Ám a világban terjed egy trend, amely különösen a fiatalabb generáció mozgalma. Az új felfogás szerint a fizetéshez kell igazítani a befektetett munkát. A magyar megfelelővel nem rendelkező trend működési elve egyszerű: annyit dolgozz, amennyire megfizetik azt.

Az Act Your Wage jelenségről

Az angol act your age, azaz viselkedj a korodnak megfelelően adta az alapötletet, csupán a kor szót helyettesítették a fizetéssel. Vagyis viselkedj a fizetésedhez mérten. Egyfajta válaszreakció ez a munkaadóknak, amely ráébreszti őket arra, hogy a munkavállalók ne vállaljanak több feladatot, ne maradjanak túlórázni és ne vegyenek részt ingyenes munkákban, ha ezért nem kapnak megfelelő juttatást. Mindez azért szükséges, hogy a munkavállalók ne égjenek ki és megőrizhessék a munka és magánéletük közötti egészséges arányt.

Miért vált népszerűvé az Act Your Wage?

Leginkább a fiatalabb generációk, úgymint az Y és a Z generáció tagjai, egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a munka és a magánélet közötti egyensúlyra. Ez a szemléletváltás részben annak köszönhető, hogy ezek a fiatalabb munkavállalók látták szüleik kemény munkáját, és megtapasztalhatták a kiégést és az egészségügyi kockázatokat. A koronavírus járvány még inkább megerősítette azt, hogy milyen könnyen elmosódhatnak a határok a munka és a magánélet között, ezért sokkal tudatosabban odafigyelnek a munkaidő betartására és a pihenésre is.

Munkáltatói oldalról

Ahány ember, annyiféle és ez igaz a munkaadókra is, ami az Act Your Wage trendre való reakciót illeti. Egyes vállalatok megértették, hogy milyen fontos a dolgozók igényeinek figyelembe vétele és ennek megfelelően a motiváltság, az elköteleződés, a produktivitás érdekében rugalmasabb munkafeltételeket és magasabb béreket is biztosítanak. Ám olyan vállalatok is akadnak, akik nem foglalkoznak ezzel a trenddel és minden megy tovább úgy náluk, ahogy azelőtt. Akár egyenesen támadásnak veszik mindezt és a teljesítményt negatívan befolyásoló tényezőként tekintenek arra. Az ösztönzést és a motivációt különböző juttatásokkal, bónuszokkal tartják fenn a dolgozóikban.

A trend jövője

Az még nem egyértelmű, hogy az Act Your Wage mozgalomnak milyen hosszú távú hatásai lehetnek. Az sem kiszámítható, hogy e trend elterjedése és élethossza milyen mértékű lesz. Egy biztos, hogy egyre nagyobb szerepet  fog kapni a munkavállalói jólét és a munka-magánélet egyensúlya. A dolgozók szempontjából ez nem csupán egy divathullám, hanem egy, a munkaadók figyelmeztetése arra nézve, hogy alkalmazottak egészsége nagyon fontos egy cég dinamikájában is. 

Rónai Márta

A Annyit és ne többet, ezen az elven működik az Act Your Wage trend bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Mindenki ismer olyan személyt, akinek meggyőződése, hogy mindenhez is ért, ráadásul erről előszeretettel beszél is. Azt, hogy csinálna valamit, nem mindig tapasztaljuk. Sőt, leginkább arról van szó, hogy többet és nagyobbat mond, mint amit tud. Ezt viszont szereti mindenfelé fröcsögni. Ez is egyike a pszichológiai torzításoknak.

Az önértékelés és a kompetencia paradoxona

Neve is van ennek annak a pszichológiai jelenségnek, amelyben az alacsony képzettségű és/vagy tudású személy ennek ellenére túlbecsüli saját kompetenciáit. Ez a Dunning-Kruger effektus. 

Az önértékelés és a kompetencia közötti kapcsolat a pszichológiában is felmerülő kérdéskör. 1999-ben Justin Kruger és David Dunning pszichológusok azonosítottak egy jelenséget, amelyet később róluk neveztek el. Eszerint azok, akik alacsony szintű készségekkel rendelkeznek egy adott területen, hajlamosak túlbecsülni saját képességeiket, míg a kompetensebb személyek gyakran alábecsülik saját tudásukat.

