Szász Marci neve sokak számára lehet ismerős, ő az az egykori csodagyerek, aki a 90-es évek közepén került rivaldafénybe, annak köszönhetően, hogy már egészen kicsiként kimagasló IQ-val rendelkezett. Marci Miskolcon született 1987-ben, és nagyon hamar kiderült, különleges. Már két és fél éves korában önállóan, magától megtanulta a betűket, majd két hét alatt írni is megtanult, mindössze ötéves korában pedig 195-ös volt az IQ-ja. Joggal hihetnénk, hogy a meseszerű gyerekkort ugyanilyen felnőttkor követte, ám a helyzet az, hogy Marci hátat fordított a rivaldafénynek. Mutatjuk, hogy él most. 

Alig járt óvodába 

Marci annyira kimagasló intelligenciával bírt, hogy óvodába is három hetet járt, ötéves korában pedig messze az átlag felett teljesített az IQ-teszten. Ezt követően egyből második osztályba mehetett, de két hónap után már a másodikos tananyag is kevésnek bizonyult a számára. 

Megismerte az ország 

A vörös hajú, szeplős, kedves kisfiút 1997-ben ismerte meg az ország, amikor Friderikusz Sándor meghívta a műsorába. Marcit akkor rengetegen a szívükbe zárták, a műsorvezetőnek adott frappáns válaszaival mindenkit levett a lábáról. Ekkor még be sem töltötte a tizedik életévét, de már jóval a kortársait meghaladva, a hatodik osztályt taposta. 

Nehezen ment a beilleszkedés 

Az már gyerekkorában is látszott, hogy magas intelligenciájának dacára – vagy talán pont azért – Marci nehezen illeszkedett be a közösségbe. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a vele egy évfolyamra járók sokkal idősebbek voltak nála. Friderikusz műsorában akkor így fogalmazott a kisgyerek: „Ha a közösségről van szó, akkor nekem ott van a családom, meg az olvasás is a barátom, és ha otthon vagyok, akkor a számítógép is. Persze nem olyan barátom, akivel le tudok ülni beszélgetni bármiről, ilyen igazi barátom talán nincs. Egy levélbarátom van, aki Budapesten él”. Továbbá arról is beszélt, hogy néha ő is vágyik a társaságra, hiszen egy igazi barátot semmi sem pótolhat. 

Mutatjuk a 97-ben készült interjút:

Lehetett volna csodafelnőtt 

Persze mindezek ellenére megvolt rá az esély, hogy Marciból csodafelnőtt válik, sőt voltak, akik már arról beszéltek, Nobel-díjat kap, mások pedig váltig állították, kisiklik majd az élete. Nos, ezek közül egyik sem valósult meg, Marci ugyanis egy harmadik utat választott: visszavonult a szerepléstől és teljesen civil életet él. Szász Marcival 25 évvel később szintén Friderikusz Sándor beszélgetett, a YouTube-on is elérhető podcastban. A most 34 éves férfi 16 éves kora óta dolgozik az informatika területén. Pályafutása során dolgozott startupoknál és multiknál is, elmondása szerint legalább 10-12 munkahely van már a háta mögött. 

A februárban megjelent podcastből az is kiderül: Marci már 15 évesen leérettségizett és egyetemre ment Miskolcra, mérnök-informatikus szakra, de egyetemi tanulmányait kénytelen volt félbehagyni, mert az oktatói és az évfolyamtársai sokat bántották, volt olyan tanára, aki mindenképp be szerette volna bizonyítani, hogy Marci nem zseni.„Huszonéves koromban kezdtem el felfogni azt, mi is igazán az összefüggés az interjúk és az emberek hozzám való viszonyulása között: miért néznek rám az évfolyamtársaim olyan szemmel, amilyennel. Másrészt az első szárnypróbálgatásaimkor és az első munkahelyeimen tapasztaltam meg istenigazán az elvárásokat, amik a csodagyereknek szóltak. Nem elég az, hogy szállítasz eredményeket a saját tempódban, mert azt gondolják, majd a puszta aurád megoldja a szituációt” – mesélte Friderikusz Sándornak az egykori csodagyerek. 

Párkapcsolatban él 

Szász Marci a friss interjúban azt is elárulta, tíz éve él párkapcsolatban, azonban a házasságot nem tartja fontosnak, valamint gyereket sem tervez. Jelenleg DevOps-mérnökként dolgozik, azaz, informatikai üzemeltetésautomatizálási szakember. 

