A Világgazdasági Fórum 2025-ös Future of Jobs jelentése szerint a mesterséges intelligencia jelentős átalakulásokat hoz a globális munkaerőpiacon. Ez a technológiai fejlődés, az egyre nagyobb tudatosság és a demográfiai változások együttes hatására 2030-ig várhatóan 92 millió állás megszűnik, ugyanakkor 170 millió új munkahely jön létre. Összességében tehát 78 millió munkahellyel számolhatunk.

Arról is beszámoltak, hogy a vállalatok 41%-a azt tervezi, hogy csökkenti a munkaerőt az AIv betörése miatt, azonban 77%-uk az átképzést is preferálja azért, hogy dolgozóik jobban együtt tudjanak működni az új technológiákkal. A munkaerőpiacon különösen keresettek lesznek az AI-hoz kapcsolódó szakmák.

Az AI nyomában: veszély vagy áldás?

Ahogy a mesterséges intelligencia egyre mélyebben beágyazódik a munkaerőpiac szövetébe, úgy lép az egy új korszakba. A technológia térnyerése feszültségeket szül az emberek között, ám arról sem szabad elfeledkezni, hogy új lehetőségek ajtaját is nyitogatja azoknak, akik mertnek próbálni, váltani, alkalmazkodni.  

Veszély

Az AI elsősorban azokra a területekre jelent veszélyt, ahol a munka rutinszerűen zajlik. Az adminisztratív pozíciók (könyvelők, ügyfélszolgálatosok, szövegírók) is egyre inkább automatizálhatóvá válnak. Az olyan új lehetőség, mint például a ChatGPT, képes riportokat, cikkeket, prezentációkat is írni. Sőt, az ügyfélszolgálati munkákat is sokkal türelmesebben látja el, mint az ember. Ráadásul 0-24 órában elérhető, hadra fogható.

Meglepő, de a jogi területre is veszélyes lehet az AI, mert az ezen a területen dolgozó elemzők, asszisztensek helyett ma már szoftverek is elvégzik a rájuk bízott feladatokat.

Áldás

A kreatív, stratégiai és érzelmi intelligenciát igénylő területek azonban nehezebben helyettesíthetők, és az AI-ból hiányzik az emberi lélek, empátia.  Ám ez nem jelenti azt, hogy ne alkalmazhatnák ez ilyen szektorban tevékenykedők. Példaként megemlíthető egy pedagógus, aki személyre szabott tananyagot állíthat össze.

Maradásunk van

Habár teljesen tisztán nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő, de a későbbiekben sem úgy kell az AI-ra tekinteni, mint ellenség. Viszont nem is közömbös szereplő. Azt is el kell fogadnunk, hogy aki ellenáll, nem befogadó és eléggé alkalmazkodó, az hátrányba kerülhet. Kulcsfontosságúvá válik tehát a nyitottság, a rugalmasság.  A szakértők hangsúlyozzák az élethosszig tartó tanulás és az átképzés fontosságát, hogy a mesterséges intelligencia igazi szövetségesünkké váljon.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Az AI miatt elbocsátanak vagy előléptetnek? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Pszichológus 

A mentálhigiéné szolgáltatások nyújtása empátiát igényel, hiszen a másik ember érzelmeinek megértése és értelmezése nagyon fontos. Ezt a mesterséges intelligencia nagyon nehezen tudná megtenni, így a pszichológus szakma vélhetően még hosszú ideig biztonságban lesz. 

Tanár 

A tanítás megköveteli azt a képességet, hogy a pedagógus alkalmazkodni tudjon az egyes tanulók igényeihez. A tanároknak ráadásul feladatuk, hogy akár személyre szabott visszajelzéseket is adjanak a diákjaiknak, erre pedig a mesterséges intelligencia nem alkalmas. 

Szociális munkás 

A szociális munkások rendszerint rászoruló egyéneknek és közösségeknek segítenek, munkájuk során pedig nagyfokú empátiára és beletásra van szükségük. Ezen túlmenően sokszor összetett társadalmi kérdeseket is meg kell érteniük. Mivel a mesterséges intelligencia nem képes érzelmeket közvetíteni, ezért nagy eséllyel ez a szakmai is biztos lábakon áll majd a jövőben is. 

