Szorongást is okozhat a túl sok meeting

A túl sok időt felemésztő megbeszélések elvonják a figyelmet, és akadályozzák a szakemberek 67%-át abban, hogy hatékonyabbak legyenek a munkájukban – mindez egy 2019-es kutatásból derült ki, amelyet majdnem 2 000 résztvevő bevonásával készített a Korn Ferry szervezetfejlesztési tanácsadó cég. Az állandó megbeszélések szorongást válthatnak ki a dolgozókból, de ennél van egy még komolyabb probléma is: az agyunk működését is megváltoztathatja, ha ritkán tartunk szünetet.

A meeting miatt a stressz-szint is megugrik

2021-ben a Microsoft Human Factors Lab kutatói 14 résztvevőt kértek fel, hogy videóhívásokon vegyenek részt, miközben elektroencefalogram (EEG) készüléket viseltek, amely az agyuk elektromos aktivitását figyelte. Egy hétfőn egyes résztvevőknek négy félórás megbeszélést adtak szünet nélkül, míg másoknak négy félórás megbeszélést, minden egyes találkozó között 10 perces meditációs szünettel; majd a következő hétfőn a két csoport felcserélődött.

Az eredmények pedig magukért beszélnek. Azoknál, akiknek nem volt szünetük, az agyban a béta-hullám aktivitás minden egymást követő megbeszélésnél növekedett, ami a megemelkedett stressz-szintet jelzi. A kutatók arra is rájöttek a vizsgálat során, hogy már a következő hívás várakozása is béta-aktivitás emelkedést okozott a meetingek közötti átmeneti időszakban.

A szünet segít abban is, hogy utána hatékonyabbak legyünk

Eközben a kutatók a jobb és bal oldali alfa-hullám aktivitás közti különbséget is mérték az agy homloklebenyi területein — ezt frontális alfa aszimmetriának nevezik —, ami a mentális bevonódás szintjére utalhat. Kiderült, hogy azok a dolgozók, akik tartottak szüneteket, pozitív frontális alfa aszimmetriát mutattak, ami arra utal, hogy a megbeszélések alatt jobban odafigyeltek és aktívabban részt vettek a kommunikációban. Ezzel szemben a szünet nélküliek esetében negatív aszimmetriát figyeltek meg, ami azt jelzi, hogy mentálisan sokkal inkább visszahúzódtak a meetingek alatt.

Egy másik fontos kutatás is született

Egy nemrégiben, 76 vállalat körében végzett felmérésből a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a munkavállalói produktivitás több mint a duplájára nőtt, amikor bizonyos munkahelyeken a megbeszélések számát 40%-kal csökkentették. A kutatók szerint ennek oka az is, hogy ezáltal a dolgozók nagyobb önállóságot és döntési szabadságot éreztek.

Ahelyett, hogy a beosztásuk diktálta volna a napjukat, ők maguk kezdték el irányítani a feladataikat és felelősséget vállalni értük, ami 52%-kal növelte az elégedettségüket

 – írták a tanulmány szerzői.

Forrás: HuffPost

Kiemelt kép: Freepik

A Kiderült, hogy mi történik az agyaddal egy olyan munkanapon, amikor egész nap meetinged van  bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az üzleti tárgyalások során a soft skillek hatékony alkalmazása segíthet abban, hogy sikeres eredményt érjünk el és jó kapcsolatot építsünk ki az üzleti partnerekkel. A következő tippek segítenek a soft skillek hatékony alkalmazásában az üzleti tárgyalások során:

Kommunikálj jól!

Annak ellenére, hogy alapvetés a jó kommunikáció, nem annyira egyszerű megvalósítani. Nem véletlen, hogy nem lesz mindenki profi szónok és sokaknak még írásban is nehéz kifejezni a gondolataikat. Még tovább nehezíti a helyzetet, hogy az üzleti tárgyalások során erőteljesen kell tudnunk képviselni az érdekeinket a partnerrel szemben, vagy úgy előadni az ötleteinket, hogy az számára is szimpatikusa legyen. Fontos, hogy pontosan és világosan fejezd ki magad, használd megfelelően a testbeszédet és figyelj arra, milyen szavakat és kifejezéseket használsz. 

Hatékonyabban tudod megvalósítani a fentieket, ha empátiával és figyelemmel fordulsz a tárgyalópartnered felé. Érzékenyen reagálva az igényeire, nagyobb sikerrel érheted el a kívánt tárgyalási eredményt. 

Építs bizalmat!

