzónádból. Ez elsőre nehéz lehet, kezdetben kényelmetlenül is érezheted magad egy-egy szituációban, de próbáld magadnak manifesztálni, hogy ez egy nagyobb cél érdekében történik. Iratkozz be egy továbbképzésre, tanfolyamra, sajátíts el újabb készségeket, mert ezek lesznek azok, amik a későbbi karriered kiteljesedése során a segítségedre lesznek. 

Megismerkedek új emberekkel 

Ha egy picit introverált vagy, akkor az új emberekkel való kapcsolatok kiépítése az első ponthoz is igazodik, hiszen ez egy olyan szitu, amikor ki kell merészkednek a csigaházadól. Viszont próbáld tudatosítani magadban, hogy ezzel kapcsolatokat építesz, olyan kapcsolatokat, amik a jövőben hasznosak is lehetnek a számodra. Hiszen a lehetőségek, ajánlások a legváratlanabb helyekről is érkezhetnek, szóval semmiképpen se becsüld alá a kapcsolatok erejét. 

Mindig tanulok valami újat 

Nyugodtan mondogasd magadnak, hogy folyamatosan tanulhasz, függetlenül attól, hogy a karriered melyik szakaszában vagy éppen. Természetesen a mantrán túl bátran keress is tanfolyamokat, képéseket, ahol bővítheted a tudásod, szélesítheted a látóköröd. Ha folyamatosan tanulsz, új készségekre tehetsz szert, valamint rugalmassá, alkalmazkodóbbá válhatsz  karriered során. A tanulási hajlandóság ráadásul olyasvalami, amit a cégek nagyon tudnak értékelni a munkavállalóban. 

Elmondom az ötleteimet 

Sok munkáltató nagyra értékeli, ha az alkalmazottak megosztják a gondolataikat és az ötleteiket egy-egy projekt kapcsán. Nyugodtan vezesd elő te is, amit elképzeltél: ha nem is egy az egyben valósul meg, az nagyszerű érzés tud lenni, hogy te is hozzájárultál egy projekt sikeréhez. 

Olyan munkát fogok végezni, amit élvezek 

Rengetegen követik el azt a hibát, hogy olyan munkakörben ragadnak, amit már egyáltalán nem szeretnek. Pedig, ha élvezed a munkád, akkor az sokkal nagyobb elégedettséghez, termelékenységhez és hatékonysághoz vezethet. Az egyik legjobb karriertanács tehát, amit magadnak adhatsz, hogy tudatosítod magadban, te is megérdemelsz egy olyan munkahelyet, ahol értékelnek és elismernek. Ha a jelenlegi munkád nem ilyen, akkor itt az idő, hogy mindent megtegyél a váltás érdekében, hiszen máskülönben a kiégés veszélye fenyegethet. 

Forrás: Indeed 
Szerző: G.P. 

A 5 nagyszerű karriertanács, amit önmagadnak adhatsz bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Lépten-nyomon szembe jön velünk egy önismeretre, önfejlesztésre buzdító tartalom, amely azzal kecsegtet, ha elolvasod, akkor több leszel. Képes leszel valamire, amire azelőtt nem. Azt a világot éljük, amikor azt igyekeznek velünk elhitetni, hogy minden megtanulható, csak akarni kell. És amikor akarat is van, meg szándék a fejlődésre, akkor szembe találhatjuk magunkat azzal, hogy valamire mégsem vagyunk képesek. Tudod miért? A válasz nagyon egyszerű: Mert vannak korlátok, amelyeket nem tudunk átugrani és önfejlesztéssel sem leszünk képesek megtanulni. Szembe kell nézni azzal is, hogy van, amin akkor sem tudunk változtatni, ha nagyon szeretnénk és teszünk is azért. Csak ezt rossz el- és beismerni, elfogadni. A személyes fejlődésünkben gyakran tévhitek gátolnak meg. Ezek a következők:

Tehetség

A veleszületett tehetség sem kizárólagos abban, hogy valaki sikeres legyen. Ha mögötte nincs kitartás, folyamatos fejlődés, akkor a tehetség nem biztos, hogy ki tud bontakozni sikerré. Minden irtózatos tehetség nélkül is sikeres lehet valaki és még csak zseninek sem kell lenni hozzá. Ám szükség van tanulásra, fejlődésre, kitartásra, akaratra, elszántságra.

