A munkaerő-kölcsönzéssel és munkaerő- közvetítéssel foglalkozó társaság közleménye szerint a fizikai területen fokozódó munkaerőhiány kezelése egyre nehezebb feladat, így a vállalatok igyekeznek minél több eszközt igénybe venni a probléma megoldásához.

A Work Force szervezésében nemrégiben állt munkába állt Veszprémben a Fülöp-szigetekről érkezett első csoport,

a 40 filippínó munkavállaló mindegyike forrasztó operátorként dolgozik majd

 – közölték, hozzátéve: arra számítanak, hogy a közeljövőben több mint 1000 további külföldi dolgozó érkezik a magyar munkaerőpiacra.

A társaság két évre szerződött harmadik országbelieket foglalkoztató partnereivel, ezt az időtartamot várhatóan meghosszabbítják majd azokkal, akiknél beválik az ázsiai munkavállalók foglalkoztatása.

Már majdnem bevételük fele külföldi munkavállalók közvetítésével realizálódik

A társaság tapasztalatai szerint a feldolgozóipar számít a legjobban a harmadik országbeli munkaerőre, de a szállodák és vendéglátóipari egységek, illetve szellemi munkaerőt foglalkoztató szolgáltató cégek is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak.

A 100 százalékban magyar tulajdonú Work Force Kft. 2003 óta foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel és munkaerő-közvetítéssel, a társaság országszerte 8 irodával és 300 ügyféllel rendelkezik. A filippínók mellett indonéz és ukrán munkavállalók közvetítésével is foglalkoznak, ebből adódik a cég árbevételének mintegy 45 százaléka.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Work Force Kft. nettó árbevétele 2021-ben 10,292 milliárd forint volt, 2020-ban pedig 6,913 milliárd forintot tett ki. A társaság tavaly 380,318 millió forint nyereséggel zárt, míg egy évvel korábban 306,711 millió forinttal.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Jönnek a fülöp-szigeteki, indonéz és ukrán munkavállalók bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Magyarországon jelenleg szinte teljes körű a foglalkoztatás, hiszen mindössze 3,5%-os a munkanélküliségi ráta, ami azt jelenti, hazánkban 4,7 millió ember helyezkedett el jelenleg a munkaerőpiacon.

Azonban ma mintegy 2,1 millió fő keres Magyarországon állást

– beleértve az aktív munkakeresőket és azokat is, akik egy jó ajánlat esetén hajlandóak lennének jelenlegi munkahelyükről váltani. A járványhelyzet kezdeti időszaka után gyökeresen megváltozott a hazai munkaerőpiac. Míg két évvel ezelőtt rekordszintet ért el a munkavállalói elköteleződés – kétségkívül a biztonság iránti megnövekedett igény eredményeként –, 2022 első negyedévére ez drasztikusan lecsökkent – áll a társaság, portálunknak megküldött sajtóközleményében.

„Egyre hangosabbak a munkavállalók elvárásaik és igényeik megfogalmazása tekintetében.

A jelenlegi környezetben pedig elengedhetetlen, hogy a vállalatok alkalmazkodni tudjanak ehhez, hiszen olyan mértékű munkaerőhiányos állapot jellemzi a magyar gazdaság bizonyos területeit, amiben óriási a verseny a munkavállalókért” – hívta fel a figyelmet Köcse Bálint, a Kincentric Hungary ügyvezetője a HR Fest-en.

A munkaerőhiány megoldása a külföldiek foglalkoztatása lehet

A rendezvény egyik központi kerekasztal-beszélgetésének témája az volt, hogy vajon megoldást jelenthet-e a jelenlegi munkaerőhiányos állapotra a külföldi munkavállalók foglalkoztatása. Kalmár Ákos, a Continental Hungaria Kft. országos HR igazgatója aláhúzta, hogy a vállalat által jelenleg alkalmazott 8 ezer munkavállaló közül 240 fő Ukrajnából, míg 60 fő a Fülöp-szigetekről érkezett. A szakember szerint égető szükség van a külföldi munkavállalókra, hiszen csak velük együtt lehet teljesíteni a vevői megrendeléseket, a cég eredményességét – így tehát a külföldiek alkalmazása a magyar munkahelyek megvédéséhez, megtartásához járul hozzá – írják a közleményben.