A Dunning-Kruger effektus működése

A két szakember által végzett eredeti kutatások számos kísérletet foglaltak magukba, amelyek során a résztvevők különböző készségeikre vonatkozó önértékelését és teljesítményét mérték. Eszerint az alacsony képességű egyének nem rendelkeznek a szükséges metakognitív készségekkel ahhoz, hogy pontosan felmérjék saját képességeiket. Ezzel szemben a magas képességű egyének hajlamosak arra, hogy másokat is hasonlóan kompetensnek tekintsenek, egyúttal a saját képességeik alábecsülik.

Dunning és Kruger arra a következtetésre jutottak, ahhoz, hogy valaki felismerje saját tudásában és kompetenciájában a hiányosságokat, megkövetel bizonyos minimális tudásszintet. Csakhogy a Dunning-Kruger hatást mutató személyek ezzel nem rendelkeznek, azaz nincsenek tisztában a hiányosságaikkal. 

Újabb kutatások

Egy 2021-ben megjelent tanulmányban arról írtak, hogy azok, akik nem vagy alig tudják megkülönböztetni a valódi híreket az álhírektől, azok szívesen terjesztették az álhíreket és nem voltak tudatában kudarcaiknak sem. Boldog együgyűség állapota?

Jensen és munkatársai közel 4000 válaszadót kértek arra, hogy logikai és nyelvtani tudásukat mérettessék meg. Megállapították, hogy az önértékelési problémát előidézheti a képességekkel kapcsolatos korábbi hiedelmek hatása, ugyanakkor befolyásolhatja a teljesítmény és a készségek közötti kapcsolat megítélése is. A gyengén teljesítő személyek kevésbé tudták megbecsülni, hogy helyesek voltak-e a válaszaik.

Engeler és Häubl kutatásai is azt támasztották alá, hogy akik gyengébben teljesítenek és gyengébb képességűek, az átlagosnál jobbnak vélték magukat. Ez önmaguk hiányossága vagy hibája. Velük szemben azok, akik jobban teljesítettek, másokat túlbecsültek. Ez pedig a társadalmi felfogásukban keresendő hibaként értelmezhető. 

A Dunning-Kruger effektus egy pszichológiai torzítás, amely rámutat az önértékelés és a tényleges kompetencia közti különbségre. 

Rónai Márta

A A tudatlanság adta önbizalom: A Dunning-Kruger hatás bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Hála az égnek, nagyon különbözőek vagyunk és egy munkahelyen is többféle személyiségtípusú ember kénytelen együtt dolgozni. Egyikükkel könnyebb és gördülékenyebb a munkavégzés, míg másokkal nem értünk szót, vagy nem tudunk hatékonyan dolgozni. A munkához való hozzáállásunkat pedig nemcsak a munkakedv határozza meg, hanem az is, hogy jó helyen vagyunk-e. Aki ugyanis nem érzi jól magát a munkájában, az minden bizonnyal úgy is áll hozzá.

Úgy érzed, hogy te sem vagy a helyeden? Derítsd ki, hogy személyiségtípusod alapján melyik munka illik hozzád. Lehet, hogy nem jó úton jársz és megtudhatod, hogy mi lehet az új irány.

Ahogy arról már korábban is írunk, az MBTI-rendszere siet a segítségedre, hogy behatárold önmagad. A Meyers-Briggs személyiségtípus kiderítéséhez válaszd ki a rád jellemzőket:

• extrovertált (E) vagy introvertált (I),
• érzékelő (É)vagy intuitív,
• gondolkodó vagy érző,
• megítélő vagy észlelő.

A 8 kategóriából 4-et válassz ki. Ha összeáll a sajátod, akkor látogass el IDE, hogy megtudd mi a jellemző rád.

Mi lehet a neked való munka?

Most, hogy már ténylegesen tudod melyik 4 jellemző igaz rád és már tudod, hogy milyen vagy a munkában, már csak azt kellene tudnod, hogy milyen munka való hozzád. Sorra vesszük az egyes típusokat, hogy miben lehetsz sikeres.

Jól látható, hogy a személyiségtípusunk több elemből tevődik össze, amelyek meghatározzák, hogy milyen munka lehet a nekünk való. 