A teljes interjú itt nézhető vissza:

Szerző: G.P.
Fotó: YouTube

A Mi lett az egykori csodagyerekkel, Szász Marcival? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A growth mindset, vagyis a növekedésorientált szemléletmód egy olyan irány, melynek során a fókusz elsősorban

a fejlődésen, a tanuláson, az új kihívások keresésén, valamint a hibákból való okuláson van.

A gondolkodásmód úttörője, Caros S. Dweck úgy véli, hogy önmagában nem minden a tehetség,  az amerikai pszichológusnő szerint csak az számít, hogy az adott személy

elhiszi, hogy sikerülhet. 

A blokkok kialakulása 

Mit mondja, az a személy, aki nem jár sikerrel, gyakran blokkolja magában az érvényesülésre való hajlamot, ugyanis egy rossz gondolkodásmódot rögzít. Akaratlanul is azt feltételezi az illető saját magáról, hogy a képességek és a tehetség adottak, ezáltal korlátozottak is, így pedig csak minimális mértékben fejleszthetők. Ezek az emberek rendre azt hiszik, bizonyos tulajdonságokkal születtek – mint pozitív, mind pedig negatív értelemben –, és úgy gondolják, ezek nagyrészt állandóak is maradnak az élet során. Vagyis

sokan ebből kifolyólag azt gondolják, sikertelenségre vannak ítélve,

pedig valójában csak arról van szó, hogy adott pillanatban az adott dolog nem sikerült, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden törekvés bukással zárul. Ehhez viszont tanulni kell a korábban elkövetett hibákból és hajlandóságot kell mutatni a fejlődésre. 

Mit mond ezzel szemben a growth mindset? 

Ebben lehet segítségre a growth mindset, azaz a növekedési gondolkodásmód. Azok az emberek, akik e gondolkodásmód mentén haladnak, mindig

nyitottak az újra, a fejlődésre, az új kihívásokra, ezen túlmenően képesek okulni a korábban elkövetett hibákból, a tapasztalatokat pedig beépítik a későbbi projektjeik során.

A növekedési gondolkodásmóddal rendelkezők idővel  és persze rengeteg erőfeszítéssel – olyan képességek birtokába kerülhetnek, melyekről előtte nem is álmodtak. Akik alkalmazzák a growth mindset elvét

nagyobb eséllyel fogadják örömmel az akadályokat, hasznosnak találják a visszajelzéseket, a kritikától pedig nem omlanak össze, sőt csak erősíti őket az.

A növekedési gondolkodásmóddal bírók szívesen tanulnak új dolgokat, hovatovább igénylik is az újdonságokat, kreatívak és megállás nélkül a megoldásokat keresik. Ezek az emberek sosem érzik magukat fenyegetve más emberek intelligenciája és sikere miatt, hiszen csakis a saját maguk fejlesztésére összpontosítanak. A mások sikere sokkal inkább inspiráló módon hat rájuk, nem restek csodálni az elért eredményeket. 

Íme, néhány gyakorlati lépés a növekedési gondolkodásmód kialakításához

• Hidd el, hogy meg tudod csinálni! Mind ismerjük Henry Ford híres mondatát nemde? „Akár azt hiszed, képes vagy rá, akár azt, hogy nem, igazad lesz” – Nos, ez akár lehetne a napi mantra is. 
• Vállald felelősséget! Tudnod kell, hogy felelős vagy az életedért, a legtöbbet pedig csak te magad hozhatod ki belőle. Vállald a hibáidat, vond el a tanulságokat, a leckét megtanulva pedig lépj tovább! 
• Legyél kíváncsi! Fontos, hogy hozzászokj ahhoz az érzéshez, sok mindent nem tudsz és rengeteg mindig új számodra. Bátran tegyél fel kérdéseket, keress információkat, ha valamit nem tudsz. 
• Kell a kudarc! Minden kudarc egy újabb lépcsőfok a sikerhez vezető úton, szerintünk ezt nem is kell tovább részletezni. 
• A komfortzónán túl! A fejlődés egyértelműen a komfortzónán túl kezdődik, hiszen ahogy kilépsz oda, egy teljesen új helyzetben találod magad, azonnal meg is találnak majd az új kihívások. A kérdés már csak az, te hogyan fogadod ezeket? 
• Legyél tisztában az irigységgel! Amikor szembesülsz egy másik sikerével, akkor gondolj arra, hogy az „ő sikerét mintaként használom arra, amit el akarok érni”! Ne pedig arra, hogy, „Bárcsak elértem volna, amit ő”. Az előbbi ugyanis sikerrel sarkall, az utóbbi viszont korlátoz. Használd eszközként a csodálatot, amely elvezet téged is az áhított sikerhez! 
• Nem csak az eredmény a lényeg! Persze az is nagyon fontos, de útközben azért ne felejtsd el megjutalmazni magad az erőfeszítéseidért és a kitartásodért. 
• Csak semmi ego! A growth mindset olyan helyzetekbe sodorhat, ahol kevésbé érzed magad komfortosan, így az egód arra ösztönözhet, hogy válaszd inkább a kényelmes, már megszokott szituációkat. Ilyenkor írd felül az egódat és told ki bátran a korlátaidat! 

