De mit kell tudni róluk? Hol fizetnek a legtöbbet? És milyen tudás szükséges ahhoz, hogy valaki bekerüljön ebbe az elit ligába?

Senior / Staff Research Scientist

Olyan kutatók, akik új AI-modelleket fejlesztenek, publikálnak, nagy adatkészleteken dolgoznak, transzformerek, LLM(Nagy nyelvi modellek, mint a chtGPT), CV (computer vision), NLP témákban jártasak. Nagyon erős a tudásuk matematikából, statisztikából.

• Fizetés: 300,000–600,000+ USD / év (alap + részvény + bónusz)
• Elvárások: PhD vagy kiemelkedő tapasztalat AI-kutatásban, publikációk, erős matek és ML háttér
• Feladat: új AI-modellek fejlesztése, publikálás, kísérletek
• Juttatások: részvényopciók, bónusz, konferenciák, kutatási költségek, rugalmas munka

Ezek a kutatói szerepek egyre inkább hasonlítanak az egyetemi kutatói munkára, csak sokszorosan magasabb fizetéssel járnak.

ITT található pl. a Facebooknál elérhető fizetések.

Senior AI Engineer

Modellek fejlesztésével, finomhangolásával foglalkoznak. Tapasztalat szükséges: ML, szoftverfejlesztés, optimalizálás. Gyakori, hogy PhD vagy erős Msc szükséges ipari tapasztalattal.

• Fizetés: akár 400,000 USD alapfizetés
• Elvárások: ML deployment, skálázás, felhő-infrastruktúra, gyakran PhD vagy MSc
• Feladat: modellek fejlesztése és optimalizálása, nagy adatkészletek kezelése
• Juttatások: részvény, bónusz, egészségbiztosítás, remote opció

A pénzügyi világ szereplői brutálisan versenyeznek az AI-tehetségekért. A hedge fundok hajlandók a Big Tech cégek fölé licitálni. Ilyen például a Point72 ajánlata is.

Senior AI Researcher

Ez a munka arról szól, hogy új mesterséges intelligencia megoldásokat kell kitalálni és kipróbálni. Olyan, mintha valaki folyamatosan kísérletezne, prototípusokat építene, majd megmutatná a világnak (publikációk, konferenciák). Ehhez persze nagyon mély tudás kell: általában doktori végzettség (PhD), korábbi kutatások, tudományos cikkek, és erős matek + gépi tanulás + mesterséges intelligencia ismeretek.

• Fizetés: £92.000–123.000 / év (a legjobbak akár £167,000-ig)
• Elvárások: AI-kutatás, PhD előny, publikációk, deep learning szakértelem
• Feladat: algoritmusok fejlesztése, proof-of-concept projektek
• Juttatások: egészségbiztosítás, nyugdíj-hozzájárulás, hibrid munka, részvényopciók

Anglia az egyik európai AI-központ, rengeteg startup és nagyvállalat telepít ide kutatóközpontot. Elérhető lehetőségek a Glassdoor oldalán.

AI Product Manager

Ő a felelős az AI-alapú termékek megszületéséért és sikeréért. Ő találja ki, milyen mesterséges intelligencia funkciókra van szükség, majd összehozza a mérnököket, adatkutatókat és dizájnereket, hogy ezeket megvalósítsák. Figyeli, hogyan teljesít a termék a piacon, és segít abban is, hogy minél több emberhez eljusson, illetve jól skálázható legyen. Ehhez nem elég technikailag képben lenni. Kell hozzá üzleti érzék, termékmenedzsmenttapasztalat, és jó kommunikációs/vezetői készségek is.

• Fizetés: 120,000–200,000+ USD / év
• Elvárások: technikai + üzleti tudás, termékstratégia, vezetői készségek
• Feladat: AI-funkciók integrálása termékekbe, fejlesztési roadmap irányítása
• Juttatások: részvény, bónusz, flexibilis munkavégzés

Ez a pozíció alig pár éve létezik, de ma már kulcsfontosságú a nagy AI-termékek piacra vitelében.