Rónai Márta

A Ezek a munkák illenek hozzád a személyiségtípusod alapján bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A családi narratíva nagyon fontos

A legrosszabb dolog, amit a mesélő, azaz a szülő, a nagyszülő, a pedagógus tehet, ha megszépíti a gyereknek mondott történetet, azaz nem szól a nehézségekről. Ahogy a mesékben, a gyereknél akkor lesz katartikus a jó győzelme, ha mellette megjelenik a rossz is. Egy gyerek mindig szimbolikusan dolgozza fel az eseményeket, és olyan belső képet alkot magának, ami számára elviselhető. Ez a családi narratívákkal és a személyes élettörténetekkel is így van. Ezért a népmesék, a kortárs mesék mellett érdemes már kora gyermekkortól kezdve visszamesélni neki a napját, a rossz és jó eseményekkel együtt.

Korlátozó vs. gyümölcsöző tudat

De hogy ezt miként tehetjük még hatékonyabbá, érdemes megismerkedni a Stanford Egyetem pszichológusa által kidolgozott „korlátozott tudat – gyümölcsöző tudat elmélettel”. A korlátozott tudattal a gyerekünket abban erősítjük meg, hogy „ügyes vagy, okos vagy, nem is csoda, mert apád is okos és ügyes volt, a nagyapádról ne is beszéljünk”, tehát abban, hogy okosnak és ügyesnek született. Ám ezzel a gyerekben hatalmas szorongás lesz, mert nem mer kudarcot vallani, nem mer hibázni, sem kockázatos dologba belevágni, mert mi lesz akkor, ha kiderül róla, hogy ő nem elég okos, nem elég ügyes? A korlátozott tudat miatt mindig csak olyan feladatokat fog magának választani, amit biztosan meg tud oldani, és amiben már egy kicsi kockázat van, azt elkerüli, mert fél a sikertelenségektől. A gyümölcsöző tudat esetében viszont arról szól a megerősítés, hogy „az sem gond, ha valami neked nem sikerül, ha mindent beletettél, ha rengeteget gyakoroltál egy feladat elvégzéséhez, ez rendben van”. A tudományos felfedezések zöme is úgy születik meg, hogy a kutató évek munkájával, számos kudarccal a háta mögött hoz létre valamit. Ez egy hatalmas lehetőség a saját önbecsülésünk szempontjából.

A feltételes és a feltétel nélküli szeretet

Ahhoz, hogy egy gyerek személyiségfejlődése egészséges legyen, két típusú szeretetre van szüksége: feltétel nélküli és feltételes elfogadásra. A feltétel nélküli elfogadás az anyai szeretet szimbóluma, amikor úgy szeretnek, ahogy vagy, akár egyetemi tanár vagy, akár utcaseprő. Ezt a szeretetet nem kell kiérdemelni, mert ez van és jó esetben ezt megkapja egy gyerek.

Ahhoz azonban, hogy a személyiségfejlődés egészséges legyen, kell egy feltételes elfogadás is, ez az apai szeretetnek a szimbóluma, ahol megjelenik az igényszint, a teljesítményelvárás. Kell valaki, aki kirugdos bennünket a komfortzónánkból. Az egészséges önbecsüléshez két mondatot kell megkapnia a gyereknek az apától. Amit az apának a lánygyerekének kellene odaadnia, az az: „Büszke vagyok rád, lányom!” A női önbecsülés szempontjából nagyon fontos, hogy az apa oda tudjon adni egy ilyen mondatot a lányának. Amit pedig egy édesapának a fiúgyerekének kellene odaadnia, így hangzik: „Ez igen, ez jól meg van csinálva, fiam!”

A felnőttek, akár a cégvezetők szorongásos zavara, teljesítményzavara mögött a legtöbb esetben egy túlteljesítmény-orientált apa áll, akinek soha semmi nem volt elég jó, mindig lehetett volna még jobb, még szebb, még tökéletesebb. Ezért is nagyon lényeges elismerni a teljesítményt.

A saját történetek ereje – múlt, jelen, jövő helye és szerepe

Philip Zimbardo pszichológus azt mondja, ahhoz, hogy boldog, elégedett ember legyek, rendben legyen az önbecsülésem és a küzdőképességem, három dolog szükséges. Az első és legfontosabb egy nagyon erős múltpozitív beállítódás. Én felnőttként, szülőként hogy állok a saját történeteimmel, át tudtam-e keretezni a kudarcaimat, a nehézségeimet? A kérdés az, hogy mit kezdek ezekkel a történetekkel. Hogyan mesélem újra, miként teszem bele hamuba sült pogácsaként a gyerekem tarisznyájába?