Dr. Ruppert Márton, a szintén autóiparban érdekelt SK On Hungary Kft. HR managere arról számolt be, hogy a vállalatnál szintén alkalmaznak külföldieket – jelenleg nagyjából 50 fő ukrán munkavállalót –, számukat pedig további 100 fővel tervezik bővíteni a közeljövőben. A szakember hozzátette, hogy

a magyar munkavállalók hozzáállása inkább pozitív a külföldi kollégák irányában, hiszen a saját bőrükön tapasztalják, hogy érezhetően kevesebb terhelés és túlóraigény hárul rájuk a külföldről érkező munkavállalók foglalkoztatásának köszönhetően.

Szintén a kerekasztal-beszélgetés keretében Németh Kornél, a Rossmann Magyarország Kft.ügyvezetője elmondta, hogy a jó munkaerő bevonzásához és megtartásához

kiemelten fontos a munkáltatói márka erőssége, az, hogy az adott cég mennyire számít „szexinek”.

 A cégvezető szerint a termelő szektor munkaköreibe valószínűleg jobban illenek a külföldi munkavállalók, hiszen jelenlétük ott megszokottabb már, mint például a kiskereskedelemben. Az ügyvezető továbbá arról is beszélt, hogy véleménye szerint attól nem kell tartani, hogy a külföldiek a magyarok elől vennék el a munkahelyeket, hiszen azokban a pozíciókban alkalmaznak külföldieket, amelyekre magyar munkavállalókat már nem találnak a cégek.

„A hazai munkaerőpiac egyik legégetőbb kérdése a munkaerőhiány, ami már minden szektorban és szinten jelen van, ráadásul egyes szegmenseket súlyosan érint. A mostani kerekasztal-beszélgetésből is az rajzolódik ki, amit mi szolgáltatóként is látunk, hogy ma hazánkban a termelőszektor némileg hátrányban van más területekhez képest a munkaerő bevonzása terén, így a külföldi munkaerő alkalmazása ezeknél a vállatoknál kerülhet elsősorban terítékre. Azonban a jelenlévő szakemberekkel közösen azt a következtetést is levontuk, hogy ha egy cégnek erőforrásigénye van, akkor minden megoldásra, így a külföldiek alkalmazására is nyitottnak kell lennie” – foglalta össze a beszélgetésen elhangzottakat Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezetője.

Közel megtriplázódott az álláshirdetések száma 2020-hoz képest

Azt, hogy mekkorát fordult a munkaerőpiac a pandémia kezdeti időszakához képest, az is jól példázza, hogy a legnagyobb hazai álláskereső portál, a Profession.hu saját adatai szerint idén májusban 26 ezer álláshirdetés szerepelt a rendszerükben, a két évvel ezelőtti körülbelül 10 ezerhez képest.

„Ez a szám rekordmagas, és jól jelzi, hogy mekkora a cégek munkaerőigénye, ezek a számok ugyanis azt jelentik az álláskeresők számára, hogy közel kétszer annyi nyitott pozíció közül válogathatnak, míg a munkaadók számára pedig nagyjából feleannyi jelentkező érhető el” – fogalmazott Kovács András Marcio, a Profession.hu Kft. Key Account csapatvezetője, a sajtóközlemény szerint.

