Leginkább a saját otthonunkban szeretünk kávézni, de a munkahely is népszerű helyszín. Kávézót pedig hangulat és kávéminőség alapján választanak a magyar fogyasztók – ez derült ki a Coca-Cola HBC Magyarország, a Costa Coffee és a Caffè Vergnano kizárólagos forgalmazója, valamint a GKID közös, mintegy 2500 fő megkérdezésével készült kutatásából.

A kávézási szokások

Az eredmény azt is megmutatja, mennyit költünk kávézásra és azt is, hogy ha kávéról van szó, miben mások a férfiak és a nők, hogyan alakulnak az egyes korosztályok kávézási szokásai.  A Coca-Cola HBC Magyarország számára kiemelten fontos a hazai kávépiac beható ismerete, hiszen 2020 óta a Costa Coffee, 2022 eleje óta pedig a Caffè Vergnano kizárólagos forgalmazója a vállalat. Ezért is mérték fel a GKID-vel (korábban: GKI Digital) a hazai kávéfogyasztási szokásokat.

Átlagosan két csésze egy nap

A 2022 márciusában készült felmérés szerint a rendszeres kávéfogyasztók 29 százaléka napi 1 kávét, mintegy 60 százalékuk pedig naponta 2-3 kávét iszik. A férfiak körében kétszer annyian vannak, akik naponta hármat, vagy annál is többet hörpintenek fel. A kávézást a 18-24 évesek fele, míg 60 év felettieknek alig 19 százaléka mellőzi. A legtöbb kávét a 40-49 éves korosztály fogyasztja. Közülük minden második válaszadó naponta 2-3 csészényit, 14 százalékuk pedig háromnál is többet fogyaszt. Összességében a kutatás alapján kijelenthető, hogy a magyar kávéfogyasztók átlagosan 2 csésze kávét isznak egy nap.

Kávéfogyasztási szokások

A nap legfontosabb kávája

„Azt tapasztalom én is, és a kutatásból is azt látjuk, hogy a reggeli ébresztő koffeinlöket miatt a nap legfontosabb kávéja a reggeli első csésze. A válaszadók kétharmada véli így, azonban az is látható, hogy fokozatos az elmozdulás a funkcionális kávézástól a minőségi fogyasztás felé: a reggeli kávé élményfaktor lett, az énidő része, nem csak egy felhörpölt koffeinadag” – mondja Gávris Iván, a Coca-Cola HBC Magyarország kávészakértője. 

„A fiatalok frissebbek reggelente és láthatóan nem a magányos kávézás hívei: a 18-24 éves korosztályban kevéssé jellemző a reggeli kávézás, ők inkább napközben barátaikkal közösen ülnek be egy jó csésze kávéra, ami társasági élmény is egyben.”

Otthon szeretjük, de a munkahely is népszerű

A felmérés szerint, aki kávézik, az szinte biztosan (93%) iszik kávét otthon is, de népszerű a munkahelyi (54%) és a vendégségben (33%) történő kávéfogyasztás is. Nem meglepő, hogy a legfiatalabb, 18-24 éves korosztályban nagyon népszerűek a kávézók, 31 százalékuk fogyaszt itt rendszeresen kávét. Hiszen ez számukra egy barátokkal való találkozási pont, miközben az összes válaszadó mindössze 11 százaléka szokott kávézóban kávézni. A vállalat tavalyi felmérésének eredményéhez hasonlóan az otthoni kávéfogyasztásra a válaszadók mintegy fele havonta maximum 3000 forintot költ. 3000-5000 forint között a negyedük és 12 százalékuk 5000-10.000 forint között fordít kávéra. Ennél többet kevesen, leginkább férfiak költenek havonta erre a célra.

Ennyit fizetünk

A felmérés szerint a válaszadók idén év elején átlagosan 796 forintot voltak hajlandók fizetni egy-egy csomag 20-25 dkg-os kávéért. A nők mindössze 750, a férfiak viszont 861 forintért vesznek szívesen egy csomag kávét, de fiatalabb generáció tagjai 870 forintot is megadnak érte. Érdekesség, hogy a válaszadók 16 százaléka szívesen fizet magasabb árat a jobb minőségű kávéért. Ők 1000 forintnál többet is hajlandóak fizetni egy csomag kiváló kávéért.

Mit veszünk meg?

Évek óta tartó dobogós helyét továbbra is őrzi az őrölt kávé: otthonra a válaszadók fele ezt keresi.  Népszerű még a szemes és a kapszulás kávé, minden harmadik válaszadó ezeket választja. Nem véletlen, hogy a Costa Coffee és a Caffè Vergnano is ezekben a legnépszerűbb kiszerelésekben került a boltok polcaira. Otthonukban a legtöbben kapszulás kávéfőzővel rendelkeznek (35%), de minden harmadik válaszadó használ kotyogós kávéfőzőt és közel ugyanennyien hagyományos eszpresszó készítőt is.