A kudarc

Életünk kötelező velejárója. Aki sikeres és tehetséges valamiben, az nem jelenti azt, hogy sosem csalódott, veszített. Sőt, mindezek mögött mély csalódások, keserűségek is állhatnak, amelyek megerősítik és tanítják az embert.

Gyors változás

Az, aki valamiben jelentős eredményeket ért el, egyáltalán nem azt jelenti, hogy mindaz azonnal bekövetkezett. Az csak a végeredmény, de mögötte sok tanulás, számos rizikós döntés, komoly csalódás és hibák sorozata is az utat jellemezheti.

Másnak bevált

Azért, mert valaki esetében működik egy módszer, az nem jelenti azt, hogy másnál is beválik. Mindenkinek a saját útját kell kijárnia, ez pedig olykor sok kereséssel jár.

Önzőség

Az önismeret és az önfejlesztés nemcsak az önimádók jellemvonása. Az önmagát tisztelő és kedvelő ember odafigyel belső hangjaira, arra, hogy milyen vágyak tombolnak benne, amelyeket lehetőség szerint igyekszik kielégíteni.

Érzelmi fegyelem

Az érzelmek túlságos szabályozása visszafojtja az emberben tomboló vágyakat és gondolatokat. Saját magunk fejlődése az érzéseink felismerésével kezdődik.

Pénz és csillogás

Mindenkinek más a vágya és bár pénzből élünk, de az önfejlesztés eredménye nemcsak pénzben mérhető. A kicsi eredménynek éppúgy lehet örülni, de fejlődhetünk szellemileg és érzelmileg is, amelyek felismerése legalább akkora élmény.

Önsegítő tartalmak

Ha elolvasunk egy csodaszerként is alkalmazható könyvet, akkor minden bizonnyal felvérteződünk olyan ismeretekkel, amellyel a biztos siker várható. Felejtsd el! Valóban hozzájuthatunk hasznos információkhoz, de a valódi fejlődés az ennél sokkal több és összetettebb. Egy könyv kizárólag önmagában nem fog segíteni. Ehhez mi kellünk leginkább.

A kor akadály

Vannak, akik azt gondolják, hogy lemaradtak az önfejlődésről és már „öregek” ahhoz, hogy lépéseket tegyenek azért. Pedig mindez nincs korhoz kötve. Mindenki életútja egyedi és sok minden befolyásolja, hogy mikor jön el az igény és a felismerés az önfejlesztésre. Sosem késő belekezdeni.

Rónai Márta

A Az önfejlesztés mítoszai – Ezek a tévhitek gátolják a személyes fejlődést bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Specific: specifikus, konkrét

Fontos, a célt egyértelműen meg kell fogalmazni, hogy mindenki tisztában legyen a kijelölt iránnyal. Ha projektmendzserként dolgozol és a te feladatod a stratégia kiépítése, akkor határozd meg, hogy mi az elérendő cél, majd pedig fogalmazd meg a csapat számára, mik azok a lépések, amiket meg kell tenni annak érdekében, hogy eljussatok A-ból B-be. 

Measurable: mérhető, követhető 

Egy SMART cél esetében két dolognak kell mérhetőnek lennie: az előrehaladásnak, valamint annak, hogy teljesült-e végül a kitűzött cél. Előbbi egyébként azért lényeges, mert segít megteremteni a fókuszt, így tervezett időkeretben lehet maradni. 

Achievable: megvalósítható, akció orientált 

Nagyon fontos, hogy a céloknak reálisnak kell lenniük. A célok kitűzése során nem szabad túlságosan elrugaszkodni a valóságtól, mert annak csalódás lehet a vége. Ennek ellenére a cél jelentsen kihívást, máskülönben nem lesz motiváló a dolog. 

