Voltál már valaha annyira elmélyülve egy feladatban, hogy szinte észre sem vetted, ahogy elrepül az idő? Eltűnt a külvilág, nem éreztél fáradtságot, csak a teljes bevonódást, örömöt és fókuszt? Ha a válaszod igen, akkor már tapasztaltad a flow-élményt.

A flow állapotot az a különleges pszichológiai élmény, amelyet Csíkszentmihályi Mihály azonosított. A pozitív pszichológia egyik úttörőjeként azt gondolta, hogy a flow az emberi kiteljesedés és teljesítmény központi eleme. Vagyis egy olyan mentális állapot, amikor az ember teljesen elmerül abban, amit csinál. Ilyenkor nagy a fókusz az adott feladatra, megszűnik az idő reális érzékelése, a belső motiváció nagyon dolgozik, élményszerű, élvezetes a munkavégzés, kikapcsol az önreflexió és azonnali a visszacsatolás a cselekvésről, a munkáról.

Ahogy magas Csíkszentmihályi is megfogalmazta:

A flow az, amikor azt érezzük: nem tudnánk jobban élni ezt a pillanatot.

Igazán szerencsés és jó helyen van az, aki a munkahelyi környezetben is megtapasztalhatja ezt. Nem csupán kellemes élményről van szó, hanem versenyelőnyt is jelenthet. Azok a munkavállalók, akik gyakran tapasztalják meg a flow-t, jobban teljesítenek a munkában, kreatívabbak és a lelki jóllét jellemzi őket.

A boldogság és hatékonyság rejtett kulcsa

A Penn Positive Psychology Center kutatásai szerint a pszichológiai jóllét jellemzője az értelem és a cél (Meaning), az elköteleződés (Engegement), a kapcsolatok (Relationships), a pozitív érzelmek (Positive Emotion) és a teljesítmény (Accomplishement). Az úgynevezett PREMA-modell elemei pedig szoros kapcsolatban állnak a flow-val. Ez az állapotban ugyanis növeli az elköteleződést, erősíti a hatékonyságot, csökkenti a kiégés esélyét, elégedettséget érez az ember és javítja a mentális egészséget.

A produktivitással karöltve

A flow nem csak jó állapot, de jó hatással van az egyéni teljesítményre, mert maximális koncentrációttesz lehetővé, gyors tanulást és készségfejlődést biztosít, motiváltabbá tesz, növeli a kreativitást és egyben az autonómiát is.  

Aki nap mint nap képes a munkahelyi flow megtapasztalására, az nemcsak azt jelenti, hogy jó munkahelye van, hanem hosszú távon növeli a munkával való elégedettséget, csökkenti a fluktuációt.

Mi kell hozzá?

A flow nem véletlenül alakul ki és nem is a csillagok állásában van a megoldás. Több feltételnek szükséges egyszerre megvalósulnia, ezek  a következők:

• Világos cél, azaz pontosan tudjuk, hogy mit várnak el tőlünk, merre kell mennünk és ezért mit kell elérni.
• Azonnali visszajelzés, vagyistudnunk kell, hogy jól haladunk-e.
• A kihívás megfelelő szintje, azaz a feladat elég nehéz ahhoz, hogy lekössön, ugyanakkor nem annyira, hogy az megugorhatatlan lenne.
• Képességek megléte, vagyis a munka során kompetensnek érezzük magunkat.
• Nyugalom, amikor  képesek vagyunk a mély fókuszra és semmi nem tereli el a figyelmünket.
• Autonómia, azaz beleszólásunk van abba, hogyan végezzük a munkánkat.

5-ből 5 flow-s munkanap

Talán beláthatatlan célnak tűnik, de igenis megvalósítható akkor, ha tudatosan kialakítasz magadnak olyan időzónákat, amikor ebbe az állapotba tudsz kerülni. Gondod végig, hogy egyáltalán átélteted-e már ezt az emelkedett élményt a munkádba és ha igen, akkor mi volt az?

Térj ki a rutinfeladatok elől és állj be abba a sorba, ahol az izgalmasabb, de ismeretlenebb feladatokat osztják. Lehet, hogy ehhez az állapothoz szükséged lesz némi önfejlesztésre is, ugyanis a flow ott jelenhet meg, ahol nagyobb kihívás előtt áll az ember. Mindig kérj visszacsatolást, visszajelzést, mert segít a további fejlődésben.

Ha mindezt meg tudod valósítani, élményszerűvé válhatnak a munkahelyen eltöltött napjaid is. Jusson eszedbe Csíkszentmihályi Mihály igaz szava:

A boldogság nem olyasmi, ami csak úgy történik velünk… hanem olyasmi, amit mi magunk idézünk elő.

Sokan úgy élik meg munkanapjaikat, hogy kötelező rossz, ahová nem azért megyünk, hogy boldogok legyünk, mert ez csak a kiváltságosoknak jár. Ha sikerül úgy alakítanunk a munkát, hogy az rendszeresen hozzájuttasson ehhez az állapothoz, akkor nemcsak hatékonyabbak, sikeresebbek lehetünk, de boldogabbak is.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pixabay

A A munkahelyi flow-élmény – Segíti a boldogságot és a produktivitást?! bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Ha van munkahelyünk, akkor fenn tudunk maradni: tudjuk biztosítani a kiadásainkat, fizetőképesek vagyunk a boltban. Az anyagi biztonság azonban csak az egyik része annak, amit a munkahelyünk nyújtani tud. Nem csak a pénz számít, ha a munkahelyi biztonságról beszélünk.

