Legtöbben anélkül vonunk le belőle következtetést, hogy észre sem vesszük. Ha jobban megértjük, az nagy mértékben javíthat a megítélésünkön. A testbeszéd az emberi közlés rengeteg formáját öleli fel, de a három legfontosabb tényezője a testtartás, szemkontaktus, és személyes tér.

Testtartás

Mondták a tanáraid, hogy egyenes háttal ülj órán? Most már valószínűleg érted, hogy miért mondták ezt nekünk. A testtartásunk azt is meghatározza, hogy mennyire tűnünk elevennek, de azt is, hogy mennyire vagyunk éppen stresszesek, vagy bizonytalanok. Egy kutatás bizonyítja, hogy azok, akik nyitott állással állnak, mint például nyílt karokkal, azok nagyobb szimpátiát váltanak ki az emberekből. Ha dominanciát, és magabiztosságot szeretnél sugallni húzd ki magad, és ereszd hátra a vállaid. A görnyedt testtartás általában bizonytalanságra, bűntudatra vagy gyengeséget sugall.

Szemkontaktus

A szemkontaktus tartása egy igazán hatásos formája a kommunikációnak. A szem megtudja mondani a beszéd partnerednek azt, hogy a mondanivalód érdekes-e számára vagy sem. Képzeld el azt, hogy éppen videóhívásban vagy egy potenciális ügyféllel, és miközben azt magyarázod, hogyan illene bele a szolgáltatásod az ő életmódjába, azt veszed észre, hogy az illető egyre gyakrabban nézi a telefonját. Ebből a fajta szemmozgásból azt következtetheted, hogy az egész időpazarlás, vagy hogy a beszédstílusod unalmas. Képzeld el ezt a beszélgetést most szemtől szembe, de úgy, hogy az illető végig a szemedbe néz, és szemmel láthatóan aktívan figyel rád. Ez az apró, de kritikus változás igazán nagy mértékben változtatja meg a történések kimenetelét, így már úgy fogod érezni, hogy az amit mondasz valóban érdekes a másik fél számára. Ezen felül az, ha képes vagy valakivel fenntartani a szemkontaktust az igazán nagy magabiztosságra fog utalni a másik fél számára. Szóval legközelebb amikor elkalandozik a tekinteted gondolj a fent leírtakra!

Habár a szemkontaktus fontos része az egészséges interakciónak, nem mindenki számára egyszerű, ezért összeírtunk pár tippet:

• Ha elsőre nehéz számodra, próbálj meg pár másodpercig a másik embernek arra a részére fókuszálni, ami a két szeme között van. ezt rövid beszélgetések alkalmával gyakorold, olyan emberekkel akik közel állnak hozzád, majd ha már sikeres vagy, folytathatod a valódi szemkontaktussal.
• A szemkontaktus megtartását nagyjából 5 másodpercig érdemes fenntartani, finoman elnézni egy pillanatra, aztán megismételni. Ha megállás nélkül valaki szemébe nézel a találkozó ideje alatt, az meglehetősen megfélemlítően jöhet le, vagy csak szimplán furán.
• A hallgató félnek egyszerűbb fenntartani a szemkontaktust, mint annak aki beszél. Ha néha el kell nézned miközben beszélsz az teljesen normális.
• Az, hogy a szemkontaktus fenntartása természetessé váljon számunkra időbe telik. Nehéz lehet elsőre, de ez egy igazán fontos készség ami megéri a befektetett energiát!

Személyes tér

A személyes tér egyszerű, de fontos része a testbeszédnek. Ez nagyjából egy 1-1,5 méter távolság tartása, viszont ez személytől függ. Általában csak család, vagy a hozzánk közel álló emberek lépnek ebbe a területbe. Ha túl közel kerülsz valakihez, azzal kellemetlen helyzetet okozhatsz az illetőnek, akár fenyegető érzést is kelthetsz benne. Néha el néz a beszédpartnered? Azt látod, hogy szép lassan egyre messzebb kerül tőled? Ha igen, az egy jele annak, hogy túl közel vagy hozzá. Ha ezt észreveszed, és tiszteletben tartod akkor biztosra mehetsz abban, hogy a mondanivalód eléri a célját. 

Légy tudatában annak, ahogyan prezentálod magad, így rengeteg dolgot elmondhatsz magadról szavak nélkül. “A kommunikáció legfontosabb része meghallani azt, ami nincs kimondva.” – Peter Drucker

A A testbeszéd hatalma bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Mindenki ismer olyan személyt, akinek meggyőződése, hogy mindenhez is ért, ráadásul erről előszeretettel beszél is. Azt, hogy csinálna valamit, nem mindig tapasztaljuk. Sőt, leginkább arról van szó, hogy többet és nagyobbat mond, mint amit tud. Ezt viszont szereti mindenfelé fröcsögni. Ez is egyike a pszichológiai torzításoknak.

Az önértékelés és a kompetencia paradoxona

Neve is van ennek annak a pszichológiai jelenségnek, amelyben az alacsony képzettségű és/vagy tudású személy ennek ellenére túlbecsüli saját kompetenciáit. Ez a Dunning-Kruger effektus. 

Az önértékelés és a kompetencia közötti kapcsolat a pszichológiában is felmerülő kérdéskör. 1999-ben Justin Kruger és David Dunning pszichológusok azonosítottak egy jelenséget, amelyet később róluk neveztek el. Eszerint azok, akik alacsony szintű készségekkel rendelkeznek egy adott területen, hajlamosak túlbecsülni saját képességeiket, míg a kompetensebb személyek gyakran alábecsülik saját tudásukat.