Élmény, központban a kávéval

Kávézót minden második válaszadó a hely hangulata alapján választ. 40-40 százalék döntésében fontos szempont, hogy ismerje a helyet, a kínálatot, a személyzetet – illetve a választék minőségét. A válaszadók harmada az elhelyezkedés alapján dönt egy kávézó mellett.  A szempontok korosztályonként jelentősen eltérnek: mindössze a válaszadók 6 százaléka tartja fontosnak, hogy legyen wifi a választott kávézóban. Ám a fiatalok körében 43 százalék számára meghatározó ez a szempont. Kávézóba a válaszadók több mint fele baráti találkozók, közösségi élmények miatt jár. Különösen igaz ez a 18-24 éves korosztályra, 71 százalékuk a társaság miatt ül be egy kávézóba. A 25-29 évesek is előszeretettel fogyasztanak kávét vendéglátóhelyeken, hiszen 74 százalékuk mondta, hogy egyszerűen szeretnek emberek között lenni.

Kávézóban vagy otthon?

Kávézóban a válaszadók fele havi szinten 3000 forint alatt, azonban viszonylag sokan, a hazai kávéfogyasztók ötöde 3000-5000 forint között költ. Nem csak arra volt kíváncsi a Coca-Cola HBC Magyarország és a GKID, hogy havonta mennyi pénzt hagynak ott egyes helyeken, hanem arra is, hogy egy jó kávéért mennyit hajlandók az emberek fizetni. Kávézóban a válaszadók átlagosan 1132 forintért isznak meg szívesen egy csészével, a 30-39 évesek ennél többet, a 18-24 évesek ennél kevesebbet szánnak egy kávéitalra.

Kávé a munkahelyen?

Mivel sokan visszatértek a home office létből az irodákba, munkahelyekre, ezért ismét fontos lett az útközbeni kávézás. Erre a célra a férfiak havonta átlagosan 2500 forintot, míg a nők 2000 forintot szánnak. Az utazás közbeni kávézás Budapesten és nagyvárosokban a legnépszerűbb. Kisebb városokban és községekben sokkal kevesebbet szánnak a kávéfogyasztók erre – derült ki a Costa Coffee és a Caffè Vergnano forgalmazójának, a Coca-Cola HBC Magyarországnak a GKID-vel közösen készített felméréséből.

Fotó: Freepik

A Kiderült, ennyire kedvelik a magyarok a munkahelyi kávézást bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A Coca-Cola HBC Magyarország megbízásából a gkid Research & Consulting mintegy 2500 fogyasztót kérdezett meg márciusban, s a válaszok alapján megállapította, hogy a rendszeres kávéfogyasztók 29 százaléka napi 1 kávét, mintegy 60 százalékuk pedig naponta 2-3 kávét iszik. A férfiak körében kétszer annyian vannak, akik naponta hármat, vagy annál is többet isznak, a 18-24 évesek fele nem kávézik, és a 60 év felettieknek 19 százaléka sem él vele. A legtöbb kávét a 40-49 éves korosztály fogyasztja: közülük minden második válaszadó naponta 2-3 csészényit, 14 százalékuk pedig háromnál is többet iszik meg.

A közlemény idézi Gávris Ivánt, a Coca-Cola HBC Magyarország kávészakértőjét, aki elmondta: a válaszadók kétharmada szerint

a nap legfontosabb kávéja a reggeli első, azonban az is látható, hogy a funkcionális kávézást egyre inkább felváltja a minőségi fogyasztás.

Mutatja ezt az is, hogy a 18-24 éves korosztályban kevéssé jellemző a reggeli kávézás, ők inkább napközben, barátaikkal közösen ülnek be egy kávéra.

Népszerű a munkahelyi kávézás

A felmérés szerint a kávézók 93 százaléka iszik kávét otthon is, de népszerű a munkahelyi (54 százalék) és a vendégségben (33 százalék) történő fogyasztás is. A 18-24 éves korosztályban nagyon népszerűek a kávézók, 31 százalékuk fogyaszt itt, miközben az összes válaszadó mindössze 11 százaléka jár kávézóba.

A felmérés szerint a válaszadók idén év elején átlagosan 796 forintot voltak hajlandók fizetni egy-egy csomag 20-25 dekagrammos kávéért. A nők 750, a férfiak viszont 860 forintért vesznek szívesen egy csomag kávét. A válaszadók 16 százaléka szívesen fizet magasabb árat a jobb minőségű kávéért: ők ezer forintnál többet is hajlandóak fizetni egy csomag kiváló minőségűért.

Évek óta tartó dobogós helyét továbbra is őrzi az őrölt kávé: otthonra a válaszadók fele ezt keresi. Népszerű még a szemes és a kapszulás kávé, minden harmadik válaszadó ezeket választja.

A felmérés szerint otthonukban a legtöbben kapszulás kávéfőzővel rendelkeznek (35 százalék), minden harmadik válaszadó használ kotyogós kávéfőzőt és közel ugyanennyien hagyományos eszpresszó készítőt is.

Ismerős kávézókat keresünk

Kávézót minden második válaszadó a hely hangulata alapján választ, 40-40 százalék döntésében fontos szempont, hogy ismerje a helyet, a kínálatot, a személyzetet, illetve a választék minőségét. A válaszadók harmada az elhelyezkedés alapján dönt egy kávézó mellett. Kávézóba a válaszadók több mint fele baráti találkozók, közösségi élmények miatt jár, különösen igaz ez a 18-24 éves korosztályra, 71 százalékuk a társaság miatt ül be egy kávézóba. A 25-29 évesek is előszeretettel fogyasztanak kávét vendéglátóhelyeken, 74 százalékuk mondta, hogy egyszerűen szeretnek emberek között lenni.

