A burnout során egyikben belefáradunk a túlterhelésbe, a boreout esetén pedig lassan kiüresedünk az alulterheltségtől. Mindkettő láthatatlanul rombol, csak épp másképp.

A kiégés két arca

A modern munkahelyek történetében nagy figyelmet kap a kiégés, vagyis a burnout. A jelenséget már a Herbert Freudenberger által leírt állapotként ismerjük, amely nyomában krónikus stressz, érzelmi kimerültség és csökkenő teljesítmény járhat. Az utóbbi években azonban egy másik és kevésbé ismert jelenségre is figyelem hárult. Ez a boreout.

A két állapot első ránézésre ellentétes, ám mindkettő következménye meglepően hasonló.

A burnout, amikor túl sok

A kiégés klasszikus esete a túlterheltség, a stressz. Nem csupán a munka mennyisége, hanem annak jellege is számít, úgymint a kontroll vagy az elismerés hiánya, az érzelmi megterhelés, az időnyomás. Ma már a WHO is hivatalos munkahelyi jelenségként tartja számon, amelynek olyan dimenzióit határoztak meg, mint a kimerültség, a csökkent hatékonyság és a cinizmus.

A burnout nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem lassú folyamat eredménye. Aki belekerül ebbe az állapotba, az eleinte még motivált, aztán fokozatosan elveszíti az érdeklődést és a motivációt is.

A boreout, amikor túl kevés

A boreout ezzel szemben az alulterheltséget jelenti. Egyeseknek ugyan lehet vonzónak tűnik az az állapot, amikor semmit vagy alig kell csinálni, de hosszú távon gyötrő. Leginkább akkor alakul ki, amikor a munka monoton, nincs benne semmi kihívás, nincs fejlődési lehetőség vagy az alkalmazott nem érzi magát hasznosnak. Habár ez a fogalom már a 2000-es évek óta ismert, mégis kevesebbet emlegetett, mint a kiégés. A boreout attól veszélyes, hogy bár kívülről gyakran kényelmesnek tűnik, valójában rossz hatással van az egyén önértékelésére, megnő az unalom általi frusztráció. Aki ebben a helyzetben találja magát az ugyan úgy csinálhatja, mintha nagyon elfoglalt lenne, de valójában küzd önmagával és egyre inkább eltávolodik a munkájától.

Az egyensúly hiánya

A burnout és a boreout ellentétes helyzeteket jelentenek, ám pszichológiájuk mégis hasonló, hiszen mindkét esetben felbomlik a munka és a munkavállaló közötti egyensúly. A túl- és az alulterheltség tehát veszélyes nemcsak az egyén élete szempontjából, hanem szervezeti szinten is.

Talán már az is egyértelmű, hogy a megoldást az egyensúly helyreállítása jelenti. Vagyis szükséges a dolgozó számára a kihívás, de olyan, amelyik megugorható, vagyis igazodik a képességeihez. Szüksége van visszajelzésre, kontrollra és határokra.

Szerző: R. M.
Kép forrása: Pexels

A Burnout vs. boreout, a kiégés két arca bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Egy vezetőnek nagyon sokrétű feladata van. Az értekezletek lebonyolítása mindig a termelés sikeressége érdekét szolgálj, de a jól vezetett meetingek a csapat hatékonyságát is növelik, erősítik a közösségi érzést és elősegítik a célok elérését.

Érdekes és hasznos meetingek? Lehetséges!

Lehet, hogy erre az alcímre felugrott a szemöldököd alkalmazottként, pedig valóban nem lehetetlen. Ehhez a vezetőnek arra van szüksége, hogy…

Legyen pozitív

Ahhoz, hogy ne teherként élje meg a csapat az ilyen találkozásokat, már a meetinget jól kell indítani. Jó megoldás lehet, ha a főnök megoszt egy pozitív és életszerű (siker)történetet, mert ezzel növelheti a morált, elősegítheti a nyitott kommunikációt, valamint megteremtheti a jobb légkört.

Tűzzön ki világos célt, készíts átgondolt napirendet

Mielőtt bármit is elkezdene, meg kell határoznia a meeting célját. Ez lehet döntéshozatal, probléma megoldása, információmegosztás vagy ötletelés. A napirendet előre küldje el a résztvevőknek, hogy felkészülhessenek és érdemben hozzájárulhassanak a megbeszéléshez.

Rövid és fókuszált

A hosszú, elnyújtott értekezletek csökkenthetik a koncentrációt és a hatékonyságot. Szabja a találkozókat rövidre, és koncentráljon a lényegre. Ha szükséges, tartson inkább többször rövid szüneteket ahelyett, hogy hosszúra nyújtaná azt.