Nincs rosszabb, mintha mérgező munkakörben, rosszul funkcionáló és kommunikáló munkatársakkal (mindegy, hogy melyik részről generált a konfliktus) kell együtt dolgozni. Ebben a helyzetben még a magas fizetést is felülírja egy olyan közeg, ahol a dolgozó nem érzi jól magát, nem tud kiteljesedni, esetleg elnyomást, megkülönböztetést tapasztal. A pszichológiai biztonság mindennél többet érhet és azt is elmondjuk, hogy ehhez mi szükséges.

Milyen a pszichológiailag biztonságos munkahely?

Egy hely, ahol nemcsak a munkavégzés teljesül, de a munkatársak beszélhetnek a gondolataikról, az érzéseikről, a problémáikról és meghallgatásra találnak, és mégsem kell attól félni, hogy emiatt megválnak tőlük.

Olyan támogató környezet, amelyben a vezetők és a munkatársak is reagál(hat)nak a kérdésekre, a javaslatokra és ennek célja nem a másik elnyomása, hanem a konstruktív fejlődés. A hibázás emberi életünk része és ezt nemcsak elfogadják, hanem tanulási lehetőségként kezelik.

Nincs irigység, ha valakinek jobb ötlete támad. Azt közösen finomhangolják és osztják meg egymás között, hogy a vállalat minél sikeresebben működhessen.

Ahányan vagyunk, annyiféle meglátással bírunk, de egy támogató és elfogadó csapatban nemcsak meghallgatják egymást, hanem elismerik azt, ha valaki jót mond. Olykor pedig együtt vállalják a kockázatokat a fejlődésért és nem mutogatnak ujjal egymásra akkor, ha valami mégsem sikerül.

A pszichológiailag támogató munkahelyi közeg nem működhet empátia és tisztelet nélkül, ennek kölcsönösen kell megvalósulnia.

Álom és valóság együtt

Ahol emberek dolgoznak együtt, ott érdekek, érzelmek, egyéni nézőpontok kerülnek felszínre, amelyek olykor ütközhetnek. Ez nem azt jelenti, hogy egy pszichológiailag biztonságos munkahelyen sosincs konfliktus. A titok abban rejlik, hogy azokat ne csak meg tudják beszélni, de össze is tudják hangolni annak érdekében, hogy eredményesen működhessenek. Ha a fentieket sikerül megvalósítani, akkor ez megmutatkozhat a vállalati kreativitásban, az innováció előmozdításában, a hatékonyságban, a teljesítményben, az elégedettségben is.

A hogyan titka

Ahhoz, hogy a munkavállalók pszichésen is biztonságban érezzék magukat, nem elég csak a közvetlen munkatársakkal jól kijönnünk, hanem nélkülözhetetlen a nyitott, rugalmas, empatikus vezetőség.

Szükség van arra, hogy bátran és nyíltan kifejezhessék a dolgozók a véleményüket mindenféle retorzió nélkül és az esetleges hibákat úgy fogják fel, mint tanulóleckék és a büntetés helyett azok konstruktív kijavítását szorgalmazzák.

Ha a vezetők mindig csak a hibákat veszik észre, az lelkileg összetöri a munkavállalókat, ezért a pozitív visszajelzés nélkülözhetetlen.

A valóság

A mentális egészség munkahelyi szerepe egyre nagyobb figyelmet kap és ennek kapcsán több munkáltatói mentálhigiénés program is bevezetésre kerül. Emellett megnőtt a munkavállalók saját mentális egészségével kapcsolatos igény is – ismerteti egy tanulmány. Az alagút vége azonban még messze van, hiszen a dolgozók egy nagy része maga is negatívan látja saját mentális egészségét. A tanácsadók és programok helyett még mindig az a legnagyobb vágyuk, hogy ne csak a bérezésükkel legyenek megelégedve, hanem pszichológiai biztonságban is részesüljenek.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Ezért nem elhanyagolható szempont a pszichológiai biztonság bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A kapitalizmus állandó mozgásban tart

A modern kapitalizmusban folyamatosan arra ösztönöznek bennünket, hogy többet dolgozzunk, többet fogyasszunk, és mindig a legjobbra törekedjünk. Az emberek úgy érzik, hogy mindent optimalizálni kell – a nyaralástól a gyerekek oktatásáig, a háztartási kiadásoktól a karrierig. Ez a folyamatos nyomás azt eredményezi, hogy az emberek soha nem elégedettek, és mindig a következő cél felé hajtanak.

Thomas Curran, a London School of Economics pszichológia professzora szerint ez a jelenség az “érett kapitalizmus” tükröződése, ahol az emberek részüké tették a folyamatos munka és fogyasztás szükségességét, mint normális személyiségi és identitásbeli vonást. Már nem külső erők, mint a főnökök vagy politikusok kényszerítenek minket, hanem magunk tesszük ezt önmagunkkal.

Az “elég jó” élete

Avram Alpert, a “The Good-Enough Life” című könyv szerzője szerint az emberek természetüknél fogva vágynak arra, hogy hasznos tagjai legyenek a közösségeiknek. A kulturális értékek azonban meghatározzák, hogy mi számít jelentőségteljesnek. A gazdagság, hatalom és társadalmi státusz iránti vágy miatt az emberek nyomást éreznek, hogy elérjék ezeket a célokat, ami stresszt és elégedetlenséget szül.

A választás paradoxona

A választások bősége, amivel a fogyasztók nap mint nap szembesülnek, csak súlyosbítja ezt a nyomást. A túl sok választási lehetőség rossz érzést kelt az emberekben és frusztrációhoz, megbánáshoz, valamint elégedetlenséghez vezethet. Barry Schwartz pszichológus példája szerint régen kevesebb farmer közül választhattunk, most pedig a választásunk már nem csak arról szól, hogy “farmert akarok viselni”, hanem az identitásunkat is kifejezi.

