Persze most jogosan merülhet fel a kérdés, hogy pontosan mit is értünk mobbing alatt, hiszen szinten mindenkivel előfordult már, hogy sérelmezte a főnöke vagy a kollégája egy-egy megnyilvánulását. Ezek a kisebb nézeteltérések azonban nem összkeverendők a mobbinggal, ugyanis míg az előbbit nagy eséllyel – bármiféle következmény nélkül – hamar rendezni lehet, addig a munkahelyi pszichoterror akár súlyos egészségügyi következményekkel is járhat. 

A felismerés 

A munkahelyi mobbing felismerése sajnos nem könnyű feladat, áldozatként ugyanis sokáig  azt gondolhatjuk, hogy ez egy normális állapot, mindenhol ez van, mindenkit érnek atrocitások a munkahelyén, ebben nincsen semmi különös. Ezek azonban téves gondolatok, pláne, ha a zaklatás folyamatos. Az egyáltalán nem normális, ha gyomorgörccsel indulunk munkába, vagy már annak a gondolatától is rosszul vagyunk, hogy belépünk az iroda ajtaján és ránk néz, hozzánk szól a rettegett kolléga. Nyilvánvalóan minden munkahelyen vannak és lesznek is konfliktushelyzetek, de ha azt tapasztaljuk, hogy ezek állandósulnak, ráadásul az esetek jelentős részében ránk felénk irányulnak, akkor gyanakodni kezdhetünk arra, hogy mobbing áldozatai lettünk. Ha cinikus, rosszalló megjegyzéseket kapunk napi szinten, ha úgy érezzük egy kolléga, vagy a kollégák kirekesztenek, akkor minden bizonnyal a munkahelyi pszichoterrorral állunk szemben. A felismerés ijesztő lehet, de ilyenkor lényeges megvizsgálni a miérteket, feltenni magunknak a kérdéseket: vajon miért pont minket néztek ki magunkat és ami a legfontosabb, mit tehetünk ez ellen. 

Tegyünk különbséget!

Rigó Dominika pszichológus és coach a Proffesion megkeresésére a téma kapcsán elmondta, a mobbing gyakorlatilag ott kezdődik, amikor már heti szinten, hosszú időn keresztül azt tapasztaljuk, hogy egy vagy több munkatársunk ránk hárít különböző hibákat, érzelmileg ellehetetlenít, vagy akár kiközösít minket. A szakember kiemeli, hogy a mobbing felismerése során fontos különbséget tenni, mert egyáltalán nem mindegy, hogy a teljesítményünkre vonatkozóan kapunk valamiféle visszacsatolást vagy állandósult negatív kritika eső az, amiben részünk van. 

Az áldozatok

Ha a mobbingról beszélünk akkor érdemes feltenni a kérdést: kiből lehet sértett vagy áldozat? Nos, gyakorlatilag bárkiből, de tény, hogy nagyobb eséllyel lesznek áldozatok, akik alapvetően kisebb önértékeléssel, önérvényesítési törekvéssel bírnak. Továbbá az ún. kiszolgáltatott vagy a társadalom által – sajnos – diszkriminált csoportok tagjai is könnyebben válhatnak célponttá. Kisgyermekes anyák, pályakezdők, transzneműek és melegek mind-mind számoltak már be arról, hogy munkahelyi zaklatásnak estek áldozatul. 

Ki lehet a zaklató? 

Ha a mobbingról beszélünk gyakran csak áldozati oldalról vizsgáljuk meg a kérdést, pedig ugyanolyan fontos az is, hogy ki lehet a zaklató. A verbális erőszaktevők gyakran uralkodó hajlamúak, arrogánsak, nárcisztikusak, olyanok akiknek dühkezelési problémáik vannak, szorongó típusok és egyáltalán nem ritka, hogy előítéletek mentén gondolkodnak. Pszichológiai kutatások azt bizonyítják, egyáltalán nem ritka, hogy a zaklató korábban, akár gyerekkorában maga is célpontja volt valamilyen erőszaknak. Mondok egy példát: egy korábbi munkahelyemen egy férfi megállás nélkül bántalmazta szóban az egyik kolléganőt, sértő jelzőkkel illette, sokszor a testsúlyása vonatkozóan. Ez csak azért volt nagyon visszás, mert a férfi maga is súlyproblémákkal küzdött. Ezt szóvá tettem neki, a helyzet mérséklődött, ám végül a lány felmondott, úgy érezte, ilyen munkahelyen nem szeretne dolgozni. 

Így hat mindez az egészségünkre 

A munkahelyi pszichoterror komoly dolog, annak ellenére is, hogy máig sok helyen elbagatellizálják a kérdést. Ha valakit folyamatosan zaklatnak, akkor az rövid és hosszú távon is beláthatatlan következményekkel járhat, az áldozat mind testi mind lelki értelemben meggyötört lesz, ez pedig a teljesítményre is negatív hatást gyakorol. A pszichoterror elszenvedője feszültebb lesz, gyakran érzi úgy, képtelen megvédeni magát. Az állandó sértegetés nem csak lelki, de testi tüneteket is kiválthat, nem ritka, hogy az áldozatok gyomorpanaszokról számolnak be, de az alvászavar és a hangulatingadozások is árulkodóak lehetnek. 

Mit lehet tenni ellene? 

