Keretbe tenni:

Steigervald Krisztián, generációkutató felosztása:

1945 előtt születettek – veteránok/építők

1946-64 között születettek – baby boomerek

1965-79 között születettek – X generáció

1980-94 között születettek – Y generáció

1995-2009 között születettek – Z generáció

2010 után születettek – Alfa generáció

Generációknak az életkor és a szerzett közös élmények alapján megkülönböztetett embercsoportokat nevezzük.

Generációk – mit tud az egyik, mi mozgatja a másikat?

Alapvető különbséget jelent mind a gondolkodást, mind az információhoz való hozzáférést tekintve az infotechnológiai fejlődéshez való viszony. Az Y az utolsó generáció, amelyik offline világba született, az az után világra jöttek (Z és Alfa generáció) mindennapjait már az internet, a digitalizáció, a kütyük garmada szövi át. Ebből következik, hogy másképp gondolkodnak, másképp működik az agyuk, a korábbiakhoz viszonyítva eltérő módon dolgoznak fel információkat. A digitális térben is olyan érzéseket élnek meg, mint az idősebbek egykor a valós világban, de nem ugyanúgy fejezik ki magukat. Az idősebbek e-mailt írnak, a Z-sek már Messengeren tudatják velünk a közlendőjüket.

Két (vagy több) dudás egy csárdában

A munkahelyi közegben ugyanis nem egyszerű együttműködnie az eltérő mozgatórugójú, más gondolkodású, különböző megoldásmódokat alkalmazó generációknak. Az X-es nem érti, hogy miért nem jegyzetel a Z-s, a Z-snek pedig azt nehéz feldolgoznia, hogy mindennap be kell járnia egy (számára korszerűtlen, kényelmetlen) irodába, amikor a munkáját otthon is el tudná végezni. Éppen ezért mindegyik nemzedék részéről megértésre, rugalmasságra, a másik szokásainak, gondolkodásának elfogadására van szükség ahhoz, hogy csapatként tudjanak működni. A szakemberek is az javasolják, hogy tekintsünk partnerként a Z generációra, amely egyre nagyobb számban lesz jelen a munkahelyeken, mert ők olyan készségekkel rendelkeznek, amelyekkel a korábbi nemzedékek nem. Ha jól használjuk a kreativitásukat, a határozottságukat, a virtuális otthonosságukat, akkor kevesebb lesz a többi nemzedékkel a konfliktusuk.

Szóval, azok a Z-sek…

A konfliktusok abból adódhatnak, hogy korábban nem változott 5-10 évente a technológia, mint manapság, ezért többségében hasonlóan szocializálódott generációk dolgoztak a munkahelyeken. Az idősebbek által létrehozott cégkultúrához könnyen alkalmazkodtak a fiatalabbak és nem is nagyon akartak rajta változtatni. Ám az utóbbi mintegy tíz évben egyre inkább megtapasztalható, hogy nemigen működik a felülről lefelé irányuló hierarchia sem a munkahelyeken, sem a családokban, ez pedig számos konfliktusforrást hordoz magában. Leginkább a Z generációval kapcsolatban erősödnek fel az ellenérzések a munkaerőpiacon, mivel kommunikációban, értékrendben, gondolkodásmódban, hozzáállásban jelentősen különböznek, akár a csak néhány évvel előttük járó Y generációtól is.

A konfliktusok alapja az, hogy a Z egy már olyan digitalizált nemzedék, amely éjjel-nappal folyamatosan igényli az online kommunikációt, és nem szívesen dolgozik olyan munkahelyen, ahol ki kell kapcsolnia magát a virtuális térből. (Vannak olyan munkahelyek, pl. termelővállalatok, vendéglők, ahol éppen ezért külön telefonszünetet iktattak be a dolgozók számára a munkaidő alatt.) Késnek, nem, vagy csak részben tartják be az írott és íratlan szabályokat, emellett azt is tudni kell, hogy a Z generáció roppant kényelmes, ők már azt az élményt kapták, hogy a saját igényeik a legfontosabbak. Az is a sajátjuk, hogy a korábbinál sokkal veszélyesebb világ miatt a szülők folyamatosan gondoskodnak róluk, szinte túlféltik őket (a náluk lévő telefon, mint köldökzsinór köti össze őket velük). Ezért egy munkahelyre bekerülve számukra ismeretlen szituációkba keveredhetnek, amiket nem, vagy csak nehezen tudnak megoldani.

Mindannyian mások vagyunk, mégis egy csónakban evezünk

Mégis felmerül a kérdés: miként kezeljük a Z generációt? Vagy a többi nemzedéket, hiszen a Z-sek ugyanúgy feltehetik ezt a kérdést. Amíg azt gondoljuk, hogy baj, ha az új generációk másképp viselkednek, addig nagyon nehéz megtalálni azokat a csatornákat, ahol előnyünkre tudjuk fordítani, el tudjuk fogadni azokat a készségeket, amelyeket magukkal hoznak. Érdemes látni, hogy rengeteg olyan dolgot tudnak, amelyekben nem képesek jól teljesíteni a korábbi nemzedékek: pl. jól eltájékozódnak a virtuális térben, hihetetlen gyorsan gyűjtenek össze információkat, emellett határozottak, kreatívak, könnyen képviselnek érdekeket (nem csak a sajátjukét).

A legfontosabb, hogy törekedjünk a partnerség megteremtésére, hiszen ez a generáció ezt szokta meg a családban is. Vonjuk be őket olyan dolgokba, amelyekben jó teljesítményre képesek, a kommunikációnk legyen világos, tömör, játékos, interaktív. Ez a korcsoport élményközpontú, fontos számára, hogy jól érezze magát a munkahelyén, ezért teremtsünk számukra olyan munkakörülményeket, amelyek miatt szívesen dolgoznak az adott munkahelyen. Amiről aztán szívesen posztolnak a közösségi médiában.

Szerző: Kis Tünde

A A papírhalmozótól a telefonnyomkodóig: generációs különbségek a munkahelyen bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.