A magyar gazdaság pillanatképe a cégek alkalmazkodóképességét próbára teszi az elmúlt időszakban. A magyar gazdaság 2023 második negyedévében 2,4 %-os visszaesést szenvedett a 2022-es évhez képest, amit a mezőgazdaság erős teljesítménye mérsékelt valamelyest. Az iparban látható egy rövid távú növekedés júliusban az előző hónaphoz képest, viszont a kiskereskedelmi forgalom és az infláció aggályos trendeket mutatott, különösen az energia- és üzemanyagárak terén. Ugyanakkor a foglalkoztatottság növekedése pozitív jel. Visszatükröződik-e ez a cégtrendben?

Az OPTEN adatai alapján az év elejétől kezdve augusztusig a cégek száma közel 10,5 ezerrel csökkent. Egy nyolchónapos trendet követve az augusztusi hónap nem hozott váratlan változást. Az elmúlt hónapokban tapasztaltak alapján a cégalapítások száma folyamatosan elmaradt a megszűnésekétől, azonban augusztusban változás következett be, amikor az új cégek száma, bár csekély mértékben, de meghaladta a megszűnésekét. Ez azt sugallja, hogy szeptemberben akár módosulhat a korábbi cégtrend.

Az elmúlt hat év szezonális átlagához mérten a 2 140-es cégalapítási adat nem emelkedik ki. Augusztusban a megszűnések száma kissé 2 000 fölött alakult, ami a hatéves átlag közel háromnegyedét teszi ki. A megszűnések idén a legalacsonyabb értéket adták, de az augusztus jellemzően visszafogottabb értékeket hozott a múltban is. „Fordulat a cégtrendben akkor következhet be, mondhatjuk tendenciának, ha szeptemberben a megszűnések száma nem éri el az augusztusi értéket. Mivel a szeptember egy aktívabb időszak szokott lenni augusztushoz képest, az események is magasabb fordulaton pörögnek, még korainak tartanám elkönyvelni a cégtrend esetleges változását.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az újonnan indított felszámolási eljárások száma továbbra is központi kérdés marad. Augusztusban jelentős csökkenés tapasztalható; a számok már nem a kétezres szint közelében mozognak, hanem 1 200 fölött alakultak. „Bár az újonnan indított felszámolási eljárások száma még mindig magas, augusztusra érzékelhető visszaesés következett be. Az elmúlt hat év során az érték rendszerint ezer alatt mozgott, egészen a járvány miatti intézkedésekig. Bár a trend csökkenő tendenciát mutat, az elkövetkezendő hónapokban válik majd egyértelművé, milyen mértékben csökken a moratórium hatása. Jelenleg is látható, hogy azok az új felszámolási eljárások, melyek nem voltak a moratórium alatt, egyre nagyobb arányt képviselnek.” – értékelt Alföldi Csaba.

Az augusztusi számok rávilágítottak arra, hogy a 3-5 éves működésű cégek különösen sérülékenyek a járvány hatásaira. Ezek a vállalatok olyan körülmények között kezdték meg tevékenységüket, amelyek nem voltak kedvezőek számukra, és ez a sérülékenység az új felszámolási eljárásokban is megmutatkozott: augusztus hónapban az érintett cégek aránya meghaladta a 40%-ot. Ezzel szemben a hosszabb ideje működő vállalatok általában stabilabb alapokon állnak, ám még így is az augusztusi új felszámolási eljárások egynegyede olyan cégeket érintett, amelyek már 10 évnél régebben kezdték meg működésüket.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) augusztusi értéke átlagosan 10 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten–CFI Vas, Tolna és Veszprém vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta.

Opten – CFI vármegyénként, 2023. augusztus

*Újonnan indult eljárások

A Eljött az áttörés: Megszűnéseket meghaladó cégalapítás bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Egyfelől tudni kell, hogy ez egy decemberi adat, ami már csak azért is különleges, mert karácsony előtt számos cég jutalmazza meg a dolgozóit, ami sok esetben pénzbeni juttatás. Ez a juttatás hozzáadódik a nagy közöshöz, ennek eredményeként pedig a statisztikai adatok is magasabb számot fognak mutatni. Vagyis ez lehet az egyik oka annak, hogy az év utolsó hónapja kimagasló eredményeket mutat a fizetések tekintetében. Viszont, ha visszakeressük a novemberi számokat, jól látható, hogy “csak” 482 400 forint akkor az átlagkereset, ami szintén nagyon magas és amennyit szintén csak kevesek visznek haza.

