Mit mond a tudomány pontosan?

Az elmúlt időszak tanulmányai azt mutatják, hogy ennek oka egyrészt az, hogy az évek során fokozatosan felhalmozódnak a tapasztalatok, készségek és ismeretek, másrészt pedig az, hogy a korábbi évtizedekben az emberek gyakran más életcélokra és személyes prioritásokra összpontosítanak a munka helyett.

Rendkívül fontos a tapasztalat

Minél több a tapasztalata valakinek, annál gördülékenyebben tud helyezkedni a munkaerőpiacon. Negyvenéves korra sok szakember már számos kihívással szembesült, és megtanulta, hogyan kezelje a bonyolult helyzeteket, ami versenyelőnyt biztosít számukra a munka világában. Ez a tapasztalat nemcsak szakmai tudásban nyilvánul meg, hanem a szervezeti működés mélyebb megértésében is, valamint abban a képességben, hogy előre lássák a problémákat, mielőtt azok felmerülnének. De fontos kiemelni azt is, hogy akik különböző szerepkörökben és felelősségi területeken szereztek tapasztalatot, általában alkalmazkodóbbak és ellenállóbbak a váratlan változásokkal szemben.

A készségek és képességek is fejlődnek az évek alatt

Az életünk egy élethosszig tartó tanulás, és az kétségtelen, hogy az emberi kapcsolatok és a vezetői képességek az életkor előrehaladtával általában tovább fejlődnek. Ez pedig a munkájukra is hatással van, hiszen ahogy az emberek érnek, nagyobb empátiát és hatékonyabb kommunikációs készséget alakítanak ki a kollégáikkal.

Ezek a készségek elengedhetetlenek az összetartó csapatok kialakításához és a pozitív munkahelyi légkör megteremtéséhez. Nem minden esetben, de jellemző lehet, hogy az idősebb szakemberek gyakran jobb mentorok, akik tapasztalataikkal és bölcsességükkel képesek irányt mutatni a fiatalabb generációknak. Tehát ezek a kutatások rávilágítanak arra, hogy 20-30 körül nem kell elkeserednünk, ha még nem ott tartunk a karrierünkben, ahol szeretnénk, hiszen tapasztalatszerzéssel és új készségek elsajátításával bármit elérhetünk.

Forrás: Marca.com

Kiemelt kép: Freepik

A A tudomány szerint ebben a korban lehetsz a legsikeresebb a munkaerőpiacon bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Sokáig volt a nők számára elképzelhetetlen, hogy a saját otthonuk tisztántartásán, a gyermekek szülésén és gondozásán is túl láthassanak. Akkor is, ha a legnagyobb szándék megvolt bennük. A patriarchális társadalmi kultúra ezt mereven megtagadta tőlük. Mára azonban ezeket a rabigákat a legtöbb helyen levetkőzte az emberiség és számos hölgy mutatta meg, hogy tudása és szakértelme egyenértékű lehet a férfiakéval.

Ez a cikk néhány (a teljesség igénye nélkül) olyan magyar tudósokról szól, akik nő létükre sikert, hírnevet, elismerést értek el. 

Hugonnai Vilma (1847-1922)

Hugonnai Vilma volt a második magyar nő, aki érettségizett az országban és ő volt az első magyar nő, aki diplomát szerzett, méghozzá orvosi diplomát a Zürichi Egyetemen. Az egyetemi éveit saját maga finanszírozta és annyira jól tanult, hogy azonnal munka lehetőséggel kecsegtették.

Habár diplomás orvos volt, mégis két évtizeden át küzdött azért, hogy végzettségét elismerjék. Mindez 50 éves korára valósult meg. 67 évesen is képezte magát, akkor végezte el a katonaorvosi tanfolyamot.

Az orvoslás volt az élete, sokszor ingyen gyógyított betegeket, de emellett a nők oktatásának elkötelezett híve is volt.

T. Sós Vera (1930-2023)

Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. Kutatásait a számelmélet, a kombinatorika és a matematikai analízis terén végezte. Olyan matematikai témakörökkel foglalkozott, mint a diofantikus approximáció, a diszkrepanciaelmélet vagy a kombinatorikus számelmélet (Ramsey-Turán problémakör).

Kondorosi Éva (1948-)

Kuzsel Évaként született Budapesten. Balzan és Széchenyi-díjas biológus kutató, aki az MTA rendes tagja. Kutatási területe a növények és baktériumok közötti szimbiózis, a biológiai nitrogénkötés, valamint a fejlődés biológia és a kémiai ökológia.

Az UNESCO Nők a tudományban elnevezésű program egyik alapítója és elnöke a Biokémia és Molekuláris Biológia szekciónak.

Karikó Katalin (1955-)

Természetesen nem maradhat ki a sorból az a Karikó Katalin, aki elnyerte a Nobel-díjat. Szolnokon született 1955-ben. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdte munkáját, ahol a hírvivő RNS vizsgálatával foglalkozott és ez a terület rabul is ejtette. Szakterülete a biokémia, a molekuláris biológia, az RNS-kutatás, az mRNS humán célú alkalmazása. Neve a pandémia idején került igazán a középpontba, mert kifejlesztette (Drew Weismannal közösen, akivel megosztott Nobel-díjat kaptak) az mRNS alapú koronavírus elleni vakcinát.

Pásztor Gabriella (1972-)

A szolnoki születésű Pásztor Gabriella 1972-ben látta meg a napvilágot. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai intézet oktatója. Fizikus, akinek kutatási területe a mag- és részecskefizika. A svájci CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) laboratóriumában dolgozott, ahol lényegében mini ősrobbanásokat idéztek elő, hogy a világegyetem fekete anyagát feltérképezhessék. A CERN-nél a dolgozó nők száma 20% alatt van, ezért kimondottan nagy dolog, hogy magyar nőként jelen lehetett. Háromgyermekes édesanyaként pedig a hivatásán túl családjára is figyelnie kell.

Dr. Fekete Andrea (1975-)

Gyermekgyógyász, kutatóorvos. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati klinika docense. Dolgozott Németországban és Amerikában. Munkáját elismerték Talentum díjjal, majd 2011-ben és 2021-ben is elnyerte az MTA Lendület pályázatát. Ennek köszönhetően saját kutatócsoportot hozott létre, amely célja, hogy a cukorbetegség okozta szervi szövődményeit feltárják, és azokra megtalálják a lehetséges gyógymódot. 

Kubinyi Enikő (1976-)

Neve mostanában a kutyák viselkedésének vizsgálatával köthető össze. Cegléden született 1976-ban. A magyar biológus, etológus Junior Prima és L’oréal-UNESCO díjas, aki az ELTE Etológiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa, az MTA doktora. Tagja a Young Academy of Európának, ő alapította a Fiatal Kutatók Akadémiáját és nevéhez köthető az MTA Lendület és Nemzeti Agykutatási Program is.

Kislányként is biológus szeretett volna lenni és amikor egyetemi tanulmányait végezte, akkor csatlakozott Csányi Vilmos kutya kutatás csoportjához. Az egyik legfontosabb felfedezése, hogy a kutya keresi és követi az ember tekintetét, értelmezni képes az emberi gesztusokat, ám a farkasok akkor sem tesznek így, ha születésüktől fogva emberhez vannak szokva. Férje is biológus és egy lány ikerpár édesanyja.

Rónai Márta

A Február 11: Nők a tudományban nap – 7 tudós kis hazánkból bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.