Rengeteg ember halálát okozhatja a dohányzás

A dohányzás bizonyítottan fő oki tényezőnek tekinthető a tüdőrák, a COPD, a perifériás érbetegségek, valamint számos daganat kialakulása szempontjából, mindemellett pedig oki szerepet játszik az agyvérzésben, a szívinfarktusban és számos szerv daganatában is. Évente hatmillió ember hal meg a világon a dohányzás következtében, de fontos kiemelni, hogy közülük körülbelül egymillióan a passzív dohányzás áldozatai.

A hazai munkáltatók nincsenek könnyű helyzetben 

Hazánkban a dohányzást megtiltani nem lehet, de emellett a munkáltatók feladata az is, hogy a nem dohányzó kollégák egészségének védelme érdekében mindent megtegyenek, tehát biztosítsák számukra a füstmentes levegőt. 

Bár tiltani és diszkriminálni nem szabad a dohányzókat, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény szerint csak a kijelölt helyeken szabad rágyújtani a cigarettára. Zárt térben azonban tilos. 

Mindenkinek joga van eldönteni, hogyan éli az életét, de akkor tényleg jó ötlet a teljesen dohányzásmentes munkahelyek?

A munkáltató nem szólhat bele, hogy a munkavállaló dohányzik-e vagy sem. Tehát ennek értelmében emiatt a szokás miatt nem érhet senkit hátrányos megkülönböztetés és a fizetését sem csökkenthetik. Emellett pedig bizonyos mértékű szünetet is biztosítaniuk kell a dohányzók számára. A 2012. évi I. törvény szerint a munkáltatónak biztosítania kell a munkaidő legalább 20 százalékának megfelelő mértékű szünetet. De ez nem feltétlenül jelent dohányzási szünetet. Ezeknek a számát és hosszát a munkáltató határozza meg, de figyelembe kell vennie a munkavállalók érdekeit is. Azoknál a munkahelyeknél, ahol a szabályzatban erre nem térnek ki, akkor a dohányzó kollégákra ugyanaz vonatkozik, mint a nemdohányzókra.

Hogyan működnek a dohányzásmentes munkahelyek? 

Van lehetőség arra, hogy a munkáltató nemdohányzó munkahelyet hozzon létre, és ebben az esetben kijelölni sem lehet dohányzóhelyeket az ő kizárólagos rendelkezése alatt álló létesítményekben. De ez nem olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk. A nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával kell feltüntetni. Ez a döntés azonban önkényesen nem hozható meg.

Szükség van arra, hogy a nemdohányzó munkahellyé nyilvánítás a kollektív szerződésben, vagy a munkavállalók minimum ötven százalékának kezdeményezésére, illetve egyetértésével történjen meg.

Japánban így motiválják a leszokásra a dolgozókat

Tudtad, hogy a felkelő nap országában plusz szabadnapokat kapnak a nemdohányzó kollégák? A cégvezetők szerint ezzel az állásponttal segíthetik a leszokást. Nos, ez a módszer hazánkban nem működik, ugyanis diszkriminálásnak minősülne, ha a cigarettázó munkavállalóknak kevesebb pihenés járna. Van olyan japán cég, ahol egyébként plusz 6 szabadnapot kapnak azok, akik nem dohányoznak. 

Ez történik a testével annak, aki búcsút mond a cigarettának

Ha valaki egy hónapig kibírja dohányzás nélkül, akkor már elképesztő változásokat tapasztalhat az egészségében. Az általános energiaérzet fokozódik, valamint csökkenhet a testmozgáskor jelentkező légszomj érzése. Ezen előnyök mellett a tüdőben lévő rostok, amelyek segítenek a tüdő egészségének megőrzésében, visszanőnek. Továbbá pedig a bakteriális fertőzésekkel szemben is jóval védekezőbb lesz az emberi szervezet. 

Az 1 hónapos határidő pedig azért is fontos, mert aki ezt az időszakot kibírja dohányzás nélkül, jóval nagyobb valószínűséggel szokik le végleg. 

Forrás: Healthline, Economx, EFI
Kiemelt fotó: Freepik

A Dohányzásmentes munkahelyek: pro és kontra érvek bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Saját példámat tudom felhozni. Sosem dohányoztam, mégis volt valami vonzó ebben a káros szenvedélyben. Nem a cigaretta márkája, nem is a dohányfüst. Sokkal inkább az tetszett, hogy ez egy csoportos tevékenységgé nőtte ki magát a munkahelyemen. Nem mondom, hogy egyedül nem voltak képesek elszívni azt a cigarettát, de ha csak tehették, összevárták egymást. Sok esetben ez a csoportos tevékenység mély beszélgetésekkel, nevetéssel vagy épp sírással volt fűszerezve. Én, a passzív dohányos meg maradtam magamra. Egészen addig, amíg nem csatlakoztam a dohányosokhoz. Dohányzás nélkül is részese szerettem volna lenni annak a titkos kis csevejnek. Nem bántam meg, akkor sem, ha füstös lett a ruhám.

