A pulzusfelmérés valójában rövid és gyakran ismételt kérdőív, amely felméri az az aktuális hangulatot, a terhelést, az elköteleződést, vagy a bevezetett változás hatására kíváncsi. Hatékonysága abban rejlik, hogy nem nagy volumenű felmérésről van szó, ebből fakadóan gyors reagálást eredményezhet. Mégis felállhat a szőr a dolgozók hátán, ha a mérés túl gyakori és nem kapcsolódik a valódi változáshoz, figyelemhez.

Hasznos lehet

A pulzusfelmérés akkor éri el igazán a célját, ha teljesen világos az, amire rákérdez és az is, hogy miért. A kulcs tehát az, hogy fókuszált legyen és ne egyszerre és mindenre akarjon válaszokat keresni. A benne szereplő általános kérdések csak tovább erősíthetik a bizonytalanságot.

Akkor jó, ha a dolgozó azt érzi, hogy válaszadása után változás várható. Nem kell nagy dolgokra gondolni, de egy-egy magyarázat, visszajelzés sokat lendíthet a munkavállaló motivációján.

Az eredményessége abban rejlik, hogy nem áll meg a HR-csapat kezében a kinyert adat. Ha nemcsak eljut a vezetőhöz annak eredménye, hanem azzal kapcsolatban kérdez, magyaráz, akkor nemcsak egy kontroll lehet a dolgozók felett, hanem egy kapcsolódási pont is.

Amikor már árt

A túlságosan gyakori ilyen jellegű terhelés elriasztja a dolgozót, de még hiteltelenebbé válik, ha ezután még csak változás sem következik be. A pulzusfelmérés gyakorisága nem az odafigyelést érzékelteti, hanem megnöveli a cinizmust és az őszinteség rovására is mehet.

Félelmet kelt és a bizalmat is alááshatja, ha a munkavállalók az anonimitás ellenére is úgy érzik, hogy kiderül, ki és mit válaszolt. Ebben az esetben is a bizalom és az őszinteség sérül, így inkább a félelem, mintsem az élmény mérésére alkalmas eszköz.

Ha a felmérésből kiderül a túlterhelés ténye, de a megoldást a vezetőség a stresszkezelő programokban látja, az azt jelenti, hogy a felelősséget átnyomja a dolgozóra.

A pulzusfelmérés alapjában véve nagy lehetőség és élményépítő eszköz lehet, ha kevesebb, de jól megfogalmazott kérdést tartamaz. Hasznossá akkor válhat, ha nemcsak adatokat gyűjt, hanem (vissza)jelez és üzenetet is közvetít. A dolgozó ezzel is azt érzi, hogy kíváncsiak rá.

Szerző: R. M.
Kép forrása: Pexels

A Pulzusfelmérés – Mikor hasznos, mikor árt? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Egy vezetőnek nagyon sokrétű feladata van. Az értekezletek lebonyolítása mindig a termelés sikeressége érdekét szolgálj, de a jól vezetett meetingek a csapat hatékonyságát is növelik, erősítik a közösségi érzést és elősegítik a célok elérését.

Érdekes és hasznos meetingek? Lehetséges!

Lehet, hogy erre az alcímre felugrott a szemöldököd alkalmazottként, pedig valóban nem lehetetlen. Ehhez a vezetőnek arra van szüksége, hogy…

Legyen pozitív

Ahhoz, hogy ne teherként élje meg a csapat az ilyen találkozásokat, már a meetinget jól kell indítani. Jó megoldás lehet, ha a főnök megoszt egy pozitív és életszerű (siker)történetet, mert ezzel növelheti a morált, elősegítheti a nyitott kommunikációt, valamint megteremtheti a jobb légkört.

Tűzzön ki világos célt, készíts átgondolt napirendet

Mielőtt bármit is elkezdene, meg kell határoznia a meeting célját. Ez lehet döntéshozatal, probléma megoldása, információmegosztás vagy ötletelés. A napirendet előre küldje el a résztvevőknek, hogy felkészülhessenek és érdemben hozzájárulhassanak a megbeszéléshez.

Rövid és fókuszált

A hosszú, elnyújtott értekezletek csökkenthetik a koncentrációt és a hatékonyságot. Szabja a találkozókat rövidre, és koncentráljon a lényegre. Ha szükséges, tartson inkább többször rövid szüneteket ahelyett, hogy hosszúra nyújtaná azt.

Bátorítás és interaktivitás

A meetingek akkor a leghatékonyabbak, ha mindenki jelen van és aktívan részt vesz. Jó vezetőként bevet interaktív eszközöket (szavazások, kérdések), hogy bevonja a csapatot a közös munkába, ötletelésbe. Ugyanakkor célszerű, ha lehetőséget kínál arra, hogy időnként a dolgozók vezényeljék le a napirendi pontot. Ezzel teret, lehetőséget kínál és növeli a felelősségérzetüket.

Nyomon követés

A meetingek célja nem csak a beszélgetés. A cselekvéssel lehet változásokat, eredményeket elérni, ezért vezetőként minden döntést és akciópontot rögzíteni kell, és kövesse nyomon azok végrehajtását. Azaz szükség van az elszámolhatóságra – lásd ELM cikke –, mert ez biztosítja, hogy a megbeszélések eredményesek legyenek.