Torzító tényezők

Tehát, ahogy azt már fentebb is írtuk az átlagember nem az átlagkeresetet viheti haza, ugyanis azt rengeteg tényező befolyásolhatja: többek között az eleve magas keresetűek bére, ugyanis ez az, ami jócskán felhúzza a nagy országos átlagot.

Mit visz haza egy átlagember?

A témában a Portfolio írt egy egészen részletes és közérthető cikket, melyben kifejtik, az átlagember a mediánbért viszi haza jellemzően. Mit is jelent ez pontosan? Ha a fizetéseket sorba állítanánk a legalacsonyabbtól kezdve egészen a legmagasabbig, akkor a középen álló dolgozó bruttó keresete 380 ezer forint, a mediánbér pedig a portál számításai szerint így nettó 252 ezer forinton alakult az év utolsó hónapjában. Ez azért már közelebb áll a valósághoz, igaz?

Mit mond az átlagember?

A témában igyekeztünk reálisabb képet kapni, ezért megkérdeztük az “átlagembert”, hogy mit is gondol a decemberi adatokról, valamint volt-e ennyi a fizetése a decemberi hónapban. A neve elhallgatását kérő hölgy úgy fogalmazott, neki a közelében sincs a fizetése a fentebb említett adatoknak, de tisztában van vele, hogy sokan sokkal jobban keresnek nála, ami értelemszerűen felhúzza az átlagot. Kérdésre válaszul elmondta, az ő fizetése valóban a mediánbér környékén mozog, de még azt sem éri el teljesen, azonban decemberben kapott ő is jutalmat, így a nagy közös országos átlagot ő is emelte.

A kérdésben többeket is megkérdeztük jellemzően azt a választ kaptuk, hogy a 500 ezres álomfizetés még valóban csak álom.

Szerző: G.P.

Fotó: Envato

A Állítólag közel 500 ezer az átlagkereset, de mit jelent ez a valóságban? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) gyorsjelentése szerint az előző hónaphoz viszonyítva kismértékben nőtt ugyan, ám egy év alatt közel 17 százalékkal csökkent az állás nélkül lévők száma. A regisztrált álláskeresők tavaly decemberi létszáma a második legalacsonyabb havi adat volt az elmúlt harminc évben.

Az év első hónapjában pedig még sosem tartottak nyilván az idén januárinál kevesebb álláskeresőt.

MUNKAKERESÉS ÁTLAGOS IDŐTARTAMA 8,8 HÓNAP VOLT, A MUNKANÉLKÜLIEK 33,7 SZÁZALÉKA LEGALÁBB EGY ÉVE KERESETT ÁLLÁST. (KSH)

Az időjárás enyhülésével beindulnak a hideg évszakban kieső mezőgazdasági és építőipari munkák, a szezonális ingadozást követően így a következő hónapok bővülést hozhatnak a foglalkoztatásban. – áll az NFSZ gyorsjelentésben.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Az ITM szerint a járványhelyzet előttinél is kevesebben voltak az álláskeresők februárban bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Budapesti munkavállalásnál az alábbi albérleti árakkal, bérekkel és álláslehetőségekkel érdemes kalkulálni:

Országosan 15,1, a fővárosban pedig 15,7 százalékkal nőtt az albérletek ára januárban az előző év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Januárban az előző hónaphoz mérten országosan 1,9, Budapesten 2,4 százalékkal nőttek a kiadó lakások bérleti díjai. A kiadó lakások jellemzően 54 illetve 56 négyzetméteresek.