Kávézóban a válaszadók átlagosan 1132 forintért isznak meg szívesen egy csészével, a 30-39 évesek ennél többet, a 18-24 évesek ennél kevesebbet szánnak egy kávéitalra.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A A kávézók több mint fele kedveli a munkahelyi kávézást bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A program részeként a dolgozók megtakarításból is vásárolhatnak részvényt, amely mellé további extra részvényjuttatás jár. A dolgozók a részvényeket öt évig nem adhatják el, osztalékot azonban kapnak; a szavazati jogokat erre az időszakra átadják egy alapítvány részére – ismertették.

Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a részvényprogram minden adó- és járulékfizetési kötelezettségét átvállalják a jogosult munkavállalóktól, azaz azoktól, akik legalább hat hónapot dolgoztak tavaly a pénzintézetnél.

A bank vállalati kultúrájának lényege, hogy

felhatalmazást ad a dolgozóknak az önálló munkavégzésre, megbízik az alkalmazottakban; a dolgozói elkötelezettséget erősítik a különféle juttatások és ösztönzők, így a részvényprogram is

– jelezte.

Az „új valóság”

Kiemelte, hogy a munkavállalók preferenciái nagymértékben megváltoztak az utóbbi két-három évben a járvány hatására is;

a béren kívüli tényezők – például extra szabadság, munka-magánélet egyensúlya, cafetéria – szerepe egyre nagyobb a dolgozók megtartásában, megnyerésében.

Úgy fogalmazott, hogy a bankszektor soha nem tér vissza ahhoz a működéshez, amely a járvány előtt jellemezte, „egyszerűen nincs rá szükség”.

Az Ersténél 50 százalék az irodai munka, 50 százalék a home office aránya, és ez így is marad

– húzta alá. Keretszabályok vannak, például megbeszéléseket 8-17 óráig lehet beütemezni, ezen felül azonban a dolgozók döntik el, hogyan osztják be az idejüket, a munkaadó bízik bennük – fűzte hozzá utalva arra, hogy „ez az új valóság”.

Hogy mennyire fontossá vált az otthoni munkavégzés lehetősége, azt jól mutatja az Erste egyik nagy könyvvizsgáló vállalat segítségével végzett felmérése A bank arra kereste a választ, hogy a munkavállalók számára a juttatási rendszer mely elemei a legfontosabbak, hogyan alakítanák a juttatási csomagjukat a jelenleg rendelkezésre álló költségkeretből. A felmérésből kiderül, hogy az alapbér után – ami értelemszerűen a legfontosabb juttatás – a központi területen dolgozó, home office-képes munkakörökben ma már a második-harmadik helyen lényegében egyforma súllyal nyomnak a latba a különféle bónuszok és egyéb anyagi ösztönzők, illetve az otthoni munkavégzés lehetősége – áll a közleményben.

„Hibázni szabad!”

Mihók Krisztina, a pénzintézet humánerőforrás-vezetője felidézte, hogy 2015 környékén dolgozták ki a vállalati kultúra értékeit, amelyek a járvány idején is útmutatóként szolgáltak az új helyzetek kezeléséhez.

Első helyre került a törődés, ezt követi a felelősségvállalás, a felhatalmazás, az együttműködés, a visszajelzés, a „hibázni szabad” személet és a személyesség értéke

– részletezte. A hibák elkövetése például elkerülhetetlen, nem szabad azonban a szőnyeg alá söpörni azokat, tanulni kell belőlük – emelte ki.

A hr-vezető arra is kitért, hogy a bank lojalitási programja, az Erste Care két év munkaviszony után különféle juttatásokat kínál a dolgozóknak – például tanulmányi keretet, nyugdíjpénztári hozzájárulást, egészségbiztosítást a családra kiterjesztve. A program egyik eleme a szabadidő, például az alkotói szabadság, amely egy, két vagy négy hét extra szabadságot jelent.

– A humánerőforrással foglalkozó szakembereknek új kihívásokat kell kezelniük,

számos tényező, amely korábban vonzóvá tett cégeket, a munkavállalók számára ma már beépült az elvárások közé;

ilyenek a plusz juttatások és a rugalmas munkavégzés is – mutatott rá Mihók Krisztina.

– A munkaerőhiány már a járvány előtt is kihívást jelentett számos területen, így a bankszektor számára is, de mindez most még sokkal intenzívebb, mint korábban. Mára a megtartás lett az új toborzás: a munkáltatóknak a tehetséges, fiatal munkatársak megnyerése mellett a meglévő kollégák bizalmát és lojalitását is meg kell tudni tartani. Az irodák szerepe is változik, egyre inkább közösségi tér, a személyes kapcsolatok ápolásának, a csapatok összetartásának helyszíne, mintsem klasszikus munkaállomás – tette hozzá a hr-vezető.

Magyarországon az Erste Banknál több mint 3300-an dolgoznak, a csoportnál pedig mintegy 45 ezren. Idén az első negyedévben az Erste Bank adózás utáni eredménye 908 millió forint veszteség lett az előző év azonos időszakában elért 15,1 milliárd forintos nyereség után.

Forrás: Erste Bank / MTI
Fotó: Erste Bank

A Munkavállalói részvényprogramot indít az Erste Bank bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Sok irodában van kávégép, így a saját kávénkat, vagy jobb esetben a munkahely által biztosított kávét iszogathatjuk szünetelés gyanánt. Kizökkent kicsit a munkából, építhetjük a kapcsolatokat a kollégákkal is, és nem utolsósorban lendületet nyerhetünk feladataink folytatásához. 

