A pályakezdő fiatalok vehemensen vethetik bele magukat az álláskeresésbe és bizony a kedv hamar alábbhagyhat, ha azzal szembesülnek, hogy jóformán gyakorlat nélkül be sem kerülhetnek egy pozícióba. Ez már olyan tényező lehet, amely megbénítja a fiatal jelentkezőt a pályázásban. Ha az állásinterjúig eljutnak, tapasztalat és gyakorlat hiányában abban sem lehetnek biztosak, hogy ott mit várnak el tőlük. A pályakezdők és a munkaadók gyakran eltérő elvárásokat támasztanak egymás felé, ami félreértésekhez vezethet.

Pályakezdők elvárásai a munkaadóktól

A fiatalok gyakran gyors karrierfejlődést várnak el. Azt remélik, ha bejutnak egy pozícióba, onnan rövid időn belül magasabbra léphetnek. A munkaadóknak általában több időre van szükségük, hogy átlássák az újonnan belépők munkáját és fokozatos fejlődést várnak el tőlük.

Az új generáció számára fontos a munka-magánélet egyensúlya, annak tartása és nagyra értékelik a távmunkát vagy a rugalmas munkaidőt, és bár egyre több helyen létező munkavégzési forma ez, de a munkaadók nagy része inkább a munkahelyi jelenlétet várja el.

A pályakezdők többsége olyan munkát keres, ahol a feladataik nemcsak technikai jellegűek, hanem értékesnek és inspirálónak is érzik azokat. Szeretnék látni munkájukat, azok hatását és szeretnének hozzájárulni a szervezet céljaihoz. Csakhogy a vállalatok vezetői először gyakran alapvető, rutin feladatokat bíznak rájuk, hogy megtanulják a rendszert. Ez a mai fiatalabb nemzedék számára unalmasnak tűnik és csalódást okozhat, ha nem érzik elég izgalmasnak a munkát.

A pályakezdők hozzászoktak a digitális világ gyors visszacsatolási tempójához, így munkahelyükön is hasonlóan gyors visszajelzésre számítanak saját teljesítményükről. Azonban  a munkáltatók gyakran a szokásos negyedéves vagy éves értékelés során szánnak erre időt, ami a fiatalok számára frusztráló lehet.

Arra is számítanak, hogy a munkahelyük biztosít számukra fejlődési lehetőséget, így a tréningek, képzések, mentorprogram alapvetően létezők, ám a munkaadók gyakran ezt egyáltalán nem így gondolják, hiszen a frissen végzett pályakezdőket úgy ítélik meg, hogy rendelkeznek elegendő tudással a munkavégzéshez.

Munkaadók elvárásai a pályakezdőktől

A munkaadók rugalmasságot, nyitottságot várnak el az újonnan belépőtől és elvárják, hogy gyorsan alkalmazkodjanak és tanuljanak. A félreértés abból adódhat, hogy a pályakezdők pedig konkrét és speciális elvárásokkal vannak felvértezve és emiatt nem érzik magukat megfelelő környezetben.

A munkáltatóknak fontos a pontos, precíz munkavégzés és a felelősségvállalás, azonban a fiatal, még tapasztalatlan pályakezdők inkább a változatosságot űzik és ha úgy ítélik meg, hogy az adott helyen ez nem valósul meg, gyorsan váltásra adják a fejüket.

A munkaadók elvárásai között természetesen az szerepel, hogy a munkavállaló rendelkezzen a munkavégzéshez szükséges ismeretekkel és azonnal értékes munkaerőként funkcionáljanak. A még tapasztalat nélküli fiatalok azonban azt várják a munkáltatójuktól, hogy biztosítsák a megfelelő fejlődési lehetőséget.

Egy vállalat nem egy ember munkájától válik sikeressé, ezért fontos a csapatban való munka minősége és ez elvárás a fiatal pályakezdők felé is, csakhogy a fiatalok már inkább az egyéni sikereket tartják szem előtt. Emiatt nehézséget okozhat számukra a csapatmunka.

