Nem csak a magánéletben kezd bevetté válni a kapcsolat ilyen módon történő lezárása, sajnos a munka világában is ragályosan terjed a jelenség. Számtalan esetet hallani arról, hogy a munkáltató a kiválasztási folyamat során visszajelzés nélkül tűnik el, vagy amikor a munkavállaló egyszerűen úgy vet véget a munkaviszonyának, hogy nem megy munkába többé. Jelen cikkünkben az utóbbi esetet vesszük górcső alá.

Ghosting = jogellenes eltűnés

A munka törvénykönyve meghatározza a munkavállaló alapvető kötelezettségeit, amelyek közé tartozik a munkahelyen munkavégzési céllal való megjelenés kötelezettsége is. A munkavállaló ezen kötelezettségéből ered az eltűnés jogellenes mivolta is, ugyanis

a törvény szerint a munkavállaló köteles a munkakezdési időpontra a munkahelyén vagy a munkavégzésre kijelölt más helyen megjelenni.

A bírói gyakorlat szerint ez a kötelezettség nem csak a puszta megjelenést foglalja magában, hanem azt is, hogy erről az utasításadásra feljogosított vezető tudomással bírjon. A titokban érkező és munkaidejét észrevétlenül töltő dolgozó ennek a kötelezettségének nem tesz eleget – ismertették az act Bán & Karika szakértői, dr. Szauter Dóra Amina és dr. Solt István.

Előfordulhat az is, hogy a munkavállaló azért nem jelenik meg a munkahelyén, mert valamilyen nyomós okból akadályoztatva van. Ilyen oknak minősülhet például a munkavállalót, vagy a joggyakorlat szerint élettársát ért baleset is.

A munkahelyen is kell maradni

Természetesen nem elég a munkahelyen megjelenni, utána a rendelkezésre állási kötelezettség mint a munkaviszonyból eredő további kötelezettség teljesítéséhez ott is kell maradni a munkahelyen a munkaidő teljes tartama alatt, munkavégzés céljából.

Tehát ghosting esetén a munkavállaló alapvetően ennek a két fontos kötelezettségének nem tesz eleget, és mint általában a jog világában minden, az ilyen mulasztás is súlyos következményekkel járhat.

A ghostingot kétféleképp értelmezhetjük a munkáltató szemszögéből. A munkavállaló eltűnésének egyik értelmezési lehetősége, ha a ghostingot a munkaviszony jogellenes megszüntetéseként értelmezzük, ugyanis bizonyos idő elteltével a munkáltató joggal következtethet arra, hogy a munkavállaló már nem fog visszatérni a munkahelyére. Mielőtt azonban a munkáltató ezt a következtetést levonná, részletes vizsgálatot köteles lefolytatni az addig igazolatlan távollét egyedi körülményeinek feltérképezése érdekében. Ezen vizsgálat keretében a munkáltató köteles felkeresni a munkavállalót az ismert címén, és széleskörű együttműködés várt el a munkáltatótól annak érdekében, hogy a munkavállaló a távollétét igazolni tudja – tette hozzá a két szakértő.

A „csellengő” munkavállaló

Ezen munkáltatói kötelezettség alól próbált meg kibújni egy munkáltató az általa csellengő procedúra fantázianévre keresztelt eljárás munkaszerződésbe foglalt bevezetésével, melynek értelmében a munkavállaló ráutaló magatartással történő munkaviszony megszüntetéseként értelmezte azt, ha a munkavállaló a távollétének kezdő napját követő 15 napon belül nem küldte meg a munkáltató részére a távollétének jogszerűségét igazoló iratokat. A munkaviszony csellengő munkavállaló által ilyen módon való megszüntetését ráadásul előre jogellenesnek is minősítette. Csak idő kérdése volt, hogy a procedúra kiállja a bírósági eljárás próbáját. A perben a bíróság kimondta, hogy a munkaszerződés csellengő procedúrát előíró kikötése a munka törvénykönyvének alapelvi jellegű rendelkezéseit is sértő, ezért semmis, továbbá azt is, hogy

a munkavállalói ghosting általános jelleggel nem értékelhető jogellenes felmondásként,

mivel a munkavállaló igazolatlan távollétének egyedi körülményeit minden esetben vizsgálnia kell a munkáltatónak ahhoz, hogy ebben a kérdésben megalapozottan foglalhasson állást.