Relevant: releváns, fontos

A célokat összhangba kell hozni a vállalat küldetésével. A célok kitűzése során a csapat vizsgálja meg, hogy az/azok illeszkednek-e a vállalat stratégiájához. 

Time-related: határidőhöz kötött

A céloknak mindig kell egy határidővel rendelkezniük. A határidő nélküli célok ugyanis nem túl sokat érnek, hiszen így nem lehet felismerni majd, hogy sikerrel vagy kudarccal zárult-e valami. Éppen ezért a SMART célok kitűzése során mindig van egy határidő, egy végső dátum. Ez persze nem azt jelenti, hogy a projekthez kapcsolódóan minden munka el is készül, de azon a ponton a vállalkozás már tudja értékelni a célokat és akár újakat is kitűzhet. 

A SMART célok előnye 

A SMART célok kitűzésének számos előnye van, ezért nagyon is érdemes megfontolni a cégeknek, hogy hozzáadják az üzleti eszköztárukhoz. A SMART célok előnyei abban rejlenek, hogy azonosítják az erősségeket és a gyengeségeket, továbbá motivációt adnak a sikerhez. Ha egy cég vagy azon belül a csapat tudja, mi az irány, merre kell haladni, akkor sokkal nagyobb a reális esély a sikerre is. Ha pedig mindez nem volna elegendő, akkor fontos hozzátenni, hogy egy jó SMART cél kihívást is jelent, ami kikényszeríti az alkalmazottakat a komfortzónából.

Forrás: Forbes 
Szerző: G.P. 

A Minden, amit a SMART célokról tudni kell  bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Önképzés a mai világban

A korunkra jellemző gyors technológiai változások, gazdasági instabilitás és a társadalmi kihívások komoly feladatok elé állítják az embert. Az alkalmazkodás képessége segítette az emberiséget a túlélésben és a fejlődésben, így most sincs ez másképp. A túlélés érdekében szükség van azon képességek és készségek fejlesztésére, amelyek segítségével hatékonyan navigálhatnak az egyre komplexebb világban. 

Aki a folyamatos fejlődésben nemcsak a kihívást, hanem a lehetőséget is látja, az bizony versenyképes tud maradni a munkaerőpiacon és az egyéni karrierfejlődést is elősegíti.

Hányszor mondták nekünk gyerekként, hogy amit megtanulsz, az a tiéd. Most pedig mindez valósággá válhat akkor, ha felnőttként is az élethosszig tartó tanulást célozzuk meg. Az önfejlesztés ugyanis egy belső változást is előidéz. Nagy eséllyel az életminőség is megváltozik, ezáltal pedig megnövekedhet az érzelmi stabilitás és az elégedettség.

A folyamatos önfejlesztés hatással van az önbizalomra és hatékonyabb életvezetési stratégiákat is kínál, amelyekkel könnyebb kezelni az élet nehézségeit. 

Motiváció nélkül mit sem ér

A mai világban mindez szükséges a boldoguláshoz, csakhogy motiváció nélkül alábbhagyhat. Ezt pedig úgy lehet magunkban fenntartani, ha…

• a célokat megfogalmazzuk és azokat időnként felülvizsgáljuk, hogy van-e még létjogosultságuk az életünkben,
• megkeressük magunkban azokat a belső hajtóerőket, amelyek vezényelni fognak az úton,
• olyan tevékenységet választunk, amely szórakoztató és érdekes számunkra,
• ha a haladás nyomon követésével szemmel látható az előrehaladás mértéke,
• kell szorgalommal és kellő rugalmassággal rendelkezünk és az alkalmazkodás is nagy segítségünkre lehet,
• kívülről is érkezik támogatás a nehéz időszakban, amely erőt adhat a folytatáshoz,
• az önfejlesztésben nem esünk át a ló túlsó oldalára, ezért mindig ügyelni kell a pihenésre, a feltöltődésre.

