Sok múlik azon, hogyan reagálunk a stresszre, mit halogatunk, milyen beszélgetéseket kerülünk el vagy épp merülünk bele túlságosan, és mennyire jól kezeljük a kapcsolatainkat. Ám a szokások tanulhatók, sőt sok esetben újraírhatók. Most sorra vesszük azokat a mintákat, amelyek észrevétlenül is rombolhatják a szakmai karrierünket, a teljesítményünket és a lehetőségeinket.

Majd akkor, ha tökéletes lesz

A halogatás a munka világában nem csak az időmenedzsment problémája. Annál sokkal összetettebb a gond, ugyanis összefügghet az alacsonyabb teljesítménnyel, a gyengébb elköteleződéssel és kontraproduktív viselkedéssel is.

A legnagyobb probléma az, hogy a halogatás gyakran minőség iránti igénynek vagy nyomás alatti jó teljesítésnek álcázza magát. A valóságban pedig sokkal inkább a kapkodás, a felesleges hibázás és a kimerülés okozója.

A halogatás tudatos elkerülésének módja lehet, ha bizonyos esetekben megelégszünk az „elég jó” elvével. El kell fogadnunk, hogy nem lehet mindig, mindenkor a legjobban teljesíteni. Jelöljünk ki kisebb és konkrét lépéseket magunk számára, de azokat teljesítsük is.

Visszajelzés kerülése

Sokan azért nem kérnek visszajelzést, mert félnek a kritikától. Attól, hogy olyat látnak leírva magukról, amit nem szeretnének (még akkor is, ha tudják, hogy minden szó igaz). Pedig a visszajelzés – főleg a jól kért és megírt visszajelzés – gyorsítja a fejlődést. A Harvard Business School írásából megtudhatjuk, hogyha nemcsak visszajelzést, hanem tanácsot kérünk, a másik fél nagyobb eséllyel ad kézzelfogható, jövőorientált javaslatokat. Azaz bátrabban kellene feltennünk olyan kérdéseket a vezetőink, munkatársaink felé, mint például „Mit csinálnál másképp, ha rád bíznák ezt a feladatot?” vagy „Mi az, amin a legtöbbet kellene javítanom a munkában?”.

A határok hiánya

A túlterhelés és a krónikus stressz nem csak jólléti kérdés. Óhatatlan, hogy idővel a döntés minőségét, a kommunikációt és a teljesítményt is érinti, természetesen nem pozitívan befolyásolva azokat. Az American Psychological Association felmérése szerint a munkavállalók nagy részénél a munkahelyi stressz és annak negatív hatásai a mindennapjaik része. Ez pedig veszélyes üzemmód az emberi szervezetre nézve, mert egy ponton túl a szervezetünk és az agyunk fog határt húzni. Lehet, hogy későn.  

Konfliktuskerülés

A konfliktuskerülés rövid távon békét ad, hosszú távon viszont talán még nagyobb nézeteltérésekhez irányíthat és sokkal inkább megnőhet a feszültség. Arról nem is beszélve, hogyha mindig a homokba dugjuk a fejünket, akkor azt az érzést kelthetjük, hogy számunkra minden mindegy. Ha a karrier a tét, akkor ez a hozzáállás különösen veszélyes. Sem a vezetők, sem a munkatársak, sem pedig a partnerek nem gondolatolvasók. Ha nem mondjuk ki azt, hogy mire van szükségünk, ne is várjuk a változást.

Sok kontakt, kevés bizalom

A kapcsolatépítés fontos, de nem mindegy, hogy hogyan történik. Harvard Business Review kutatásában egyértelműen megjelenik, hogy a kapcsolati háló értéke nem csak a mennyiségben rejlik. A kapcsolatok típusa és minősége még fontosabb. Ráadásul a presztízs értékű kapcsolatokra való fókuszálás időt és energiát vonhat el feleslegesen, sőt még vissza is üthet. Helyette érdemesebb csak 5-10 személlyel, de valódi, előre mozdító beszélgetést megejteni. Valamint szelektálni kell a kapcsolataink között.