Ügyvéd 

Bár az AI feltehetően képes jogszabályokat értelmezni, ugyanakkor az ügyvédi szakmában elengedhetetlen az emberi jelenlét. Az ügyvédek kritikus gondolkodása, itélőképessége és hatékony kommunikájcú kulcsfontosságú lehet egy-egy ügy kapcsán, így feltehetően az ő munkájukat sem fogja felváltani a mesterséges intelligencia. 

Orvos 

Bár lehetett már arról hallani, hogy robot végzett el egy műtétet, de azért az orvosok valószínűleg a közeljövőben nem fognak eltűnni. A betegek ellátása során ugyanis lényeges, az emberi kontakt. A páciensek diagnosztizálásának és kezelésének képessége mindenképpen emberi feladat, amihez megfelelő ismeretekre, ítélőképességre és persze hatékony kommunikációs készségre van szükség. 

Forrás: CityMagazine
Kép forrása: Pixabay
Szerző: G.P. 

A Szakmák, amiket nem helyettesíthet a mesterséges intelligencia bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Mindez azonban számos kérdést felvet, egyebek között, hogy milyen egészségügyi és hatékonysági kockázatokat jelent valójában az irodai hőmérséklet? Cikkünkben most ennek jártunk utána. 

Mit mondanak a jogszabályok?

A helyiségek és terek hőmérsékletét a 3/2002 (II.8.) SzCsM-EÜ együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről c. rendelet 7.§ szabályozza, továbbá annak 2. számú mellékletének 1. táblázata tartalmazza a számunkra releváns információkat. E szerint szellemi munka esetében a hideg évszakban 20-22°C léghőmérséklet, meleg évszakban pedig 21-24°C léghőmérséklet az elfogadható. 

Hidegebb hőmérsékletnél csökken a gondolkodás és a kreativitás

A Cornell University kutatói végezték el azt a kutatást, ahol olyan klasszikus irodai dolgozókat vizsgáltak, akik számítógép előtt ülnek. Az eredmények azt mutatták, hogy 25 fokos hőmérséklet mellett a munkaidejüket teljesen kitöltötték és a gépelés során 10 százalékos hibaaránnyal dolgoztak. Ennél jóval hűvösebb, 20 fokos környezetben viszont a munkaidő alig több mint felében használták a klaviatúrát, a hibaarány pedig 25 százalékra emelkedett. Ennek tükrében továbbgondolhatjuk, hogy mit jelent a maximum 18 fokos hőmérséklet egy számítógépe előtt ülő ember esetében: egyértelműen és drasztikusan romlik a teljesítménye..

A koncentráció helyett a test melegen tartásán dolgozik a szervezet

A hatékonyságromlás oka, hogy ha valaki fázik, a szervezetének több energiát kell a test melegen tartására fordítani, így kevesebb energiája marad arra, hogy koncentráljon, gondolkodjon, és arr, hogy kreatív legyen. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a teljesítmény ilyen csökkenése óránként és alkalmazottanként 10 százalékos többletköltséget jelent a munkáltatók számára. A teljes kutatásból az állapítható meg, hogy, a feladat jellegétől is függ, hogy mi az ideális hőmérséklet. A relatíve magasabb hőmérséklet kedvezőbb lehet a kreatív gondolkodást igénylő munkát végzők számára.

A hűvösebb, 20 fokos környezet éberebben tarthatja az ismétlődő vagy monoton tevékenységet végrehajtó dolgozókat. 

Az ízületi fájdalom kockázata

Vannak olyan feltételezések, hogy a hideg besűríti az ízületeiben lévő folyadékot, és ez fájdalmasabbá teszi a mozgást. Ezenkívül, ha a térdében csontritkulásban szenved, a fizioterapeuták gyakran javasolnak hő- és jégkezelést, ami arra utal, hogy az ízületekre hatással van a hőmérséklet változása. A szakemberek azt javasolják, hogy ha alacsonyabb a hőmérséklet az irodában, akkor próbáljunk meg mozogni. A mozgás segít az ízületek kenhető állapotban tartásában, az izmok pedig erősek maradnak, így azok megvédik az ízületeket a megterheléstől. Fontos ügyelni a testsúlyunkra is, hogy az ne kússzon felfelé, mivel ez jobban megterheli az ízületeket. 

Szerző: K.T.
Fotó: Freepik

A Tényleg veszélyes a 18 fokos hőmérséklet az irodában? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.