A hosszútávú önfejlesztés eszménye akkor valósítható meg, ha mindig találunk valami kapaszkodót, amely tovább motivál ebben.  

Rónai Márta

A Hosszútávú önfejlesztés: motiváció fenntartása bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A konfrontáció kerülése 

Ha hajlamos vagy kerülni a konfrontációt, mondván a béke fontosabb, akkor azzal csak azt éred el, hogy hosszú távon a szőnyeg alá söpröd a munkahelyi problémákat, amikre aztán nem születik megoldás. Még rosszabb, ha ezt a magánéletben is így csinálod, mondván a szüleid is így tettek. Persze nem azt vonjuk kétségbe, hogy a családod a lehető legjobb tudása szerint próbálta egyengetni az utad, de lássuk be a felmenőink szerették elodázni a gondokat és úgy csinálni, mintha nem lenne semmi baj. Ez ma már viszont egyáltalán nem módi, a céges kultúrának pedig egyre kevésbé része. Tudd, a konfrontációnak egyáltalán nem kell agresszívnak lenni, a cél nem egy óriási veszekedés. Viszont, ha nem értesz egyet valamivel, annak bátran adj hangot, egy építő jellegű beszélgetés, ahol tisztelettel fejezed ki a gondolataidat csak előre viheti a csapatot. 

Haragot tartasz 

Sajnos előfordulhat, hogy a munkahelyeden érnek sérelmek, az irányodba érkező negatívumok jelentős százaléka feltehetően nem személyes problémákból fakad. Éppen ezért, ha te mindent magadra veszel és haragot tartasz, azzal arra engedhetsz következtetni, hogy alacsony érzelmi intelligenciával rendelkezel és nem működsz túl jól csapatban. Ha ez így is van, akkor nagyon fontos a felismerés, ugyanis ha hosszabb távon ragaszkodsz ezekhez a fals elképzelésekhez, akkor annak a mentális és akár a fizikai egészséged is kárát láthatja. 

Passzív-agresszív megjegyzések 

Sajnos a szüleink hajlamosak lehetnek passzív-agresszív módon rendezni egy-egy vitát, később pedig megeshet, hogy ezt a viselkedésmódot te tovább viszed a felnőtt életedbe. Ha a munkahelyeden ilyen módon fejezed ki a nemtetszésed azzal kizárólag azt éred el, hogy a kollégáid távolságot fognak tartani tőled, ráadásul ez esetben is elterjedhet rólad a hír, hogy nem vagy jó csapatjátékos. A nyílt, őszinte kommunikáció hidd el, sokkal célravezetőbb. A problémák nyílt megvitatásával hatékonyabban oldahatóak meg a vitás vállalati szituációk, a cég pedig így erősebb és hitelesebb kapcsolatokat lesz képes kialakítani. 

Félelem a kudarctól 

Ha a munkahelyeden állandóan attól rettegsz, hogy kudarcot vallasz, az a szüleid korábbi hozzáállásából fakadhat. Ők ugyanis képesek voltak mindent a legrosszabb forgatókönyv szerint elképzelni. Fontos azonban, hogy észben tartsd, a pozitív hozzáállás tényleg csodákra képes. Nyilván kelleni fog a sikerhez, a kitartás, az alázat és rengeteg munka, de ha nálad a bizonyos pohár inkább félig tele van, akkor nagy baj nem érhet. 

Forrás: Bolde 
Szerző: G.P. 

A 4 mérgező munkaszokás, amit szüleinktől tanultunk bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Amikor az emberek az reflektálásra gondolnak, általában egy sötét, privát szoba jut eszükbe ahol az ember gyertyafényben gondolja át a legsötétebb, legmélyebb lévő titkait. Erre a szokásra szeretnénk felhívni a figyelmet és megmutatni, hogyan segíthet a teljesítményünkön, a kapcsolatainkon és abban, hogy jobb döntéseket hozzunk, legyenek azok kis vagy nagy döntések. Egy 2020-as felmérésben melyet a BCG és BVA végzett el a kérdés a következő volt: Mitől lesz valaki jó vezető? Mik a legfőbb tulajdonságaik és képességeik? A reflektálás mindennapos gyakorlása a lista öt legfontosabb tulajdonsága között volt. Emellett a listán az empátia, jó hallgató készség, megfontoltság, és csapatépítés képessége szerepelt.

