Székesfehérvár és a tágabb régió gazdasága az elmúlt évtizedben hatalmas fejlődésen ment keresztül, aminek köszönhetően rengeteg beruházás érkezett a térségbe, több tízezer új munkahelyet teremtve. Ennek köszönhetően a rendszerváltást követő gazdasági nehézségeket és jelentős munkanélküliséget követően a térség mára Magyarország egyik, gazdaságilag legfejlettebb régiójává vált, mely számos jelentős multinacionális és hazai tulajdonú vállalatnak ad otthont.

„A rendszerváltást követően, a szocialista ipar összeomlásával mintegy 20 ezer álláshely szűnt meg Székesfehérváron. Ehhez képest az elmúlt évtized rohamtempójú gazdasági fejlődésének köszönhetően mára a munkanélküliségi ráta mindössze 2%-ra, gyakorlatilag nullára csökkent. A technikailag teljes foglalkoztatás következményeként mára a régió, és egyébként az egész ország, legégetőbb munkaerőpiaci kihívása nem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány lett”

– hívta fel a figyelmet Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere a rendezvényen.

A városvezető ezt követően kifejtette, hogy a munkaerőhiányra komplex kihívásként tekintenek, ami jelentős mértékben határozza meg a város- és régiófejlesztéssel kapcsolatos irányokat is. Hiszen ahhoz, hogy a térség vonzó legyen a magasan képzett, jó minőségű munkaerő számára, nem csak kiváló munkaadókra, munkahelyekre van szükség, hanem egy olyan életminőségre, szolgáltatási palettára, amivel Székesfehérvár európai viszonylatban is versenyképes tud lenni a magyar munkavállalók számára. A polgármester szerint ebben a szellemben az elmúlt tíz évben rengeteg fejlesztés valósult meg többek között a közszolgáltatások, kultúra, sport, vendéglátás és ingatlan kínálat terén is, melyek mind fontos szerepet játszanak a térség munkaerő vonzó és – megtartó képességében is.

Jelentősen emelkedhet a minimálbér a jövőben is

A WHC támogatásával megvalósuló, székesfehérvári HR Fest egyik kiemelt kerekasztal-beszélgetésében Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke is részt vett. A szakember a béremelésre, juttatásokra és versenyképességre fókuszáló beszélgetés során kifejtette, hogy a jövőben várhatóan feszültséget fog okozni a munkaerőpiacon az, hogy egy EU-s rendelkezés miatt a minimálbért a medián kereset 60%-ra kell emelni, hiszen ez olyan ütemű, kétszámjegyű százalékos emelkedést vetít előre, amit a magasabb bérkategóriában dolgozó munkavállalók bérfejlesztése nem fog tudni lekövetni.

A panelbeszélgetés során Klesitz Eszter, a Valeo Automotive Hungary Kft. site HR managere arra hívta fel a figyelmet, hogy a juttatások terén nagyon kreatívnak kell lennie a munkáltatóknak, mert ezeknek nemcsak a munkavállalók jólétét (well-being) kell elősegítenie, hanem a fluktuáció csökkentésében is szerepet kell játszania. A szakember rávilágított, hogy ez különösen a fiatal generációk esetében kihívás, hiszen tanulmányok bizonyítják, hogy a 30 év alatti munkavállalók 80%-a egy éven belül munkahelyet vált.

Hatalmas munkaerőtartalékot jelent a szövetkezeti foglalkoztatás

A munkaerőhiány nemcsak Fejér megyében és azon belül Székesfehárváron, hanem országos szinten is az egyik legjelentősebb gazdasági kihívás jelenleg, mely már a növekedés gátjává is válhat. Éppen ezért a munkáltatóknak és az őket kiszolgáló munkaerő kölcsönző, – és közvetítő HR szolgáltatóknak is folyamatosan új megoldásokat kell találnia a munkaerőigény kielégítésére. Ennek egyik kiváló formája a szövetkezeti foglalkoztatás, mely a munkáltatók számára könnyített feltételekkel biztosítja, hogy diákokat, kisgyermekes szülőket vagy nyugdíjasokat rugalmasan foglalkoztassanak.