A pályakezdők bére azt tükrözi, hogy bizonyítaniuk kell ahhoz, hogy növekedjen a fizetés. A fiatalok pedig azonnal magasabb bért igényelnének, főleg, ha magas szintű képzettséggel rendelkeznek.

Más perspektíva

A munkaadó és a munkavállaló is a saját szemszögéből tekint a munkára, ennek megfelelően a megítélés is más. A pályakezdő fiatalok pedig már abba a felgyorsult világba születtek bele, amelyben elvárás számukra a gyorsaság minden területen. A munkáltatók azonban a szervezeti szabályoknak megfelelően járnak el és elvárásaik is ehhez mértek, amelyek a különbségeket is adhatják.

A Pályakezdők Vs. munkaadók, avagy mit várnak egymástól? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Ha úgy érezzük, hogy a kettő együtt már kihívások elé állít, akkor sincs semmi gond. Egyrészt a legtöbben ezzel ugyanúgy szembesülnek, másrészt maximálisan tehetünk annak érdekében, hogy mindkét területen ugyanolyan hatékonyan teljesítsünk. Csupán néhány egyszerű technikát kell kipróbálnunk, majd alkalmaznunk, így hamar összhangba kerül a tanulás és a munka. 

Írjuk le bátran 

Egész nyugodtan foglaljuk írásba a teendőinket, mind a tanulás, mind pedig a munka terén. Jelöljünk ki egy füzetet vagy határidőnaplót a feladatok összegyűjtésére, esetleg, ha úgy könnyebb vezethejtük őket digitálisan is. Egy sima jegyzet, word dokumentum vagy excel táblázat már sokat segíthet, így jobban átláthatjuk, hogy mi vár ránk az adott időszakban. Ezeket bármikor könnyen elővehetjük, kiegészíthetjük, vagy épp lehúzhatunk dolgokat a listáról. 

Fontos a priorizálás 

A fontosabb vagy rövidebb határidővel rendelkező teendőket tegyük a lista elejére, így egész biztosan nem csúszunk majd meg semmivel. Pipáljuk ki, amivel végeztünk, így azontúl, hogy átláthatóvá válik a hosszú lista, ez egy jó visszajelzés a számunkra is, pontosan látjuk, mi mindennel sikerült végeznünk. Fontos, hogy ne e akarjunk mindent egy napba besűríteni. Ügyeljünk rá, hogy reális időt tervezzünk be egy-egy feladatra. Koncentráljunk mindig arra, amit határidőre várnak tőlünk, így nem okoz majd stresszt az, hogy az utolsó pillanatban kellene elvégezni valamit.

Válasszuk külön a feladatokat! 

A feladatok abszolválása során fontos, hogy ne hagyjuk összefolyni a teendőket. Legyen külön kijelölt idő a tanulásra, valamint a munkára is. Ha a munkahelyi teendőkre fókuszálunk, akkor ne pörgessük az agyunkat a tanuláson, és pláne ne kezdjünk bele a tanulás körüli feladatok elvégzésébe. 

Tartsunk szünetet!

Mindig hagyjunk időt magadnak a feltöltődésre, és értékeljük a már elért célokat. Lényeges megérteni, hogy egyikünk sem robot, senki nem tud egyszerre mindent megcsinálni, sőt nem is kell. Ha úgy érezzük, nagyon el vagyunk havazva, álljunk meg egy kis időre, gondoljuk át tiszta fejjel a teendőinket, és fókuszáljunk az aznapi feladatokra. 

Az embernek az idejét jól és hatékonyan beosztani nem könnyű, de sokszor csak pár apró lépés hiányzik ahhoz, hogy ez mégis sikerüljön. Mindenkinek más módszer válik be, így, ha elsőre nem jön össze az időmenedzsment, akkor sem kell elkeseredni.

Egy kis gyakorlás és biztosan, Te is hamar meg fogod találni azt a módot, amivel könnyebben összeegyeztetheted a munkát és a tanulást, és ezzel hosszútávon egy harmonikusabb életet alakíthatsz ki önmagad számára.

