Erre a kihívásra jött létre válaszként az aktív és támogató közösség, amelynek az első években havonta több mint 500 fővel növekedett, és a trend azóta sem változott.

– A mi célunk, hogy olyan részmunkaidős vagy projekt alapú állásokat tegyünk közzé, amelyre jelentkezhetnek az anyukák, akik szeretnének ismét bekapcsolódni a munka világába – mondja portálunknak Szabados János, aki két éve vette meg az oldalt az alapítótól. A tulajdonos szerint a munkaerő-toborzásban egyébként is megfigyelhető egy célcsoportok szerinti specializálódás.

„Rugalmas foglalkoztatás? Rugalmasan dolgozok!”

Mint azt Szabados János kiemelte, a visszajelzések szerint sok esetben a cégek is meglepődnek, hogy adott esetben magasabb végzettséggel és tapasztalattal is elvállalnak kisebb munkákat az édesanyák. – Persze ez a célcsoport másabb, hiszen sokkal érzékenyebbek, és valójában, mondjuk ki, azt várják el a munkáltatóktól, hogy bánjanak velük másképp, például megértést, empátiát és türelmet kérnek – magyarázza az új tulajdonos, aki hozzáteszi, mindez nem azt jelenti, hogy nem teljesítenek, ellenkezőleg, sokkal rugalmasabban tudnak reagálni a feladatokra, miközben vannak olyan időszakok, akár napokon belül is, amikor nem tudnak úgy rendelkezésre állni, ahogyan egy-egy projektgazda elvárná.

Jelentős társadalmi hatás

A projekt sikere azt is mutatja, létjogosultsága van a kismamák foglalkoztatásának, azaz igenis van rá igény. – Sokszor tapasztaljuk, hogy a gyermek vagy gyermekek mellett eltöltött 2-3 év otthoni lét önbizalom-hiányossá teszi az édesanyákat, sokszor azt érzik, a gyereknevelés és a család mellett „elszalad mellettük” a munkaerőpiac, ezért is tartom fontosnak, hogy minél többen csatlakozzanak és próbálják ki magukat, ha úgy tetszik, szakadjanak ki a hétköznapok mókuskerekéből – teszi hozzá végül Szabados János.

ZBT
Fotó: Envato

A Kismamák számára közvetítenek munkát bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Felmérésük* alapján a cégeknek mindössze 7 százaléka vár javulást, 52 százalék szerint nem lesz enyhülés, 41 százalék pedig a mostaninál is nagyobb munkaerőhiánytól tart. A helyzetre jellemző, hogy a megkérdezettek kétharmadánál volt az év elején betöltetlen álláshely, 23 százalékuknál tíznél több is. Munkaerőhiányra visszavezethető nehézségekkel már tavaly 69 százalék szembesült – tették hozzá.

A visszajelzésekből kiderül, hogy a 20 és 49 fő közötti vállalkozások helyzete a legkedvezőbb, vagyis a legkisebbeké a felmérés résztvevői közül, de őket is 50 százaléknál nagyobb arányban sújtja a munkaerőhiány. Az ágazatok közül a kereskedelem mutat hasonló arányt. A feldolgozóiparban, építőiparban, szolgáltatásokban 70 százalék körüli vagy annál nagyobb a nehézséggel szembesülők aránya, csakúgy, mint az 50 fősnél nagyobb cégek körében.

Az érintettekkel együtt megvizsgálták azt is, hogy a kihívásra milyen válaszokat találtak a magyar vállalkozók.

A legnagyobb, 51 százalékos arányt az atipikus foglalkoztatási formák érték el, tehát a távmunka és a részmunkaidő a legnépszerűbb megoldás. 43 százalék a diákmunkában látja a megoldást, míg 34 százalék új munkaerő-toborzási megoldásokat keresett, és csaknem ugyanennyi, 33 százalék magasabb fizetéssel akar előnybe kerülni.

Külföldi állampolgárok foglalkoztatásával 25 százalék, míg munkaerőt kiváltó beruházásokkal 21 százalék próbálkozik, de a visszajelzések alapján idén ez lehet a legnépszerűbb megoldás, 27 százalék számolt be ilyen tervekről.

A GVI az adatokhoz hozzáfűzte, hogy a munkaerőhiány már most nagyobb kihívást jelent a magyar vállalkozóknak, mint a járvány előtt. A probléma annyira általános, hogy az exporttevékenység és a tulajdonosi szerkezet alapján sincs jelentős különbség a cégek között – írták.