A másik elengedhetetlen dolog egy mérsékelt jelen hedonizmus: a példámmal legyek a jelenben, éljem meg a mát, hiszen a sok jövőre való fókuszálás rengeteg dolgot elvesz az életünkből, amely az „itt és most”-ban lenne lényeges. A harmadik dolog Zimbardo elméletében a mérsékelt jövőorientáltság, azaz, hogy legyenek vágyaim, céljaim, ami felé el tudok mozdulni, és ha van hitem a jövőben, minden sokkal könnyebb lesz.

Kádár Annamária szerint ha kora gyermekkortól meséket mondunk és olvasunk a gyerekeknek (a 4-5 éves kortól a 8-9 éves korig a varázsmesék időszaka van), akkor a gyereknek a bőre alá ivódnak ezek a történetek. Megtanulja a történetszerkesztési sémát, amelyben tudja, hogy ha kudarc vagy nehézség van, az még csak a történet közepe, de a vége mindig jó kell hogy legyen. Ha a szülő vagy a pedagógus saját története is alátámasztja ezt, akkor kifejlődhet a gyerek önbecsülése és küzdőképessége.

Szerző: K.T.

A A pályaválasztás az önbecsüléssel és a küzdőképességgel kezdődik bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Sok konfliktust szülhet, de annál több eredményt, ha különböző személyiségű emberek alkotnak egy munkahelyi csapatot. Az egyikőtök precíz, a másik felületesebb, de pörgős, ott van, aki a számokkal szeret babrálni, más inkább prezentál. Tudod kihez fordulj, ha egy jó kontaktra van szükséged, vagy akkor, ha gyors megoldás kell egy problémára. A Dr. Meredith Belbin által kidolgozott kilenc csoportszerep megismerése segít tudatosítani, kikből áll a csapat most, és milyen típusú erőforrás hiányzik még. Íme a szerepek, általában mindenkiben három dominál, te melyikeket ismered fel magadban?

(Csak a hivatalos teszt kitöltésével, és az abból készült riportból tudható meg pontos információ a saját és a csapat szerepeiről, az alábbi leírás tájékoztató jellegű!)

Az erőforrás kereső

A telefonkönyve tele, névjegykártyák az asztalon, minden esemény egy lehetőség az újabb kapcsolatra. A villanyszerelőtől a grafikuson át, mindenre tud valakit ajánlani. Lelkesedése azonban hullámzó, nem a legstabilabb ember a csapatban.

A csapatjátékos

Ő figyel arra, hogy mindenki jól érezze magát a csapatmunkában. Folyamatosan figyel a kommunikációra, a hangulatra és a kooperációra. Nagyon nehéz viszont egyszerre mindenkivel jót tenni, így nehezen hozhat döntéseket (pláne népszerűtleneket).

A koordinátor

Igazi tehetség menedzser, látja a csapat célját és tökéletesen delegál. Magabiztos és célorientált, de a saját feladatait is szívesen átruházza másra…

A gondolatültető

Egy jó öltet kell? Várhatóan tőle érkezik majd. Kreatív problémamegoldó, könnyen gondolkozik a dobozon kívül. Cserébe sokszor feledékeny, és nem a leghatékonyabb tagja a csapatnak.

A helyzetértékelő

Monitoroz, értékel, elemez. Ő a logikus szem, a pártatlan bíró. Józan és precíz, de nagyon kritikus tud lenni, és lelkesedést sem könnyű előhúzni belőle.

A specialista

Ha valamihez ért, akkor ahhoz nagyon. Elkötelezett, mély, speciális tudása van, de csak néhány területen, amelyekkel az indokoltnál többet is hajlamos pepecselni.

Az irányadó

Csak a cél lebeg a szeme előtt és arra felé hajtja a csapatot. Dinamikus, nem ijed meg a kihívásoktól, sőt, alig várja, hogy megugorja őket. Az eredmény azonban mindennél fontosabb nála, az érzelmeket sokszor figyelmen kívül hagyja.

A gyakorlati megvalósító

Mit ér a kreativitás, a jó kapcsolatok és a dinamizmus, ha végül nincs eredmény? A gyakorlati megvalósító hozza a praktikumot a csapatba, hatékony és pragmatikus, de kissé rugalmatlan lehet.

A befejező

Ő a minőségellenőr. Ha átnézi a tendert leadás előtt, akkor biztos lehetsz benne, hogy abban nem lesz hiba. Perfekcionista, precíz, és folyamatosan aggódik. Az a biztos, ha ő csinálja, így nagyon nehezen delegál.