A Így osszuk be az időnket, ha egyszerre tanulunk és dolgozunk bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Pótfelvételi

A legkézenfekvőbb lehetőség, ha valaki első körben nem jutott be a felsőoktatásba, a pótfelvételi, amely opcióval sokan élnek azok közül is, akik februárban ugyan nem jelentkeztek semmilyen képzésre, idő közben azonban úgy döntöttek, szeretnének továbbtanulni.

Augusztus 5-ig jelölhetnek meg újabb helyeket az érintettek, és elsősorban a fizetős helyeket vehetik számításba. A ponthatárokat augusztus 24-én hirdetik ki a szeptemberben induló képzésekre,

így a pótfelvételiben érintetteknek érdemes előre felkészülniük a lakhatással kapcsolatos kérdésekre, hiszen gyorsan kell cselekedniük, ha az eljárás során egy másik városban kapnak esélyt a továbbtanulásra.

Azok, akik korábban az államilag támogatott helyek előnyben részesítése miatt nem vettek számításba más, fizetős intézményeket, a pótfelvételi nyílt napokon tájékozódhatnak az egyetemek, főiskolák képzési kínálatáról. Az idén legnépszerűbb, gazdálkodás és menedzsment szakra a Metropolitan Egyetem például még várja a jelentkezéseket, augusztus 3-án pedig egy online nyílt nap keretében mutatja a be üzleti szakjait az érdeklődőknek.

Halasztás

Azok, akik első körben nem jutottak be a vágyott intézmény államilag támogatott szakjára, sok esetben a halasztás mellett döntenek. A kihagyott egy év alkalmas lehet arra, hogy a fiatalok jobban megismerjék magukat, munkát vállaljanak és ezzel támogassák későbbi tanulmányaikat, de vannak olyanok is, akik a kihagyott egy évet utazásra, önfejlesztésre használják. Ilyenkor jöhet szóba az újraérettségizés is, ami kiváló lehetőség a pontszám növelésére, így újabb esélyt ad arra, hogy egy évvel később a diákok elérjék az államilag támogatott szakok ponthatárait.

280 pont alatti lehetőségek

Alapképzésekre minimum 280 ponttal jelentkezhetnek az érdeklődők, azonban bőven van lehetőség azok számára is, akik ezt a pontszámot nem érték el. A folyamatból kiszorulhatnak azok is, akik korábban érettségiztek, és emiatt nem felelnek meg a jelenlegi felvételi követelményeknek – például nincsen emelt szintű érettségijük –, de most szeretnének elkezdeni valamilyen képzést.

E két csoport számára jelentenek kiváló lehetőséget a felsőoktatási szakképzések: ezekre ugyanis csupán 240 pont a belépési kritérium. A felsőoktatási szakképzések között ráadásul megtalálhatók a legnépszerűbb alapszakok – gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, turizmus-vendéglátás – tömbösített változatai is. Ezek a képzések 2 év alatt elvégezhetők, így azok számára is gyors ugródeszkát jelenthetnek, akiknek nincs 3-5 évük egy oklevél megszerzésére.

Amennyiben a felsőoktatási szakképzések között nem szerepel a megjelölt szak megfelelője, érdemes megnézni, milyen hasonló képzések indulnak, akár olyan alternatívákat is találhatunk, amelyekhez nem számítanak a hozott pontok. A Budapesti Metropolitan Egyetem például az igen népszerű Kommunikáció és médiatudomány, valamint a Kereskedelem és marketing alapszakok 280 pont alatti érdeklődőinek kínál egyedi lehetőséget: a tudományterület és tudásanyag szempontjából remek alternatíva lehet a Designkultúra alapképzés idén először induló video-, blog- és tartalommarketing specializációja. A szakon ugyanis nem a hozott pontszám, hanem a felvételin elért eredmények számítanak.