A kávé amellett, hogy ízletes a legtöbb ember számára, jótékony hatással is bír. Rendkívül széleskörűen elkészíthető, így a kívánt hatás elérésébe van beleszólásunk, hiszen nem kell feltétlenül erős kávét készítenünk magunknak. Tanulmányok szerint a koffein gyorsítja az anyagcserét, és növeli a fizikai teljesítőképességet, így sokan céltudatosan választják elfogyasztását. Emellett úgy érezhetjük, hogy energikusabbá válunk, és ez is rendkívül jól jön egy hosszú munkanap alatt. Nem mindegy azonban, hogy miként isszuk meg napi adagunkat: a jó sok cukorral ízesített kávé nem feltétlenül szolgál a javunkra. Nem jelenthető ki, hogy az édesítőszer jobb ennél, mindenesetre hosszú távon, ha minden nap egy, vagy akár több csészével is iszogatunk, akkor fontos figyelni ezek bevitelére is. 

Kinek, milyen és mennyi?

Mint mindennél, ennél is elengedhetetlen a minőség megvizsgálásra. Elsősorban az íze miatt preferáljuk a jobb minőségű kávékat, de nem utolsó szempont a szervezetünkre gyakorolt hatása sem. Legjobb, ha a szemes kávéra esik a választásunk, így tisztában lehetünk a származási hellyel és a minőséggel. Az őrölt és instant kávék pontos összetétele néha nem ismert, az instant verzióba meg alapból kerül sokszor cukor vagy tejszármazék. Aki valamilyen diétából adódóan (ételallergia, cukorbetegség, stb.) jobban odafigyel, hogy mit visz be szervezetébe, annak kifejezetten nem ajánlott ezeknek a fogyasztása.

Egyes kutatások szerint a kávé jótékony hatással van viszont a memóriára, a szívre, valamint az agyra is, de természetesen ez nem egy általánosítható információ. Minden egyénre máshogy hat, így fontos tisztában lennünk azzal, hogy számunkra előnyös-e a fogyasztása, és, ha igen, akkor milyen mértékben.

A mértékletesség kiemelt fontossággal bír a kávé fogyasztással kapcsolatban is, hiába alakult már át rituálévá annak iszogatása. Gyakran beleesnek emberek abba a hibába, hogy ezzel indítják a napot, ám éhgyomorra való elfogyasztása nem épp a legjobb döntés. Összességében a kávé nincs rossz hatással a legtöbb ember szervezetére, de semmiképp ne essünk túlzásba, 1-2 csésze naponta bőven elég számunkra, még, ha a fáradtságunk mást is indokol.

Kávé és munkahelyi beszélgetés

Nos, a kávé tehát jó, mindenkinek annyi, amennyi szervezetének pont megfelel. És ilyenkor jöhet a munkahelyi kávészünet.Ezek a helyzetek tökéletes alkalmat teremtenek arra, hogy kifejezetten ne szakmáról, munkáról beszélgessünk. Persze olyan is előfordul, amikor nagyon sok feladat vagy éppen egy, aktuális feladat jár a fejünkben, és pont kapóra jön, amikor együtt kávézunk az illetékes kollégánkkal. Mégis javasolt, hogy ilyenkor inkább egymásról beszélgessünk, az élet apró-cseprő dolgairól, főzésről, időjárásról, filmekről. Mert fejben valóban fel kell frissülni a nap során, akár többször. A monoton munkavégzést barátságos módon szakítja meg a munkahelyi kávézás. „Kipucolt” fejjel, egy társas helyzet után jobb visszamenni dolgozni.

Szerző: I.A.
Fotó: Envato

A Érdemes minden nap kávézni a munkahelyen? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Ismerős, rendkívül kellemetlen szituáció: a főnök tudni akarja, a neki dolgozók vajon milyen véleménnyel vannak a legutóbb toborzott újoncról, vagy akár egy „régi motorosról”. De szabad-e rákérdeznie, illetve kell-e a kollégáknak válaszolni? Ezt nyilván sok körülmény befolyásolhatja, de munkajogászok szerint egy ilyen beszélgetés alapvetően a vezető gyengeségét mutatja, abszolút tabu kellene, hogy legyen. A mindennapi életben viszont, aki emberekkel foglalkozik tudja, ez nem mindig magától értetődő.

Mások értékelése része a munkakörnek?

Jogi szempontból érdemes utánanézni, miből adódhat a munkavállalónak egy ilyen kérdés megválaszolására vonatkozó kötelezettsége? Ha ugyanis emberünk nem vezetői pozícióban van a cégnél, általában nem tartozik a feladatai közé másokról véleményt nyilvánítani. Ha viszont igen, akkor ennek szerződésében szabályozva kell lennie. Akadhatnak persze kivételek, például mikor valamilyen kiugró problémával kapcsolatos a kérdés: ha egy lopási ügy tisztázása a cél, vagy a vállalat működösének megakadására keresünk okokat, megoszthatjuk tapasztalatainkat, bár itt is érdemes kerülni a személyeskedést.