Bátorítás és interaktivitás

A meetingek akkor a leghatékonyabbak, ha mindenki jelen van és aktívan részt vesz. Jó vezetőként bevet interaktív eszközöket (szavazások, kérdések), hogy bevonja a csapatot a közös munkába, ötletelésbe. Ugyanakkor célszerű, ha lehetőséget kínál arra, hogy időnként a dolgozók vezényeljék le a napirendi pontot. Ezzel teret, lehetőséget kínál és növeli a felelősségérzetüket.

Nyomon követés

A meetingek célja nem csak a beszélgetés. A cselekvéssel lehet változásokat, eredményeket elérni, ezért vezetőként minden döntést és akciópontot rögzíteni kell, és kövesse nyomon azok végrehajtását. Azaz szükség van az elszámolhatóságra – lásd ELM cikke –, mert ez biztosítja, hogy a megbeszélések eredményesek legyenek.

A meetingek lehetnek feleslegesek, de a jól vezetett alkalmak kulcsfontosságúak a csapat hatékonyságának növelésében és a célok elérésében. Vezetőként sok múlik azon, hogy ne csak kötelező rosszként éljék meg a munkatársak, hanem értékes eszköze legyen a célok elérésének, a csapat fejlődésének.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Unalom és érdektelenség? Vezetőként így lehelj életet a meetingekbe bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Míg a kiégés a hosszú munkaórákhoz, a munka és a magánélet közötti rossz egyensúlyhoz kapcsolódik, a munkahelyi unalom akkor következik be, amikor teljesen értelmetlennek érezzük a feladatunkat, úgy érezzük, a munkánk értéktelen és értelmetlen.

Az unalomról sokkal kevesebbet beszélünk, mint a munkafüggőségről, de szakértők szerint ez a jelenség is hasonlóan komoly egészségügyi problémákat okoz a munkavállalóknak. Emiatt is fontos lenne felismerni, beazonosítani magunkban, mi is a helyzet velünk, amikor nem úgy mennek a dolgok, ahogy kellene.

Léteznek eszközök, amelyeket mind a munkáltatók, mind a munkavállalók alkalmazhatnak a probléma enyhítésére.

Mi jelent az unalom?

Számos tényező okozhat krónikus unalmat. Ilyen például a demoralizáló fizikai környezetben végzett munka, ahol a dolgozó hosszú időn át méltatlan helyzetben érzi magát.

Lotta Harju, a szervezeti viselkedés kutatója a BBC-nek elmondta, a kimerülést eredményező domináns érzés az értelmetlenség megélése – „annak megtapasztalása, hogy a munkánknak valójában nincs célja, nincs értelme”.

Ruth Stock-Homburg, a Darmstadti Műszaki Egyetemen menedzsment és emberi erőforrás menedzsment professzora példaként említ néhány tipikus esetet: „Csendes órákban figyeltem, ahogy a kiskereskedelmi üzletekben az emberek unatkozva ténferegnek. Vagy a taxisofőrök, akik néha órákon át várnak utasra a csendes utcákon, de a Szilícium-völgyben dolgozók között is sokan számoltak be hasonlóan érzésekről”.

Stock-Homburg és munkatársai az unalmat három kategóriába sorolták: „borzasztóan unatkozni, fejlődési válságot megélni és értelmi válságot érezni”.

„Bár az teljesen normális, hogy időnként mindenki unatkozik a munkahelyén, de az elhúzódó, napokig tartó krónikus unatkozás jelezheti azt, hogy érdemes komolyan foglalkozni a kérdéssel – mondja Harju -, mert ennek elmulasztása következményekkel járhat.”

2014-ben 87 finn szervezet több mint 11 000 dolgozóját vizsgálta át. Megállapította, hogy a krónikus unalom miatt előbb mennek el a munkavállalók korengedményes nyugdíjba, romlik az önértékelésük és nőnek a stressz tünetek.

Más kutatások is hasonló eredményre vezettek. Egy 2021-es tanulmány szerint Törökországban 186 kormányzati dolgozó küzdött kimerüléssel, depresszióval, magas stresszel és szorongással. Tanulmányok szerint ezek a tünetek az irodán kívül is követik a dolgozókat, fizikai betegségeket, álmatlanságot, fájdalmakat okozva.

Lehet-e javítani a helyzeten?

A kimerülés kezelése azért bonyolult, mert általában mire felismerik, már jó ideje fennáll az állapot.