Jó alternatíva lehet a külföldi lehetőségek fontolóra vétele is, hiszen számos ország felsőoktatási rendszerében a bekerülés nem a hallgató korábbi teljesítményéhez kötött, ráadásul hazai partnerrel rendelkező egyetemet választva a hallgatók akár Magyarországon is befejezhetik tanulmányaikat.

Forrás: METU
Fotó: Envato

A Felvételi: „Nincs. Semmi. Baj.” bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

„Napjainkban egyre több olyan platform érhető el, amellyel ingyenesen is elsajátítható a webfejlesztéshez szükséges gyakorlati tudás, azaz adott esetben felesleges több százezer forintot kiadni egy képzésért” – mondja M. Novák Kornél, a Webcapital Kft. ügyvezetője.

A cikk alján pedig további hasznos linkeket gyűjtöttünk össze, hogy segítsünk a tanulásban.

A legalapvetőbb tulajdonságok, amelyekre minden fejlesztőnek szüksége van: a logikai gondolkodás és a folyamatos tanuláshoz való pozitív hozzáállás. Egyre többször hallható, hogy az informatika egy rendkívül gyorsan fejlődő szakterület. És nemcsak gyorsan fejlődik, de újabb és újabb szakterületekre válik szét, ahogy növekszik a technológiai megoldások bonyolultsága. A webfejlesztés területén belül is megkülönböztetünk számtalan specializált alterületet, pl. front-end fejlesztő, back-end fejlesztő, szerver adminisztrátor stb.

„Kezdetben azonban elég, ha egyetlen területre koncentrálunk, és ahogy jobban megismerjük majd a webes világ működését, egyre nagyobb rálátásunk lesz az egyes területekre, így pedig jobban fogunk tudni szakosodni” – magyarázza a szakember.

A másik pont, a logikai gondolkodás szükségessége, gyakorlatilag a számítástechnika tudományának kialakulása óta nem változott. A számítógépek és az informatikai rendszerek, a mai napig alapvető logikai műveletekre épülnek. Ha ezeket az alapműveleket megtanuljuk, nagyon jó alapot kaphatunk ahhoz, hogy a jövőben könnyedén sajátítsunk el új programnyelveket és technológiákat.

Ezek az alapvető készségek szükségesek a webfejlesztéshez

1. Programnyelv, keretrendszer, adatbázis

Az első pont a legszimpatikusabb programnyelv és egy adott keretrendszer működésének elsajátítása, legalább alapszinten. A programnyelvek közül a weben jelenleg leghasználatosabb a következők (az adott nyelv után feltüntetve a leghasználtabb keretrendszereket és a tulajdonos cégeket):

• C# – .NET MVC (Microsoft)
• JAVA – Spring (Oracle)
• PHP – Laravel/WordPress (Zend és Laravel/Wordpress)
• Python – Django
• JavaScript – Node.js

Ezek közül a legkönnyebben megtanulható a PHP, mivel ez rendelkezik a legkönnyebb szintaktikával és a Laravel, illetve a WordPress a legelterjedtebb keretrendszerek jelenleg az Interneten. Nem beszélve arról, hogy a támogatásuk nagyon jó, szinte bármilyen kérdésedre azonnal találhatsz választ a Google keresőjének segÍtségével, illetve mindkét rendszer dokumentációja nagyon jó.

A C# és a Java hasonló alapvetéssel indultak, de azóta jó pár ponton eltér a két nyelv fejlődése, és bár a JAVA régebbi, a mai napig nagyon keresett technológia, mivel többek között a mobiltelefonok nagy részén futó Android rendszer is ezt a nyelvet használja.

A C# mögött pedig komplett, az informatika szinte minden szegmensére kiterjedő infrastruktúra és ökoszisztéma épül a Microsoftnak köszönhetően.

A Python szintén egy megfelelő nyelv kezdők számára, nagy felhasználói táborral rendelkezik. A hozzá kötődő Django nevű platform egy kiforrott keretrendszer, amely rendívül gyors fejlesztési időt biztosít az alapfunkciók esetében.