A bizalom kialakítása a siker másik kulcsa. Törekedj a nyitott és őszinte kommunikációra és mindig fókuszálj üzeneteidben a közösen megvalósítható célokra és lehetőségekre. Nagyon fontos a bizalom elérésében, hogy megbízhatónak tartson a partnered. Tehát mindig figyelj a határidőkre, és a már megtett ígértek megvalósítására, valamint mindig pontos információkkal dolgozz.

Készülj a konfliktusra!

Az üzleti tárgyalások során érdemes készülni rá, hogy bizonyos esetekben ellentétes véleménnyel lesz a tárgyalópartner. Ilyenkor tudnod kell hatékonyan és határozottan kezelni a konfliktusokat. Ahhoz, hogy ez ne jelentsen gondot, elengedhetetlen a magabiztosság, bizonyos fokú rugalmasság és a megfelelő érvelés. Tanuld meg képviselni az érdekeidet anélkül, hogy a másik felet megbántanád! Fontos ilyenkor a kialakult probléma megoldására törekedni és a közös cél elérésére helyezni a hangsúlyt. 

Ragadd meg a lehetőséget!

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a soft skillek hatékony alkalmazása az üzleti tárgyalások során gyakorlati ismeretet igényel. A tárgyalások alatt megszerzett tapasztalatok segítenek abban, hogy finomítsuk és javítsuk a soft skilljeinket, ezért ne féljünk a felkínálkozó lehetőséget megragadni, mert akár a kevésbé sikeres tárgyalásokból is sokat tanulhatunk.

Szerző: Tóth Eszter
Fotó: Envato

A Soft skillek hatalma a tárgyalóasztalnál bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az érzelmi intelligencia fogalma 1995-ben került be a köztudatba, Daniel Goleman pszichológus azonos című könyvének megjelenésével. A magas érzelmi intelligencia növeli az alkupozíciót, állítja a Harvard Law School.

Az EQ jellemzői

Az érzelmi intelligenciára utaló jellemzők – érzelmeink tudatos kezelése és másokra gyakorolt ​​hatása, hangulataink és viselkedésünk szabályozásának képessége, empátia, az értelmes személyes célok elérésének motivációja, a fokozott szociális készségek – segítségünkre vannak abban, hogy közös nevezőt találjunk másokkal, és elérjük, amit szeretnénk.

Egy 2015-ös tanulmányban amerikai, alaszkai és koreai kutatók arra keresték a választ, hogy az EQ összefügg-e a jó tárgyalási eredményekkel, különös tekintettel a bizalomépítésre, az együttműködés iránti vágyra és arra, hogy a felek elérjék, amit szeretnének.

Hogyan mérik?

A tudósok első lépésként kitöltettek egy érzelmi intelligencia mérésére tervezett kérdőívet a résztvevő, mintegy 200 egyetemi hallgatóval. Egy későbbi időpontban a hallgatókat párba rendezték, és arra kérték őket, hogy bonyolítsanak le egy munkaszerződéssel kapcsolatos tárgyalást, amelyben egyikőjük a személyzeti vezető, a másik az új alkalmazott szerepét tölti be. A hallgatók tárgyalhattak fizetésről, nyaralásról, a kezdés dátumáról, orvosi ellátásról és értékekről. A kutatók az egyes eredmények mellé pontokat rendeltek, így mérni tudták a résztvevők relatív sikerét.

Nem meglepő, hogy a magasabb EQ színvonalasabb párbeszédet eredményezett. Az erős kapcsolat pedig táplálta a partner iránti bizalmat és a hajlandóságot a jövőbeni együttműködésre. Érdekes volt ugyanakkor, hogy a magas érzelmi intelligencia nem eredményezett pontokban kifejezhető jobb tárgyalási eredményt.

Az érzelmileg intelligens tárgyalófelek vajon miért nem használták képességeiket arra, hogy mindkét oldal eredményesebb legyen?

A kutatók feltételezése az volt, hogy a fokozott empátia arra késztette a feleket, hogy túlzott engedményeket tegyenek egymás felé saját nyereségük kárára. Korábbi munkák azt sugallták, hogy az érzelmileg intelligens tárgyalópartnerek ezért válhatnak kiszolgáltatottá, és lehetnek a másik fél kizsákmányolásának áldozatai.

Az eredmények arra utalnak, hogy az érzelmi kapcsolat és a fejlett érzelmi intelligencia elősegíthetik a bizalmat és a hosszú távú partnerségeket, de amikor felesleges engedményekre késztet, az érzelmi intelligencia ugyanezeket a kapcsolatokat alááshatja.

Fotó: Envato

A Ezért tesz kiszolgáltatottá az érzelmi intelligencia a tárgyalóasztalnál bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.