Vannak helyzetek, amikor a felettes ragaszkodhat a válaszhoz

Ha az alkalmazott nem megfelelően végzi a feladatait, esetleg már fény is derült valamilyen hibára, de a részletek tisztázásra szorulnak, a felettesnek szüksége lehet a közvetlen kollégák tapasztalataira, mert azok a vállalat operatív elemeiként sokszor nála jobban fel tudják mérni a tényeket. Ilyenkor egyébként érvényesül az úgynevezett kárcsökkentési kötelezettség, ami a munkavállalót terheli a munkáltatóval szemben. Ez azt jelenti: a szituáció tisztázása érdekében a főnök ragaszkodhat a válaszhoz, amennyiben tényszerű és munkával kapcsolatos dolgokról van szó. A személyes értékelés azonban itt sem kötelező.

Kétségek közepette, segítenek a közhelyek

Ha nem teljesen egyértelmű, joga van-e a vezetőnek kikérni az alkalmazottak véleményét, illetve azok kötelesek-e válaszolni, maradnak a kitérő, kissé közhelyes válaszok. Ezek hasznosak, mert elveszik a beszélgetés élét: „Nem tudok erről nyilatkozni.” és „Nem engedhetem meg magamnak, hogy ezt megítéljem.” a barátaink.

Forrás: https://www.spiegel.de/karriere/chef-will-meine-meinung-ueber-kollegen-wissen-muss-ich-antworten-a-d2cf3869-0255-4ae7-8118-170cdd1ab12e 

Szerző: T.M.

Fotó: Envato

A Kell-e véleményt nyilvánítani a kollégákról, ha a főnök ezt elvárja? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A home office-nak számtalan előnye és hátránya van, viszont kijelenthetjük, hogy több lehetőséget is rejt magában.

Otthoni munka akár külföldről…

Mivel a munkavégzésünk viszonylag rugalmas, így a helyszínt gyakran mi választhatjuk meg. Ha otthonunk nem alkalmas arra, hogy munkaterületet alakítsunk ki, akkor könnyen megoldhatjuk ezt mást helyszínen: kávézóban, közösségi helyeken, de akár külföldön is. Ha van annyira rugalmas a munkáltatónk, hogy számára mindegy, hogy melyik országban tartózkodunk, akkor ez rendkívül előnyös lehet számunkra. Csatlakozhatunk kinn élő szeretteinkhez, vagy összeköthetjük utazással is ezt az időt. Természetesen fontos betartanunk a munkaidőt, és a home office-t nem a szabadsággal és szabadidővel egyenlővé tenni, de kis szervezéssel ez maximálisan kivitelezhető.

Még a kiadásaink is csökkennek az otthoni munkával

Másik óriási előnye ennek a helyzetnek, hogy jócskán csökkennek a kiadásaink, főleg, ami az utazási költséget illeti. Redukálhatjuk a benzinre költött összeget, és tegyük még hozzá az autó amortizációjának csökkentését is. Elkerülhetjük a BKV bérlet megvásárlását, amennyiben erre a munkába járáson kívül nincs szükségünk. El kell ismerni, hogy az irodai nassolások, az oda rendelt ebédek (főleg, ha belvárosról van szó), nem éppen pénztárca barát megoldások. Ha otthonról dolgozunk, akkor kevesebb eséllyel ugrunk ki napközben a boltba, és jó esetben még főzünk is magunknak. Mindezek kis dolgoknak tűnnek, ám mégis tökéletesen lehet ezekkel spórolni.

Hatékonyabbak is lehetünk a jó időmenedzsmenttel

Ha nem szükséges bejárnunk, akkor mi magunk is hatékonyabban tölthetjük napunkat – persze ez csak rajtunk múlik. Nem kell számolni be- és hazajárási idővel, valamint a dugóval sem, így akár órákat is nyerhetünk. Napközben nem zavar meg minket senki jó esetben, így a munkánkat is elképzelhető, hogy rövidebb idő alatt teljesítjük. Ha munkáltatói oldalról nézzük a dolgokat, akkor egy óriási előnyt érdemes kiemelni. Amennyiben nem előre szerződve bérelnek irodát, akkor nagy összeget lehet spórolni azzal, hogy ezt most nem kell megtenni. Mindkét fél részéről számtalan előnnyel jár tehát az otthoni munkavégzés, mindamellett, hogy mentálisan és fizikálisan sem a legegyszerűbb feladat. Mégis érdemes meglelni a lehetőségeket, hiszen még profitálhatunk is a kialakult helyzetből.

Szerző: I.A.

Fotó: Envato

A A home office-ban rejlő 3 kiváló lehetőség bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Joseph Heller Valami történt című könyvének a főhőse Bob Slocum így ír a munkahelyéről: „A hivatalban, ahol dolgozom, öt embertől félek. Ötük mindegyike fél négy embertől (az átfedéseket nem számítva), az összesen húsz, és e húsz mindegyike hat embertől fél, az annyi, mint összesen százhúsz ember, aki legalább egyvalakitől fél. E százhúsz ember mindegyike fél a másik száztizenkilenctől, és ez a száznegyvenöt ember mind fél attól a tizenkettőtől odafönn a csúcson, akik közreműködtek ennek a cégnek az alapításában és kiépítésében, ami most az övék, és ők irányítják.” De ki is pontosan az a tizenkettő odafönn a csúcson, akik félelemmel teli szervezeti, munkahelyi vagy csoport kultúrát hoznak létre?