Viszonylagos kakukktojásnak tekinthető a listában a JavaScript (nem tipikusan szerveroldali nyelv), de a Node.js következtében ez is alkalmas szerveroldali applikációk fejlesztésére. (A szerverekről még szólunk majd később pár szót.) Nagy előnye, hogy a Node.js lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy ugyanazt a nyelvet használják a backend és a frontend fejlesztés során.

Az adatbázisok adják a webes applikációk gerincét. Ezekben tárolják a programok futtatásához szükséges információkat, rendezett formában, garantálva, hogy a felhasználók bármikor le tudják őket kérni. Tradicionálisan a relációs adatbázisokkal és a hozzájuk kötődő lekérő nyelvvel (SQL) érdemes elkezdeni a tanulmányokat, ezek közül is kiemelve a következő szolgáltatatásokat:

• SQLite
• MySQL (Oracle)
• PostgreSQL
• SQL Server (Microsoft)
• Oracle DB (Oracle)

Az Interneten jelenleg még mindig a MySQL a legelterjedtebb adatbáziskezelő, hiszen a WordPress tartalomkezelő szoftverét is ez a motor támogatja.

2. Frontend technológiák

Nehéz egy mindent lefedő meghatározást adni a frontend kifejezésre, de a legkézenfekvőbb talán azt mondani, hogy azokat a nyelveket és technológiákat soroljuk ehhez a kategóriához, amelyekkel a felhasználó a képernyőn közvetlenül találkozik.

A frontend oldali ökoszisztéma az utóbbi években reneszánszát éli. A Facebook által kiadott React és a Google által támogatott Angular keretrendszerek elindították a JavaScript-re épülő platformok elterjedését és azóta szinte havonta jönnek ki újabb és újabb változatok (pl. Vue.js, Nuxt, Next.js etc.). Nem véletlen, hogy egyre több nagy cég vált ezekre a keretrendszerekre, mivel sokkal dinamikusabb és felhasználóbarátabb felületeket lehet velük készíteni, mint a múltban használt statikus sablonkezelőkkel.

A frontend területén természetesen muszáj egy pár szót ejtenünk a stílusleíró nyelvekről. Ezek is folyamatosan fejlődnek, elég csak az Sass és Less változatokra gondolni az alap CSS mellett, illetve maga a CSS fejlődése is utat mutat a fokozatosan egyre interaktívabbá váló felületek tervezéséhez.

Természetesen nem szükséges mindent azonnal tudnia egy jelöltnek, de jó, ha alapjaiban tisztában van a CSS és a JavaScript szintaktikájával, tud írni egyszerűbb scripteket és létre tud hozni alapvető stílusfile-okat.

3. Nyelvtudás

Az informatikának az angol nyelv megkerülhetetlen része. Egyrészt a legtöbb technológia dokumentációja kizárólag ezen a nyelven érhető el. Mivel ezeket folyamatosan bújni kell, megoldást keresve az egyes problémákra, elengedhetetlen, hogy időtakarékosság szempontjából ne kelljen folyamatosan egy szótárhoz, vagy a Google fordítójához fordulni. Másrészt, főleg a covid járvány következtében kialakult home office tendencia miatt, egyre gyakoribbak a hibrid nemzetközi környezetben dolgozó fejlesztői csapatok, ahol akár 10 náció fejlesztői is bekapcsolódnak egy-egy projektbe. Ezeknél a projekteknél alapvető elvárás a részvétel online megbeszéléseken, tehát nem elegendő, ha kizárólag olvasni tudunk angolul.

„Bár egy kezdő pozícióban valószínűleg nem fogják felkérni az új kollégát a hasonló projektek megbeszélésein való részvételre, de érdemes szem előtt tartani, hogy amennyiben előrébb szeretnénk lépni a fejlesztői ranglétrán, akkor elengedhetetlen a nyelvtudásunk fejlesztése is – hívja fel a figyelmet M. Novák Kornél.

Ez fontos szempont lehet, amikor állásajánlatokat böngésszük, mivel nagyon sok cég biztosít belső nyelvi továbbképzést, kommunikációs tréninget a munkavállalóknak.

