Mind a munkavállalónak, mind pedig a munkáltatónak számos dolgot figyelembe kell vennie.  A legfontosabb tudnivalókat foglaljuk most össze a nyári szabadság szabályairól. Ezzel elkerülhetővé válhatnak a félreértések és jogviták.

A szabadság

A szabadság a munkavállalót megillető alanyi jog, amely a munkavégzés alóli mentesülést jelenti, jövedelemvesztés nélkül. A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről meghatározza, hogy minden munkavállalót évente alapszabadság illet meg, melynek mértéke 20 munkanap. Az Mt. 118. §-a szerint pedig az életkor alapján pótszabadsággal bővülhet, amely 25 éves kortól indul, és 45 éves korban éri el a maximumot (10 nap).

A munkavállalói jogai

A dolgozó évente legalább 7 napot saját kérésére és egybefüggően vehet ki, amit a munkáltató köteles biztosítani. Ennek feltétele az, hogy az igényt legalább 15 nappal korábban jelezte.

A szabadságra a munkavállaló távolléti díjat kap, tehát a szabadság idején is ugyanúgy és ugyanannyi bér jár, mintha dolgozna.

A szabadság nem helyettesíthető pénzbeli megváltással, kivéve, ha a munkaviszony megszűnik.

A munkavállalói kötelezettségei

A szabadságot előzetesen egyeztetni kell a munkaadóval, de ezt nem elegendő szóban kommunikálni, hanem írásban is kérni kell.

A dolgozónak is kötelessége együttműködni a szabadságolási terv kialakításában, főként, ha több munkatárs esetében kell összehangolni a nyári időszakot.

A munkáltató jogai

A munkáltatónak joga van a szabadság időpontját meghatározni, de figyelembe kell vennie az alkalmazott jogos érdekeit, különösen a már említett 7 napot.

Különleges esetekben (például üzleti érdek) a már kiadott szabadság megszakítható vagy elhalasztható, de ez esetben a munkáltatónak költségtérítési kötelezettsége van.

A munkáltató kötelezettségei

A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, ám bizonyos esetekben (például betegség) az átvihető a következő évre, de legfeljebb március 31-ig azt ki kell venni.

A szabadság kiadását legalább 15 nappal korábban közölni kell a munkavállalóval.

A munkáltatónak nyilvántartást kell vezetnie a szabadságok kiadásáról. Ez a Munka Törvénykönyvén kívül az 1992. évi XXII. törvény szabályai alapján kialakult gyakorlat mentén valósulhat meg.

Mi kell a zavartalan nyári szabadságoláshoz?

Tervezés

A szabadságolási terv készítése elősegíti a működés folyamatosságát, az átláthatóságot a vezetők és az alkalmazottak számára is.

Kommunikáció

A kölcsönös tájékoztatás elengedhetetlen. A nyitottság és rugalmasság mind a dolgozók, mind a vezetők felől segítheti az ellentétek oldását vagy elkerülését.

Digitalizáció

A szabadságnyilvántartó rendszerek segíthetnek a szabadságok hatékony kezelésében.

A mentális pihenés fontossága

A legtöbb esetben a már említett kötelezően kiadott 7 egybefüggő szabadsággal nyáron élnek. Nem véletlenül, hiszen ilyenkor indulnak a családok nyaralni. Habár az is járhat némi stresszel, azonban az egész évben produkált folyamatos munkavégzés hosszú távon kimerüléshez, kiégéshez, fizikai és mentális problémákhoz vezethet. A legalább egy hetes megszakítás nélküli pihenőidő lehetőséget ad arra, hogy a szervezet ténylegesen regenerálódjon, és kiszakadjunk a napi stresszből, rutinból. A hosszabb pihenés csökkenti a stresszt, javítja az alvásminőséget. Mindez a munka világában pozitív hatással érvényesülhet, hiszen képes növelni a munkakedvet és a produktivitást és elősegíti a munka-magánélet egyensúlyát. A rövidebb szabadságok ezt a hatást nem tudják teljes mértékben biztosítani.

A nyári szabadság tehát nem csupán jogi előírás, hanem a munkahelyi egészségmegőrzés szempontjából is elengedhetetlen.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Nyári szabadság – Jogok és kötelezettségek bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.