Bob Slocum, a negyvenes évei derekán járó középszintű vezető hivatalnok, akivel valami történt, és emiatt a valami miatt tele van szorongással, zaklatottsággal, elembertelenedéssel. Szinte mindannyian ismerjük ezt az embertípust, vagy akár mi magunk is voltunk már ebben a helyzetben, egy félelemmel teli szervezetben dolgozva, ahol napról napra résen kell lenni. Hogy mennyire gyakori ez a probléma azt jól jelzi, hogy az általunk végzett pszichoszociális kockázatértékelések során nagyon sok szervezetben megjelenik a kihasználástól való félelem, mint ahogyan a SOTE pszichoszociális kockázatértékelés kutatásában is a szekálás volt az egyik legtöbbet említett probléma a munkatársak körében.

A vezetők felelőssége a félelemkeltésben

Vezetők és szervezetek, akik látszólag semmilyen módon nem foglalkoznak a beosztottjaik érdekeivel, vagy – még a közönynél is rosszabb verzió – egyenesen eltiporják, szembe mennek ezekkel az érdekekkel. Vezetők, akik nyíltan hirdetik, hogy „mindenki pótolható”, szervezetek, amelyek ügyesen olyan módon foglalkoztatják a munkatársaikat, hogy egyik pillanatról a másikra meg tudjanak szabadulni tőlük. Vezetők, akik az egyet nem értés legkisebb jelére verbális agresszióval válaszolnak.

A félelemkeltés árnyalatai

Amikor a félelemmel teli kultúrákról beszélünk, amelyeket félelmet generáló vezetők vezetnek természetesen vannak árnyalatnyi különbségek: vannak szervezetek, ahol a félelem forrása „mindössze” az állandó bizonytalanság, a kontroll és autonómia hiánya, az egyetértésre való erős nyomás, de vannak olyan szervezetek is, ahol mindez törvénytelen formát ölt. Utóbbi szervezetekben nem ritka a szexuális vagy más jellegű zaklatás, a törvénytelen működés segítésének az elvárása, vagy a munkatársak egymás ellen fordításával olyan munkahelyi kultúra teremtése, ahol „ember embernek farkasa” lesz. Az ilyen szervezetek vezetői közül végül néhányan a börtönben is végzik, ahogyan azt a híres Enron eset is megmutatta, amiről a későbbiekben még részletesebben lesz szó.

A szervezet vezetői által képviselt kegyetlen kultúra gyakran a szervezetben normaszerű működésé válik, ahogyan arról Bob Slocum is beszélt: végül a szervezetben, ha nem is mindenki, de sokan lesznek félelemkeltőek, és sokan fognak félni is, és a gyűrűdző hatás a szervezeten kívül is meg fog jelenni.

Enron-botrány és a kegyetlenség

Az Enronról készült dokumentumfilmben van például egy megrázó jelenet, amelyen a cég kereskedői beszélnek egymással. Az Enron egy energiával kereskedő vállalat volt, így a Kaliforniát 2000-ben sújtó borzasztó tűzvésszel együtt járó „áram krízis” nekik hasznot húzott, főleg azután, hogy néhány kereskedő kitalálta azt, hogy miként tudják az erőművek leállításával és újraindításával manipulálni a piacot. A dokumentumfilmben azt látjuk, ahogyan az egyik kereskedő nevetve mondja a másiknak a kaliforniai erdőtűzről, hogy „Égj bébi, égj! Ez gyönyörűszép!”, látszólag egyáltalán nem foglalkozva azzal, hogy az erdőtűz mekkora kárt okozott. A kegyetlen, félelemmel teli szervezeti kultúrák egymás ellen fordítják a vezetőket és a munkatársakat, széttörik a munkatársak közötti bizalmat, és az ügyfelekkel szembeni cinizmusba torkollanak.

Szakértő: Dr. Szabó Zsolt Péter, munka- és szervezetpszichológus, WORRI

A Munkahelyek, ahol rettegni kell – avagy „a hivatal, ahol dolgozom” bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A koronavírus járvány előtt a távmunkások (az egyszerűség kedvéért szinonimaként kezeljük a home office és a távmunka kifejezéseket) aránya az Eurostat 2017-es felmérése alapján Kelet – és Közép-Európai államokra a 4%-os átlag a jellemző, hazánkban a 2017-es adatok alapján még az összfoglalkoztatottak 3%-át sem teszi ki a távmunkában dolgozók aránya, az elmúlt évek során sem volt számottevő változás.

Az otthoni munkavégzés/távmunka számokban

Az Eurostat 2018-as felmérése alapján (vagyis a koronavírus járvány előtt) az Európai Unióban a 15 és 64 év közötti korosztálynak csupán 5,2%-a dolgozott rendszeresen otthonról. Magyarország jelentősen le van maradva az atipikus foglalkoztatás terén a többi európai országtól, különösen Nyugat-Európától, ahol már évtizedek óta élen járnak az alternatív munkavégzési formák bevezetésében, alkalmazásában.

Magyarországon az elmúlt öt évben (2014–2019) a rendszeresen vagy alkalmanként távmunkát végzők aránya az összes foglalkoztatotthoz képest 2 és 3% között mozgott, 2019-ben 2% volt. A KSH adatai alapján a koronavírus járvány kitörése után azonban fordult a helyzet. 2020 áprilisában dolgoztak a legtöbben (730 ezer fő) távmunkában, ami az összes foglalkoztatott 16,7%-a volt. Ez a szám augusztusra 249 ezer főre csökkent (5,5%) (vélhetően sok munkahelyen addigra visszaállt a megszokott munkarend). A koronavírus hatására 2020. novemberben a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya 8,2% volt, 9,1 százalékponttal alacsonyabb a májusi csúcsnál, viszont közel négyszerese az egy évvel korábbinak.

