Aki volt már álláskereső, az pontosan tudja, milyen megterhelő ez az időszak mentálisan és lelkileg. Főleg, ha a meglévő állásunkat szeretnénk egy másik, számunkra kedvezőbb állásra cserélni. Az álláskeresés önmagában ugyanis munkaként is értelmezhető, vagyis amikor azt a fizetett munkánk mellett végezzük, valójában olyan érzés lehet, mintha másodállásban dolgoznánk.

A megfelelő, sőt, az álomállás megtalálásához és megszerzéséhez ráadásul több energiára is szükség van, legyen az kreatív energia, vagy csupán az önéletrajzunk finomra hangolásához szükséges idő-és energiaigény. Ez indukálja az ördögi kört: ha ugyanis munka után esténként, fáradtan, a napi teendők elvégzését követően vetjük bele magunkat az álláskeresési folyamatba, és a fáradtságunkat tetézi, hogy esetleg napközben sok értékes energiát veszítünk, mert nem szeretjük a munkánkat, a főnökünket, a kollégánkat, vagy talán már a kiégés skáláján vagyunk, akkor a többlet energiát nagyon nehéz megteremteni. Mit lehet ilyenkor tenni?

Jövőképet teremteni az álláskeresésben

Az első és legfontosabb lépés, hogy tisztázzuk magunkban: hogyan szeretnék élni, hogyan szeretném érezni magam a mindennapokban. Szabadabbnak, örömtelibbnek, fókuszáltnak, motiváltnak, lazának? 8-nál hamarabb fel sem akarok kelni reggel, esetleg délután 4-kor már hazafelé tartanék? Szeretnék legalább 1 órát naponta magamra szánni, edzeni, a hobbimmal foglalkozni, a gyerekeimmel játszani, vagy nyugodtan kutyát sétáltatni? Mi az, amit most a munkámban – vagy amiatt – nem tudok megadni magamnak, de mindenképp meg szeretnék?

Figyelem, ez az a pont, ahol szabadjára engedhetjük a fantáziánkat; tehát nem segít, ha korlátok közé szorítjuk magunkat bizonytalanságból, vagy mert nehéz hinnünk abban, hogy juthat-e nekünk ilyen jövő. Úgy tudjuk támogatni magunkat, ha minden egyes kételkedés pillanatában megnyugtatjuk és meggyőzzük magunkat: jár nekem, hogy jól érezzem magam a munkámban.

Ha ezt alaposan átgondoltuk, akkor teret engedhetünk a képzeletünk vizuális szintjének. Jó érzés elképzelni, hogy milyen lesz, amikor így fogok élni, milyen lesz, amikor így fogom érezni magam. Miért fontos ez? A vágyaink és szükségleteink tudatosításával és vizualizálásával kizökkenthetjük magunkat a mindennapi rutinvilágunkból, képesek leszünk legalább annyi energiával feltölteni magunkat, hogy lépéseket tudjunk tenni a saját jóllétünk érdekében. Mondhatnám úgy is, hogy reményt adunk magunknak. Jövőképet teremtünk.

A „kétségbeesett döntés csapdája”

A következő lépésben hasznos lehet, ha cégekkel, pozíciókkal ismerkedünk. Ezt megtehetjük a számunkra szimpatikus vállalatok weboldalainak, social media felületeinek olvasásával, vagy akár – ha van lehetőség rá – személyesen, a cég épületének, környezetének megtekintésével is. Minél több vállalat és pozíció, munkaterület kerül a látóterünkbe, annál pontosabb képünk lesz arról, hogy számunkra mik a preferenciák.

A harmadik lépés annak átgondolása, hogy hogyan szeretnénk tölteni egy átlagos munkanapunkat. A lehető legrészletesebben megtervezhetjük egy ideális hétköznapunkat. Ez azért lényeges, mert ennek segítségével is arra ösztönözzük az agyunkat, hogy a szűrőinket és a számunkra fontos szempontokat meghatározzuk. Ha a keresési szempontjaink csupán a bérezésre és a lokációra szűkülnek – természetesen nem lebecsülve ezek jelentőségét –, akkor könnyen eshetünk a „kétségbeesett döntés csapdájába”.

Álláskeresés során gyakran élünk át egzisztenciális bizonytalanságot, kétségbeesést, a remény és reménytelenség hullámzását, önbizalomhiányt. A válasz nélküli jelentkezések, az elutasítások teljesen természetes részei az álláskeresési folyamatnak, mindazonáltal ezek a tények jelentősen hátráltatnak bennünket az energetizált, tudatos és lelkes állapot megteremtésében, fenntartásában.

Amikor a kétségbeesés, a bizonytalanság eluralja a gondolatainkat és nincs velük szemben bennünk lelkesítő, bátorító ellensúly, akkor eshetünk a saját csapdánkba, és hozhatunk olyan döntést, amely nem az érdekeinket szolgálja; sokkal inkább a bizonytalanságunk – ideiglenes – megnyugtatását.

Ezzel szemben, amikor látjuk a saját tudásunkat, tapasztalatainkat, tisztában vagyunk a saját értékességünkkel, akkor egészen más szempontok szerint keresünk és fogadunk el állásokat.