A téma kapcsán Nerhaft Marianna, a WHC szövetkezeti-szolgáltatás területi vezetője elmondta, hogy jelenleg hazánkban közel 2 millió nyugdíjas korú, 260 ezer kisgyermekes és 431 ezer 16 év feletti diák, illetve hallgató él, akik hatalmas, potenciális munkaerőtartalékot jelentenek a vállalkozásoknak.

Kiemelt feladat a munkaerő megtartása

A jelenlegi munkaerőhiányos környezetben a cégek számára nemcsak az új munkaerő toborzása, hanem a meglévő munkatársak megtartása is egyre nagyobb kihívássá és feladattá válik. „A megtartás nagyon nagy fókuszt kap az idei évben. Nagyon fontos a megfelelő vállalati kultúra és légkör megteremtése, ami egy hosszútávú, proaktív folyamat, stratégiai elköteleződés a munkáltató részéről. A munkavállalók elismerésére számos eszköz rendelkezésre áll a munkáltatók kezében, azonban a legfontosabb és mindennek az alapja az, hogy a cégek emberként bánjanak a munkavállalókkal” – hangsúlyozta a téma kapcsán Horváth Ágnes, a WHC szellemi munkaerő közvetítés és kölcsönzés üzletágának vezetője.

A A csökkenő infláció miatt várhatóan enyhül a béremelési nyomás a munkáltatókon bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Korábban már írtunk arról, hogy a minimálbér, a garantált bérminimum milyen mértékben emelkedett erre az évre. Ez mennyire van fedésben a munkavállalók igényeivel?

Hány százalékos fizetésemelésre számítanak a munkavállalók?

Feltettük a kérdést az olvasóinknak, amelyre több, mint 1200 válasz érkezett.

A felmérés alapján láthatjuk, hogy a magyar dolgozók körében eltérőek a béremelési várakozások. A szavazatok szerint a többség, azaz

• 54% (653-an) kevesebb, mint 10%-os emelésre számít,
• 32% (385-en) 10% és 20% közötti,
• 8% (94-en) 20% és 30% közötti,
• 6% (70-en) 30% feletti

béremelést vár 2024-ben.

Összességében elmondható, hogy a magyar munkavállalók és munkaadók egyaránt szembesülnek a kihívásokkal és lehetőségekkel a béremelések és béren kívüli juttatások területén. Az inflációs nyomás és a munkaerőpiaci trendek is befolyásolják a béremelési döntéseket, amelyek így a gazdasági helyzet változásaival párhuzamosan alakulnak.

Mire számítanak a mérnökök?

A Jocapital munkaerő-közvetítő/HR tanácsadó cég pedig arra volt kíváncsi, hogy miként vélekednek azok, akik jóval a bérminimum feletti fizetéssel rendelkeznek. A mérnököket, akiknek a fizetése a TOPlisták elején helyezkedik el, a Reddit-en kérdezték meg amelyre 344 szavazat érkezett.

A válaszadók

• 50%-a mondta, hogy kevesebb, mint 10%
• 41% vár 10-20% közötti emelést
• 3% vár 20-30% közötti emelést
• 6% gondolja, hogy 30% felett fog kapni

Mit terveznek a munkaadók?

Egyrészt, a Profession HR Körkép felmérése szerint a magyar vállalatok 53%-a tervezi a bérfejlesztést 2024-re, átlagosan 12%-os béremelést számítva. Ez a döntés elsősorban a munkavállalók megtartását célozza meg.

E felmérés mellett pedig kiderül, hogy a VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) negyedik negyedéves felmérése alapján a cégek háromnegyede nem tervez béremelést, de elbocsájtásokat is már kevesebben.

Másrészről, a béren kívüli juttatások mértéke is fontos szerepet kap a munkavállalói elégedettség növelésében. A felmérésük szerint szinte minden második cégnél van cafeteriarendszer, és ez a juttatási forma az átlagosnál nagyobb arányban érhető el a legalább 1 milliárd forint éves bevételű cégeknél és a gyártó szektorban működőknél​​​​.