„Az unatkozó alkalmazottak ritkán esnek össze a kimerültségtől. Lehet, hogy fizikailag jelen vannak, de szellemileg valahol máshol járnak, és ezt sajnos hosszú ideig lehet így folytatni. –  mondja Harju. Azok a munkavállalók, akik rájönnek, hogy az unalomtól szenvednek, ritkán jelzik azt a közvetlen vezetőnek vagy a HR-esnek. Míg a kiégéshez vezető magatartást a munkaadók értékelik és jutalmazzák, a fáradtság „az érdeklődés, a motiváció hiányát tükrözi” – mondja Harju. “Ezek pedig tabuk a szervezetekben.”

Egy 2016-os tanulmány szerint az unatkozó, kimerült emberek kevésbé képesek és hajlandóak konstruktív tevékenységeket folytatni, nem motiváltak abban sem, hogy új, érdekes kihívásokat keressenek a munkahelyen. Gyakori jelenség, hogy online vásárlással, internetezéssel töltik el az idejüket, gyakrabban és többet beszélgetnek a kollégáikkal, vagy egyéb tevékenységekkel próbálják lekötni magukat – ezt a magatartást használják „megküzdési mechanizmusként”.

Fahri Özsungur, a török ​​Mersin Egyetem közgazdásza, aki a 2021-es török kutatást végezte rámutatott, nemcsak a munkavállaló dolga, hogy értelmet adjon a munkának. A vezetés feladata, hogy olyan szervezeti kultúrát hozzon létre, melyben az emberek értékessé válnak. A szervezeteknek meg kell tanulniuk kezelni az unalom problémáját, rendelkezniük kell a szükséges erőforrásokkal.

„Gyakran előfordul, hogy maga a munka önmagában nem bír elég ösztönző erővel. De a munka egyéb aspektusai – például a jó munkahelyi kapcsolatok vagy a munkáltató megbecsülése – bizonyos mértékben kompenzálhatják ezt, és értelmet adhatnak az unalmas tevékenységnek” – mondja Harju.

Foglalkozzunk a kérdéssel!

Szakértők szerint a pandémia utáni munkahelyátalakítás során beszélgetések tárgyává kell tenni a kimerültséget, a fáradtságot is ugyanúgy, ahogy kiemelt figyelmet kap a kiégés, a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, a távmunka vagy  a munkahelyi egyenlőtlenségek.

“Remélem, hogy ezek trendek elvezetnek oda, hogy a szervezetek átgondolják az emberi erőforrás-filozófiájukat és politikájukat, és általában fenntarthatóbb módon szervezik meg a munkát!” – mondta Harju.

A Nem is gondolnád, hogy ez a legkárosabb a munkahelyeden bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

1. Azonosítsd a kiváltó okokat

Az unalomnak számos különböző oka lehet. És bár időről időre mindenki unatkozik, a kiváltó okok és a tolerancia egyéni eltéréseket mutat. Néhány példa az unalom okaira: a magányosság, a tevékenység iránti érdeklődés hiánya, a monotonitás, az önállóság hiánya vagy a fizikai aktivitás hiánya. Ezért az unalom felismerésének egyik első lépése, hogy kitaláljuk, mi váltja ki nálunk az unalmat. Ha extrovertált vagy, akkor lehet, hogy több társas interakciót kell beépítened a napodba. Ha nem kapsz elég kihívást, lehet, hogy új feladatokat kell vállalnod. Ha átgondolod, hogy pontosan milyen küzdelmeket élsz át és mi okozza az unalmadat, hatékonyabban találhatsz megoldást.

2. Szabd magadra a munkakörödet!

Bár minden munkakörhöz megszabott feladatok és felelősségi körök tartoznak, ez nem jelenti azt, hogy soha nincs mozgástér arra, hogy magadra szabd a munkádat. A “job crafting” hatékony módja lehet az unalom leküzdésének. Ez a szó magában foglalja a megközelítések, folyamatok vagy akár a szerepkör megváltoztatását. Ez egy módja annak, hogy a munkádat a sajátoddá tedd és jobban beépítsd a készségeidet és erősségeidet a szerepbe.

Tegyük fel például, hogy könyvelőként dolgozol, de kivételes emberi adottságaid vannak, amelyeket nem használnak ki kellőképpen. Ebben az esetben például önként jelentkezhetsz gyakornokok mentorálására, hogy tartalmasabb interakciókat alakíthass ki másokkal. Bár ez a feladat nem szerepel kifejezetten a munkaköri leírásában, mégis hozzáadott értéket jelent a cég számára. 