A tréningek során nemcsak az íráskészséget és kommunikációs készséget lehet javítani, hanem kimondottan nemzetközi környezetben használt angol fordulatokat és kifejezéseket is el lehet sajátítani, amelyek hatékony segítséget nyújtanak a folyamatos multikulturális közegben való megfeleléshez.

4. Forráskód kezelő

A forráskód kezelők olyan speciális platformok, amelyek segítségével a fejlesztők egy kódbázison megosztva tudnak dolgozni, függetlenül attól, hogy éppen merre tartózkodnak. „Mindenképpen javasoljuk, hogy legalább egy forráskód kezelő alapszintű kezelését sajátítsa el a pályakezdő, mert nagy valószínűséggel az állásinterjún megoldandó próbafeladatot is majd egy ilyen platformra kell feltöltenie” –  magyarázza a Webcapital üyvezetője.

A legismertebbek forráskódkezelő appok:

• Github
• Bitbucket

Mindkét platform biztosít ingyenes tárhelyet, nyugodtan lehet gyakorolni ezekkel a forráskódok feltöltését és kezelését. Ezekre több tananyag is elérhető, a Youtube-on és egyéb oldalakon, és mindkét app esetében kiterjedt dokumentációval találkozhatunk.

5. Szerverek

Végezetül, de nem utolsósorban szükséges pár szót említeni a szerverekről. A webes fejlesztéseknél elengedhetetlen, hogy a munka elkészültével a termék elérhetővé váljon valamilyen formában az interneten. Ez a szerverek feladata (erősen leegyszerűsítve). Napjainkban rengeteg lehetőség kínálkozik a projektek futtatására, a virtuális magánszerverektől kezdve a megosztott hoszting platformokon át, a lambda alapú működéssel operáló felhő infrastruktúrákig.

„Kezdőknek azt javasoljuk, hogy állítsanak be egy virtuális szervert valamely nagy szolgáltatónál, és próbálják meg egy meglévő projektjüket élesíteni. Menjenek végig egy-egy szerver adminisztrációs folyamatán, ezáltal nagyobb rálátást fognak nyerni a fejlesztések mögött álló infrastruktúra működésére is – teszi hozzá M. Novák Kornél.

Elsőre úgy tűnhet, hogy a webfejlesztéshez szükséges tudásmennyiség egy végeláthatalan tevékenységlista, de ha az alapkészségek elsajátítása megtörténik, már sokkal könnyebben lehet haladni.

„Mi minden jelöltnek azt javasoljuk, hogy kérdezzen körbe családja, barátai körében, és ha talál egy problémát, akkor arra építsen fel egy rendszert megoldásként. Egy ilyen típusú rendszer fejlesztése során az összes feltüntetett ponton végig lehet haladni, így sokkal felkészültebben lehet nekikezdeni a keresésnek” – mondja végül ajánlójában a szakember.

Forrás: Webcapital / ZBT
Fotó: Envato

Ha el akarod magaddal vinni a táblázatot, akkor kattints ide, mentsd el magadnak, nyomtasd ki, függeszd ki, és tanulj!
Ha pedig további kérdéseid lennének, írj nekünk a contact@webcapital.hu címre, és a Webcapital kollégái szívesen segítenek a webfejlesztés útvesztőiben!

A 5 szempont ahhoz, hogy webfejlesztő lehess bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Honnan tudhatjuk, hogy készen állunk-e egy teljes karrierváltásra? Talán ez az egyik legnehezebb döntés, amivel szembesülhetünk a munkánk során. Amikor a 90-es évek elején-közepén szélvész sebességgel terjedt a lifelong learning (élethosszig tartó tanulás) fogalma a köztudatban, sokan csak legyintettek. Ma meg már ennek szellemében végezzük a munkánkat és ez a szemlélet szükségeltetik ahhoz is, ha valami újba szeretnénk kezdeni. Mert jó eséllyel nem abból a szakmából megyünk nyugdíjba, mint amit pályakezdőként megszereztünk.

Karrierváltás negyvenévesen?