Ezek az adatok rámutatnak arra, hogy a magyar munkaadók törekednének a béremelésre és a kiegészítő juttatásokra egyaránt, annak érdekében, hogy vonzóak maradjanak a munkaerőpiacon, de az infláció, az energiaárak és a csökkenő vásárlóerő óvatosságra inti őket.

Tarnai Attila / Jobcapital

A Mekkora fizetésemelést várunk 2024-ben? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

„Sok vezető úgy próbálja kezelni az infláció okozta helyzetet, hogy azt teszi, ami éppen az eszébe jut. Ilyen a béremelés is: ha azt hallják az elemzőktől a hírekben a cégvezetők, hogy ezt meg kell lépni, akkor meglépik, aztán vagy működik, vagy nem. Eddig talán működött is néhány esetben, de a kívánt eredmény – hogy megtartsuk az embereinket – most már nem érhető el csak ezzel, tulajdonképpen felesleges fizetést emelni, ha az előbb említett tényező a cég célja.”

– magyarázta. A szakember úgy látja, a munkáltató maximum kettő napig tudja motiválni jelenleg a béremeléssel az alkalmazottakat, akiknek havi szinten 10-20 ezer forint plusz jövedelem nem segít jelentősen az anyagi helyzetén. A béremelés tehát inkább egyfajta alappá vált – vagy kellene válnia – 2023 végére, és már nem egy hatékony motivációs vagy munkaerő megtartó eszköz.

Az emberi tényező fontosabb, mint a pénz

Arra a kérdésre, hogy mégis mivel tudnák akkor motiválni a dolgozókat a cégek, Dienes Martin úgy felelt, többet kell invesztálni a munkatársakba, akár képzésekkel, jutalmi rendszerekkel, és fel kell ismernie a vezetőknek, hogy a munkatársak a legnagyobb értéket képviselik a cégen belül. Szerinte fontos a támogató légkör, hogy ne stresszeljen mindenki egész nap az irodában, vagy kint a terepen.

„Az emberi tényező jóval többet nyom a latba, mint egy 10 százalékos fizetésemelés. Ha szeretnénk megtartani munkatársainkat, akkor a vállalati kultúra számít, és egy olyan belső közösség felépítése, ahová mindenki örömmel megy be dolgozni, ahol az emberek akár még meg is tudják egymással beszélni a problémáikat”

– mutatott rá a DMA ponthu Kft. cégfejlesztési mentora.

A munkavállalókat a jelenlegi helyzetben egyénileg és csoportosan is lehet motiválni. A cégfejlesztési mentor szerint viszont most hatékonyabbak a csoportos motivációs eszközök. Érdemes céges szinten gondolkodni, például lehet akár meleg ebédet, bejárási vagy fűtési szezonban támogatást adni. Kreativitástól függően a lehetőségek száma határtalan.

A szakember szerint a lényeg az, hogy most ne kivételezzünk senkivel, de ne is komplikáljuk túl a motivációt. Kiemelte, hogy nincs csoda módszer, ami minden cégben működik, meg kell kérdezni a munkavállalókat arról, hogy mi lenne az a plusz, aminek köszönhetően motiváltabban mennének be dolgozni. Van olyan cég, ahol egy péntek délutáni közös kirándulás, de lesz olyan cég, ahol egy munkaterületre megvásárolt jéghideg hűtő lesz motivációs tényező a munkatársak számára.

„Ami biztos, hogy a kommunikáció elengedhetetlen része a fejlődésnek, és ez most is többet ér, mintha csak pénzt dobálnánk a kollégákhoz. Azok a cégek fognak jól kijönni a válságból, inflációból, ahol a vezetők okosan és előre gondolkodva tudnak együttműködni munkatársaikkal”

– zárta gondolatait Dienes Martin.