A reflektálás a tanulásról szól. Az életünk eseményeinek történéseire való visszatekintést jelenti ítélkezés nélkül, kritikus szemszögből átértékelve. Két vezetői professzor, James Bailey és Scheherezade Rehman így írja le a reflektálást:

Egy őszinte pillanatra visszatekinteni a múlt eseményeire, arra, hogy mi működött és mi nem, mit lehetne még tenni és mit nem.

A reflektáláshoz bátorság szükséges. Figyelmesnek és körültekintőnek kell lenni hozzá.

Szóval hogyan is kéne csinálnunk?

Először vessünk egy pillantást a sportokra. A sportok többségében nem az egyéni teljesítményről szólnak, hanem arról, hogy a csapat együttesen hogyan teljesít. A sportolók a meccs közben, után és hosszabb idő elteltével is reflektálnak. A meccs során egy elhalasztott pont szerzésen gondolkodnak, mit tudnának a következő pontszerzés lehetőségének alkalmával máshogyan csinálni. A meccs végeztével összeülnek és videón visszanézik, hogy legközelebb mit kéne máshogyan csinálniuk, mi vált be és mi nem. Ez akár eltérhet attól, hogy a meccs közben mit gondoltak. Később pedig a nyereségeik és veszteségeik közötti hasonlóságokat tanulmányozzák hogy még jelentőségteljesebb következtetéseket vonhassanak le.

Ugyanennek a folyamatnak kéne, de inkább muszáj lenne lezajlania a munkahelyen. Persze nem videófelvételek visszanézésének formájában. Lehet ez akár riportok, tudatos gondolkozás, gyakoribb és fókuszáltabb beszélgetés formájában is. A lényeg, hogy megtaláljuk mi az ami számunkra a legjobban működik és, hogy komolyan elköteleződjünk a rekflektálás mellett. Ha a reflektálást szokásunkká tesszük, idővel sokkal jelentőségteljesebb következtetéseket vonhatunk le, mert elkezdünk bizonyos mintázatokat észrevenni a munkánk eseményeiben, amire következetesség nélkül nem lennénk képesek. 

Paul egy remek példával szemléltetni a reflektálás fontosságát. Legtöbbünknek vannak megbeszélései. Paul éppen a napi meetingjére tartott, amikor egy kollégájával kezdett el beszélgetni. A munkatársa életében először vezetett le egy meetinget a cég egyik ügyfelével. A megbeszélés az egyik projekt haladásáról szólt, aminek ő volt a felelőse. Azt mondta Paulnak, hogy a meeting szörnyen alakult. Nem jutott az addigi megtett lépések végére, nem tudta elmondani milyen nehézségekbe ütközött és milyen döntéseket hozott meg a megoldásuk érdekében. A következő lépésekről és a felelős emberekről sem tudott beszámolni.

Eldöntötte, hogy a következő meetingeket egy agendával fogja kezdeni, hogy mindenki számára világos legyen az, hogy mi a megbeszélés célja. Ez a példa is bizonyítja, hogy a reflektálás nagyban segítheti a munkánkat. Segít abban, hogy jobb döntéseket hozzunk, jobb következtetéseket vonjunk le.

Ez egyeseknek mind feleslegesnek és egyértelműnek tűnhet, de az igazság az, hogy sokan nem szánunk elég időt a mindennapos önreflexióra. Paulnak is ez a szokás segített abban, hogy eldöntse mi is szeretne lenni valójában.

A nap végén ülj le, vegyél egy mély levegőt és próbálj meg kizárólag a mai napodra reflektálni. Megfogod látni, hogy milyen mértékű pozitív változást hoz majd életedbe!