Az fővárosban 150 ezer forint az átlagos bérleti díj, ez megegyezik az egy hónappal korábbival. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a legdrágább városrészben, az V. kerületben a januári 245 ezerről 250 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj, és a 200 ezer forintos szint közelében voltak az átlagos lakbérek az I. és a II. kerületben is.

A fővároson kívüli piacon Veszprém, Debrecen, Székesfehérvár és Tatabánya állt a lista élén, e megyeszékhelyeken 127-130 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. A középmezőnybe tartozott egyebek mellett Szolnok, Pécs, Szombathely és Győr, ahol az átlagos havi bérleti díjak 100-120 ezer forint között alakultak. Az albérleteket Békéscsabán, Miskolcon, Nyíregyházán és Kaposváron kínálták 100 ezer forintnál olcsóbban – olvasható az ingatlan.com közleményében.

A bérleti díjak folytatódó emelkedését leginkább a bérlők fizetőképes kereslete fékezheti, erre utaló jeleket pedig az elmúlt hónapban már lehetett látni.

Tavaly decemberben 9,7 százalékkal nőttek a keresetek

A múlt év decemberében 9,7 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkeresete az egy évvel korábbihoz képest. Az átlagos bruttó kereset 492 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 504 700 forint, a nettó 327 700 forint volt – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 419 000 forintra becsülhető. Az év végi prémiumok 17,6 százalékkal növelték a kereseteket.

A vállalkozások körében 8,4 százalékos növekedéssel 512 600 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset és 340 900 a nettó, a bruttó medián kereset pedig 378 900 forinton állt.  A költségvetési szférában 8,1 százalékkal nőtt a bruttó és a nettó átlagkereset és 460 100, illetve 306 000 forintra, míg a mediánérték 3,5 százalékos növekedéssel 396 800 forintot mutat.

A legjobban a pénzügy, a biztosítás és az infokommunikáció fizet

A feldolgozóiparban 9,0 százalékkal, az építőiparban 8,8 százalékkal nőttek a keresetek egy év alatt és ezzel 524 600, illetve 414 400 forintot értek el. A mezőgazdaságban 11,0 százalékkal nőttek a keresetek 438 200 forintra. A szálláshelyszolgáltatásban és vendéglátásban 16,1 százalékos növekedés ellenére 293 300 forinton állt a bruttó átlagkereset, míg a legjobban a pénzügyi és biztosítási szektorban, illetve az infokommunikáció területén lehetett keresni, ahol 903 200, illetve 835 000 forint volt a bruttó átlag 10,7, valamint 7,6 százalékos emelkedés eredményeként. Az oktatásban és a humán egészségügyben 11,3 százalékos, illetve 30,8 százalékos növekedéssel 441 000, illetve 603 100 forintra nőtt a bruttó átlagkereset.  A közigazgatásban 507 100 forint volt a bruttó átlag 7,2 százalékos növekedés eredményeként.

Sokan keresnek adminisztrációs és irodai állást a fővárosban

Ha az elmúlt 10 év átlagát vizsgáljuk, az adminisztrációs és asszisztensi pozíciók bizonyultak a legnépszerűbbnek a fővárosi állásokra jelentkezők körében, amiket a marketing, média, PR hármasa majd a vendéglátás kategória követ. A sort a szállítás, beszerzés, logisztika zárja.

Fotó: Envato

A Egyre drágább a budapesti munkavállalás – lakásár kontra fizetés bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Decemberben 700 ezerrel, 36,1 millióra csökkent a munkanélküliek száma, ami még 500 ezerrel haladta meg a járvány kezdete előttit.

A nők körében a munkanélküliség a novemberi 5,7 százalékról 5,6 százalékra, a férfiaknál 5,3 százalékról 5,2 százalékra csökkent. A 15-24 év közöttiek esetében a mutató 11,8 százalékról 11,5 százalékra, a 25 év felettiek körében 4,7 százalékról 4,6 százalékra süllyedt.