A kapcsolódó beszélgetés során Horváth Ágnes, a WHC Csoport üzletágvezetője elmondta, hogy a jelenlegi helyzetben megnőttek a munkavállalók elvárásai:

a home office lehetőség, valamint az egészségügyi és egyéb életminőséget javító szolgáltatások mára szinte már alapkövetelménnyé váltak egy munkáltatóval szemben. A munkavállalókért folytatott megnövekedett versenyben pedig azok a cégek tudnak sikeresek lenni, amelyek képesek a változó igényekhez alkalmazkodni és rendhagyó (out-of-the-box) megoldásokat alkalmazni.

A megváltozott igények mellett további kihívásokat jelent az állandóan változó környezet és a piac, melynek témáját szintén kerekasztal-beszélgetés dolgozta fel, ahol elhangzott, hogy a hatékony és gördülékeny munkavégzéshez elengedhetetlen az eredményes párbeszéd. „A pandémiás helyzet felgyorsította az online munkavégzés és kommunikáció elterjedését, melynek kétségtelenül megvannak az előnyei és a helye, azonban a személyes jelenlét nyújtotta kapcsolódást, a direkt kontaktust nem tudja minden esetben helyettesíteni. Úgy látom, az irodába való visszatérésben van a jövő, így saját véleményem és céges tapasztalataink alapján is azt tanácsolom a vállalatoknak, hogy térjenek vissza az irodába, legyenek együtt, és építsenek közösséget” – összegezte meglátásait Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője.

Fotó: Envato

A HR Fest: A munkaerőhiány miatt szükség van külföldi munkaerőre bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A foglalkoztatás hazánkban megközelíti a 4,7 millió főt, ami közel 74%-os arányt jelent. A munkanélküliség ezzel párhuzamosan pedig rekord alacsony szintre, 3,5%-ra süllyedt – áll a két szervezet portálunkhoz eljuttatott közleményében.

A magyar gazdaság egyik legégetőbb problémája már évek óta a szakemberhiány. A koronavírus-járvány idején volt némi átrendeződés a munkaerőpiacon: egyes szektorok – mint például a vendéglátás és a turizmus – leálltak, a munkaerő pedig más szektorokba vándorolt, így átmenetileg a munkaerőhiány is enyhült. Azonban 2021 év elejére majdhogynem teljesen visszarendeződött a munkaerőpiaci helyzet a pandémia előtti szintre, ismét megjelent a munkaerőhiány, ami az idén februárban kirobbant ukrajnai háború hatására pedig tovább erősödött.

„Ukrajnából már 2014 óta érkezhettek könnyített feltételekkel munkavállalók Magyarországra, hiszen több területen már akkor érezhető volt a munkaerőhiány gazdasági növekedést gátló hatása. A magyar cégek, főként a termelő vállalatok pedig éltek is ezzel a lehetőséggel, hiszen ma már mintegy 54 ezer ukrán munkavállaló dolgozik hazánkban. A háború miatt azonban ez a munkaerő-forrás sérülékennyé és bizonytalanná vált, így gazdasági szükségesség, hogy további nem EU-országokból származó munkavállalók is könnyített feltételek mellett kaphassanak munkát hazánkban” – hívta fel a figyelmet Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője a rendezvényen.

Barbara Zollmann, a DUIHK ügyvezető elnökségi tagja az elsősorban a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tagvállalatai számára rendezett workshop köszöntő beszédében rávilágított, hogy a szakképzett munkaerőhiány minden szegmensben jelen van, tartós kihívást jelent és jelentősen befolyásolja a vállalatok mindennapi működését. A DUIHK éppen ezért maga is számos kezdeményezést indított a szakember-utánpótlás megoldására, így például több tagvállalatuknál vezettek be német mintára duális szakképzési rendszert.

Jöttek munkavállalók a Fülöp-szigetekről is

A rendezvényen a nagyvállalati oldalt képviselve részt vett Kalmár Ákos, a Continental csoport országos HR igazgatója is, aki elmondta, hogy a Continental első lépésként 2017-ben Ukrajnából toborzott Magyarországra munkaerőt – a WHC Csoportra is támaszkodva –, majd nem sokkal később, hazánkban bizonyos szempontból úttörőként, a Fülöp-szigetekről érkező munkavállalókat is elkezdtek foglalkoztatni.