AI Specialista

Ez a munka olyan, mintha valaki AI-szakember és problémamegoldó szuperhős lenne egyszerre. Tudnia kell, hogyan tanulnak a gépek képekből (computer vision), szövegekből (NLP, nagy nyelvi modellek), hogyan kell finomhangolni egy modellt, előkészíteni és felcímkézni az adatokat. Emellett foglalkozni kell azzal is, hogy a modellek biztonságosak és tisztességesek és ne legyenek manipulálhatóak. Ha valaki az etikai vagy szabályozási oldalra megy, ott még jogi ismeretek is kellenek, hogy az AI megfeleljen a törvényeknek és etikai elvárásoknak.

• Fizetés: 120,000–200,000+ USD / év (specialista szinten akár jóval több)
• Elvárások: speciális tudás (transformerek, CV, NLP, AI-etika)
• Feladat: modellek fejlesztése, biztonság, fairness, robust AI rendszerek
• Juttatások: szakmai konferenciák, publikációs támogatás, részvényopciók

Az AI-etikus és biztonsági szakértők hiánya miatt ezek a pozíciók ma aranyárban mennek és egyre nagyobb szükség van rájuk.

Globális trendek

• USA – Abszolút éllovas fizetésben, különösen Szilícium-völgy, New York, Seattle.
• Európa – London, Zürich, München, Párizs a legjobbak közé tartozik.
• Új területek – AI biztonság, AI etika, AI-termékmenedzsment. Ezek 1–2 éve jelentek meg, ma már top fizető pozíciók.
• Nem csak pénz számít – Rugalmasság, távmunka, konferencia- és kutatási támogatás sokszor ugyanannyit ér a szakembereknek, mint a magas fizetés.
• Open AI ajánlata – A tartalomgyártás + AI érzék kombinációja is kezd igen versenyképes lenni a piacon. A legismertebb AI szereplő, az OpenAI például 310-393.000 $-os fizetést kínál a Content Strategist pozícióhoz!

Az AI állások ma a világ legjobban fizetett karrierjei közé tartoznak. Egy dolog viszont biztos: ide nem elég “csak” programozói tudás. A csúcsfizetésekhez kreatív gondolkodás, kutatói szemlélet és üzleti érzék is ugyanannyira kell.

Tarnai Attila

Kiemelt kép forrása: Envato

A A világ legjobban fizető AI állásai – fizetések, elvárások, érdekességek bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

–Tavaly már sejteni lehetett, hogy a pénz érzékeny téma lesz 2023-ban is. Mit mutatnak a bérpiaci felmérések az idei évre? Változtak-e a prioritások az elmúlt évhez képest?

Abszolút. A Maslow piramis alsó rétegét mozgatják a gazdasági trendek, melyek a munkavállalókra is hatással vannak.

Az embereknek napi szinten a túlélésért kell küzdeni, és ezt muszáj a cégeknek is figyelembe venni.

Van energiaválság, háború, de a munkaerőpiac nem torpant meg, tehát nincs klasszikus értelemben vett válság. Rengeteg, többtízezer álláshirdetés van a magyar piacon, tehát jelölt-vezérelt piac van. Nyilván szegmensénként vannak különbségek. Én jellemzően a közepes és nagyméretű cégekre látok rá, akiknek külföldi érdekeltségük, a jövedelmük nagy százaléka onnan származik. Nálunk van a régióban szinte a legmagasabb infláció, és ezzel együtt itt a legalacsonyabbak a bérek. Már Románia is lehagyott bennünket.

–És összeszerelő ország vagyunk.

Sajnos még mindig ezen a színvonalon vagyunk. Itt érhető el a multik számára a nagyon jó, szakképzett, olcsó munkaerő. Tehát sok munkáltató keres dolgozókat, de a másik oldalon a reálbér értékvesztése áll.

Húsbavágóak azok a tendenciák, amelyek a munkavállalókat érintik.  Juttatás szempontjából mindazok a dolgok fontosak, amelyek a túlélést segítik.

Ebből az egyik legerősebb az alapbér, illetve az egyéb pénzjellegű juttatások. Például a munkába járás megemelt költségtérítése tud fontos lenni sok cégnél.

–Mindezeket figyelembevéve az itt lévő nemzetközi nagy cégek hogy alakítják ki a bérstratégiát? Hat-e a magyar bérre a nemzetközi trend?

2019 előtt fontos volt az alapbér, és egyéb más olyan juttatás, amivel versenyképes tudott maradni a cég – cafeteria, díjak, elismerések, well-being programok. Mára az alapbér felértékelődött, illetve minden olyan juttatás, ami forintban kifejezhető.