A közösségi média hatása

A közösségi média tovább fokozza ezt a maximalizálásra való törekvést, mivel az emberek állandóan másokkal hasonlítják össze magukat. A másokkal való lépéstartás ma már nem csak a szomszédokra vonatkozik, hanem az egész online világra is, beleértve az Instagram influencereket és YouTube sztárokat is.

Az állandó verseny káros hatásai

Az állandó törekvés arra, hogy a legjobbak legyünk káros hatásokkal járhat. Egyes tanulmányok szerint ez a mentalitás aktiválja a szűkösség érzését, ami versengő hozzáállást vált ki, és növeli az esélyét annak, hogy az emberek erkölcstelen viselkedést tanúsítanak saját előnyük érdekében. Ez nem feltétlenül bűncselekményt jelent, de akár apró csalásokhoz is vezethet, például egy önéletrajz felnagyításához.

A verseny miatti stressz és kiégés

A verseny nemcsak erkölcsi dilemmákat okoz, hanem a jólétre is negatív hatással van. Egy 2023-as amerikai felmérés szerint a munkavállalók 77%-a számolt be munkahelyi stresszről az elmúlt hónapban. Még ha el is érjük a kívánt célt, a boldogságunk szintje gyorsan visszatér a normális szintre.

Az “elég jó” felé való törekvés

A HBR cikke is azt javasolja, hogy az emberek próbáljanak meg inkább az “elég jó” mellett dönteni, és ne ragaszkodjanak mindenben a tökéletességhez. Nem kell minden döntésnél a legjobbra törekedni – néha az “jó elég” is megfelelő. A maximalizmus és a perfekcionizmus csak akkor indokolt, ha az adott területen valóban fontos számunkra a tökéletesség, de a mindennapi életben érdemes lazábban venni a dolgokat.

Fogadjuk el az “átlagosságot”, és ne féljünk a középszerűségtől. Az emberek többsége az átlagos tartományba esik, és ebben is van valami megnyugtató. Nem kell mindig az élvonalban lenni, hogy boldogok legyünk, és néha a középút a legkiegyensúlyozottabb választás.

A Az elégedettség kultúrája: Hogyan éljünk “elég jól”? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Ha Parkinsonról esik szó, a legtöbben azonnal a jelenleg nem gyógyítható idegrendszeri betegségre gondolnak, pedig a munka világában is jelen lehet az úgynevezett Parkinson-törvény. Erről lesz most szó.

Mint már ismeretes, nem egy betegségről van szó, hanem egy jelenségről, amely annyit jelent, hogy amennyi időnk van egy-egy munkafolyamatra, azt ki is töltjük a munkával. Úgy is mondhatnánk, hogy ha tudjuk, hogy egy feladat elvégzésére van 30 percünk, akkor azt a tevékenységet nagy valószínűség szerint tényleg 30 percen keresztül fogjuk végezni. Még akkor is, ha esetleg hamarabb is be tudnánk fejezni.

Pszichológiai jelenség

Cyril Northcote Parkinson nevéhez köthető mindez. A brit történész 1957-ben fogalmazta meg törvényét, miszerint a munka kitölti az elvégzésére szánt időt.

A Parkinson-törvény valójában az ember-idő kapcsolatát vetíti elénk. Azaz, ahogyan viszonyulunk az időhöz, annak függvényében végezzük el a munkánkat. Ha tehát a kiszabott időt elegendőnek, sőt még kicsit többnek is ítéljük meg, mint amennyit a munkavégzés megkövetelne, akkor kényelmesebben dolgozunk és a legvégééig kihúzzuk a tevékenységet. 

Ebből az is jól kirajzolódik, hogy az időtényezőnek milyen nagy jelentőséget adunk. Ha ugyanis arra fókuszálunk, hogy mennyi időnk van egy-egy munka elvégzésére, akkor úgy gondoljuk, hogy ténylegesen ennyit is igényel az a feladat. 

Nehéz megítélni egyes feladatok esetében azt, hogy mennyi időre lenne szükség az elvégzéséhez. Olykor alábecsüljük az időt és így a munkával kapkodni kell, amely a minőség rovására mehet. Ha pedig sok idő áll a rendelkezésünkre, akkor beleeshetünk a halogatás hibájába, vagy túlbonyolíthatjuk az egészet és akár a motiváció is kihunyhat belőlünk. Az idővel való nem jó gazdálkodás mindenképp a hatékonyságot és/vagy a minőséget csökkenti.

Kétségtelen, hogy a legtöbb feladat elvégzésében jelen lehet bizonyos szintű bizonytalanság és a határidő meghatározása is nehéz sok esetben

Van megoldás a Parkinson-törvény kijátszására?

Ne hagyd, hogy ez a pszichológiai jelenség aláássa a motivációdat, a termelékenységedet, ezért vezess be szabályokat.

Fogalmazz meg konkrét célokat és ezeket rendezd prioritásuknak megfelelően. A munkavégzéshez szükséges időt is határozd meg és tartsd is magad ehhez. Nem kell mindent egyszerre elvégezni. Iktass be szünetet magadnak, mert azzal felfrissítheted az elmédet és a testedet is kicsit, ami a munkavégzés javára fog válni. Elképzelhető, hogy felül kell írni a tervedet. Állj rugalmasan hozzá és ha a logika úgy diktálja, akkor változtass a sorrenden. 

Rónai Márta

A Annyi a munka, amennyi idő van rá? Így működik a Parkinson-törvény bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az éremnek két oldala van, szokták mondani. Habár tényleg vannak, akik ölébe csak úgy beleszakad a siker, de sokkal jellemzőbb az az út, hogy azért így vagy úgy, de meg kell küzdeni. Érdekes, hogy sok esetben a sikeres és tehetséges személyek küzdenek az imposztor szindrómával és az bizony befolyásolhatja az egyéni karriert. Ám leginkább annak negatívumaira gondolunk, pedig itt billen át az érme a másik oldalára. Bizony, az imposztor szindrómának előnyeit is lehet élvezni. Nézzük, hogy melyek ezek!