A Infláció: felesleges fizetést emelni? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Béremelkedés: idén is tartani fog a folyamat

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megállapította: tavaly év végén láthatóan még tovább erősödött a bérdinamika, novemberben a várakozásokat felülmúlva nőttek a keresetek. A januártól további 21 százalékkal emelkedő egészségügyi szakdolgozói bérek, illetve az évenként kiugró mértékben növekvő orvosi bérek, illetve más szektorok ütemezett, jelentős mértékű béremelései továbbra is érdemben támogatják majd a dinamikát a költségvetési szektorban.

A bérdinamika további gyorsulása várható az idén, a minimálbéremelések, valamint a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók.

A januártól emelkedő minimálbér és szakmai bérminimum miatt, illetve a csökkenő szociális hozzájárulási adó segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódhat, és a tavalyi 9 százalék körüli növekedés után 13 százalékot elérő lehet az átlagbér emelkedése idén – prognosztizálta a Takarékbank vezető elemzője.
A bérek emelkedése pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát is, amit könnyen meg is tehetnek a kiugróan erős fogyasztói kereslet mellett. Ez viszont elvezethet egy klasszikus ár-bér spirálhoz is, mikor az erőteljes inflációhoz erőteljes kereslet párosul,

a vállalatok pedig a kereslet következtében rekord számban keresnek új munkaerőt, ami szintén felfelé hajtja a béreket, és erősíti a felfelé mutató inflációs kockázatokat

– figyelmeztetett Horváth András.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint részben a magasabb infláció, részben a fokozódó munkaerőhiány magyarázhatja a keresetek növekedési ütemének novemberi gyorsulását az előző hónapokban mért ütemhez képest. Az átlagbérek ebben a hónapban is a közszférában növekedtek gyorsabb ütemben, de a versenyszférában is meghaladta a bérek emelkedése az inflációt. Azaz a reálbérek átlagosan kismértékben nőttek. Az egyes ágazatok közül az orvosi béremelések eredményeként kiemelkedik az egészségügyben dolgozók átlagbérének emelkedése.
A decemberi kereseti adat az év végi bónuszkifizetések, míg a januári az év eleji béremelések miatt lehet érdekes. A minimálbér és a garantált bérminimum 20 százalékos emelése, a járulékok csökkentése és a fokozódó munkaerőhiány nyomán az idei átlagbéremelkedés 10 százalék feletti, szerencsés esetben a 15 százalékot is megközelítő lehet, azaz a reálbérek tovább emelkedhetnek a viszonylag magas infláció ellenére is.

A KSH számai

2021 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 482 400, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 320 800 forint volt, mindkettő 10,1%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,8, a költségvetésben – az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben – ezt meghaladóan, 11,1%-kal nőttek. 2021. január–novemberben a bruttó átlagkereset 433 800, a nettó átlagkereset 288 500 forintot ért el, mindkettő 8,6%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

2021. november

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 482 400, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 494 100 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 320 800, a kedvezményeket is figyelembe véve 329 700 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 10,1%-kal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,8%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 409 600 forintra becsülhető, 8,7%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

A bruttó kereset mediánértéke 375 600 forint volt, amely 8,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

2021. január–november

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 433 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 444 600 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 288 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 297 100 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 445 200, a költségvetésben 408 900, a nonprofit szektorban 405 100 forintot ért el, ami 7,8, 9,6, illetve 14,4%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések – köztük az orvosi béremelés, a bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelése – hatására a költségvetés bruttó átlagkereset-növekedése meghaladta a nemzetgazdasági átlag emelkedését. A nonprofit szektor jelentős keresetnövekedéséhez hozzájárult, hogy augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt, a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban volt a legmagasabb (745 300 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (264 800 forint).

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 473 100, a nők esetében 397 100 forint volt, ez a férfiaknál 8,8, a nőknél 8,3%-os növekedést jelent egy év alatt.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 402 400 forintra becsülhető, 8,8%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

A reálkereset 3,5%-kal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,9%-os növekedése mellett.

A bruttó kereset mediánértéke 347 700 forint volt, amely 9,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Forrás: MTI / KSH

A Az infláció és a munkaerőhiány miatt rendületlenül nőnek a bérek bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.