A Dunning-Kruger effektus működése

A két szakember által végzett eredeti kutatások számos kísérletet foglaltak magukba, amelyek során a résztvevők különböző készségeikre vonatkozó önértékelését és teljesítményét mérték. Eszerint az alacsony képességű egyének nem rendelkeznek a szükséges metakognitív készségekkel ahhoz, hogy pontosan felmérjék saját képességeiket. Ezzel szemben a magas képességű egyének hajlamosak arra, hogy másokat is hasonlóan kompetensnek tekintsenek, egyúttal a saját képességeik alábecsülik.

Dunning és Kruger arra a következtetésre jutottak, ahhoz, hogy valaki felismerje saját tudásában és kompetenciájában a hiányosságokat, megkövetel bizonyos minimális tudásszintet. Csakhogy a Dunning-Kruger hatást mutató személyek ezzel nem rendelkeznek, azaz nincsenek tisztában a hiányosságaikkal. 

Újabb kutatások

Egy 2021-ben megjelent tanulmányban arról írtak, hogy azok, akik nem vagy alig tudják megkülönböztetni a valódi híreket az álhírektől, azok szívesen terjesztették az álhíreket és nem voltak tudatában kudarcaiknak sem. Boldog együgyűség állapota?

Jensen és munkatársai közel 4000 válaszadót kértek arra, hogy logikai és nyelvtani tudásukat mérettessék meg. Megállapították, hogy az önértékelési problémát előidézheti a képességekkel kapcsolatos korábbi hiedelmek hatása, ugyanakkor befolyásolhatja a teljesítmény és a készségek közötti kapcsolat megítélése is. A gyengén teljesítő személyek kevésbé tudták megbecsülni, hogy helyesek voltak-e a válaszaik.

Engeler és Häubl kutatásai is azt támasztották alá, hogy akik gyengébben teljesítenek és gyengébb képességűek, az átlagosnál jobbnak vélték magukat. Ez önmaguk hiányossága vagy hibája. Velük szemben azok, akik jobban teljesítettek, másokat túlbecsültek. Ez pedig a társadalmi felfogásukban keresendő hibaként értelmezhető. 

A Dunning-Kruger effektus egy pszichológiai torzítás, amely rámutat az önértékelés és a tényleges kompetencia közti különbségre. 

Rónai Márta

A A tudatlanság adta önbizalom: A Dunning-Kruger hatás bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Mindenki életében akadnak olyan időszakok, amikor a szokásosnál elveszettebbnek érzi magát, ez már-már törvényszerű. A karrierünk során is akadnak olyan pontok, amikor úgy érezzük megrekedtünk, nincs tovább, alább hagy a motiváció és hirtelen nem látjuk a fényt az alagút végén. Sok esetben viszont ilyenkor csak egy kis lökésre – na, persze nem a szó szoros értelmében – van szükség és máris derűsebben látjuk a holnap. Néha, egy-egy motiváló idézet is hatalmas segítség lehet, éppen ezért most hoztunk neked belőle kapásból tízet. Ha csak egy cikk van, amit elolvasol ma, akkor legyen ez az, hiszen lehet, hogy pikk-pakk újult erőre kap az önbizalmad és sokkal fényesebben látod majd a karriered és a további céljaidhoz vezető utat, még akkor is, ha az néha rögös.

Szenvedély

“Nem kell feltalálni a spanyolviaszt, hogy sikeres karriered legyen a visszavonulásod után, elég, ha van egy ötleted, és szenvedéllyel csinálod.” – (The Secret Cyclist)

Munka és magánélet egyensúlya

Sokan aggódnak a karrierjük alakításán, de ritkán ölnek legalább fele annyi energiát abba, hogy az életükkel foglalkozzanak. Azt akarom, hogy ne csak a munkám, de az életem is a lehető legjobb legyen. A többi majd jön magától. – (Reese Witherspoon)

Bátorság

Sok karriertörténet visszatérő eleme a sorsot jó irányba térítő véletlen, de erre alapozni nem lehet. Hasonló a helyzet a váltás képességével is. Hiszen aki a már elért egzisztenciáját féltve nem mer belevágni semmi újba, ugyanolyan tehetetlen, mint az eleve tétlenségbe süppedők. – (Sebestyén Balázs)

Hivatás

Nem az a fontos, hogy mikor találjuk meg a hivatásunkat, hanem hogy egyáltalán megtaláljuk. – (Kollár Betti)

Pénz

Mindig a legmagasabbra törekedj, és ne a pénz lebegjen a szemed előtt! – (Louisa May Alcott)

Siker

Mindannyiunkban ott lappang a sikerhez szükséges képesség. Az élet újra meg újra bebizonyítja, hogy ha felhasználjuk azt, amink van, még több felhasználnivalóhoz jutunk. Ha pedig nem használjuk, akkor elveszítjük. – (Zig Ziglar)

Kudarc

A kudarc a siker kulcsa. Minden hiba megtanít valamire. – (Uesiba Morihei)

Eredmény

Soha nem lehetünk elégedettek a már elért eredményekkel, hanem mindig még jobbra kell törekednünk. – (Robert Bosch)

Szerencse?

Nem hiszek a szerencsében. A munkában hiszek. – (ByeAlex)

Fel a csúcsra

Aki azt mondja, hogy a csúcson kell abbahagyni, az még egész biztosan nem mászott hegyeket. – (Nagy-Laczkó Balázs)

A 10 szuper idézet, ami segíthet, ha megrekedtél a karrieredben bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.