A A szokás, ami megváltoztathatja a karriered bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A Jobcapital-nál mindennapjaink része, hogy állásokról, pozíciókról beszélünk, hiszen ez a munkánk. Valamivel ritkábbak a karriertanácsadások, ahol nem csak jelenlegi tervekről, hanem akár 5 éves szakmai tervezésről is szó esik.

Most nézzük meg az alapoktól kezdve, hogy mit is jelent a karrierút, a különböző gyakori példák felvázolásán keresztül egészen addig, hogy hogyan tervezd meg a saját utad.

Mi az a karrierút?

A karrierút az a szakmai megállókkal tűzdelt sorozat, ahol minden szakasz akár egy-egy munkahely, vezetve téged a rövid és hosszú távú szakmai céljaid felé. Tulajdonképpen a karrierút az az útvonal, amelyen végig haladsz a karriercéljaid eléréséhez.

Bár sokak célja, hogy a karrierjük során minden egyes állás egyenesen vezessen a következő felé és mindegyik jobb legyen az előzőnél, azonban ez nem mindig van így. A karrierút kanyargós is lehet és néha visszafordul kicsit, mielőtt elérné a kívánt célt.

Gyakori a szinten maradás, az ún. oldalirányú elmozdulás, és nem ritka a visszalépés (karrier-visszaesés) sem. Persze a karrierutak teljesen meg is változhatnak; néha a szakmai célok változnak, vagy a családi kötelezettségek válnak prioritássá, vagy az élet dob elénk más útjelzőket.

Példák karrierutakra

Az utak, amelyek a karriercélok felé vezetnek, szinte korlátlanok, akárcsak a végcél variációk is. A lehetőségek hatalmas tárházát nem tudjuk teljesen felsorolni itt, hozunk néhány példát:

Karrierútvonalak:

Informatikai karrierút
Informatikai szak → Gyakornok → Fejlesztő / Tesztelő (szoftver, web) → Csoportvezető → IT vezető

Marketing
Marketing gyakornok → Marketing asszisztens → Marketing munkatárs → Marketing menedzser → Marketing vezető →  Chief Marketing Officer (CMO)

Kiskereskedelem
Kiskereskedelmi értékesítési munkatárs → Pénztáros → Fogyasztási cikkek csoportvezetője → üzletvezető-helyettes → üzletvezető → Területi vezető

CNC ( CNC-s karrierről itt már írtunk )
CNC operátor → CNC gépkezelő → CNC gépbeállító → CNC programozó → Csoportvezető

Számvitel
Junior könyvelő → Senior(mérlegképes) könyvelő → Főkönyvelő → Pénzügyi / Gazdasági vezető

Pénzügy
Pénzügyi elemző → Senior kontroller → Pénzügyi / Gazdasági vezető

Fizikoterápia
Biológia és élettan szak → Fizikoterápia doktora → PT rezidens → Fizikoterapeuta → Magánpraxis

Oktatás
Gyermeknevelési alapdiploma → Pedagógiai asszisztens → Tanár → Igazgatóhelyettes → Igazgató

Média
Szerkesztőségi gyakornok → Szerkesztőségi asszisztens → Szerkesztőasszisztens → Segédszerkesztő → Vezető szerkesztő → Főszerkesztő

Milyen karrierutat válasszak?

Most, hogy tisztázódtak a fogalmak és néhány példát is láthattál a karrierutakból, talán felvetődik a kérdés:

Melyik karrierút az, ami nekem való?

Fontos megjegyezni, hogy a karrierutak nem statikusak. Mindig lesznek hirtelen buktatók vagy előre nem látható események, amelyek miatt kerülő utat kell választanod, vissza kell fordulnod, vagy ritka, szerencsés esetekben – illetve a Jobcapital segítségével  – előre fogsz ugrani a ranglétrán.

A karrierút tervezés pontos lépései

Karriertervezés egy olyan szó, amelyet mindenki hallott már, mégis sokak számára homályos marad a konkrét gyakorlata. A jó hír az, hogy a karriertervezés nem annyira ijesztő, mint amilyennek tűnik. Sőt, egy átgondolt stratégia segíthet megőrizni a karrierutad irányítását és biztosítani, hogy olyan munkákat végezhetsz, amelyek valóban érdekelnek. Most következnek a gyakorlati lépések, amelyek segítségével megalapozhatod a karriered.