Oké, és ezután hogyan tovább? 

A szemléletmód megváltoztatása persze nem könnyű: a fenti trükkök bevetésével viszont szép lassan ráérezhetünk és megszerethetjük az újat, ami hosszú távon csak a javunkra válik. A növekedési gondolkodásmód kialakítását ráadásul nagyban segíti az érzelmi intelligencia fejlesztése is, ha ezzel kapcsolatban szívesen olvasnál még akkor tarts velünk, hiszen ezzel kapcsolatban is jelentkezünk hamarosan, itt a Karrier Trend oldalán.

Forrás: Forbes 

Szerző: G.P.
Fotó: Envato

A Mi az a growth mindset, és miért jó? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A jelenlegi változó üzleti környezetben a kommunikációs értéklánc minden szereplőjének megfelelően válaszképesnek kell lennie. Ennek egyik alapvetése a tudásba, a szakemberekbe való befektetés. A vérzivataros időkben mindig felértékelődik az emberi erőforrás szerepe, hiszen sikert csak jó emberekkel lehet elérni. Nagy a verseny a produktív és belülről motivált munkavállalók kegyeinek megszerzéséért.

Laszlo Bock „A Google titok” című könyvében kifejti, hogy

míg a munkaerő 70-80 százaléka általában az átlag alatt teljesít, addig a felső 1 százalék azonban az átlag tízszeresét termeli.

Nagyon nem mindegy tehát, hogy milyen arányban sikerül tényleg kiváló embereket felvenni. Iparági konszenzus, hogy érdemes felvenni T-típusú embereket. A „T”-betű vízszintes vonala arra utal, mennyire széles körűek az ember tapasztalatai, a függőleges pedig arra, hogy mennyire mély ismeretei vannak egy bizonyos (szak)területen.

Jelen helyzetben a márkatulajdonosoknak más kompetenciákra, jóval több tanácsadásra van szükségük, ezért a kommunikációs tanácsadó cégeknek elemi érdekük, hogy

hr-oldalról ne költséghatékonyan szervizeljék az ügyfeleiket, hanem olyan szenior munkatársakat alkalmazzanak, akik önálló tanácsadó partnerei tudnak lenni.

A legújabb trend, hogy a cégek „Talent Sherpát” alkalmaznak, akinek az a feladata, hogy megtalálja a tehetségeket a vállalatban és előmozdítsa a tudásuk leghatékonyabb alkalmazását, továbbképzését, ha szükséges.

Bokros Gábor, a Gyermelyi Zrt. marketing igazgatóhelyettese szerint:

„A versenyt még sokáig a szürkeállomány fogja vívni. A technológiai fejlődés egy vállalat számos területét érinti, Ez igaz egy FMCG cégre is, ahol gyakorlatilag minden területre beszivárog az automatizáció. Kulcsfontosságú azoknak az embereknek, kollégáknak a megtalálása és megtartása, akik a rájuk bízott erőforrásokat, legyen az egy termelő gép, vagy egy márkaoldal, a megfelelő szakértelemmel tudják kezelni. Mint ahogy a kommunikációs eszközök, úgy az egyes berendezések is egyre összetettebbek, megfelelő használatuk több tudást, tapasztalatot igényel és fontos, hogy ezt a tudást meg is tudjuk újítani. A munkáltató szerencséje, ha egy olyan munkatársat talál, aki a T-betű vízszintes vonalát megfelelően szélesre »húzza«, azonban az már a munkaadó feladata, hogy a szárat minél mélyebbre tudják rajzolni a kollégával/kollégákkal közösen. Kulcsfontosságú lesz a jövőben a kollégák képzése és a trendek bemutatása, legyenek a vállalati hierarchia bármely szintjén.”