„A Fülöp-szigeteki munkavállalók toborzásakor négy évvel ezelőtt a globális szervezetek előnyeit használtuk ki, hiszen a Continental éppen akkoriban kényszerült manilai gyáregysége bezárására. Mi az ott dolgozó, helyi kollégák közül vettünk át egy pilot-projekt keretében első körben 30 munkavállalót.

Ebbe a magyar munkahelyek megóvása érdekében vágtunk bele, hiszen a már akkoriban is érezhető hazai munkaerőhiány miatt harmadik országbeli munkavállalók nélkül a magyarországi gyáregységeink nehezen tudták volna kiszolgálni a vevői igényeket. Látni kell, hogy ez a magyar munkavállalók elemi érdeke is, hiszen egy termelő vállalat akkor tud hazánkban eredményesen működni, ha megfelelőek a kapacitásai, ott tartunk, hogy ez már csak külföldi munkavállalókkal teljesíthető”

– fűzte hozzá Kalmár Ákos.

Gondosan elő kell készíteni a külföldiek foglalkoztatását

A WHC Csoport és a DUIHK közös szakmai workshopján elhangzott, a magyar kormány tervei között szerepel, hogy a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet elmúltával is nagyjából változatlan formában fenntartaná azt a rendelkezést, mely Ukrajna és Szerbia mellett további kilenc nem EU-tagországból (Belaruszból, Bosznia-Hercegovinából, Észak-Macedóniából, a Fülöp-szigetekről, Indonéziából, Kazahsztánból, Mongóliából, Montenegróból és Vietnámból) is könnyített feltételekkel teszi lehetővé munkavállalók alkalmazását.

„A magyar munkaerőhiány megoldása többtényezős. Noha a magyar munkaerőpiacban is van még némi tartalék, ami többek között a fiatalok és bizonyos társadalmi csoportok integrálásával aknázható ki, de a magyar munkahelyek megvédéséhez mindenképpen szükség lesz külföldi munkaerő foglalkoztatására is – mondta Berta Péter. – Ha egy cég gondolkodik ilyen jellegű megoldásban, annak azt javasoljuk, hogy vágjon bele minél előbb, hiszen amellett, hogy ezzel helyzeti előnyhöz juthat,

szükséges a külföldi munkavállalók érkezésének időben történő, gondos előkészítése – legyen szó a nyelvi akadályok leküzdéséről vagy a magyar kollégák érzékenyítéséről.

Fontos figyelembe venni, hogy a munkaerő-igény megrendelésétől számítva a teljes toborzási folyamat, amíg egy harmadik országbeli munkavállaló egy hazai cégnél munkába állhat, akár 10-13 hetet is igénybe vehet”.

A WHC Csoport hazánkban elsőként szerezte meg a minősített foglalkoztatói státuszt, melynek köszönhetően lehetősége van a fentebb felsorolt országokból munkaerőt kölcsönözni hazai cégeknek. A minősítés megbízható garanciát nyújt mind a külföldi munkavállalók, mind pedig a vállalat szolgáltatását igénybe vevő cégek számára, a minősített foglalkoztatóknak ugyanis szigorú, jogszabályban lefektetett szempontrendszernek kell megfelelnie. A vállalat a nyitás első fázisában a Fülöp-szigetekre, Indonéziára, Kazahsztánra és Mongóliára fókuszál. Az első mongol kontingens éppen májusban érkezett meg Magyarországra a segítségükkel.

A WHC Csoport és a DUIHK közös szakmai rendezvényén előadást tartott továbbá Dr. Zöld-Nagy Viktória, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára, valamint Hrovatin Zsolt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium osztályvezetője is.

A Mintegy 100 ezer munkavállaló hiányzik. Jöjjenek a külföldiek? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.