Forrás: Belbin
Szerző: B.B.
Fotó: Envato

A 9 munkahelyi szerep – ki vagy te a csapatban? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Hippokratész úgy vélte, hogy az emberek négy személyiségtípusba sorolhatók, és ez a munkában ugyanúgy fontos, mint az élet más területein. Elképzelése szerint léteznek az extrovertáltak és az introvertáltak, ezek a kifejezések egészen biztosan nem ismeretlenek senki számára, hiszen a mai korban is alkalmazzuk őket. Az extrovertált személyiségek kifelé fordulnak, energikusak, tevékenyek, céljuk, hogy a környezetükben valamiféle változást érjenek el, míg az introvertáltak inkább befelé fordulnak, passzívabbak, elmélkedőbbek, céljuk pedig a világ megértése.

Hippokratész azonban nem állt meg ennyinél, ugyanis elgondolása szerint mind az extrovertált, mind introvertált személyiségdimenzión belül létezik két-két típus. Előbbin belül találhatók a szangvinikusok és a kolerikusok, míg az utóbbi csoporton belül a melankolikusokat és a flegmatikusokat különböztetjük meg. 

A szangvinikus személyiségtípus 

A szangvinikus személyiségek azok, akik gyorsan reagálnak a dolgokra, gyorsan fejezik ki az érzéseiket, azonban a lelkesedésük csak rövid ideig tart. Például egy új ötletet örömmel támogatnak, de könnyen lehet, hogy néhány napon belül azt is elfelejtik, hogy volt ilyenről szó. A szangvinikusok magabiztosak, optimisták, kreatívak és barátságokat, így a munkában is szép sikereket érhetnek. Ahhoz, hogy növelni tudják a hatékonyságukat jó megoldás lehet, külső segítséget kérnek és azt el is fogadják. A szangvinikus szeret beszámolni a sikereiről, szereti, ha bátorítják, ráadásul ő az a típus, akit kvázi mindenki szeret, aki mindenkivel jól kijön. 

A kolerikus személyiségtípus 

A kolerikusok szintén gyorsan reagálnak mindenre, azonban a szangvinikusokkal ellentétben a lelkesedésük tovább tart. Ha a fejükbe vesznek valamit, akkor azt tűzön-vízen átviszik és megvalósítják. A kolerikus személyiség erős temperamentummal bír, ugyanakkor néha indulatos és nyugtalan. Továbbá tele van ambícióval, nagyon független és céltudatos, domináns személyiség. A kolerikus tekintélyt parancsoló és nagyon határozott, valódi vezető típus. Azonban ezt a személyiségtípus fenyegetheti a kiégés veszélye, a munkában ugyanis rövid időn belül azon kaphatják magukat, hogy mindent ők csinálnak. Kolerikusként fontos, hogy nyugodtak és összeszedettek legyünk, merjük kiadni a kezünk közül a feladatokat. Legyünk türelmesek és segítőkészek a kollégákkal és fogadjuk meg jó tanácsként: nem kell mindent egyedül csinálnunk! 

A melankolikus személyiségtípus 

Az introvertáltak egyik csoportjába tartoznak a melankolikusok, akik ugyan befelé fordulóak, ugyanakkor nagyon teljesítményorientáltak is. Csendes, érzékeny típus, tele van empátiával, továbbá nagyon precíz és lelkiismeretes az élet minden területén. A melankolikusoknak sok időbe telik, mire kitalálják, hogyan is vihetnek célba egy adott projektet, azonban semmi sem tántoríthatja el őket attól, hogy megoldják. Napjaikat terv szerint élik, mindent tökéletesen akarnak csinálni, gondosan ügyelnek a részletekre. A melankolikusok bár komoly, rendszerető emberek, mégis gazdag képzelőerővel barnak, számos zenész, költő és író is ebbe a személyiségtípusba tartozik. 

A flegmatikus személyiségtípus 

A flegmatikusok nem szeretik a konfliktusokat, nem is nagyon keverednek vitába senkivel sem, éppen ezért a nézeteltéréseket is nehezen oldják meg. Ők azok, akik nagyon nehezen vágnak bele valamibe, a munkájukat is a lehető legkényelmesebben végzik, számukra pedig ez teljesen tökéletes. Nem igazán lehet őket motiválni semmivel sem, talán csak akkor, ha más személyistípussal kell együtt dolgozzanak, akkor új lendületet kaphatnak. A flegmatikusok ugyanakkor nagyon összeszedettek, kedvesek, lelkiismeretesek, problémamentes munkaerőnek számítanak, bár gyakran megkapják, hogy nem elég lelkesek, vagy éppen lusták.