A meetingek lehetnek feleslegesek, de a jól vezetett alkalmak kulcsfontosságúak a csapat hatékonyságának növelésében és a célok elérésében. Vezetőként sok múlik azon, hogy ne csak kötelező rosszként éljék meg a munkatársak, hanem értékes eszköze legyen a célok elérésének, a csapat fejlődésének.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Unalom és érdektelenség? Vezetőként így lehelj életet a meetingekbe bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Voltál már valaha annyira elmélyülve egy feladatban, hogy szinte észre sem vetted, ahogy elrepül az idő? Eltűnt a külvilág, nem éreztél fáradtságot, csak a teljes bevonódást, örömöt és fókuszt? Ha a válaszod igen, akkor már tapasztaltad a flow-élményt.

A flow állapotot az a különleges pszichológiai élmény, amelyet Csíkszentmihályi Mihály azonosított. A pozitív pszichológia egyik úttörőjeként azt gondolta, hogy a flow az emberi kiteljesedés és teljesítmény központi eleme. Vagyis egy olyan mentális állapot, amikor az ember teljesen elmerül abban, amit csinál. Ilyenkor nagy a fókusz az adott feladatra, megszűnik az idő reális érzékelése, a belső motiváció nagyon dolgozik, élményszerű, élvezetes a munkavégzés, kikapcsol az önreflexió és azonnali a visszacsatolás a cselekvésről, a munkáról.

Ahogy magas Csíkszentmihályi is megfogalmazta:

A flow az, amikor azt érezzük: nem tudnánk jobban élni ezt a pillanatot.

Igazán szerencsés és jó helyen van az, aki a munkahelyi környezetben is megtapasztalhatja ezt. Nem csupán kellemes élményről van szó, hanem versenyelőnyt is jelenthet. Azok a munkavállalók, akik gyakran tapasztalják meg a flow-t, jobban teljesítenek a munkában, kreatívabbak és a lelki jóllét jellemzi őket.

A boldogság és hatékonyság rejtett kulcsa

A Penn Positive Psychology Center kutatásai szerint a pszichológiai jóllét jellemzője az értelem és a cél (Meaning), az elköteleződés (Engegement), a kapcsolatok (Relationships), a pozitív érzelmek (Positive Emotion) és a teljesítmény (Accomplishement). Az úgynevezett PREMA-modell elemei pedig szoros kapcsolatban állnak a flow-val. Ez az állapotban ugyanis növeli az elköteleződést, erősíti a hatékonyságot, csökkenti a kiégés esélyét, elégedettséget érez az ember és javítja a mentális egészséget.

A produktivitással karöltve

A flow nem csak jó állapot, de jó hatással van az egyéni teljesítményre, mert maximális koncentrációttesz lehetővé, gyors tanulást és készségfejlődést biztosít, motiváltabbá tesz, növeli a kreativitást és egyben az autonómiát is.  

Aki nap mint nap képes a munkahelyi flow megtapasztalására, az nemcsak azt jelenti, hogy jó munkahelye van, hanem hosszú távon növeli a munkával való elégedettséget, csökkenti a fluktuációt.

Mi kell hozzá?

A flow nem véletlenül alakul ki és nem is a csillagok állásában van a megoldás. Több feltételnek szükséges egyszerre megvalósulnia, ezek  a következők:

• Világos cél, azaz pontosan tudjuk, hogy mit várnak el tőlünk, merre kell mennünk és ezért mit kell elérni.
• Azonnali visszajelzés, vagyistudnunk kell, hogy jól haladunk-e.
• A kihívás megfelelő szintje, azaz a feladat elég nehéz ahhoz, hogy lekössön, ugyanakkor nem annyira, hogy az megugorhatatlan lenne.
• Képességek megléte, vagyis a munka során kompetensnek érezzük magunkat.
• Nyugalom, amikor  képesek vagyunk a mély fókuszra és semmi nem tereli el a figyelmünket.
• Autonómia, azaz beleszólásunk van abba, hogyan végezzük a munkánkat.

5-ből 5 flow-s munkanap

Talán beláthatatlan célnak tűnik, de igenis megvalósítható akkor, ha tudatosan kialakítasz magadnak olyan időzónákat, amikor ebbe az állapotba tudsz kerülni. Gondod végig, hogy egyáltalán átélteted-e már ezt az emelkedett élményt a munkádba és ha igen, akkor mi volt az?

Térj ki a rutinfeladatok elől és állj be abba a sorba, ahol az izgalmasabb, de ismeretlenebb feladatokat osztják. Lehet, hogy ehhez az állapothoz szükséged lesz némi önfejlesztésre is, ugyanis a flow ott jelenhet meg, ahol nagyobb kihívás előtt áll az ember. Mindig kérj visszacsatolást, visszajelzést, mert segít a további fejlődésben.

Ha mindezt meg tudod valósítani, élményszerűvé válhatnak a munkahelyen eltöltött napjaid is. Jusson eszedbe Csíkszentmihályi Mihály igaz szava:

A boldogság nem olyasmi, ami csak úgy történik velünk… hanem olyasmi, amit mi magunk idézünk elő.

Sokan úgy élik meg munkanapjaikat, hogy kötelező rossz, ahová nem azért megyünk, hogy boldogok legyünk, mert ez csak a kiváltságosoknak jár. Ha sikerül úgy alakítanunk a munkát, hogy az rendszeresen hozzájuttasson ehhez az állapothoz, akkor nemcsak hatékonyabbak, sikeresebbek lehetünk, de boldogabbak is.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pixabay

A A munkahelyi flow-élmény – Segíti a boldogságot és a produktivitást?! bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.