Tóth-Korom Péter kinevezését megelőzően a METRO Magyarország áruházi operáció osztályvezetője, azt megelőzően pedig, 2010 óta, több magyar METRO áruház igazgatója volt, és mindegyik áruház élén az értékesítést támogató fejlesztések bevezetése fűződött a nevéhez – áll a társaság, portálunknak megküldött közleményében.

Hozzáteszik, Tóth-Korom Péter új posztján a METRO folyamatban lévő többcsatornás nagykereskedelmi stratégiai átalakulásának segítését tartja a fő céljának, és ennek érdekében komoly hangsúlyt kíván fektetni a nagykereskedelmi tevékenységből származó eladások növelésére.

Mint a közleményben olvasható, Thierry Guillon-Verne vezérigazgató örömmel és várakozással tekint a közös munka elé, mint fogalmazott: biztos benne, hogy a magyar szakemberrel friss ötletek és új lendület érkezik a menedzsmentbe. A nemzetközi áruházlánc négytagú vezetésében a kínálati igazgatóságot Maudelonde Alexis Jean Pierre vezeti, míg a gazdasági igazgató Fabian Böhne.

Forrás: Karrier Trend
Fotó: METRO

A Magyar vezető került a METRO menedzsmentjébe bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Húzod – halasztod, megírod, kitörlöd, rászánod magad, meeting időpontot foglalsz, aztán meglátod a főnököd és mégis hagyod az egészet inkább. Ismerős? Sokan félelemből inkább a visszavonulást választják, ami jó időre bebetonozhatja a konfliktusokat, ezzel hosszútávú elégedetlenséget szülve mindkét félben. Jó hír, hogy lehet, sőt érdemes visszajelzést adni a vezetőknek is, csak néhány szempontot nem árt végig gondolni előtte. Semsey Zsófia tanácsadó, coach, a Most Pszichoterápiás Központ vezetője segítségével vettük sorra ezeket.

Cél

Visszajelezni vagy kritizálni? Változtatni, vagy végre levezetni az indulatot? Nem árt, ha őszintén tisztázod magadban, mit szeretnél valójában. A visszajelzés építő, fejlesztő, a kritika ezzel szemben romboló hatású tud lenni, mind a kapcsolatra, mind a céges kultúrára. A visszajelzés konkrét, tiszta, felelős és valamilyen cselekvésre, esetleg viselkedésre vonatkozik, a kritika viszont sokszor felületes, hárít és személyeskedik.

„Az anonim visszajelzés lehetősége jól bevált gyakorlat a cégeknél, azonban sokszor teret ad annak, hogy valójában kritizáljuk a másikat, akár a vezetőt is. Mielőtt megnyomod a küldés gombot, teszteld magad: vállalnád a neveddel is a visszajelzést? Ha nem, akkor valószínűleg inkább kritikáról lehet szó” – javasolja Semsey Zsófia.

Módszer

• Rendben, tisztáztuk, nem akarunk személyeskedni. Hogyan „csomagold” akkor úgy a mondandód, hogy célt érj vele? 3 lépésben!
• Fogalmazd meg, mi a konkrét viselkedés, cselekedet amire a visszajelzésed vonatkozik!
• Mondd el, hogyan hatott ez rád!

Kérd meg, hogy legközelebb hogyan viselkedjen/cselekedjen másként!

„Az ilyen asszertív, objektivitásra törekvő visszajelzésben az a jó, hogy mellőzi az indulatot, így nem kell attól tartani, hogy sértett visszavágás lesz a válasz. Nem bántod meg a másik felet, magadról, magadból beszélsz, így nagyobb eséllyel találsz nyitott fülekre”   – magyarázza a coach.

Amire nem is gondolnál

Minél magasabb beosztásban van egy vezető, legtöbbször annál kevesebb tiszta visszajelzést kap. Furcsán hangzik? Gondolj bele: ahogy egyre feljebb kerül a ranglétrán, egyre kevesebb személyes visszajelzési lehetőség, ami pedig van, ahhoz egyre több érdek és/vagy félelem kapcsolódhat, ami torzíthat a tényeken. Így talán, ha félelmetesnek is tűnik, a vezetődnek valójában szüksége van rá, hogy időről-időre visszacsatolást kapjon a kollégáktól.

„Jó módszer lehet a moderált visszajelzés is. Ez azt jelenti, hogy a szokásos ventilálás és pletyka helyett vagy után, a kollégák összegyűjtik a főnöknek szánt javaslatokat, amit egy valaki prezentál. Fontos, hogy ilyenkor a felelősség ne a küldött vállát nyomja, hanem csapatként álljatok ki az üzenetek mellett”- javasolja a szakértő. 

Szerző: B.B.

A A főnököt is lehet kritizálni – mutatjuk, hogyan bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.