Forrás: Colour Works

Szerző: G.P.
Fotó: Envato

A Négy személyiségtípus, négy munkastílus bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Naponta rengeteg inger ér bennünket, nemcsak a személyes színtéren zajlanak az események, hanem még a telefonunk és a laptopunk sem hagy minket nyugodni, nem csoda hát, hogy a stressz és a stresszből fakadó megbetegedések immáron népbetegségnek számítanak.
A videopszichologus.hu szakemberei annak jártak utána, hogyan vehetjük fel minél egyszerűbben és minél hatékonyabban a küzdelmet a stressz szörnyetegével szemben.

Amikor már felemészt a stressz…

Sajnos rengetegen nem mernek, nem tudnak szakemberhez fordulni, vagy épp gondolják azt, hogy a helyzetekre adott stresszválasz a saját személyiségük gyengesége. Ezeket a téves gondolatokat lenne jó egyszer s mindenkorra kiirtani, és akkor egyből több ember merne előhozakodni a problémájával.
Fontos észben tartani, hogy amíg az egyik ember ingerküszöbét egy helyzet el sem éri, addig a másik számtalan álmatlan éjszakát és tépelődést tudhat maga mögött miatta.
Teljesen természetes, hogy másként reagálunk helyzetekre, hogy mindenkit más szituáció és más mértékben triggerel, ha azonban felismerjük saját magunk körül azokat a helyzeteket, ahol elkezdünk stresszelni, akkor hatékonyan felléphetünk ellene!

Van megoldás a stresszre?

Ha most valami hiperszuper csodaszerre vársz, akkor csalódást kell okoznunk. Ahhoz ugyanis, hogy megnyugtasd magad egy rázós helyzetet követően, nem kell méregdrága eszköz vagy épp varázspirula.

Egy dolog kell hozzá: a légzésed!

A megfelelő légzéstechnikát alkalmazva ugyanis percek alatt visszahozhatjuk az optimális vérnyomásunkat és vele együtt a higgadtságunkat és a lelki békénket is. Nincs másra szükség, mint arra, hogy behunyd a szemed, kiiktass minden zavaró gondolatot, és mélyen orron át lélegezz be lassan, majd dupla annyi időn keresztül szájon át ki. Ha ezt a mély légzést folyatod öt percen keresztül, akkor jut annyi levegő a szervezetedbe, hogy vissza tudjon állni az alap nyugalmi állapotod. Persze segíthetsz kézmozdulatokkal is, hogy minél jobban meditatív állapotba kerülj, de alapvető jelentősége a légzéstechnikádnak van.

Forrás: videopszichologus.hu
Fotó: Envato

A Te mennyire bírod a stresszt? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az őszinte, természetes nevetésről régóta tudjuk, hogy nagy szerepe van a lelki egészség megőrzésében, csökkenti a stresszt és pozitív változásokat idéz elő a szervezetünkben is. Arról azonban alig mond valamit a tudomány, hogy az irányított, öngerjesztett nevetés is képes-e előidézni ezeket a pozitív hatásokat. Pedig maga az elképzelés már a 90-es években megszületett, és mára hahota jóga vagy más néven nevető jóga formájában az egész világon elterjedt.

A módszer lényege, hogy a résztvevők kacagást kiváltó gyakorlatokat kombinálnak a jógából ismert légzőgyakorlatokkal. Nagy előnye, hogy az öngerjesztett nevetés könnyen átfordul valódi kacagásba, főleg, ha társaságban művelik.

Az ELTE kutatói két kísérletben mérték fel a hahota jóga egészségre és pszichés jóllétre gyakorolt hatásait

Az első vizsgálatban a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a nevetés puszta vizuális élménye is képes-e a pozitív érzelmek kiváltására. Az eredményekből megállapították, hogy a hahota jóga puszta nézése is jótékonyan hat a lelki állapotra, miközben figyelemreméltó szív- és légzőrendszeri reakciót vált ki. A kisfilmek nézése közben a résztvevők annyi energiát használtak fel, ami megfelel egy enyhe fizikai testmozgásnak, és nagyjából a hetente 1-3 alkalommal sportoló emberekre jellemző.