Majd valaki más

Sok szervezet támogatja a fejlődést, de a saját karrierünk stratégiai irányítása nem hárítható másra. Ha csak sodródunk a projektek között, könnyen olyan szerepben találhatjuk magunkat, ami nem építi sem a szakmai, sem piaci értékünket. Inkább csaklefoglal és húzza az időt. Érdemes egy-egy projekt után visszanézni, hogy mi volt annak a mérhető eredménye, mi az, ami minket, a fejlődésünket szolgálta? Az is egyszer jó szolgálatot tehet, ha évente többször is frissítjük az önéletrajzunkat, a LinkedIn profilunkat.

Saját negatív narratíva

Az önkritika becsülendő és hasznos, de ha az folyamatos és jelen van a hétköznapokban is, az gyorsan átszivároghat a kommunikációnkba is. A túlzottan alázatos, „bocsánat, hogy élek és kérdezek” típusú kérdések nem az alázat és az illedelmességet tükrözik az emberről, hanem a bizonytalanságot és előbb vagy utóbb a szakmai hitelességet is. Igen, mindenki hibázik, és nem is mindent tudunk azonnal, de a fejlődni akarás, a tanulás, a valaminek utána járás segíthet.

Ha a fentieket olvasva magadra ismertél, az nem a kudarc jele, hanem a megoldásé. Már tudod, hogy milyen szokások uralkodtak el feletted. A legtöbb karrierromboló szokás nem jellemhiba, hanem tanult túlélési stratégia. Csakhogy ami régen megvédett, az ma visszahúzhat. Azaz ideje elhagyni, módosítani.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pixabay

A Szokások, amelyekkel a saját karrierünket vezetjük szakadékba bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Ne beszélj anélkül, hogy átgondolnád

Az egyik legrosszabb szokás, ami sokaknál jelentkezik. Ha rád is jellemző, hogy gondolkodás nélkül beszélsz, akkor ezen érdemes változtatnod, mert a túlzott impulzivitást sehol sem szeretik. Vannak bizonyos szituációk, amikor tényleg mély levegőt kell venned, és tiszta fejjel gondolkodnod, mielőtt reagálsz. Ezáltal sokkal nyugodtabbnak fogsz tűnni, és nagyobb esélyed van arra, hogy az állásodban komolyabb sikereket vagy éppen előléptetéseket érj el.

Rendkívül rossz szokás a jó modor hiánya is

A munkahelyi siker nemcsak a szakmai tudáson és a készségeken múlik, hanem azon is, hogyan viselkedünk másokkal. A köszönés, a kérés udvarias megfogalmazása, az önmagunk bemutatása mind alapvető illemszabályok, amelyekről könnyű megfeledkezni a hétköznapok során, de hosszú távon óriási hatással lehetnek a kapcsolatainkra és a hírnevünkre. Fontos, hogy ezeket a dolgokat is észben tartsd a munkahelyeden is.

A rossz nyelvtan és a helytelen beszéd ronthat a profizmuson

A munkahelyi kommunikációban a nyelvtan és a szóhasználat sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint elsőre gondolnánk. Fontos, hogy próbáld meg kerülni a túlzott szlenghasználatot és a trágár szavakat, különösen egy professzionális környezetben. A helyesírást illetően pedig ma már számos ellenőrző létezik, amelyeket érdemes alkalmazni.

Az egyik legkellemetlenebb szokás lehet a közösségi média-függőség

Egy másik gyakori ok, ami akár munkahely elvesztéséhez is vezethet, az a közösségi média túlzott használata. Ez különösen a fiatalabb generációknál jellemző. Sok cég már lépéseket tett a probléma kezelésére: egyesek figyelik vagy korlátozzák a munkavállalók közösségi média-használatát, mások bizonyos oldalakat teljesen blokkolnak. A tanulság egyértelmű: ha túl sok időt töltesz a Facebookon, Instagramon vagy egyéb, a munkához nem kapcsolódó weboldalakon, az rontja a fókuszt, a teljesítményt és végső soron a karrieredet is veszélybe sodorhatja.