–Ez nyilván versenyt is indukál. A megváltozott munkaerő keresleti-kínálati trendek következtében jelentősen módosultak a piaci átlagbérek is.

   A bér a versenyben maradás feltétele.

A cégek emiatt nagy nyomás alatt vannak. Nyilván, ha a versenytárs nagyobb mértékben emel, mint amire az adott cég képes, akkor pszichológiailag a munkavállalóknak ez olyan üzenet, ami azt mutathatja, hogy az itt dolgozók nem fontosak. Emiatt jellemző lett, hogy a cégek nemcsak évente egyszer emelnek bért, hanem például 2022-ben tipikus volt, hogy évközben is kényszerültek emelni a munkáltatók a meglódult infláció miatt. Ez nagy nyomás, a nemzetközi cégek pedig azért vannak nehéz helyzetben, mert attól függően, hogy mekkora az önállóságuk, nehéz az anyavállalatnál megértetni, hogy mi indokolja a 10-15 százalékos béremelést, ami duplája a Nyugat-Európában megszokottnak.

–Tehát nő a munkavállalók alkuereje?

Különösen érzékeny most a munkavállalók bevonzása és megtartása. Ebben most kiemelt szerepe van a pénznek. Aki jól tud fizetni, annak a szerepe felértékelődik.

–Eredményezhet-e ez kivándorlást?

Nem látom ezt.

Az emberek megtanulták, hogy bizonytalanság van, és megtanulnak ezzel együtt élni.

Az megy külföldre, aki végső elkeseredésében nem tud itt boldogulni. Az pedig érdekes, hogy egyre nagyobb bevándorlás van a távoli harmadik országokból is a nagyobb cégeknél, ahol kétéves szerződéssel vállalnak munkát. Tehát változik a magyar munkaerőpiac szerkezete, nincs elég magyar munkaerő.

–Hogy kell bértárgyalást csinálni ilyen körülmények között?

Fontos tudni, hogy miért akarjuk a béremelést, és milyen egyéb alternatíváink vannak. Fontos tudnunk, hogy erőpozícióban vagyunk-e, illetve az is kérdés, hogy miért veszek részt a bértárgyaláson vagy interjún.

Egyre többen vannak, akik azért mennek el egy bértárgyalásra, hogy felmérjék a lehetőségeiket a saját, meglévő munkahelyükön, hogy lássák, ott milyen emelésre van lehetőségük.

–Honnan tudható, mi a reális fizetség egy adott munkakörben?

Sok megtévesztő, szélsőséges információ kering a közösségi médiában az egyes helyeken elérhető bérekről. Fontos minél több forrásból tájékozódni arról, hogy egyes munkakörnek mi az értéke.

–Tehát tájékozottság és önértékelés. Megengedheti-e magának az alkut a munkavállaló? Meddig feszegetheti a határokat?

Munkaterületenként változó, hogy mekkora a bér szerepe. Ott, ahol a mindennapi megélhetés múlik rajta, nagyon lényeges. Egy szofisztikált, magasan képzett munkakörben viszont más szempont is lesz. Itt általában arra figyelnek, hogy a bér megüsse a piacion lévő közepes szintet, de fontos a például a hibrid munkavégzés, a home office, a szakmai perspektíva, a fejlődési lehetőség. Minden bértárgyalás más, és tisztában kell lenni azzal, hogy számomra a bérnek milyen szerepe van az adott munka kapcsán.

–A pénzen kívül milyen eszközök vannak ma a munkáltatók kezében?

Az őszinte kommunikáció a legelső. Fontos, hogy a munkatársak érezzék azt, hogy ők számítanak a cégnek. Például van olyan, hogy a vállalat nem tud akkor béremelést adni, mint a konkurencia, de ha ezt őszintén kommunikálja, azzal együtt, hogy elismeri a dolgozók fontosságát, akkor ennek a bizalomnak van megtartó ereje. Fontos, hogy partnerként kezelje a munkavállalókat. A kompenzáció elemekben fontos, hogy legyen érezhető a válasz az inflációs helyzetre. Erős alapbér és juttatások kellenek, amit le tud venni a bankszámláról. És van, ami nem kerül sok pénzbe – kedvezmény típusú juttatások, pénzügyi szakmai tanácsadás, lelki és életviteli tanácsadás, hogy hogy lehet kezelni ebben a helyzetben a megélhetést, amit sajnos az iskolában nem tanítottak meg.