Az eurózónában decemberben 7 százalékra csökkent a munkanélküliség az egy hónappal korábbi 7,1 százalékról, az Európai Unióban pedig 6,4 százalékra 6,5 százalékról. Decemberben 0,3 százalékponttal vagy annál nagyobb mértékben csökkent a ráta Görögországban (13,3 százalékról 12,7 százalékra), Ausztriában (5,2 százalékról 4,9 százalékra), Litvániában (6 százalékról 5,6 százalékra), Portugáliában (6,3 százalékról 5,9 százalékra) és Spanyolországban (13,4 százalékról 13 százalékra).

Finnországban romlott a munkanélküliségi mutató 6,8 százalékról 7,2 százalékra decemberben.

Kanadában a munkanélküliség 6,1 százalékról 6 százalékra mérséklődött, az Egyesült Államokban pedig 4,2 százalékról 3,9 százalékra esett. Az idei januári előzetes adatok azonban már növekedést jeleznek – Kanadában 6,5 százalékra, az Egyesült Államokban pedig 4 százalékra.

Magyarországon decemberben 3,7 százalékos munkanélküliséget mértek a novemberi 3,8 százalék után.

Tavaly decemberben már a koronavírus-járvány kezdete előtti (2020 február) szint alá került a munkanélküliségi ráta Ausztráliában (4,2 százalék), Franciaországban (7,4 százalék), Olaszországban (9 százalék), Izlandon (4,9 százalék), Spanyolországban (13 százalék), Luxemburgban (5 százalék), Litvániában (5,6 százalék), Hollandiában (3,8 százalék) és Portugáliában (5,9 százalék).

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Az OECD államaiban csökkent a munkanélküliség decemberben bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Magyarországon bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az év egészét tekintve tavaly a munkanélküliek átlagos száma 196 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig 4,1 százalék volt, ami lényegében megegyezik az egy évvel korábbival – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Az október-decemberi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 15 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal csökkent. A férfiak körében a munkanélküliek száma 90 ezer volt, a munkanélküliségi rátájuk 0,5 százalékponttal, 3,5 százalékra mérséklődött. A nőknél a munkanélküliek száma 90 ezret tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 3,9 százalék volt.

2021-ben a munkanélküliek száma a férfiaknál 100 ezer, míg a nők körében 96 ezer volt, a munkanélküliségi rátájuk 3,9, illetve 4,2 százalékot tett ki.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Új KSH jelentés a munkanélküliségről bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A friss statisztika szerint az általános ráta ezzel még közelebb került a pandémia előtti (2020.január-március) 68,6 százalékos szinthez.

A második negyedévi 72,2 százalékról 72,5 százalékra emelkedett a már foglalkoztatott vagy aktívan munkát kereső munkaképes korú állampolgárok aránya.

A foglalkoztatottság alakulásáról még nem érkezett adat Törökországból. A többi 37 OECD-országban növekedést jegyeztek fel a harmadik negyedévre vonatkozóan, kivéve Ausztráliát (ahol a ráta 75,4 százalékról 74,8 százalékra csökkent) és Finnországot (ahol a mutató a második negyedéves szinten, 72,7 százalékon stagnált).

Az euróövezetben 0,7 százalékponttal nőtt a foglalkoztatás 68,4 százalékra, az Európai Unióban 0,5 százalékponttal 68,7 százalékra, a hét vezető ipari országban (G7) 0,7 százalékponttal 71,4 százalékra, Kanadában 1,4 százalékponttal 73,8 százalékra, az Egyesült Államokban pedig 0,8 százalékponttal 69,8 százalékra javult a mutató.

Az OECD adatai szerint Magyarországon a foglalkoztatás a második negyedévvel összevetve 73 százalékról 73,3 százalékra nőtt 2021 harmadik negyedévében.

A foglalkoztatás egyenletesen nőtt minden nem és korcsoport között

Az OECD-országokban a nők körében 0,6 százalékponttal nőtt a foglalkoztatás 60,8 százalékra, férfiaknál szintén 0,6 százalékponttal, 75,3 százalékra.

