Az összeütközések, a konfliktusok megadják a családon belüli dinamikát. Konfliktus bármilyen emberi környezetben kialakulhat, mindenhol jelen van, de ha úgy nézzük, szükséges is. Pontosan így működik ez abban a közeben, ahová dolgozni járunk. A munkahelyi konfliktusok elkerülhetetlenek. A különböző személyiségek, az eltérő célok és kommunikációs stílusok találkozása gyakran súrlódásokhoz vezet. A kérdés egyáltalán nem az, hogy lesznek-e konfliktusaink – a válasz egyértelmű –, hanem az, hogyan azokat hogyan tudjuk kezelni. A cél természetesen az lenne, hogy minél rövidebb idő alatt és minél zökkenőmentesebben álljon vissza a rend. Egy munkahelyen különösen fontos a higgadt, hatékony és hosszú távú együttműködés érdekében. Ehhez elengedhetetlen az érzelmi intelligencia, az asszertivitás és a tudatos konfliktuskezelési stratégiák alkalmazása.

Az önuralom alapja

Daniel Goleman Érzelmi intelligencia munkája szerint az érzelmi intelligencia (EQ) nemcsak önismeretet vagy empátiát jelent. Sokkal inkább egy olyan készségrendszer, amely meghatározza, hogyan viszonyulunk másokhoz stresszhelyzetben.

Konfliktusok során az EQ négy kulcselemére van szükségünk ahhoz, hogy azt a lehető legjobban kezelni tudjuk. Az öntudatosság azt jelenti, hogy tisztában vagyunk legbelső érzéseinkkel, és azt is felismerjük, mikor kezdünk frusztrálttá válni. Az önszabályozásra azért van szükségünk, hogy képessé váljunk kontrollálni reakcióinkat, és tudjuk az indulatokat szabályozni. Empátia nélkül ez a rendszer nem működik. Ez a képesség lehetővé teszi, hogy megértsük a másik fél érzéseit, motivációit, így könnyebben megtaláljuk a közös nevezőt. És mindez mit sem ér, ha nem vagyunk képesek a konstruktív párbeszédre, az együttműködésre. Vagyis a társas készségek a negyedik elem.

Azok a dolgozók és vezetők képesek helyén kezelni a konfliktusokat, akik magas EQ-val rendelkeznek. Ők a feszültséget alkotó energiává tudják alakítani.

A magabiztos és tiszteletteljes kommunikáció

A konfliktusok sokszor azért fokozódik fel, mert túl agresszíven, vagy épp túl passzívan kommunikálunk. Ebben segíthet az asszertív kommunikáció, amely egy köztes megoldás. Vagyis lehetővé teszi, hogy világosan és őszintén kifejezzük véleményünket anélkül, hogy a másikat támadnánk, elnyomnánk. Aki képes így kommunikálni az azt jelenti, hogy a saját határaival is tisztában van, másokat pedig tisztel. Azaz képesek vagyunk megfogalmazni igényeinket úgy, hogy a munkatársainknak is teret adunk. Szükségünk van a visszajelzésre, és képesnek kell lennünk megfogalmazni azt más számára is. Valamint bűntudat nélkül kimondjuk azt, amire sokat nem képesek: NEM.

Ismerd fel a saját stílusodat

Kenneth Thomas és Ralph Kilmann, vagyis az úgynevezett Thomas–Kilmann modellje szerint öt alapvető konfliktuskezelési stílus létezik, amelyek más-más arányban veszik figyelembe a saját és a másik fél érdekeit. Eszerint létezik a

• Versengés, vagyis kompromisszummentes érvényesítés, amelyben alacsony az együttműködési hajlandóság. Ez rövid távon tényleg hatékony lehet, de egyben a kapcsolatok megrontója is.
• Alkalmazkodás: Ez a stílus az alacsony önérvényesítést jelenti, de az együttműködés remekül működik. A veszélye abban rejlik, hogy a saját igényeit elnyomja, az önfeladás érvényesül.  
• Elkerülés esetében se az önérvényesítés, se az együttműködést nem működik magas fokozaton, amely a konfliktus kínos kerülésével jár.

• Kompromisszum esetén az önérvényesítés és az együttműködés is közepes lángon ég. Jellemzően gyors megoldások születnek, de ez korántsem biztos, hogy kielégítő mindenki számára.
• Együttműködés, az igazi win-win stratégiát jelenti, amely során az együttműködés és az az önérvényesítés is magas. Ugyan ez a stílus több időt és energiát igényel, de a leghatékonyabb is.

Tippek a higgadt és hatékony konfliktuskezeléshez

A stressz, a magánéleti problémák is hatással vannak a munkavégzésre és a közös munka is teremthet konfliktusokat. A cél természetesen az, hogy a feszültség elmúljon és a munkát ne befolyásolja ez az állapot, ezért, ha eluralkodna a nézeteltérés, akkor ideje mélyeket lélegezni, mielőtt reagálunk a helyzetre. Igyekezzünk meghallgatni a másikat és mindig azt kell szem előtt tartani, hogy mi a közös cél, hiszen egyfelé kell menni.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pixabay

A A munkahelyi konfliktuskezelés pszichológiája bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.