Önkritika és a folyamatos fejlődés iránti igény

Az imposztor szindrómával küzdő emberek gyakran rendkívül önkritikusak. Bár ez akár negatívum is lehet, ha túlzott méreteket ölt, valójában arra is ösztönözhet, hogy folyamatosan fejlődjenek és ennek érdekében meg is tesznek mindent. A fejlett önkritika eredményeként igyekeznek magasabb szintre emelni szakmai és személyes képességeiket. Mindez kimerítő, de hosszú távon eredményes lehet és kiemelheti az embert a középszerűség mocsarából.

Empátia, alázat 

Az imposztor szindróma gyakran az alázattal jár együtt, ugyanis akik ezzel küzdenek, azok folyamatosan kétségbe vonják saját képességeiket. Olyan alázatot tanúsítanak, amely szimpátiát válthat ki, ugyanakkor képesek arra, hogy jobban megértsék és támogassák kollégáikat, barátaikat és családtagjaikat. Ez pedig olyan munkahelyi környezetet teremt, ahol az együttműködés és a csapatmunka előtérbe kerül.

A motiváció és elköteleződés netovábbja

Az imposztor szindróma gyakran arra ösztönzi az azzal küzdőket, hogy keményebben dolgozzanak és jobban elkötelezzék magukat a munka iránt. Ez persze extra erőfeszítést jelent már csak azért is, mert folyamatosan azon fáradoznak, hogy le ne lepleződjön (nem létező) hiányosságuk. Mindez olyan motivációt és elkötelezettséget ad, hogy nemcsak saját teljesítményükben jelentkezhet pozitív elmozdulás, de a munkatársakéban is.  

Rugalmasság, problémamegoldás

Ezek az emberek gyakran találkoznak kihívásokkal és nehézségekkel, amelyek annyira megacélozzák őket, hogy kiváló problémamegoldó képességgel és rugalmassággal állnak a következő probléma elé. Ezek rendkívül értékesek a munkahelyen. Manapság, a gyors változások idejében pedig kulcsfontosságú lehet.  

Kapcsolati tőke

Olyan állapot ez, amely arra készteti az egyéneket, hogy a folyamatos önfejlesztés mellett szakmai és személyes kapcsolatokat ápoljon. Úgy érzik, hogy szükségük van egy támogató közegre és ezek a kapcsolódások nemcsak érzelmi és szakmai támogatást nyújtanak, hanem lehetőségeket is teremthetnek a jövőbeni együttműködésekre és fejlődésre.

A Harvard Business Review-n megemlítenek egy tanulmányt, amelyben egy egyetemi adjunktus is arra hívja fel, hogy bár az imposztor szindróma káros is lehet, de egy szakember azt is alátámasztotta, hogy ennek a jelenségnek bizony tényleg vannak előnyei is, amelyek a karrier sikerességét is pozitívan mozdítják elő. Ezért van az, hogy az imposztor szindrómát megélők többsége sikeres. Egészen addig, amíg az önbizalom meghaladja a kompetenciát, ugyanis azt már Dunning Kruger-effektusnak nevezik. Ez azt jelenti, hogy az egyén nem tudja, hogy mit nem tud. Azaz túlzottan nagyra értékeli képességeit, így önmagát is.

Rónai Márta

A Az imposztor szindrómának megvannak az előnyei bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Szinte biztosan mindenkinek van olyan ismerőse, aki benne van valamilyen MLM-rendszerben. Konkrét márka leírása helyett úgy vázolnám fel, hogy javarészt, egészséget, szépséget és a háztartási munkákat segítő termékek forgalmazását végzik, és a különböző platformokon hirdetik termékeiket. Az MLM (Multi-Level Marketing) lényegében egy értékesítési és üzleti modell, amelyben a résztvevők nemcsak a saját maguk által értékesített termékek után kapnak jutalékot, hanem az általuk beszervezettek új tagok által is. Sok múlik azon, hány új tagot tud bevonni maga alá.

Márkanév nélkül is azonnal beugorhat, hogy miről van szó és az internet hatalmas lehetőséget ad annak, hogy ez az üzleti forma működhessen. Sőt, a képzések, a beszélgetések, a rendelés összeírása, leadása is internet segítségével zajlik, de nagy szerepe van a személyes összejöveteleknek, termékbemutatóknak is.

Miért babonáz meg sokakat az MLM?

Az állások között kutakodva nagyon sok hangzatos, az idő saját beosztásával kecsegtető, otthonról, egy laptop társaságában végezhető munkát kínáló hirdetéssel találhatjuk magunkat szemben. A már így is túl szép, hogy igaz legyen állásajánlat azzal is kecsegtet, hogy kitartással, szorgalommal az eleinte csak kiegészítő keresetből hamarosan főállás is válhat. Márpedig az MLM-alapú állással ezt hirdetik.

Az MLM hallatán főleg nőkre gondolunk, pedig férfiak ugyanúgy szép aránnyal taggá válnak. A csábító munkalehetőség főleg tanulóknak, otthon maradt anyukáknak tűnhet csábítónak, hiszen a rugalmas munkaidő esetükben nagyon fontos és persze kire ne lenne hatással az anyagi függetlenséggel kecsegtető munka?

Tény, hogy csapattá formálódhat egy MLM-es szűkebb és tágabb közösség, akik egymást segítik, megtanítják az üzleti modellt, annak kommunikációját és akár még tényleges barátságok is szövődhetnek. Ám érdemes utána nézni, mi a feltétele annak, hogy valaki elinduljon az úton. Több cég ugyanis a kezdő csomag megvételével írja jóvá a tagságot, ami persze pénzbe kerül. Jó esetben azonnal értékesíteni lehet a termékeket és már gyűlnek is a pontok, szintet léphet.