A mutató a 15-24 év közöttiek körében 40,9 százalékról 41,6 százalékra, a 25 és 54 év közöttiek körében 77,3 százalékról 77,9 százalékra, míg az 55 és 64 év közöttiek körében a mutató 0,6 százalékponttal 61,7 százalékra emelkedett.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Friss munkaerőpiaci statisztika: OECD-EU-Magyarország bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Egyre több embernek van munkája. Az Európai Unió statisztikai hivatala az Eurostat hétfőn azt közölte, hogy novemberben szezonális kiigazítással 7,2 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta az euróövezetben az októberi 7,3 százalékról és a 2020 novemberi 8,1 százalékról.

Az Európai Unió 27 tagállamában 6,5 százalékos volt a novemberi szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta, alacsonyabb az októberi 6,7 százaléknál. 2020 novemberében jóval magasabb, 7,4 százalékon állt a munkanélküliségi ráta az EU-ban.

Tavaly novemberben 13 millió 984 ezren voltak munka nélkül az Európai Unióban, ebből 11 millió 829 ezren az euróövezetben. Az októberihez képest a munkanélküliek száma az Európai Unióban 247 ezerrel csökkent novemberben, az euróövezetben pedig 222 ezerrel. Az Európai Unióban az egy évvel korábbinál 1 millió 659 ezerrel voltak kevesebben munka nélkül tavaly novemberben, az euróövezetben pedig 1 millió 411 ezerrel.

A legmagasabb munkanélküliségi rátát Spanyolországban és Görögországban regisztrálták novemberben, 14,1, illetve 13,4 százalékosat, a legalacsonyabbat pedig Csehországban, 2,2 százalékosat, valamint Hollandiában, 2,7 százalékosat.

Magyarországon 3,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta tavaly novemberben az októberi 3,9 százalék és a 2020 novemberi 4,3 százalék után.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Javul az uniós trend – kevesebb ember van munka nélkül az euróövezetben bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint tavaly októberben és a múlt év első tíz hónapjában egyaránt 8,5 százalékkal nőtt az átlagbér az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint a januártól további 30 százalékkal emelkedő egészségügyi szakdolgozói bérek, illetve az évenként kiugró mértékben növekvő orvosi bérek, illetve más szektorok ütemezett, jelentős mértékű béremelései továbbra is érdemben támogatják majd a bérdinamikát, amelyben gyorsulás várható az idei évtől. A minimálbéremelés miatt, továbbá a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók.

A Takarékbank elemzője szerint az idei évben érdemben feljebb tolódhat a teljes bérskála és 13 százalék körüli lehet az átlagbér emelkedése, a tavalyi 9 százalék után. Ezt látszanak alátámasztani a szakszervezeti források, amelyek szerint 7 és 27 százalék közötti átlagos béremelésben állapodtak meg januártól a vállalkozásoknál.

Horváth András szerint a helyzet elvezethet egy klasszikus ár-bér spirálhoz is, mikor az erőteljes inflációhoz erőteljes kereslet párosul, a vállalatok pedig a kereslet következtében rekord számban keresnek új munkaerőt, ami szintén felfelé hajtja a béreket.

2022-ben 10 százalék feletti lehet a reáljövedelem növekedése

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzőjének nem okoztak meglepetést az októberi kereseti adatok: a bérnövekedés megegyezett az év korábbi hónapjaiban mérttel. Az emelkedés ismét a költségvetési szektorban volt gyorsabb az állami bérrendezések nyomán. A versenyszférában pedig az alacsonyabb bérnövekedésben az összetételhatás, a korábban elbocsátott alacsony keresetű munkavállalók felvétele játszott közre, amelyet ellensúlyozott az egyre több ágazatban kialakuló munkaerőhiány – írta kommentárjában.

Az idei béremelésekkel kapcsolatban szerinte a legfontosabb kérdés az lesz, hogy a 20-20 százalékkal növekvő minimálbér és garantált bérminimum milyen béremelési nyomást vált ki a magasabb bérkategóriákban. A századvég szakértője arra számít, hogy idén a versenyszférában ismét kétszámjegyű béremelkedés várható, a költségvetési szférában szintén fennmaradhat a gyors bérdinamika.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Elemzők: a versenyszférában is béremelésre kényszerülnek a munkáltatók – Íme a számok bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.