Fontos tudni, hogy a mobbing jelenség nem csupán aközött a néhány ember között okoz feszültséget, akik a résztvevői, akár zaklatói, akár áldozati oldalról, hanem a teljes szervezet működésében zavart okozhat, pontosan ezért kell minél előbb elejét venni az ilyen helyzeteknek. A vállalatok például éves szinten több alkalommal is szűrhetik, akár anonim módon, hogy a munkavállalók mennyire elégedettek. Ezenkívül az is nagyon lényeges, hogy az összes munkavállalót részesítsék oktatásban, már ami a mobbing kérdéskörét illeti, így a munkavállaló nem csupán a saját áldozatszerepét ismerheti fel, de más kollégák is sokkal jobban oda tudnak figyelni a veszélyeztetett munkatársakra, sőt azt is megtudhatják, kihez érdemes fordulni egy ilyen szituációban.

A végső lépések 

Ha úgy érezzük munkahelyi mobbing áldozatai vagyunk, akkor legyünk bátrak és merjünk segítséget kérni. Ha azt vesszük észre, hogy a zaklatás ezen formája a mentális és testi egészségünket is veszélyezteti, akkor mindenképpen keressük fel a háziorvosunkat, ő ugyanis segíteni fog felvenni a kapcsolatot a körzeti pszichiáterrel, valamint pszichológussal. Azt pedig mindenképpen tudni érdemes, hogy a társadalombiztosításunk hat alkalmas pszichológiai konzultációt finanszíroz. Ezeken túl pedig tudnunk kell, hogy a felmondás lehetősége is nyitott, ugyanis nem kötelességünk eltűrni a megállás nélküli agressziót. Ha azt látjuk, hogy mi mindent megtettünk a helyzet javítása érdekében, de semmi nem változik, akkor merjünk változtatni, merjünk ebből kilépni, mert egyetlen munkahely sem fontos annyira, mint az egészségünk. 

Források: Proffesion, Onlinepszichológus.net, HR Doktor, Mindset Pszichológia 

Szerző: G.P.
Fotó: Envato

A Munkahelyi mobbing, így lépjünk fel ellene bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Egy ilyen bizonytalanságokkal teli felállásban jól jönne, ha mindenki tudná miről is van szó, hogyan is lehet igazságot tenni, kinek milyen lehetőségei, illetve kötelezettségei vannak. Ezen segíthet egy zaklatás fókuszú workshop, tréning, aminek keretein belül közösen meg lehet ismerkedni azokkal a bizonyos határokkal, megtanulni a kapaszkodókat, a szabályozás garantálta standardokat a témában.

Segíthet egy közös valóságalap létrehozása

A legelőrelátóbb az volna, ha a tudás, a célok, az elvárások, a következmények rögzítve lennének. Igen, például egy szabályzatban, egy nyilatkozatban; lehet az anti-diszkriminációs, zaklatás-ellenes, vagy etikai. Nem az elnevezésben rejlik az ereje. Hanem abban a sok hasznos információban és tudásban, amit bele lehet foglalni.

A munkáltató számára fontos értékek rögzítéséből lehet kiindulni, aztán a fogalommeghatározással kezdeni, amit aztán gyakorlati példákkal életre kelteni. Ezt követően kitalálni egy követhető, egyszerű eljárási rendet, ami megmutatja, kinél lehet jelezni a problémát, és a panasz útja hogyan néz ki, ki fog vizsgálódni és milyen módszerekkel. A lehetséges következmények zárhatják a sort. Fektessünk le alapelveket, amelyeket betartunk ahhoz, hogy egy pártatlan, minden fél számára kielégítő vizsgálati rendet tudjunk működtetni; ezek garanciául szolgálnak majd munkavállalóinknak, hogy biztonságban érezhessék magukat, amikor hozzánk fordulnak.

Ellenséges munkahelyi környezet és a szexualitás

Cégvezetőként, vezető beosztású alkalmazottként, HR-es-ként nem kell, hogy kompetens legyen bárki a szexuális zaklatás témában; panaszok elbírálásához, egy esetleges vizsgálathoz szakmai iránymutatás kell. De azzal nem árt tisztában lenni, hogy a struccpolitika itt sem működik; a munkáltató felelős a munkavállalók pszichés, mentális egészségéért, ahogyan a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkahelyi környezet biztosításáért is, amelynek fontos kockázata a szexuális zaklatás.

Jó tudni, hogy a munkavédelmi, munka- és egyéb jogi klauzulák jelenleg is szabályozzák a területet. És a tendenciák azt mutatják, hogy a szabályozási háttér egyre erősödik, akár a panaszok kezelésének módjáról, akár a prevencióról, akár az elvi standardok lefektetéséről legyen szó.

Bejelentési kötelezettség – év végéig itthon is jogszabály írja majd elő

Az Európai Parlament és a Tanács 2019-ben fogadta el (2021. december 17-ig kell átültetni a magyar jogszabályokba) azt az irányelvet, amely a visszaélés bejelentő rendszerekről, illetve a bejelentő személyek védelméről szól. Ennek megfelelően már a magánszektorban is kötelező lesz visszaélés bejelentő rendszert működtetni, amire eddig a magyar jogszabálynak megfelelően ebben a körben a lehetősége volt csupán adott (a jogi keretek hazánkban már 2014 óta rendelkezésre állnak). A szexuális zaklatás tárgyú panaszok a visszaélések széles spektrumán foglalnak helyet, amiknek vizsgálatát immáron ezzel a szabályozási eszközzel is megtámogatják, az alól kibújni nem lehet már.

Szakértő: dr. Sebestyén Andrea, PhD, zaklatasmentes.hu

Fotó: Envato

A Zaklatásra panaszkodik a beosztottad, és fogalmad sincs mitévő légy? Tanácsok a szakértőtől bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.