A második kísérletben egy valós, budapesti jógakurzus résztvevői körében vizsgálták, hogy mire képes a mosoly ereje. A hahota jógán huszonöt 60 év körüli nő vett részt, akiknél szintén elvégezték az előző kísérletben is használt méréseket. Az eredmények igazolták, hogy mindössze egy foglalkozás javította a hangulatot és csökkentette a negatív érzelmek megjelenését. A jókedv kedvezően hatott az egészségre is: a tesztalanyok többségénél nőtt az elégetett kalóriamennyiség és a pulzusszám is. Más fizikai tevékenységekkel összehasonlítva, a jógázók valamivel kevesebb energiát égettek el, mint ugyanennyi idő alatt biciklizéssel, de többet, mint például főzéssel.

A két vizsgálatot összegezve a kutatók úgy látják, hogy habár a hahota jóga önmagában nem elegendő mozgásforma az egészséges életmód fenntartásához, számos pozitív pszichés és fiziológiai előnye miatt biztonságos, kellemes fizikai aktivitást és kikapcsolódást jelent az ötven év feletti nők számára.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Így segít egy jó nevetés a női egészségen bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Sok dolgozó szerint a hibrid munkavégzés érzelmileg kimerítő. A Tinypulse munkavállalói elköteleződési platform közelmúltban végzett globális tanulmányában a vezetők több mint 80%-a és a dolgozók is arról számoltak be, hogy a hibrid munka érzelmileg megterhelőbb volt, mint az otthontól akár többezer kilométerre végzett munka – és ami aggasztó, még a teljes munkaidős irodai munkát is kényelmesebbnek érezték a megkérdezettek az új trendnél.

„Az állandó hibrid rendszer kezdetben megkönnyebbülés volt. A sokéves teljes munkaidős irodai munka után úgy éreztem, végre kézben tartom a munkabeosztásomat és a mozgalmas magánéletemet. Pár hónap után viszont úgy érzem, két munkahelyet kell fenntartanom. Folyamatos tervezés és készenlétben levés az élete. A mindennapi környezetváltás nagyon fárasztó. Soha nem érzem magam kiegyensúlyozottnak, stresszes vagyok, valójában otthon nem tudok a munkámra koncentrálni.   Folyamatos pszichológiai váltásra van szükség.” – mondta a BBC-nek egy banki alkalmazott nő.

Miért annyira kimerítő érzelmileg a hibrid munka?

Elméletileg a hibrid megoldás a legjobb ajánlat mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára. Egyesíti a Covid-19 előtti irodai munkavégzési mintákat a távmunkával, egyszerre ad lehetőséget csapatmunkára, a kontrollra és a rugalmasságra. Egy 2021. májusi tanulmányban a válaszadók 83%-a nyilatkozott úgy, hogy hibrid megoldást választaná a világjárvány után.

Idővel azonban a dolgozók lelkesedése elhalványult. Azok a szervezetek, amelyek korábban nem alkalmazták ezt a módszert, gyorsan, menet közben dolgoztak ki irányelveket, gyakran anélkül, hogy az alkalmazottakkal konzultáltak volna. Így a megoldások kidolgozását a munkaerőre hárították.

A Tinypulse felmérésében a megkérdezettek 72%-a számolt be kimerültségről.

„Az ismerős rutin jó vonalvezetőként működhet, de az új napi szokások kialakítása – a munkahelyek közötti kevésbé következetes időbeosztással – felaprózhatja a kognitív erőforrásokat.” – mondta Gail Kinman, a Brit Pszichológiai Társaság pszichológusa. A szakember hozzátette: „Ha egy munkaadó úgy vezeti be a hibrid rendet, hogy nem bízik a dolgozóiban, az alig lehet több, mint jelképes gesztus: a munkavállalók kényszert érzenek arra, hogy bebizonyítsák, hogy nem élnek vissza az otthoni munka lehetőségével. Ez pedig hosszú távon túlterheltséghez és kiégéshez vezethet.”

A meghatározó hibrid – még finomítani kell

Szakemberek szerint sok múlik azon, hogy mit értenek a szervezetek „hibrid” alatt. „Ez egy tág definíció, amelyet sokféleképpen lehet értelmezni: a heti három naptól a havi egyszeri bejárásig. A hibrid továbbra is a munka jövője lehet, de még finomításra szorul.” – mondta Gail Kinman.

Szakemberek szerint mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak meg kell szabniuk a határokat. De autonómiát kell biztosítani a dolgozónak ahhoz, hogy önállóan kezelje az időbeosztását – a rugalmasságot az egyénnek kell diktálnia, nem a főnöknek.