Van, akinek nem válik be ez az üzleti modell és nem tudja visszatermelni az ebbe invesztált összeget. Érdemes tudni, hogy a pénz nem csak a termékek értékesítéséből származik, hanem a  beszervezett tagokból is. A szűkebb, majd később a tágabb ismeretségi körből szokták első körben a belépőket toborozni, később pedig akár ismeretleneket is megszólítanak. Általában érvényes az, hogy ennek a kommunikációs módszerét átadják azok, akik már egy komolyabb szintet elértek. Tehát nem hagyják az embert magára. Számos oktató tananyag is rendelkezésre áll és akár saját mentor is a segítségünkre lehet. Vagyis az önfejlesztés lehetőségét is megtestesítheti az MLM.

Ugyanígy érdemes minél jobban megismerni az adott cég termékeit, hogy kérdés esetén könnyedén és gördülékenyen menjen az ismeretátadás. Általában ebben is segítenek. Nem árt hinni a termékekben és akár a saját életünkben is alkalmazni azért, hogy hitelessé válhassunk.

Több MLM-alapú közösségről elmondható, hogy összetartó csapatot alkotnak és ebben segíti őket a különböző személyes és online alkalmak. A cégek gyakran erős közösségi érzést alakítanak ki. A rendszerben résztvevők gyakran járnak rendezvényekre, tréningekre, motivációs eseményekre, ahol támogató és lelkesítő közegben találhatják magukat. Ez az összetartozás érzése sokak számára vonzó lehet. Az online vagy személyes találkozások során gyakran szólaltatnak meg olyanokat, akik sikeresek lettek a rendszeren belül és ez is motivációs erőként szolgálhat az új tagoknak és azoknak is, akik még nem tartanak ott.

Egy ponton túl akár teljes munkaidős állás jövedelme folyhat be a családi kasszába passzív jövedelemként.

Mi lehet a buktató?

Habár tényleg van olyan, aki MLM-ből megél, az nem mindenki számára biztosított. Aki nem tud bizonyos összeget rászánni arra, hogy egy ilyen üzlet beinduljon, fél a kommunikációtól és az esetleges visszautasítástól, nem akar mások „nyakára járni”, annak nem is érdemes ezen a területen gondolkodnia.

Ha mégis belevág valaki, de azonnali eredményt és sikert remél, szinte biztos, hogy csalódni fog. MLM-üzletben sem adják ingyen a sikert. A kitartás ezen a területen is szükséges. Türelem és kitartás kell ahhoz is, hogy önmagát tudja fejleszteni az ember azért, hogy ebben a rendszerben érvényesülni tudjon.

Az MLM-rendszerek legálisak, de a felépítésük hasonlít az illegális piramisjátékokhoz. Vagyis aki alul van, az egyáltalán nem jár jól, míg a felsőbb szinteken lévők igen.

Mindenki maga döntse el, hogy mindez vonzó vagy sem. Egy biztos, van, akinek nagyon is működik, másoknak viszont nem.

Mit mond a kutatás?

FitzPatrick tanulmánya mélyrehatóan vizsgálja az MLM-rendszerek gazdasági és társadalmi hatásait. A kutatása az alábbi megállapításokat tartalmazza:

1. Pénzügyi Kockázatok:

FitzPatrick kimutatja, hogy az MLM-rendszerekben részt vevő tagok túlnyomó többsége pénzt veszít. Az adatok alapján az MLM-rendszerek résztvevőinek csupán kis százaléka képes profitot elérni, miközben a legtöbben jelentős anyagi veszteségeket szenvednek el. A tanulmány arra is rámutat, hogy az MLM-rendszerekben a jövedelmek nagy része a csúcson lévő tagokhoz áramlik, míg az alsóbb szinteken lévők jövedelme minimális vagy negatív.

2. Társadalmi Hatások:

Az MLM-rendszerek nemcsak pénzügyi, hanem társadalmi szempontból is jelentős hatásokkal bírnak. FitzPatrick tanulmánya szerint az MLM-rendszerek gyakran negatívan befolyásolják a résztvevők családi és baráti kapcsolatait. A rendszer résztvevőit arra ösztönzik, hogy saját hálózatukat építsék ki, ami gyakran konfliktusokhoz vezethet a személyes kapcsolatokban. A kutatás megállapítja, hogy sok résztvevő elszigetelődik korábbi kapcsolataitól a rendszerben való részvétel miatt.

3. Fenntarthatósági Kérdések:

FitzPatrick tanulmánya szerint az MLM-rendszerek hosszú távon fenntarthatatlanok. Az új tagok toborzása idővel nehezebbé válik, ami a rendszer összeomlásához vezethet. A tanulmány elemzi a piramisjátékokkal való hasonlóságokat is, és rámutat, hogy a folyamatos növekedés fenntarthatatlan, ami végül a rendszer összeomlásához vezethet.

Rónai Márta

A MLM, mítosz vagy jól működő rendszer? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A konfliktus lehetőség arra, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, vagy épp eltávolodjunk a másiktól

Amikor egy konfliktushelyzettel (pl. ott maradt a kenyérmorzsa az asztalon vagy a küszöbön a cipő) szembesülünk, első
lépésként gondoljuk végig, hogy valójában mi is a szándékunk a közlésünkkel. Az, hogy kritikamentesen őszinték legyünk? Vagy hogy jól beolvassunk a másiknak? Esetleg az, hogy nyitott szívvel és kritikamentes elmével igyekezzünk gyakorolni az empatikus jelenlétet, azaz próbáljuk megérteni a másikat? Dönthetünk úgy, hogy minden érintett fél szükségleteivel egyformán törődünk. Ha képesek vagyunk eszközként használni a kritikamentes őszinteséget és az empatikus jelenlétet ahhoz, hogy eljussunk oda, hogy minden érintett szükségleteivel törődünk, az azt is jelenti, hogy ugyanúgy odafigyelünk önmagunkra, mint a másik félre is.