Az építőiparban is munkaerőhiány okozza a bizonytalanságot

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint bár kisebb növekedéssel kezdte az évet az építőipar éves alapon, és az ágazat növekedési trendje továbbra is jelen van. Eközben a rendelésállomány is erősen indította az évet és a drágulás is jelentős az ágazatban. Várakozása szerint idén 10 százalékot némileg meghaladó növekedés lehet az iparág teljesítménye, de a háború közvetett következményei, az alapanyagellátás akadályai és a munkaerőhiány miatt jelentős a bizonytalanság. Összességében idén is erősebb éve lehet a hazai építőiparnak a beszerzési problémák, az évek óta tartó erőteljesen bérinfláció folytatódása ellenére is, viszont az alapanyaghiány és a beruházási költségek továbbra is kiugró növekedése lassan fékezőerővel is bírhatnak – tette hozzá.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

* A felmérésben 350, legalább 20 főt foglalkoztató vállalkozás vett részt. A januári adatfelvétel a bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulás, az ágazatok és a foglalkoztatotti létszám szerint országosan reprezentatív. A felmérés eredménye és az abból készült összefoglaló a GVI honlapján olvasható.

A Válaszok a munkaerőhiányra: atipikus foglalkoztatás, munkaerő-toborzás bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A részfoglalkoztatást a koronavírus okozta gazdasági helyzetben egyre több munkáltató kezdte alkalmazni, ezért is érdemes tisztában lenni azzal, hogyan hat ez a nyugdíjunkra.

Hatástalanítani a bombát

Egyre többször halljuk azt a kifejezést, hogy „ketyeg a nyugdíjbomba”. Mint ismert, hazánkban úgynevezett felosztó-kirovó nyugdíjrendszer van, azaz azt az összeget osztja szét az állam az éppen nyugdíjjogosultsággal élők számára, ami az aktív, jövedelmet kereső emberek nyugdíjjárulékaiból beérkezik az államkasszába.

Szakemberek ezt az úgynevezett „korfa” felborulásával is be szokták mutatni, azaz, ha egy függőleges idősoron feltüntetjük a nők és a férfiak aktuális számát, akkor jól láthatóvá válik, hogy a „fa” teteje egyre inkább kiszélesedik, hiszen a fiatalabb generáció csökken, így egyre kevesebb embernek, dolgozónak kell „kitermelnie” az aktuálisan nyugdíjasok nyugdíját. A „korfa” pedig egyszer csak felborul…

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint öregségi nyugdíjra mindenki jogosult, aki megfelelő mennyiségű szolgálati évet dolgozott le élete során. Ez most 20 év. Az öregségi nyugdíj másik feltétele az érvényes korhatár elérése, amely 2021-ben nők és férfiak esetében is 65 év. Szakértők szerint esélyes, hogy ez később emelkedni fog.

A részmunkaidő nincs hatással a nyugdíjkorhatárra

Ideális esetben életünk során teljes munkaidős foglalkoztatásban, azaz napi 8, heti 40 órában dolgozunk. A munkánkért kapott jövedelem adótartalmával, főképp a járulékokkal kapunk például jogosultságot az ingyenes állami egészségügyi ellátásra, valamint az öregségi nyugdíjra.

De mi van akkor, ha valakit csak részmunkaidőben foglalkoztatnak, ráadásul tartósan? Kevesebb lesz az öregségi nyugdíja? Vagy nem mehet el nyugdíjba 65 évesen akkor sem, ha teljesítette a 20 év szolgálati munkaviszonyt?

Fontos tisztázni, hogy öregségi nyugdíjra az jogosult, aki az érvényben lévő jogszabályban meghatározott nyugdíjkorhatárt elérte, ez jelenleg 65 év, és minimum 20 évig dolgozott, azaz ennyi szolgálati időt szerzett. Ezek szerint tehát ha valakit csupán részmunkaidőben foglalkoztattak, nem kell arányosan annyival több évet dolgoznia, hiszen így akár egészen abszurd helyzet is előállhat: akár 80 éves korában lehet csak jogosult az öregségi nyugdíjára.

Ami meghatározza a nyugdíj mértékét…

Az öregségi nyugdíjunk mértékére jelentős hatással lehet, hogy életünk során mennyit kerestünk. Persze ha részmunkaidőben dolgozunk, az a legtöbb esetben csak feleannyi havi jövedelmet jelent. Ugyanígy hatással van nyugdíj mértékére a megszerzett szolgálati idő mennyisége. Az öregségi nyugdíj megállapításánál ugyanis figyelembe veszik ezt, azaz minél több évet dolgoztunk, annál nagyobb szorzóval számol majd a nyugdíjfolyósító igazgatóság a nyugdíjunk megállapításánál. Csak a példa kedvéért, ha valaki 40 év szolgálati viszonyt szerzett, az öregségi nyugdíja nem lehet kevesebb, mint a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 80 százaléka.