A rossz testbeszéd esetében a szavak nem is igazán számítanak

Még a legjobb szándék mellett is árthat a karrierednek, ha a testbeszéded nem profi. Gyakori hibák, amelyek sokak számára látszólag apróságnak tűnnek, mégis komoly következményekkel járhatnak: szemforgatás, gyenge kézfogás, kerülő tekintet – ezek mind azt az üzenetet közvetíthetik, hogy nem vagy elkötelezett, vagy éppen az is lehet, hogy valaki a tiszteletlenség jelének veszi. A testbeszédet azonban szintén lehet tudatosan fejleszteni.

Kiemelt kép: Freepik

Forrás: Forbes

A  5 rossz szokás, ami rontja a teljesítményedet a munkahelyeden bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Célokat tűznek ki 

Az igazán ambiciózus emberek elsődlegesen célokat tűznek ki maguk elé. Célok nélkül ugyanis nem lehet nyomon követni azt sem, hogy elértél-e valamit az életben. Ha például szeretnél egy könyvet kiadni, akkor jelöld ki az ezzel kapcsolatos célokat, például határozd meg, hogy mindennap írsz 10 oldalt, hogy az elképzelésed idővel valósággá válhasson. Érdemes először kisebb mérföldkövetben gondolkodni: mondjuk, hogy 3 hónap alatt végzel 3 fejezettel és így tovább. Végső határidőd is kijelöljetsz, de lényeges, hogy a menet közben elért célokat is sikernek könyveld el, hiszen ez lesz az, ami képes lehet a továbbiakban motiválni. 

Kockázatot vállalnak 

A nagyon ambiciózus személyes nem félnek kockáztatni. Persze nem feltétlenül arról van szó, hogy felelőtlen és nagyon vakmerő döntéseket hoznak, viszont tudják, hogy minimális kockázat, rizikó nélkül siker sincs. Ha például szeretnéd létrehozni álmaid vállalkozását, akkor szükség lesz egy kics bátorságra és valószínűleg némi anyagi befektetésre, ami lássuk be mindig kockázatos. Ha viszont úgy állsz hozzá, hogy úgysem fog sikerülni, akkor van egy szomorú hírünk: valószínűleg tényleg nem is fog. Ahhoz, hogy egyről a kettőre juss az életben, a tudáson kívül nagyon lényeges a pozitív életszemlélet is, hiszen ha nálad az a bizonyos pohár mindig félig üres, akkor hosszú távon nem is számíthatsz semmi jóra. 

Saját magukba is fektetnek 

Az igazán ambiciózus emberek tudják, hogy az élethosszig tartó tanulás révén valósíthatnak meg nagy álmokat. A saját magadba való befektetés a világon a legjobb befektetés. Ha úgy érzed a munkádban például óriási előrelépés lenne, ha tudnál videókat is vágni, akkor ne legyél rest elvégezni egy ehhez kapcsolódó tanfolyamot. Igen, ez általában pénzbe kerül, de hidd el, az efféle befektetések rövid időn belül megtérülnek.

Nem hezitálnak  

A nagyon ambiciózus személyek általában nem hezitálnak, halogatnak. Ha tovább vársz, soha nem fogod elérni a céljaid. Ha azt mondogatod magadnak, majd holnap, akkor az a holnap sosem fog eljönni. Nem számíthatsz nagy eredményekre, ha semmit nem teszel értük. Ambiciózusnak lenni annyit jelent, mint hogy felszívod magad és küzdesz azért, amit meg szeretnél valósítani, a nemet pedig nem fogadod el válasznak.

Forrás: FindTalent 
Kép forrása:
Szerző: G.P.

A Íme a rendkívül ambiciózus emberek 5 szokása bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.