ÉN vagyok az álláskeresés fókuszában

Miért fontos, hogy tudatosan és kétségbeeséstől mentesen, vagyis higgadtan döntsünk egy állás kapcsán? Ha munkát szeretnénk váltani, akkor bizonyosan valamiért nem vagyunk elégedettek a jelenlegi helyzetünkkel. Ha a „kétségbeesett döntés csapdájába” kerülve, elhamarkodottan fogadunk el egy új állást, amely valójában köszönőviszonyban sincs a szükségleteinkkel és szempontjainkkal, akkor viszonylag rövid időn belül nagy eséllyel ugyanabba az elme-és érzésállapotba, mindset-be fogunk kerülni, mint amiben jelenleg vagyunk. Emellett azt az üzenetet közvetítjük magunknak, hogy: nem fontosak a vágyaim és szükségleteim. Vagy ennél is rosszabb: nem érdemlem meg, hogy szerethető munkám legyen, nem érdemlem meg, hogy jól érezzem magam.

Ezzel egyre távolabb kerülünk a saját belső preferenciáinktól, és az egészséges önértékelésünktől. Miért ne dönthetnénk ezért úgy, hogy itt az ideje, hogy magunkat helyezzük a fókuszba?

Az álláskeresés folyamatában a racionalitás és a tények tudatos átgondolása mellett fontos szerepe van az intuíciónak. Akkor tudunk önazonosan jelen lenni ebben a rendkívül ambivalens időszakban, ha rendszeresen adunk időt magunknak arra, hogy akár csak néhány percre befelé figyeljünk, és engedjük, hogy az érzéseink és megérzéseink segítsenek emlékeztetni a szükségleteinkre.

Szerző: dr. Pápai Anita life és business coach, www.coachandcoffee.hu

A Önéletrajz és Önismeret: A tudatos álláskeresés alapjai bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Karrierváltás negyvenévesen?

Akár még ötvenévesen is lehetséges. Ehhez azonban elhatározás, nyitottság és némi bátorság is szükséges. A valami újba kezdők jellemzően azért fordulnak más hivatás felé, mert már nem szeretik a munkájukat, esetleg nem is szerették már akkor sem, amikor ezt a szakmát választották. De előfordulhat, hogy már nem találnak kihívást a mindennapi feladatokban, esetleg unják vagy kiégtek. Az is megeshet, hogy már nincs szükség a korábban megszerzett szaktudásra, mert elhal a szakma, vagy már nem lehet annyit keresni adott munkával, amiért megérné bejárni dolgozni. Ok lehet a továbblépés lehetőségének hiánya, és az is gyakran áll egy pályaváltásról szóló döntés hátterében, hogy valaki végre azt szeretné csinálni, amire mindig is vágyott és megadja magának a „munkaboldogság” lehetőségét.

A legfontosabb kérdések, amelyeket érdemes tisztázni

Az első pálya, szakma választásánál az emberek többsége érzelmi alapon döntött, esetleg a közelben lévő iskolák közül választott. Érett felnőttként azonban már szert tettünk bizonyos önismeretre, ami elengedhetetlen a sikeres karrierváltáshoz. Ugyanis nem elég csupán az új foglalkozás tartalmát ismerni, az is fontos, hogy lássuk: kompatibilisek vagyunk-e vele. Döntésünkben néhány jól megfogalmazott kérdés is segíthet.

– Miben vagyok jó, tehetséges? Melyek az erősségeim, illetve a gyenge pontjaim?

– Mi motivál a munkámmal kapcsolatban?

– Vállalkozóként vagy alkalmazottként látom magamat az új munkámban?

– Ismerek-e valakit, aki az általam vágyott munkát végzi? (Ha igen, kérdezd meg a bejárt útról és az esetleges nehézségekről.)

– Az egyéni kompetenciáim, a személyiségem, az értékrendem összeegyeztethető-e az új munkával, a munkakörülményekkel?

– Mennyi időbe és pénzbe kerül az új szakma elsajátítása?

– Meg tudok-e élni az új munkából, azaz van-e rá kereslet?

A siker egyik összetevője: a tervezés

Egy karrierváltás az esetek nagyobb részében nem megy egyik napról a másikra, és ez egy olyan jelentős fordulat az ember életében, ami mindenre kihat: a családra, a megélhetésre, a pszichológiai egyensúlyra stb. Ezért – ha csak nincs külső kényszerítő tényező – érdemes végiggondolni, akár 2-3 évre előre, hogy milyen hatások érvényesülnek az életedben: a gyerekek iskolába mennek/végeznek, lejár az autó- vagy a házhiteled, esetleg valamelyik családtagodat ápolnod kell? Ezek mind megjelennek az anyagi helyzetedben, a szabadidődben, de az életed minőségében is.  

Pontosíts!

Míg 20 évvel ezelőtt a villanyszerelők nem a legtisztább körülmények között dolgoztak, ma az esetek többségében (a gyárakban) szinte steril gyártósorokon, robotokkal kiegészítve végzik a munkájukat. De a pályát választók vagy az álláskeresők fejében még mindig a régi emlékek élnek. Ezért tehát érdemes alaposan megismerni a választott szakma sajátosságait, a benne dolgozók kihívásait, a stresszt okozó körülményeket, a várható nehézségeket. Járd körbe, hogy mennyibe kerül pénzben és időben az új szakma elsajátítása, kitérve olyan részletekre is, hogy hol lehet gyakorlatot szerezni. Majd érdemes kalkulálnod: mennyi idő alatt térül meg a befektetésed, mennyit tudsz keresni az új szakmáddal. Ha mindezt pontosan látod, könnyebb lesz meghoznod a döntést és megtenni az első lépést.

Szerző: Kis Tünde

A Legtöbben nem ússzuk meg karrierváltás nélkül bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.