Munkahelyi stressz

Folyamatos stressz ér bennünket, amelyeket teljes mértékben lehetetlen kiiktatni az életünkből. Annak minimalizálására kell mindenkinek megtalálnia a hatékony módszerét, mert ha nem, akkor olyat tehetünk, ami (negatívan) kihat az egészségünkre: alkohol, túlzásba vitt evés, drog vagy cigaretta.

Függő játszma

A dohányzás káros szenvedély, vagyis függőség. Nemcsak a nikotin teszi az embert a rabjává, hanem az az érzés, amelyet a cigarettázáshoz fűz. Azaz nemcsak a szokáshoz is ragaszkodunk.

Naná, hogy jobb lenne nélküle, mint vele, azonban amilyen könnyű rákapni, annyira nehéz megszabadulni attól. Még akkor sem vagyunk képesek letenni végleg a bűzrudat, ha tisztában vagyunk azzal, hogy évente milliók halálát okozza.

Munkahelyi stressz + függő játszma = ?

A munkahely nem a csend, nyugalom és béke helyszíne. Persze lehet(ne) az, de nem azért kapjuk a fizetést, hogy a csendet és a nyugalmat élvezzük. Határidőre kell feladatokat megoldanunk, a több, együtt dolgozó ember nagyobb konfliktusforrás lehetőségét tartogatja és akkor még nem is beszéltünk a főnökökről. Aztán a munkahelyünkre magunkkal cipelhetjük a magánéleti vagy anyagi problémáinkat. A stressztől való megszabadulás reményében pedig elvonulunk pöfékelni. Az egyik ok tehát pontosan ez, amiért a munkahelyen is dohányzunk.

Ugyanakkor tekinthető kis csoportos tevékenységnek is, azaz a társas kapcsolatok ápolásában segíthet. A dohányosok egy csapatot alkotnak, az összetartozás élményét adhatja még akkor is, ha a dohányzáson kívül más kapcsolatot nem ápolnak a dolgozók.

Arról nem is beszélve, hogy amíg a munkavállaló elvonul a maga „sok plusz egy” cigarettáját elszívni, addig az a kellemes érzése támadhat, hogy időt szán saját magára. Ha csak néhány percre, de megszabadulhat a terhektől, szabályoktól, kötöttségektől.

Stresszes állapotban nem vagyunk egyensúlyban, mert valami annyira hat ránk, hogy minden mástól elveszi a figyelmünket. A cél tehát a balansz visszaállítása, vagyis kellően lehiggadjunk. Egy ideig talán uralkodni tudunk a stressz felett, de ha ezt tartósan kell képviselnünk, akkor belefáradunk. Kell valami, ami lenyugtat. Sokak számára a legelérhetőbb módja ennek a cigaretta.

A munkahelyi stressz és a dohányzás dupla atombomba az egészség ellen. Ugyanakkor a leszokás legalább olyan stresszfaktor.

Joga van, de jobb lenne, ha letenné

Egy munkavállalótól sem lehet megvonni a dohányzást, de arra már lehet motiválni, hogy letegye a cigarettát. Könnyű annak papolni erről, aki sosem dohányzott, de azt még a legtöbb dohányos is úgy gondolja, hogy árt az egészségének és meg kellene szabadulni a káros szenvedélyétől. Még akkor is, ha a cigarettát szívók teljesen elkülönülnek, amíg elszívják a dohányterméket, hatással vannak a többi, passzív dohányosra. Az egész munkaközösséget érintő pszichoszociális kockázatot hordoz a munkahelyi dohányzás, ezért a leszokás támogatása is közös érdek.

Tudományosan nézve

A munkahelyi stressz hatással lehet a dohányzási szokásokra, mivel a cigaretta elszívása enyhítheti a feszültséget. Azt azonban egy kutatásban taglalták, hogy a munkahelyi stressz hogyan befolyásolja a dohányzásról való leszokást. Azt találták, hogy sok idős, aki fiatalként dohányzott, leszokott. Ettől függetlenül a dohányosok száma magas, de életük során nagyban módosulhat a dohányzás mértéke. Aki viszont 22 éves koráig nem dohányzott, az szinte biztos, hogy aztán sem teszi. Aki azonban korábban cigizett, az később visszaeshet.

Egy másik tanulmányban a leszokást, mint stresszfaktor vizsgálták. A cigarettázás káros az egészségre és ezzel mindenki tisztában van. A dohányzásról leszokás pedig jót tesz az egészségnek. Azonban a leszokás nehéz és ha az nem jár sikerrel, újabb stresszt vált ki. 488.417 résztvevő adatait elemezték. A vizsgált személyek 78%-a vallotta magát stresszesnek, akik sikeresen elhagyták a káros szenvedélyt 73%-uk számolt be stresszről. Akik kudarcot vallottak a leszokással 83%-ban panaszkodtak stresszre. Vagyis a kudarcot vallott leszokás még nagyobb stresszfaktort jelent a dohányosok számára.

Szerző: Rónai Márta

A Munkahelyi stressz és a dohányzás bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.