Lépésenként az egyetértés felé

Ha megtanuljuk megfigyelés formájában kimondani azt, ami nem tetszik, kisebb eséllyel fogunk ellenállást generálni, és nagyobb eséllyel együttműködést. Első lépésként írjuk le az adott helyzettel kapcsolatos megfigyelésünket. Második lépésként tudatosítsuk a megfigyeléssel kapcsolatos érzésünket. Ez esetben igen fontos, hogy hol keressük az érzésünk gyökerét. Ha egyet értünk azzal, hogy „csak azért vagyok felelős, amit irányítani tudok”, nem mondhatjuk a másiknak, hogy te dühítettél fel, miattad vagyok csalódott. Hiszen hogyan vádolhatom a másikat egy olyan valamiért, ami bennem történik és én magam sem tudom irányítani?

Az érzéseink nem állnak akaratlagos irányítás alatt (Bagdy Emőke), tehát mi sem tudjuk irányítani az érzéseinket, így miként vádolhatjuk a másik embert, hogy miatta érzünk így vagy úgy? Érdemes felidéznünk magunkban a kisgyerekkorban hallott mondatokat: „csak még egy falatot anyuci kedvéért! Olyan boldog lesz anyuci, apuci, amikor időben szólsz, ha pisilni kell.” Rambala Éva szerint mielőtt megtanultunk volna járni, beszélni, már arra kondicionáltak bennünket, hogy mi vagyunk felelősek a nagyok boldogságáért vagy boldogtalanságáért. Csernus Imre szerint az érzelmi felnőtté válás ott kezdődik, hogy abbahagyom mások hibáztatását a saját érzéseimért. Tehát akkor, amikor azt mondjuk, hogy miattad vagyunk csalódottak, akkor még nem jutottunk el az érzelmi felnőtté válás állapotába. Akkor tudunk kilépni az érzelmi rabszolgasorsból, ha már nem másokat hibáztatunk a saját érzéseinkért.

És hol kereshetjük az érzéseink gyökerét?

Arra kell koncentrálnunk, hogy milyen szükségletünk érintődött meg adott helyzetben. A Földön minden embernek ugyanazok a szükségletei, és minden szükségletet végtelen számú megoldási stratégiával tudunk kielégíteni. Mindannyian szoktunk lelkesek és csalódottak lenni, megtapasztaltuk az örömöt és a bánatot is és kortól függetlenül mindenkinek szüksége van biztonságra, kalandra, megértésre, szeretetre, összetartozásra stb. Tehát érdemes azonosítanunk a helyzethez kapcsolódó szükségletünket.

De felmerülhet a kérdés, hogy kinek van ennyi ideje egy helyzetben gondolkodni. A konfliktusos szituációk általában nem először jönnek elő, az életminőségünket befolyásoló konfliktusok sokszor ismétlik egymást. Ezért van időnk végiggondolni, hogy mit is fogunk mondani. Érdemes figyelmet fordítani arra, hogy mi lehetett a másik érzése abban a pillanatban, amikor azt tette, ami nem tetszett nekünk.

A hídépítés kulcsa

Az életszerű cselekvési tervet akkor tudjuk megtalálni, amikor képesek vagyunk tudatosítani a négy lépést: mi a megfigyelésünk, az érzésünk, a szükségletünk, a kérésünk, majd mi lehet a másik érzése, szükséglete. Ha rájöttünk, hogy mi a saját és mi a másik legdominánsabb szükséglete, akkor megtaláljuk azt is, amivel mindkettőnkre reflektálhatunk. Például oda kell figyelni, hogy miként hat a gyerekünkre, ha kritizáljuk és ha őszinte visszajelzést adunk neki arra fókuszálva, hogy mi az, amit megcsinált és tetszett. Ezért ne csak arra összpontosítsunk, hogy mit nem kaptunk meg tőle. Minden élethelyzet és mindenki más, de arra érdemes figyelni, hogy megszólalás előtt tudatosítsuk magunkban: a szeretetemet akarom kifejezni, így nagyobb eséllyel találnak rám azok a szavak, amik segítenek hidat építeni a kettőnk szíve között.

Szerző: K.T.

A Konfliktus helyett párbeszéd bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Lépten-nyomon szembe jön velünk egy önismeretre, önfejlesztésre buzdító tartalom, amely azzal kecsegtet, ha elolvasod, akkor több leszel. Képes leszel valamire, amire azelőtt nem. Azt a világot éljük, amikor azt igyekeznek velünk elhitetni, hogy minden megtanulható, csak akarni kell. És amikor akarat is van, meg szándék a fejlődésre, akkor szembe találhatjuk magunkat azzal, hogy valamire mégsem vagyunk képesek. Tudod miért? A válasz nagyon egyszerű: Mert vannak korlátok, amelyeket nem tudunk átugrani és önfejlesztéssel sem leszünk képesek megtanulni. Szembe kell nézni azzal is, hogy van, amin akkor sem tudunk változtatni, ha nagyon szeretnénk és teszünk is azért. Csak ezt rossz el- és beismerni, elfogadni. A személyes fejlődésünkben gyakran tévhitek gátolnak meg. Ezek a következők:

Tehetség

A veleszületett tehetség sem kizárólagos abban, hogy valaki sikeres legyen. Ha mögötte nincs kitartás, folyamatos fejlődés, akkor a tehetség nem biztos, hogy ki tud bontakozni sikerré. Minden irtózatos tehetség nélkül is sikeres lehet valaki és még csak zseninek sem kell lenni hozzá. Ám szükség van tanulásra, fejlődésre, kitartásra, akaratra, elszántságra.