Részmunkaidő és minimálbér a szolgálati idővel összefüggésben

Ugyanakkor van itt egy időzített bomba! A hatályos jogszabályok szerint, ha a részmunkaidős foglalkoztatás során a jövedelem nem éri el mindenkori minimálbér 100 százalékát, akkor a szolgálati időt nem teljes mértékben, hanem csak arányosítva számítják be.

A példa kedvéért az alábbi táblázatban kiszámoltunk néhány verziót:

Ha a részmunkaidős foglalkoztatás során a mindenkori minimálbérnél kevesebbet kapunk jövedelemként, például 4 órásnál jellemzően a felét, akkor a szolgálati időbe csak az éves arányos időszakot számítják be. Amennyiben azonban a minimálbér felett keresünk, mindegy, hogy 4 órában vagy teljes munkaidőben, a teljes időszakot bele fogják számítani a szolgálati évekbe. Amennyiben a munkavállaló 4+4 órás részmunkaidős foglalkoztatásban, akkor természetesen az összesített, 8 órás munkaviszony számít a jövedelmek és a szolgálati idő megállapításában.

Érdemes tudni, hogy a KATA-s egyéni vállalkozók esetében a jogalkotó néhány évvel ezelőtt lehetővé tette, hogy a főállású, 8 órásnak megfelelő jelenleg havi 50 ezer forintos adóátalány mellett magasabb, 75 ezer forintos is fizethessen. Ennek oka, hogy a havi 50 ezer forintos KATA-adó mértékét csak napi 4 órás munkaviszonynak ismeri el az állam, azaz a szolgálati időbe csak 50 százalékkal veszik figyelembe.

Mi lesz az aranyévek után?!

Az alábbi feltételek szükségesek ahhoz, hogy a jelenleg aktívak nyugdíjának értéke megmaradjon nyugdíjas éveikben is.

• A jelenlegi nyugdíjjárulékok radikális emelése: ez ellen tiltakoznának a foglalkoztatók, hiszen Magyarországon eleve nagy az adóék, azaz egy nettó jövedelemre számottevő munkavállalói és munkáltatói járulék rakódik.
• A jelenlegi nyugdíjkorhatár (65 év) befagyasztása: ugyanis néhány 10 éven belül a Ratkó-unokák is elérik a korhatárt, és nagyszámú új, öregségi nyugdíjra jogosult ember fog megjelenni az állami nyugdíj kifizetési oldalán, miközben az aktívak száma nem fog ehhez képest jelentősen növekedni. Ezért az állam részéről várható a nyugdíjkorhatár további növelése, akár 70 évre.
• A demográfiai trendek látványos megfordulása: azaz hirtelen több százezer aktív és fiatal munkavállaló jelenik meg a munkaerőpiacon, a demográfiai trendek radikálisan megváltoznak, és sokkal több gyermek fog születni éveken belül, mint ahányan meghalnak.

Mindezeket figyelembe véve a jelenleg aktív dolgozóknak fontos, logikus és időszerű a piaci öngondoskodás felé fordulniuk.

A cikk elkészítésében közreműködött szakmai partnerünk a Nyugdíjmásképpen.hu.

Fotó: Envato

A Amikor a szolgálati időt húsbavágó kérdésnek érzed bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Egy friss jövőkutatás szerint a következő időszakban sok dolgozó lazábban kapcsolódik majd egy adott munkahelyhez, és a tanulás nem áll meg a felsőoktatásban, hanem sokkal tovább tarthat, így több területen vállalhatnak munkát az érintettek.

A mostani trendek alapján átértékelődik a munkához való viszonyunk, a projektalapú munkák ugyanis átvehetik az uralmat, és megszűnhet az úgynevezett nyugdíjas állás fogalma. – ez derül ki a K&H jövőkutatásából.

Óriási kereslet lesz az automatizált üzemeket tervező, felügyelő, karbantartó munkaerő iránt, ugyanakkor a személyes munkavégzés csökken és a fizetés a teljesítménytől függ majd, így természetes lesz majd, hogy a szakemberek projekt alapon kötődjenek akár több céghez is egyszerre.

A jövőkutatás szerint a lexikális tudásnál nagyobb szerepet kap a jövőben a problémamegoldáson, a megértésen, partnerségen alapuló tudás, ezt pedig élményalapú, digitális oktatással lehet elsajátítani. Az interneten elérhető ismeretek támogatják az élethosszig tartó tanulást, ezzel pedig a munkahelyváltás is egyszerűbbé válhat.