A home office hatására fókuszáló kutatás

Sok munkaadónak félelme a home office-szal kapcsolatban, hogy ha a munkavállalója nincs állandóan jelen az irodában, nem végzi ugyanolyan hatékonyan a munkát. Ezen kívül problémaként jelenik meg az ellenőrzés kérdése is, valamint a munkahely iránti elköteleződés csökkenése is.

A Szerzők 2021 tavaszán folytattak le egy átfogó kutatást azok körében, akiknek (a járványtól függetlenül) legalább 3 hónapos home office tapasztalatuk van. A 600 fős online felmérés fő témája a home office-szal való elégedettség, amelynek egy fontos aspektusát képezte a szervezet iránti elkötelezettség és ezen munkavégzési forma kapcsolata.

A kutatás során azt vizsgáltuk, hogy ki mennyi időt töltött home office-ban – legalább 3 hónapon keresztül legalább hetente 1 napot, illetve, hogy a COVID világjárvány előtt dolgozott-e legalább 6 hónapon keresztül legalább heti 1 napot home office-ban.

A szervezet iránti elkötelezettség a home office-ban eltöltött idő függvényében

A szervezet iránti elkötelezettség kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy amióta otthonról dolgozik a válaszadó, fontosabb-e számára a munkahelye, továbbá, ha a jövőben is otthon dolgozhatna a jelenlegi munkahelyén, kevésbé szívesen válna-e meg tőle. A kutatás során rákérdeztünk a home office-ban dolgozó munkatársak fluktuációjára is.

Az eredmények alapján azok a leginkább elkötelezettek a szervezet iránt, akik a COVID kezdete óta dolgoztak home office-ban legalább 3 hónapon keresztül legalább hetente 1 napot, és a COVID világjárvány előtt is dolgozott legalább heti 1 napot legalább 1 féléven keresztül home office-ban. Tehát volt korábbi tapasztalat, ami a járvány során pedig erősödött.

A szervezet iránti elkötelezettség tekintetében utánuk következnek azok, akik a Covid kezdete óta dolgoztak home office-ban legalább 3 hónapon keresztül legalább hetente 1 napot, viszont a Covid világjárvány előtt nem dolgoztak legalább heti 1 napot legalább 1 féléven keresztül home office-ban. Tehát nem volt korábbi tapasztalat, szinte első alkalommal szembesültek ezzel hosszabb időn keresztül.

A legkevesebb elkötelezettséget azok mutatnak, akik a Covid előtt nem dolgoztak legalább heti 1 napot legalább 1 féléven keresztül home office-ban, és a Covid kezdete óta sem dolgoztak home office-ban legalább 3 hónapon keresztül legalább hetente 1 napot, ugyanakkor az élete során vagy a jelenlegi, vagy a korábbi munkahelyei közül bármelyiken dolgozott legalább heti 1 napot legalább 3 hónapon keresztül home office-ban. Ebbe a kategóriába valószínűleg azok sorolhatóak, akik valamilyen negatív élménnyel rendelkeznek, továbbá a járvány alatt sem volt lehetőségük ennek megtapasztalására.

Az eredményekből látható, hogy akinek a legtöbb tapasztalata van a home office-ban, azok mutatnak nagyobb elkötelezettséget a szervezetük iránt, vagyis a home office munkavégzés nem gyengíti a szervezet iránti elkötelezettséget. Ugyanakkor az is kiderül, hogy az elkötelezettség a munkahelyhez (szervezethez) köthető, és nem a munkavégzési formához (home office-hoz).

Tapasztaljuk, hogy a munkaadók sokszor félnek a home office alkalmazásától, míg a munkavállalók szeretik az otthoni munkavégzés lehetőségét. Véleményünk szerint ezen kutatás eredményei kapcsán alaptalan az a gondolat, hogy a home office miatt csökken a vállalat iránti lojalitás, már csak azért is, mert a home office során is számos eszköz áll a rendelkezésre, amellyel a szervezeti elkötelezettség erősíthető.

A kutatás mellett a járvány során kényszerűségből alkalmazott home office tapasztalatokat érdemes mérlegelnie mind a munkaadóknak, mind a munkáltatóknak. Ennek függvényében az alaptalan előítéletek ledöntése mellett sikeresen lehet azonosítani az ehhez kapcsolódó értékeket mindkét oldalon, és el lehet dönteni, hogy a jövőben mit részesítenek előnyben. Dönthet egy munkaadó, hogy nagyobb teret ad a home office-nak, mivel fontos számára az alkalmazottak jólléte, ugyanakkor az is lényeges szempont lehet, hogy vajon a munkavállalók mennyire lesznek hajlandóak visszatérni a régi kerékvágásba, miután megtapasztalták az otthoni munkavégzést.

Szakértők:

Venczel-Szakó Tímea, munkaerő-piaci szakértő, PTE KTK

Dr. Sipos Norbert, munkaerő-piaci elemző, PTE KTK

Fotó: Envato

A Akkor most rombolja a home office a munkahelyi lojalitást vagy nem? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Tele vagy tervekkel az új évvel kapcsolatban és alig várod, hogy megoszthasd ez a kollégáiddal is. Nagy lendülettel vágsz neki az első meetingnek, de a másik oldalon unott, fásult, kedvetlen arcokat látsz. Légy türelmes. Az ünnepi szabadságról visszarázódni a munkába, nem olyan könnyű feladat, pláne alkalmazottként. Azonban, ha néhány dologra odafigyelsz, lendületbe hozhatod a csapatot!