A kudarc

Életünk kötelező velejárója. Aki sikeres és tehetséges valamiben, az nem jelenti azt, hogy sosem csalódott, veszített. Sőt, mindezek mögött mély csalódások, keserűségek is állhatnak, amelyek megerősítik és tanítják az embert.

Gyors változás

Az, aki valamiben jelentős eredményeket ért el, egyáltalán nem azt jelenti, hogy mindaz azonnal bekövetkezett. Az csak a végeredmény, de mögötte sok tanulás, számos rizikós döntés, komoly csalódás és hibák sorozata is az utat jellemezheti.

Másnak bevált

Azért, mert valaki esetében működik egy módszer, az nem jelenti azt, hogy másnál is beválik. Mindenkinek a saját útját kell kijárnia, ez pedig olykor sok kereséssel jár.

Önzőség

Az önismeret és az önfejlesztés nemcsak az önimádók jellemvonása. Az önmagát tisztelő és kedvelő ember odafigyel belső hangjaira, arra, hogy milyen vágyak tombolnak benne, amelyeket lehetőség szerint igyekszik kielégíteni.

Érzelmi fegyelem

Az érzelmek túlságos szabályozása visszafojtja az emberben tomboló vágyakat és gondolatokat. Saját magunk fejlődése az érzéseink felismerésével kezdődik.

Pénz és csillogás

Mindenkinek más a vágya és bár pénzből élünk, de az önfejlesztés eredménye nemcsak pénzben mérhető. A kicsi eredménynek éppúgy lehet örülni, de fejlődhetünk szellemileg és érzelmileg is, amelyek felismerése legalább akkora élmény.

Önsegítő tartalmak

Ha elolvasunk egy csodaszerként is alkalmazható könyvet, akkor minden bizonnyal felvérteződünk olyan ismeretekkel, amellyel a biztos siker várható. Felejtsd el! Valóban hozzájuthatunk hasznos információkhoz, de a valódi fejlődés az ennél sokkal több és összetettebb. Egy könyv kizárólag önmagában nem fog segíteni. Ehhez mi kellünk leginkább.

A kor akadály

Vannak, akik azt gondolják, hogy lemaradtak az önfejlődésről és már „öregek” ahhoz, hogy lépéseket tegyenek azért. Pedig mindez nincs korhoz kötve. Mindenki életútja egyedi és sok minden befolyásolja, hogy mikor jön el az igény és a felismerés az önfejlesztésre. Sosem késő belekezdeni.

Rónai Márta

A Az önfejlesztés mítoszai – Ezek a tévhitek gátolják a személyes fejlődést bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Egyes munkakörök nem kivitelezhetők távmunka vagy home office keretén belül, de a Covid-19 bizony hazarendelt sokakat, hogy a munkatársaktól elzárva haladjon tovább a munka. Ez az időszak megmutatta, hogy milyen is az, ha az otthonunk válik az irodánkká. Sokak megszenvedték az elzárást és az otthonról végzett munkát. Nemcsak a társaság okozott hiányérzetet, hanem a napi megszokott rutin, a közeg és tegyük hozzá azt is, hogy az a család, ahol iskolás korú gyerekek is vannak, még az iskola is hazaköltözött. Egy home office-ban dolgozó szülő tehát egyszerre volt szülő, tanár és dolgozó is. Másoknak ez tűnt a legélhetőbb rendszernek és kiteljesedve érezték magukat. 

A home office pszichológiai hatásai

Ha a feltételek adottak, mindenki képes az otthonából dolgozni, de nincs mindenkire jó hatással. Vagyis egyénenként változó, ki és hogyan reagál arra, ha otthonról kell dolgozni. Vannak, akik számára az otthoni munka felszabadító és inspiráló, míg mások nehezen küzdenek meg a magány és a motivációhiány nehézségeivel. Fontos, hogy munkáltatói és a munkavállalói oldalról is felismerjék és kezeljék ezeket a hatásokat. A rendszeresen beiktatott személyes és virtuális csapatépítő tevékenységek, a mentális egészség támogatása és a rugalmas munkakörnyezet kialakítása mind hozzájárulhatnak a pozitív pszichológiai hatások erősítéséhez.

Egy kutatás rámutatott arra, hogy ugyan a Covid-19 felgyorsította a home office köztudatba kerülését, de ez a munkavégzési típus máig megmaradt és nemcsak a munkavállalók részesítik előnyben, hanem akár a munkáltatók is. A részmunkaidős home office munka ráadásul jobban megteremtheti a munka és magánélet egyensúlyát, kevésbé stresszes és lojálisabb dolgozókat eredményezhet.

A hibrid munkavégzés felé való elmozdulás megköveteli a munkáltatóktól, hogy ezt rugalmasan kezeljék. Ha csak hetente 2-3 napot dolgozhat egy munkavállaló a saját otthonából, már sokkal nagyobb a munkával és a magánéletével való elégedettség, hiszen jobb egyensúly tartható. Mindez jó hatással van a munkavégzésre és a családi kapcsolatokra is. Ugyanakkor a karantén idején megfigyelhető volt a különböző függőségek (alkohol, drog, cigaretta) számának ugrása, tehát pusztán home office munka során is szembe kell nézni ezekkel. 

A munka világa megváltozik

Azóta már lecsengett ez a korszak, ám a home office, mint munkavégzési típus megmaradt, igen kedvelt és keresett lett. Azt azonban el kell árulni, hogy bár sokan az otthonról való munkának csak az előnyeit látják és gondolják, de bizonyos nehézségekkel is szembe kell nézni. 

Többen felfedezték az otthoni munkavégzés kényelmét, de annak pszichológiai hatásai összetettebbek annál, mint amit elsőre gondolnánk. Nézzük, hogy mire számíthat az, aki home office munkába áll.

