A kiégés és a munkahelyi stressz elleni „csodaszerként” emlegetett négynapos munkahéttel ma már nemcsak a vállalatok, hanem még a kormányok is kísérleteznek. A négynapos munkahéttel kapcsolatban azonban sokszor elfelejtjük, hogy miközben egy munkanapot „kivágunk a naptárból”, a munkaterhelés szinte minden esetben változatlan marad. Ahhoz, hogy rövidebb idő alatt végezzük el ugyanazt a munkát, gyakran új gyakorlatokhoz és a munkanapokon hosszabb munkaidőhöz is kell alkalmazkodnunk.

Egy kis történelem

A munkahét hosszáról szóló viták nem új keletűek. A Ford Motor Company 1926-ban szabványosította a hétfőtől péntekig tartó munkaidőt; előtte a hatnapos munkahét volt az általános gyakorlat, csak vasárnap volt szabad.

Henry Ford elmélete az volt, hogy az ötnapos munkavégzés – azonos fizetés mellett – növeli a munkavállalók termelékenységét, mivel az emberek több erőfeszítést tesznek a rövidebb munkahét során. Az elmélet nagyrészt beigazolódott: az azóta eltelt évtizedekben az ötnapos munkahét általános gyakorlattá vált. Az 1950-es évekre azonban a szakszervezetek részéről már a négynapos hét bevezetésére szólítottak fel. A négynapos munkahét elterjedése azonban lassú maradt: 2020 márciusában a Gallup több mint 10 ezer amerikai teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló körében végzett felmérése szerint csupán 5% dolgozott rövidebb héten.

Nagy a nyomás a cégeken

A világjárvány azonban újra „leporolta” a négynapos munkahét elméletét. A pandémia világossá tette, hogy drasztikusan meg tudjuk változtatni a munkával kapcsolatos berögződéseket és egyre élesebb a verseny a munkavállalókért is. Jelenleg sok cég új módszereket keres a legjobbak bevonzására és megtartására és egy négyezer amerikai munkavállaló körében végzett nemrégiben készült felmérés szerint 83%-uk szeretne négynapos munkahetet. Ez arra sarkallja a cégeket, hogy minél előbb bevezessék a négynapos munkahetet, anélkül, hogy pontosan kidolgoznák a változtatások menetét.

Hogyan lesz öt nap munkájából négy nap

Az elmúlt hónapokban számos olyan kísérleti programot láthattunk, amikor munkavállalók a gyakorlatban is megismerkedhettek a négynapos munkahét előnyeivel és hátrányaival. A Gallup kutatása pozitív és negatív hatásokat is megállapította azoknál a cégeknél, ahol bevezették a négynapos munkahetet. A pozitívum, hogy a munkavállalók jóléte nő és a kiégés is csökken a négynapos munkahétnek köszönhetően.

Csütörtöki stressz

Egyes munkavállalóknál azonban ellenállást vált ki az új struktúra: nehezen viselik a tömörített munkahetet, ami azt jelenti hogy kötelező a hosszabb munkaidő és kevesebb a szünet. Több munkát kell négy napba zsúfolni, miközben korábban nagyobb rugalmassággal dolgozhattak öt napon keresztül. Ha csütörtök délutánra még mindig nem végeztünk a munkánkkal, mindenki más pedig már hazament, az stresszt okozhat.A Gallup kutatás rávilágít arra is, hogy a négynapos munkahét egyik lehetséges buktatója a csapatmunkára gyakorolt hatása: az alkalmazottak csak arra összpontosítanak, hogy a szűkebb időkeretben elvégezzék a feladataikat, ez pedig csökkenti a kooperációt a kollégákkal.

Szerző: K.T.
Fotó: Envato

A Négynapos munkahét: áldás vagy átok? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A munkáltatói válaszokból származtatott Nettó Foglalkoztatási Mutató +13 százalékos átlagos értéke 4 százalékponttal elmarad ugyan az előző negyedév +17 százalékos értékétől, de jelentősen magasabb az egy évvel korábbi +2 százalékos szintnél.

– Kiemelkedő évkezdést követően a második negyedévre foglalkoztatási felmérésünk valamivel visszafogottabb, de továbbra is erőteljes növekedést prognosztizál – mondta Fehér Tamás, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatója. – Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy a felmérés még az ukrán-orosz háború kitörése előtt zajlott. Ez a fejlemény ugyanis egyes szektorokban óvatosabb létszámtervezést eredményezhet, ami könnyen a korábbi várakozásoktól elmaradó számokban ölthet testet.

A 13 százalékos létszámbővítési mutató egy átlagos mérték, az egyes szektorok között jelentős különbség fedezhető fel.

A legnagyobb felfutást (35 százalékos nettó foglalkoztatási mutatóval) az IT, technológia, távközlés, kommunikáció és média szektorban várják.

Szintén jelentős létszámbővülés várható a nagy- és kiskereskedelemben (30 százalék), de átlag felett bővülhet a létszám többek között az építőiparban (20 százalék), a gyártásban (18 százalék), illetve a banki, biztosítási és ingatlan szegmensben (16 százalék) is. Ugyanakkor már a háború kitörését megelőzően is létszámcsökkentést vártak az étterem és hotel szegmensben (-6 százalék), valamint a non-profit szférákban (oktatás, egészségügy, szociális munka, kormányzat).

Magyarország régióit vizsgálva szintén jelentős eltérések tapasztalhatók, ugyanakkor visszaesésre egyik országrészben sem számítanak. A legszélesebb körű létszámbővülést Budapesten (+18 százalékos Nettó Foglalkoztatási Mutató) és a Dél-Alföldön (17 százalék) várják. A leginkább visszafogott várakozásokat a Dél- (1 százalék) és Közép-Dunántúl (0 százalék) területén mérték a felmérés készítői.

A létszámnövelést tervező cégek aránya a nagy, 250 fő feletti cégeknél a magasabb: ebben a körben 16 százalék a Nettó Foglalkoztatási Mutató értéke. Cégméret szerint azonban ezúttal jelentős eltérés nincsen a foglalkoztatók között, mert még a leggyengébb értékkel bíró kategória, az 50-249 főt foglalkoztató középvállalati kör is 9 százalékos mutatóval rendelkezik.

Nemzetközi szinten is bizakodóak a cégek

A ManpowerGroup globális Munkaerőpiaci Előrejelzése világszerte optimizmust mutat, a 40 vizsgált országból csupán Görögországban jeleznek előre minimális visszaesést (-2 százalék). A globális derűlátást jelzi, hogy nemzetközi összehasonlításban a +13 százalékos magyarországi kilátások a szerényebbek között, a 40-es lista 31. helyén szerepelnek.

Az élen Brazília (+40 százalék), Svédország, India, Mexikó és Kolumbia (38-38 százalék) szerepelnek. A vizsgált körben szereplő uniós országok közül a leglátványosabb munkaerő-bővülés az említett Svédországon kívül Hollandiában (36 százalék), Belgiumban (34 százalék) és Írországban (32 százalék) várható. Kelet-Közép-Európa országaiban ennél általában jóval kisebb mértékű bővítésre számítanak: Jellemző például, hogy a V4 országok közül mind Szlovákia és Csehország (11-11 százalék), mind Lengyelország (5 százalék) munkaerőbővítési kilátásai elmaradnak Magyarországétól.

Forrás: üzletem.hu

* A ManpowerGroup a világ 40 országában, összesen több mint 41 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 515 fős reprezentatív mintáját kérdezték meg második negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.

A A magyar cégek közel harmada tervez létszámbővítést bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.