1. Feladatok meghatározása
   Kezdj el egy listát összeállítani a jelenlegi munkakörödben végzett feladataidról. Ez a lista segít meghatározni, mely feladatokat élvezed a legjobban, és melyek azok, amelyek nélkülözhetetlenek számodra.
2. A szívhez közel álló feladatok
   Vannak olyan feladatok, amelyeket valóban élvezel? Ezt nevezhetjük a „szívhez közel álló feladatoknak”. Ha ezek a feladatok nem részei a munkakörödnek, gondold át, hogyan integrálhatnád őket a karrieredbe.
3. Pozíciók meghatározása
   Gondolkozz el azon, hogy milyen pozíciókban tudnád elvégezni a listád feladatait. A lista segíthet meghatározni, milyen munkakörökben érzed jól magad, és melyek illenek hozzád a legjobban.
4. Fejlődés
   Gondold végig, milyen képességek hiányoznak ahhoz, hogy a választott pozícióban dolgozhass. Tervezd meg, hogy miként tudod ezeket a képességeket fejleszteni.
5. A piac
   Ismerd meg a munkaerőpiacot. Milyen pozíciók vannak, melyek hasonlóak a tiédhez? Milyen fizetési tartományban vannak ezek, és mely régiókban vagy iparágakban vannak a leginkább jelen a hasonló pozíciók?
6. Az áhított cégek
   Ha fontos számodra a munkakörnyezet, akkor állíts össze egy listát a cégekről, ahová szívesen mennél dolgozni. Fontos, hogy ezt a listát naprakészen tartsd, és hogy legyen egy „kizárt” lista is – azaz olyan helyek, ahová semmi esetre sem mennél dolgozni.
7. Network
   Az épített kapcsolati hálód segíthet felismerni az új lehetőségeket, és nyitva tartani az ajtókat a jövőben. Fontos, hogy ezeket az értékes kapcsolatokat ápoljuk, és rendszeresen kommunikáljunk velük.
8. Folyamatos figyelem
   Tartsd szemmel a potenciális munkahelyeket. Ismerd meg a cégeket, ahol dolgozni szeretnél, és kövesd azokat az iparági trendeket, amelyek befolyásolhatják a karriered. A szakmai rendezvények látogatása során az új trendek megismerése mellett új ismerettségeket is szerezhetsz.
9. Szűkítsd a kört
   Ellenőrizd, hogy van-e összhang a keresett pozíciók és a vállalatok között, amelyeket szem előtt tartasz. Ez nem csak azt jelenti, hogy a cégnek van-e nyitott pozíciója, de azt is, hogy az adott cég működése, kultúrája és céljai összhangban vannak-e a saját karrierterveiddel.
10. Tanulj nyelveket
    A magasabb pozíciók betöltésénél szinte elengedhetetlen legalább egy nyelv magas szintű ismerete. Ha a jelenlegi munkádban erre nincs szükség, érdemes fejleszteni vagy szinten tartani.

Soha ne hagyd abba a tanulást sem. A munkaerőpiac gyorsabban változik, mint valaha. A szakmai út tervezése izgalmas folyamat, amelyben a saját ambícióid, képességeid és érdeklődési köröd a főszereplők. Ne feledd, hogy a karrierutad a te kezedben van, és bárhol is tartasz épp, mindig a te döntésed, hogy merre mész tovább. Mindig lesznek kihívások és buktatók, de a neked megfelelő karrierút kiválasztása és követése nagyban hozzájárulhat az életedben elért sikerhez és boldogsághoz. Kezdd el ma a tervezést és indulj el a karrierutadon!

Szerző: Tarnai Attila / Marketing manager / Jobcapital
Forrás: Jobcapital

A A karrierút: Hogyan tervezzünk egy sikeres pályafutást? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.