A munkáltatói érdeksérelem

Természetesen a munkáltatók szempontjai is figyelmet, érdekeik pedig védelmet érdemelnek, a ghosting ugyanis nem csak bosszantó és frusztráló, de a munkáltatók munkaszervezéshez és gazdasági tevékenységük tervezhetőségéhez fűződő jogos érdekeit is sértheti, egyes esetekben akár túlmutatva a szokásos üzleti kockázat határain is. Ezt a védelmet szolgálják a Munka Törvénykönyve által biztosított szankciók, továbbá az azonnali hatályú felmondás lehetősége is, amely a munkavállalói ghosting másik értelmezési lehetősége.

A munkavállaló igazolatlan távolmaradása a munkáltató oldaláról szemlélve megalapozhatja az azonnali hatályú felmondást, mivel az a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos megszegésének minősül. A bírósági gyakorlat szerint a munkahelytől munkaidőben való több órányi engedély nélküli távolmaradás már megalapozza az azonnali hatályú felmondást.

A munka törvénykönyve szerint a munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni, továbbá a munkáltató a kárigényét is érvényesítheti a munkavállalóval szemben azzal a korláttal, hogy a kettő összege nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. Határozott idejű munkaviszony munkavállaló általi jogellenes megszüntetése esetén a munkavállaló a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni.

Összegezve elmondhatjuk, hogy van lehetősége a munkáltatónak a ghostingoló munkavállalóval szemben fellépnie, még ha nem is épp a „szellemirtók bevetésével”. Óvatosan kell azonban eljárni az eltűnés jellegének és körülményeinek megállapításakor, hiszen lehetséges, hogy a munkavállaló elfogadható indokkal maradt távol munkahelyétől, akár huzamosabb időre is.

Szerzők: dr. Szauter Dóra Amina és dr. Solt István, act Bán & Karika Ügyvédi Társulás

A cikket a Bán & Karika Ügyvédi Társulás hozzájárulásával közöljük.

Fotó: Envato

A Már ilyen is van: munkavállalói ghosting bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

De az asztal másik oldalán ülők, a HR-esek is gyakran számolnak be arról, hogy egy álláskereső a kiválasztási folyamat kellős közepén egyszerűen felszívódik, anélkül, hogy legalább annyit jelezne, hogy nem érdekli többet a lehetőség, vagy jobb ajánlatot kapott.

A “ghosting” szó azt – a magyar nyelvben több szóval körülírható – jelenséget tömöríti az amerikaiakra jellemző pragmatizmussal, amikor valaki hirtelen, magyarázat nélkül tűnik el az életünkből és megszakítja a kommunikációt. Most nézzük meg, hogy néz ki a “ghosting” a munkaerőpiacon.

A HR Brew portálon közölt felmérések szerint ez a jelenség a munkaerőpiacon sokkal gyakrabban fordul elő, mint gondolnánk. A Greenhouse munkaerő-kölcsönző cég 1500 jelölt körében végzett felmérése az álláskeresők 75%-a állítja, hogy a felvételiztető cég egy interjú után már nem jelzett vissza nekik. Ez egybevág az Indeed 2021-es felmérésével, amely szerint a munkavállalók 77%-át “ghostingolta” egy potenciális munkáltató a pandémia 2020 márciusi kezdete óta.

Ezek a munkaerőpiaci “ghosting” tipikus esetei:

– Ha interjúztatnak egy jelöltet, de aztán nem hívják fel, nem küldenek neki e-mailt, és semmilyen formában nem jeleznek neki vissza. (Ehhez képest a jelöltek 58%-a mondta, hogy az első jelentkezés benyújtása után legfeljebb egy héten belül visszajelzést vár a cégtől.)

– A kiválasztási folyamat bármelyik szakaszában a jelölt szívódik fel. Ilyenkor a HR-es csak találgathat, hogy a kiválasztás nem volt szimpatikus, vagy jobb ajánlatot kapott?

Ez utóbbi jelenséggel kapcsolatban a HR Brew szakportálon beszámolnak a Visier elemző cég felméréséről is, amely 1000 brit és 1000 amerikai alkalmazottat kérdezett meg legalább 5000 főt foglalkoztató szervezeteknél. Az álláskeresők 84%-a az elmúlt 18 hónapban már “ghostingolt” egy potenciális munkáltatót.

A két jelenség megítélése teljesen ellentétes. Míg a toborzóknak biztosítaniuk kell, hogy a jelentkezők soha ne érezzék úgy, hogy magyarázat nélkül átlépnek rajtuk; addig több szakember a munkavállalók “ghostingját” már nem nézi ilyen szigorúan főleg abban az esetben, ha már az első interjú után látszik, hogy nem alakulhat ki komoly beszélgetés, ilyenkor mindkét félnek jobb, ha nem hallanak többet egymásról.

Szerző: K.P.

Fotó: Envato

A Munkarőpiaci “ghosting” – amikor a cég, vagy az álláskereső szívódik fel bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.