A Media1.hu Trendreport rovatának támogatója a Republic Group, a Trendreport című kiadvány készítője és a Brandfestival konferencia szervezője. Az írást a Média1.hu hozzájárulásával közöljük.

Forrás: Media1.hu
Fotó: Envato

A Az emberi erőforrás szerepe: a versenyt „még” a szürkeállomány vívja bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A játék nem csak az öncélú szórakozást szolgálja, készíttetői és értékelői számos információt gyűjthetnek be többek között a problémamegoldó, a tájékozódási, a kommunikációs képességemről, vagy a talpraesettségemről.

Az utóbbi bő egy évtizedben terjedtek el a gamifikációs megoldások olyan területeken, ahol korábban nem használták eszközként a játékokat. Egyre több oktatási, szervezetfejlesztési és marketingtevékenységet folytató cég bővíti eszköztárát ezzel a lehetőséggel, és teszik ezt azért is, mert a fiatal generációk (a Z és az alfa generáció) mindennapjaiba már szervesen beépült a digitális eszközök és platformok használata.

A játék motivál és ösztönöz

A Wikipédia szerint a gamifikáció „az emberek motiválása játékok működési mechanizmusainak, játékelemeinek a felhasználásával valamilyen munkához, tanuláshoz, tehát nem játékhoz kötődő cél elérése érdekében. A gamifikáció egyfajta ösztönző, motiváló rendszer kialakítására utal. Olyan folyamatokat szoktunk gamifikálni, amiken mi szeretnénk, hogy az emberek végigmenjenek, de ők nem éreznek erőteljes késztetést erre.” Tehát a gamifikációt nevezhetjük a motiválás egyik módszerének. Akár egy ezen elvek mentén létrehozott „játék” alapján alkalmazhatnak bennünket egy cégnél, hiszen a kiválasztásban is használják ezt a lehetőséget.

Gamifikáció a toborzásban

Az ember alaptermészetébe tartozik, hogy szeret játszani. A játék által új szerepeket próbálhatunk ki, e tevékenység nem igényel sok energiát, viszont kihívásokkal van tele, és még a fantáziát is megmozgatja. Élvezettel tölt el bennünket, ha nyerünk, így sikerélményhez jutunk, és megszerezzük a teljesítmény örömét. A játéktevékenység által képesek vagyunk gyorsan feldolgozni az információkat, javul a problémamegoldó és fejlődik a döntéshozatali képességünk. A játék támogatja az együttműködést és a csapatmunkát, illetve erősíti a küzdőszellemet.

Ma már az üzleti élet is felfedezte a maga számára a játékok előnyeit, számos alkalmazás születik különféle területekre. A gamifikációt főként a marketing, a HR és az oktatás használja, de születtek már az egészségügy, a pénzügy, a politika, a sport, a kutatás vagy a környezetvédelem számára is interaktív játékok. A jó játék átlátható szabályok sorozatát jelenti, amellyel olyan kiválóan érthető kihívást generálunk, ami képességeink speciális alkalmazását igényli a győzelemhez.

A játék arra is jó, hogy kipróbáljuk magunkat tét nélkül

A szimulációs játék a munkaerő-toborzás mellett akár egyetemi vagy más intézménybe való toborzásra, a munkaadói imázs erősítésére is bevethető. A toborzási játék azt az üzenetet hordozza magában: próbáld ki magadat a munkahelyen, mielőtt elhelyezkednél ott. A kitűnően felépített feladatsor nem megoldást kínál, hanem információkat ad, amelyek alapján a jelentkező el tudja dönteni, hogy tetszik-e neki a potenciális munkahely, oda illeszkedőnek érzi-e magát vagy sem. A digitális bennszülöttek (főként a Z és majd az alfa generáció) megszólítása, képességeinek felmérése új eszközök bevetését igényli, ezek egyike lehet a gamifikáció.

Szerző: K.T.

A Játssz, és megmondom, ki vagy! Így használhatod a játékot a karriered fejlesztésére bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.