Indíts egy össznépi meetinggel

Az első napon, amikor a csapat nagy része ott van, kezdjetek egy nagy meetinggel, még mielőtt mindenki belevágna a feladataiba. Itt a cél semmiképp sem az operatív ügyek átbeszélése, hanem az éves célok elismétlése és a motiváció bekapcsolása! Kezdésnek kívánj mindenkinek boldog új évet, és ösztönözd a csapatot arra, hogy írják fel maguknak egy cetlire, hogy mit várnak szakmailag ettől az évtől.

Légy konkrét!

Amikor a célokról, víziókról beszélsz, mondd el azt is, hogyan kívánod azokat elérni és pontosan hogyan számítasz a segítségükre, mi a szerepük ebben, és nem utolsó sorban, mit profitálnak belőle, ha eléritek azokat. 

Vond be a kollégákat!

Ha belefér a kapacitásaidba, szervezz 1-to-1 meetingeket ahány kollégával csak tudsz, kérdezd őket arról, hogy hogy látják a cég jövőjét, mit tekintenek legfontosabb feladatoknak az év első felében. A bevonásnak meg lesz a jutalma, elkötelezettebb és motiváltabb kollégákat kapsz cserébe.

Tűzzetek ki egyéni célokat!

Vezetőként szeretnénk hinni, hogy mindenkinek egyformán fontosak az egész vállalat céljai, a realitás azonban általában nem ez. Az egyéni célok valószínűleg a legtöbbeknél prioritást élveznek, így érdemes ezekkel is foglalkoznotok már az év elején.  Kérd meg a kollégáidat, hogy írjanak egy listát arról az 5 dologról, amiben fejlődni szeretnének, és beszéljétek át ezeket az egyéni találkozókon.

Erősítsd az önbizalmat!

Valószínűleg az év végi ünneplésekben elhangzottak az elmúlt év eredményei, mégis érdemes újra elmondani ezeket az év elején, hisz ezekből önbizalmat nyerhet a csapat. Hangsúlyozd ki azokat a készségeket, amik képessé tettek titeket arra, hogy elérjétek céljaitokat és új kihívásokat ugorhassatok meg együtt.

Forrás: https://smallbusiness.chron.com/address-new-year-employees-23123.html

Szerző: B.B.

Fotó: Envato

A Így indítsd neki a csapatod az új évnek bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Lefogyok, edzeni kezdek, leszokok, megbocsátok, szelektálok…sokáig lehetne sorolni a sokat hallott Újévi fogadalmakat. Az önmagunknak tett ígéretek egy része a munkát is érinti, így érdemes lehet év elején összeülni a kollégákkal és közösen elszánni magatokat! Azért, hogy legalább az irodában megvalósuljanak a fogadalmak, ebből az 4-ből érdemes inspirálandótok

Feldobjuk a munkakörnyezetet!

A fizikai környezet nagy hatással lehet a produktivitásra, a hangulatra, sőt az együttműködésre is. Érdemes az új évben egy kicsit felfrissíteni a berendezést néhány kis költségű dekorációval. Egy-két fotóval, némi festéssel, néhány növénnyel saját karaktert kaphat az iroda, és máris jobban a magatokénak érzitek majd

Meghallgatjuk egymást!

Nem csak a kávézóban, hanem a cég ügyeiben is. Ha eddig nem volt, bevezethettek rendszeres felméréseket, amiben a kollégák visszajelzést adhatnak a cég működéséről, aktuális állapotukról, a feladatmennyiségről, döntésekről. Ha van tere a véleménynek, van rá esély, hogy a legfontosabb mondatok jövőre nem a karácsonyi buli pletyka szekciójában hangzanak majd el

Tisztázzuk a kérdéses pontokat!

Hónapok óta kering a folyosókon, hogy valójában a legtöbben nem tudják mik az előléptetés vagy a bónusz feltételei és, hogy mik a teljesítmény célok az idei évre. Sokszor a vezetőség nem azért nem oszt meg információkat, mert titkolózni akar, hanem mert azt gondolja, egyszer elég volt elmondani/leírni ezeket valahova. Ha úgy érzitek, vannak tisztázásra szoruló pontok, ne várjatok, tegyétek fel a kérdéseiteket!

Felrázzuk az csapatot!

A fenti három és igazából, bármilyen más fogadalmat könnyebb betartani, ha összetartó, egymással jól kommunikáló, közös történettel rendelkező csapat vagytok. Egy- egy csapatépítő alkalom, ahol a kapcsolódások megerősödnek, szárnyakat adhat a teljesítménynek és a hangulatnak is. Kezdeményezzetek a vezetőségnél: írjátok össze miket csinálnátok szívesen együtt terjesszétek fel a javaslatot (ha lehet persze költségekkel együtt), a legközelebbi nagy meetingen. Ha ezt az egy fogadalmat betartjátok, már biztosan elégedettebben zárhatjátok a következő évet!

Forrás: https://www.outbackteambuilding.com/blog/office-new-years-resolutions/

Szerző: B.B.

Fotó: Envato

A Újévi fogadalmak – az irodában bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.