Interjút készítette: Gombár Gabriella

A „A túlélés idejét éljük…” – Bérpiaci helyzetkép a válság idején: Interjú Nánássy-Kassim Andrással, a SmartScale ügyvezetőjével bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Ebből a szempontból rossz hír, hogy a Karriertrend.hu felmérésében, melyre több, mint 3000 válasz érkezett, a munkavállalók 90%-a felelte, hogy a fizetése nem követi az inflációt. Ez azért is probléma, mert ha az infláció nagysága meghaladja a bérnövekedés ütemét, akkor a fogyasztók az idő előrehaladtával kevesebb árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, így csökken az életszínvonaluk, emellett a gazdaság is recesszióba kerül.

Elmarad az infláció mögött a béremelések mértéke

Egy tavaly év végi felmérés szerint egy év alatt 11 százalékkal nőtt a fizikai dolgozók átlagos órabére. A harmadik negyedévben 1579 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 11 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1429 forinthoz képest. 

A felsőbb bérkategóriákban is hasonló mértékben változtak a bérek: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2021 harmadik negyedévéhez képest 10 százalékos bérnövekedést tapasztalt. 

Mindez azt mutatja, hogy fordulóponthoz ért a hazai munkaerőpiac, ugyanis hosszú évek óta nem volt példa arra, hogy a béremelések mértéke elmaradjon az infláció mögött. 2023-ra vonatkozóan egyelőre csak találgathatunk, de egyre több munkaerőpiaci elemző számol azzal, hogy idén a versenyszférában a reálbérek 3-4 százalékos visszaesésére kell számítani. A recessziós hangulatban ugyanakkor a munkavállalók körében kezd felértékelődni a stabil, biztos munkahely lehetősége, így reálbér-csökkenés esetében sem várható a munkaerő elvándorlása a következő időszakban.

Pozitív példa a nagyvállalatok között az Audi

Ha az idei évi fejleményeket nézzük, Magyarország egyik legnagyobb munkaadója, az Audi újabb inflációkövető bérkorrekciót ad a dolgozóinak. Mivel a KSH friss adatai alapján a tavalyi éves infláció átlaga 14,5 százalék lett, ezért a vállalat a 2022-es 3+9 százalékos bérkorrekció után 2023. január elsejétől további 2,5 százalékos inflációkövető alapbéremelést hajt végre. A következő bérmegállapodások pedig februárban indulhatnak meg a vállalat és a szakszervezetek között. 

A legtöbb vállalatnál azonban nem követik az inflációt a bérek, erre utalhat az is, hogy egy friss felmérés szerint már nem a nyaralásra vagy a hosszú hétvégére költenék a béren kívüli juttatásokat a dolgozók. Az Edenred 2022 novemberi kutatása a növekvő infláció hatásainak szempontjából vizsgálta a munkavállalók igényeit. A megkérdezettek túlnyomó többsége inkább választana alacsonyabb nettó összegű juttatást, ha arra költhetné, amire szükséges.

Ezt támasztja alá, hogy a válaszadók 84 százaléka inkább beérné 20 százalékkal kevesebb évi nettó juttatással, ha azt teljes egészében a mindennapi megélhetésére, élelmiszerre, vagy rezsire fordíthatná. 

A kisebb cégeknél maradt el leginkább a béremelés

Szintén az Edenred Magyarország hozta nyilvánosságra, hogy a csaknem ezer hazai munkavállaló megkérdezésével készült felmérésük szerint a válaszadók 34 százaléka 5 és 10 százalék közötti béremelést kapott 2022-ben, 22 százaléknak 5 százalék alatti emeléssel kellett beérnie, 31 százaléknak pedig egyáltalán nem nyúltak a béréhez.

A béremelés elmaradása a kisebb – ötven főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató – vállalkozásoknál volt a leginkább jellemző. Évközi, elsősorban az infláció hatásait mérsékelni hivatott támogatásról viszont már a válaszadók 31 százaléka számolt be: ezen belül 6 százalékot tett ki a béren kívüli juttatást, 8 százalékot az évközi béremelést és 17 százalékot az időszakos támogatást kapók aránya. 

Szerző: K.T.
Fotó: Envato

A <strong>Követhetik-e a bérek a vágtató inflációt?</strong> bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.