Home office előnyök

Kétség kívül az egyik legnagyobb előny a rugalmas munkavégzés, hiszen saját ritmusunk szerint dolgozhatunk, ami növelheti a termelékenységet és az elégedettséget. Mindez ahhoz is hozzájárul, hogy a dolgozók könnyebben összehangolják a munkát és a magánéletet.

A másik fontos szempont, hogy home office esetén a saját otthonunk válik a munkahellyé is. A saját kuckónkban pedig a kényelem oltárán áldozva folyhat a munka. 

Időt, energiát és pénzt spórolunk meg azzal, hogy otthonról dolgozunk, hiszen nem kell bejárni a munkahelyre. Különösen fontos szempont a mai világban, amikor állandó időhiánnyal küzdünk és persze nem kis pénzt spórolhatunk meg.

Azzal is időt takaríthatunk meg, hogy akár pizsamában maradva is elvégezhető a feladatunk. A meetingek, értekezletek idejére elég, ha felöltözünk, de alapvetően a kényelem a legfontosabb.

Home office hátrányok

Ami előny az akár hátránnyá is válhat. Az előzőekben szó volt ugyanis arról, hogy az otthoni munkavégzés során főképp a kényelemre törekszünk, így a ruházkodást is ennek megfelelően válogatjuk meg. Ám, ha nem figyelünk oda, akkor mindez életformává válhat és egyre kevésbé figyelünk oda a megjelenésünkre.

A home office eszménye jól hangzik, de vannak, akik nem képesek megtalálni otthon a rendszert és az időbeosztás nehézsége, az idő nem megfelelő felhasználása a hatékonyság rovására mehet. Aki nem képes fegyelmezetten a munkához állni, az nem tudja jól beosztani az idejét és kész káosszá válhat a munkavégzés.

Ebben a rendszerben dolgozva elmosódhatnak a határok munka és magánélet között. Összemosódhat a pihenőidő a munkaidővel, ami kiégéshez vezethet.

A home office mindenképp szociális elszigetelődéssel jár. Hosszú távon pedig magányossá és depresszióssá teheti az embert.

A megfelelő technikai követelmények szükségesek ahhoz, hogy a munkavégzés folyamatos és rugalmas legyen. Ha nem állnak rendelkezésre a megfelelő infrastruktúra, az a teljesítmény csökkenését idézheti elő. 

A Az otthoni munkavégzés pszichológiája, előnye és hátránya bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Új irodai elhelyezkedés és annak jelentősége

Cees két hónapig szokta meg új felelősségeit, de rájött, hogy a 20. emeleti elszigeteltség miatt ritkán találkozik más alkalmazottakkal. Úgy döntött, hogy átköltözik egy alacsonyabb szinten lévő nyitott térbe. Elmagyarázta, hogy ha nem találkozik az emberekkel, nem tudja meg, mit gondolnak, és nem tud hatékonyan vezetni.

A felsővezetők elszigetelődésének kockázatai

Ez a történet jól példázza, hogyan kerülte el egy vezető az elszigetelődés kockázatát. Ahogy a vezetők egyre magasabbra emelkednek, egyre nagyobb az esélyük, hogy elszakadnak a kollégáktól, a kultúrától és az ügyfelektől. Ahogy egyre több hatalomra teszünk szert, nő az esélye, hogy a körülöttük lévők inkább hízelegnek, ami pedig az egójukat növeli.

Az ego és a vezetői viselkedés torzulása

Az ellenőrizetlen ego eltorzíthatja a perspektívánkat és az értékrendünket. Jennifer Woo, az ázsiai legnagyobb luxuskereskedelmi csoport vezérigazgatója szerint az ego vágyainak kezelése a vezetők fő felelőssége. Az ego miatt manipulálhatóvá válunk, beszűkül a látókörünk és viselkedésünk is megváltozik.

Az ego és a manipuláció veszélyei

Az ego mint célpont, amelyet könnyű eltalálni, manipulálhatóvá tesz bennünket. Az ego pozitív figyelemre vágyik, ami kiszámíthatóvá tesz minket, és könnyű prédává válunk azok számára, akik tudják ezt kihasználni.

Az ego és a viselkedés korruptálódása

Ha úgy gondoljuk, hogy csak mi vagyunk a sikerünk forrásai, akkor gorombábbá, önzőbbé és kevésbé fogékonyakká válunk mások iránt. Az ego megakadályozza, hogy tanuljunk a hibáinkból, és egy védelmi falat emel, ami megnehezíti, hogy a kudarcokból tanuljunk.

Az ego és a látókör beszűkülése

Az ego hajlamos csak azokat az információkat észrevenni, amelyek megerősítik a saját hiedelmeit. Ez a vezetői buborékhoz vezet, ahol csak azt látjuk és halljuk, amit akarunk, így elszakadunk az embereinktől, a kultúránktól és az ügyfeleinktől.

Az ego leküzdése: Tippek és tanácsok

• Mérlegeljük, mely kiváltságokat engedhetjük el, amelyek csak az ego növelésére szolgálnak.
• Támogassuk és dolgozzunk együtt olyan emberekkel, akik nem hízelegnek nekünk.
• Gyakoroljuk a szerénységet és a hála kifejezését. Gondoljunk nap végén azokra, akik hozzájárultak a sikerünkhöz, és fejezzük ki nekik hálánkat.

Az ego, amely a sikerrel jár, hajlamos arra, hogy eltorzítsa a vezetői képességeinket. Az igazi vezetés az emberekről szól, és az emberek változnak. Ha az ego irányítja, mit látunk, hallunk és hiszünk, a múltbeli sikerünk kárt tehet a jövőbeni sikerünkben.

A Az ego a jó vezető ellensége bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.