3. Találd meg a választ a “miért”-re

Az unalom gyakran abból eredhet, hogy nincs célja vagy értelme a munkádnak. Azonban attól, hogy esetleg nehezen találod meg a munkád értelmét, még nem jelenti azt, hogy a felmondás az egyetlen megoldás. Ha például toborzóként dolgozik egy HR-es cégnél, akkor a munkádat úgy írhatják körbe, hogy jelölteket keresel, kvótákat teljesítessz, interjúkat szervezel és pozíciókat töltetsz be. Azonban az már rajtad áll, hogy megváltoztasd saját magad számára a munkádról alkotott képet. Úgy is leírhatnád, hogy segítesz az embereknek abban, hogy teljes értékű munkát kapjanak és megtalálhassák önmagukat. Ez a tudat pedig plusz motivációt adhat neked.

4. Innováció

Ha unatkozol a munkahelyeden, az innovatív új ötletek kigondolása ösztönző tevékenység lehet, amely valódi munkahelyi előnyökkel is járhat. Kezdheted azzal, hogy végiggondolod a jelenlegi pozícióddal járó összes feladatot, folyamatot vagy tevékenységet. Ezután gondolkodj el azon, hogyan tudnád ezeket a feladatokat hatékonyabban és eredményesebben elvégezni? Például, ha sales-es vagy, akinek az a feladata, hogy e-mailben keresse meg a leendő ügyfeleket, akkor ez a feladat elsőre elég egyszerűnek tűnhet, azonban többféle módon is újíthatsz. Kísérletezhetsz különböző e-mail formátumokkal. Vagy megváltoztathatod a folyamatot, hogy pontosabban válaszd ki a célcsoportot, akiket el kell érned.

5. Építsd a személyes imidzsedet

Ha a munkahelyeden lassan telik az idő, próbáld meg olyan tevékenységekkel kitölteni az üresjáratokat, amelyek valamennyire a munkádhoz kapcsolódnak. Nagyszerű módszer lehet, ha a plusz időt a személyes brand-ed építésére használod fel. Ezt legjobban úgy kezdheted el, ha értékes tartalmakat teszel közzé és másokkal is kapcsolatba lépsz a LinkedIn-en.  A márkaépítéssel mindenki nyerhet. Küzdhetsz az unalom ellen és fellendítheted a karrieredet.

6. Rendezd a fájlokat

A rendszerezés olyan tevékenység, amelyet az emberek vagy szeretnek, vagy utálnak. Ha szereted a rendszerezést, akkor ez egy élvezetes módja lesz annak, hogy legyőzd az unalmat a munkahelyeden. Ha pedig irtózol a rendszerezéstől, de van egy kis szabadidőd,  akkor is valószínűleg jobb, ha van valami tennivalód a munkahelyeden.. A fájlok rendszerezését azzal kezdheted, hogy törlöd azokat a dokumentumokat, amelyekre már nincs szükséged. Ezután dolgozhatsz azon, hogy logikusan rendszerezd a fájljaidat. Ha a rendszerezés nem jön magától számodra, különböző technikáknak nézhetsz utána az interneten. 

7. Hallgass zenét!

Ha unatkozol a munkahelyeden, miért ne kapcsolnál be zenét? Ha munka közben instrumentális zenét, például klasszikus zenét hallgatsz, az nem csak az unalom ellen jó, de a hangulatodat is feldobhatja. Egyes kutatások még azt is kimutatták, hogy a klasszikus zene hallgatása a kognitív képességek növekedéséhez vezethet, ez az elmélet a “Mozart-hatás” néven ismert.

+ 1 Próbáld ki a Pomodoro technikát!

A Pomodoro technika egy olyan időgazdálkodási módszer, amely segíthet az unalom elleni küzdelemben és a koncentráció javításában. Az 1980-as években Francesco Cirillo által kifejlesztett Pomodoro technika lényege, hogy 25 perces intervallumokban, rövid szünetekkel dolgozzunk.
Ha túl hosszú ideig dolgozol egy feladaton, az unalomhoz vezethet. A feladat rövidebb, koncentrált intervallumokra bontása segít fenntartani a figyelmet. A Pomodoro technika használata elég könnyen elkezdhető. Egyszerűen állítson be egy időzítőt a telefonodon 25 percre. Amint a jelzés megszólal, tarts egy rövid szünetet, és kezd elölről.

Szerző: K.T.
Fotó: Envato

A <strong>7+ 1 módszer a munkahelyi monotónia ellen</strong> bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.