Magyarország le van maradva a részmunkaidős és távmunka tekintetében az Unióhoz képest. Ezen a téren a koronavírus-járvány javított, de még komoly fejlődésre van szükség, hogy a 4,8 százalékos magyar arány megközelítse az uniós 18 százalékos átlagot.

Fotó: Envato

A Jövőkutatók szerint az lesz a normális, ha egyszerre több munkánk lesz bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A 15-64 éves lakosság körében nem ment 8% fölé a részmunkaidősök aránya a KSH 2020. III. negyedéves adatai alapján, az egész évet tekintve az arányok még rosszabbak. Összehasonlításképpen, az EU 27 országainak 20%-os átlagához képest a csatlakozásunk óta jellemzően egy képzeletbeli negatív dobogón tudunk csak szerepelni.

Miért terjedt el nálunk kevésbé a részmunkaidő?

Egy poszt-szocialista örökség, kulturális sajátosság, hogy a főállás a stabilitás jelképe? Meglehet, hiszen az EU keleti tagállamaiban alacsonyabb a részfoglalkoztatottak aránya, mint a nyugatiaknál. Vagy a fizetések relatív nagysága és a vásárlóereje áll a háttérben? Azaz nem lehet biztosítani a megélhetést egy négyórás munkával? Ebben is lehet némi igazság. Mégis úgy gondoljuk, hogy egy plusz tényező is szerepet játszik ebben, mert azonosíthatóak olyan időszakok, amikor – ha nem is jelentősen, de – megugrik a részmunkaidősök aránya. Az elmúlt 15 évben kétszer következett ez be: először a világgazdasági válság nyomán (2011-től), majd tavaly, a második negyedévben. Utána visszaállt a helyzet a „normális” szintre.

Ez egy válságmegoldás?

Ezek alapján úgy néz ki, hogy a válságok idején egy jól használható eszközként tekintenek erre a munkaadók, és azért alkalmazzák, hogy megtartsák a jó dolgozókat, csökkentett munkaidővel és fizetéssel, így várva, hogy újrainduljon a gazdaság. Amint ez bekövetkezik, minden visszaáll a régi kerékvágásba és visszaesik a részmunkaidősök aránya is. Úgy látszik, ez a hazai munkaerőpiac „normál” pályája, bár szerintünk nem biztos, hogy ez a legjobb.

Kényszer?

Mind a két fél a saját célját igyekszik ebben is megvalósítani. A munkaadó értelemszerűen azt akarja, hogy annyi munkaidőt használjon fel, amennyi feltétlen szükséges, és a válság miatt is kevesebb legyen a költsége. A munkavállaló azt szeretné, hogy – ha részmunkaidőben is – a munkájából meg tudjon élni. Ez teljesen természetes. Válság esetén ezért a munkaadó kénytelen használni a részmunkaidőt, amit a munkavállaló kényszerűen elfogad, mert nincs más választási lehetősége. Ezért lesz ez kényszerű, „senkinek sem jó”, vagyis a vész elmúltával visszaállítandó megoldás.

Lehetőség?

A részmunkaidős foglalkoztatás a teljes munkaidőshöz képest biztosan jár „lemondással” mind a két oldalon. A munkaadó lehet, hogy úgy érzi, nem számíthat mindig a dolgozójára, nehezebb az adminisztráció, az irányítás, a szervezés. A munkavállaló pedig kevesebb jövedelmet élvez, és ezt megérzi a családi költségvetés. Ez mind igaz, de úgy gondoljuk, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás – a „lemondásokkal” együtt számos lehetőséget is kínál, mind a munkaadónak, mind a munkavállalóknak. Vannak munkakörök, amelyek – válságtól függetlenül – nem igényelnek teljes munkaidőt. Több, különböző kompetenciájú részmunkaidős – egymással összekapcsolva – többet érhet, mint egy teljes munkaidős, a részmunkaidők eltérő ritmusa pedig dinamikussá és rugalmassá teheti a működést. Vannak munkavállalók, akik sajátos helyzetük miatt nem tudnak teljes munkaidőt vállalni. Értékesek is, szeretnének is dolgozni, de nincs, kevés a kereslet irántuk.

Nem csodaszer, és nem mindenütt alkalmazható a részmunkaidő, de sok igény és lehetőség lenne rá mind a két oldalon.

Szakértők:

Prof. Dr. László Gyula, munkaerő-piaci és társadalmi párbeszéd elemző, PTE KTK

Dr. Sipos Norbert, munkaerő-piaci elemző, PTE KTK, siposnorbert.hu

Fotó: Envato

A Kényszer vagy lehetőség a részmunkaidő? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.