Akár még ötvenévesen is lehetséges. Ehhez azonban elhatározás, nyitottság és némi bátorság is szükséges. A valami újba kezdők jellemzően azért fordulnak más hivatás felé, mert már nem szeretik a munkájukat, esetleg nem is szerették már akkor sem, amikor ezt a szakmát választották. De előfordulhat, hogy már nem találnak kihívást a mindennapi feladatokban, esetleg unják vagy kiégtek. Az is megeshet, hogy már nincs szükség a korábban megszerzett szaktudásra, mert elhal a szakma, vagy már nem lehet annyit keresni adott munkával, amiért megérné bejárni dolgozni. Ok lehet a továbblépés lehetőségének hiánya, és az is gyakran áll egy pályaváltásról szóló döntés hátterében, hogy valaki végre azt szeretné csinálni, amire mindig is vágyott és megadja magának a „munkaboldogság” lehetőségét.

A legfontosabb kérdések, amelyeket érdemes tisztázni

Az első pálya, szakma választásánál az emberek többsége érzelmi alapon döntött, esetleg a közelben lévő iskolák közül választott. Érett felnőttként azonban már szert tettünk bizonyos önismeretre, ami elengedhetetlen egy új karrier elindításához. Ugyanis nem elég csupán az új foglalkozás tartalmát ismerni, az is fontos, hogy lássuk: kompatibilisek vagyunk-e vele. Döntésünkben néhány jól megfogalmazott kérdés is segíthet.

• – Miben vagyok jó, tehetséges? Melyek az erősségeim, illetve a gyenge pontjaim?

• – Mi motivál a munkámmal kapcsolatban?

• – Vállalkozóként vagy alkalmazottként látom magamat az új munkámban?

• – Ismerek-e valakit, aki az általam vágyott munkát végzi? (Ha igen, kérdezd meg a bejárt útról és az esetleges nehézségekről.)

• – Az egyéni kompetenciáim, a személyiségem, az értékrendem összeegyeztethető-e az új munkával, a munkakörülményekkel?

• – Mennyi időbe és pénzbe kerül az új szakma elsajátítása?

• – Meg tudok-e élni az új munkából, azaz van-e rá kereslet?

A siker egyik összetevője: a tervezés

Egy karrierváltás az esetek nagyobb részében nem megy egyik napról a másikra, és ez egy olyan jelentős fordulat az ember életében, ami mindenre kihat: a családra, a megélhetésre, a pszichológiai egyensúlyra stb. Ezért – ha csak nincs külső kényszerítő tényező – érdemes végiggondolni, akár 2-3 évre előre, hogy milyen hatások érvényesülnek az életedben: a gyerekek iskolába mennek/végeznek, lejár az autó- vagy a házhiteled, esetleg valamelyik családtagodat ápolnod kell? Ezek mind megjelennek az anyagi helyzetedben, a szabadidődben, de az életed minőségében is.  

Pontosíts!

Míg 20 évvel ezelőtt a villanyszerelők nem a legtisztább körülmények között dolgoztak, ma az esetek többségében (a gyárakban) szinte steril gyártósorokon, robotokkal kiegészítve végzik a munkájukat. De a pályát választók vagy az álláskeresők fejében még mindig a régi emlékek élnek. Ezért tehát érdemes alaposan megismerni a választott szakma sajátosságait, a benne dolgozók kihívásait, a stresszt okozó körülményeket, a várható nehézségeket. Járd körbe, hogy mennyibe kerül pénzben és időben az új szakma elsajátítása, kitérve olyan részletekre is, hogy hol lehet gyakorlatot szerezni. Majd érdemes kalkulálnod: mennyi idő alatt térül meg a befektetésed, mennyit tudsz keresni az új szakmáddal. Ha mindezt pontosan látod, könnyebb lesz meghoznod a döntést és megtenni az első lépést.

Szerző: K.T.

#karrier #karriervaltas #szakma #munkahely #palyavalasztas #tanulas

A Lehetek túl “öreg” a karrierváltáshoz? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.