Kinman úgy véli, egy nagy munkakísérlet kellős közepén vagyunk. Jóslata szerint a hibrid még évekig eltart a hibrid munka finomhangolása. „Jelenleg többet tudunk az egészségügyi válsághelyzetekben végzett teljes munkaidős távmunkáról, mint a hosszú távú hibrid munkáról” – tette hozzá.

Fotó: Envato

A Miért olyan fárasztó érzelmileg a hibrid munka? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Pedig a helyzet az, hogy a személyiségünk, egész pontosan a személyiségtípusunk befolyásoló tényező lehet a karrierünk szempontjából, ehhez azonban ismernünk is kell azt, továbbá tudatosan kell építkeznünk. Szomorú, de ha statisztikát készítenénk arról, mennyien nem szeretik a munkát, amit végeznek, akkor nagyon elkeserítő számokat kapnák. Pedig a munkának alapvetően nem kényszernek kellene lennie, hiszen így sokkal jobban fenyegethet minket a kiégés veszélye, szemben azzal a helyzettel, ha a munkánk kvázi a hobbink. Persze tisztában vagyunk vele, hogy a kényszer sok esetben nagy úr, azonban, ha a lehetőségeink adottak, akkor miért ne végezhetnénk olyan munkát, ami tökéletesen passzol is hozzánk, s amire nem a kényszer vezet rá?

A személyiségtípusok

Napjainkban a legnépszerűbb személyiségtípusokkal foglalkozó rendszer az MBTI, vagyis a Myers-Briggs Type Indicator, magyarul a Myers-Briggs Típus mutató. Myers és Briggs Jung munkásságát alapul véve dolgozták ki azt a rendszert, amely 16 csoportra osztja fel a személyiségtípusokat, négy nagyobb szempont alapján.

Ezek a következők:

• introvertált (I) /extrovertált (E): Ez alatt a társasági élethez való hozzáállást értik. Az introvertált személyek jobban szeretnek egyedül, lenni, míg az extrovertált személyek imádják a társasági életet.
• logika (T) /érzelem (F): Amikor meghozunk egy döntést az lehet logikus, azaz racionális elvek mentén meghozott végső döntés, de az is lehet, hogy adott esetben az érzelmek irányítanak bennünket.
• tervezés (J) /spontaneitás (P): A feladatok elvégzése során akadnak emberek, akik a tervezésre esküsznek, listákat írnak, pipálnak és mindent előre kiagyalnak, míg mások inkább spontán módon oldják meg a feladataikat, nem ritka az sem, hogy rögtönöznek.

Izgalmas utazás

Mint az látható, az MBTI rendszerében a különböző személyiségtípusok egy-egy betűkódot kaptak. Ha a fenti listából kiválasztjuk azt a négy tulajdonságot, ami a leginkább jellemez bennünket, akkor fentről lefelé haladva, s összeolvasva a betűjeleket megkapjuk a saját személyiségtípusunk kombinációját. Ha azonban biztosra szeretnénk menni, akkor az interneten elérhető egy igencsak részletes kérdőív, ami ráadásul magyar változattal is rendelkezik. A kérdések alapján a rendszer kikalkulálja nekünk, hogy pontosan melyik személyiségtípusba is tartozunk, sőt még olyan híres személyeket is mutat nekünk a végén, akivel osztozunk ezen a tulajdonságon.

A teszt kitöltése igencsak izgalmas időtöltés, azonban azt fontos tudni, hogy egy ilyen teszt kitöltése nem minden esetben releváns, nem kell azonnal készpénznek venni a leírtakat és rögtön nem is kell a főnökhöz rohanni a felmondólevéllel. Arra azonban kiváló lehet, hogy egy picit többet tudjunk meg önmagunkról, ha pedig mélyebbre ásnánk a témában, akkor érdemes lehet felkeresni egy pszichológust vagy coachot, aki tovább vezethet minket az úton, amin elindultunk.

Kíváncsi, hogy mik a jellemzői az egyes személyiségtípusoknak? Akkor maradj velünk, legközelebbi írásunkban azt is megmutatjuk! Ha pedig addig is kitöltenéd a személyiségtesztet, akkor itt megteheted.

Szerző: G.P.

Fotó: Envato

A Mutasd a személyiségtípusod, és megmondom, milyen munka illik hozzád!  bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.