blank

A pihenést nem spórolhatod meg!

blank
blank

Csak még ezt elintézem, ez a néhány perc (ami lehet, hogy félóra is lesz) már nem számít! Este még muszáj kinyitnom a laptopot, mert azt az e-mailt meg kell válaszolnom. Azért kelek reggel ötkor, mert akkor csak én vagyok ébren, senki nem zavar a munkában, ilyenkor vagyok a legproduktívabb. Ugye, ismerősek ezek a mondatok? Ki ne futott volna bele a „muszáj”, a „kell” csapdájába? Persze, vannak ilyen időszakok, de arra azért érdemes ügyelni, hogy ez nem menjen a végtelenségig. Az év vége a legjobb idő a pihenésre – elméletileg. És valójában képesek is vagyunk rá?

Yann Martel kanadai író szerint „A tudatlanság a legrosszabb orvos, a pihenés és alvás a legjobb ápolónők”. Most biztosan sokan bólogatnak, hogy igen, ez mekkora igazság, mégis tegyük a szívünkre a kezünket: hányszor tagadjuk meg magunktól a lazításra, a regenerálódásra szánt időt? Az év vége, az év eleje kiváló lehetőség a lassulásra, az ünnepek, a családi összejövetelek (nem világjárvány idején, persze) rá is kényszerítenek erre bennünket, pedig ezt máskor is jó lenne megengedni magunknak. Mert amikor már ott vagyunk egy szálloda vagy egy erdei kunyhó teraszán, előbb-utóbb képessé válunk arra, hogy letegyük a mindennapok terheit és átadjuk magunkat az aktív avagy passzív kikapcsolódásnak. Azonban el is kell jutnunk addig, és talán ez a nehezebb.

Az első lépés: őszintének lenni magunkkal

Tegyük fel önmagunk számára a kérdést: miért nem engedjük meg magunknak a pihenést? Már érkeznek is a válaszok: nincs rá időm, pénzt kell keresni, hogy eltartsam a családot, de az is eszünkbe juthat, hogy aki pihen, az lusta, vagy az, hogy milyen sokba kerül elutazni valahová… Fordítsuk meg a nézőpontot és tegyük fel azt a kérdést: miért engedjük meg magunknak a pihenést? Aztán kezdhetjük összegyűjteni az érveket: hogy jobban bírjuk a hétköznapok gyűrődéseit, vagy mert már energiakészletünk végén járunk, esetleg azért, mert a pihenés alatt új élményekre teszünk szert, ezek pedig új lendületet, inspirációt adnak. De az is eszünkbe juthat, hogy a nyaralás jó lehetőség a lelkiismeret-furdalás csökkentésére, amit amiatt érzünk, mert kevés időt töltünk a családunkkal. A lényeg, hogy találjunk egy jó okot, egy igazi miértet a pihenésre, ugyanis ez indítja be a folyamatot.

Második lépés: tervezés

A kiváló indok után jöhet a következő lépés, hiszen cselekvés nélkül csak álom marad a gondolat: tervezzük meg a pihenést. Kivel, mennyi ideig, milyen környezetben képzeljük el a feltöltődést? Mit szeretnénk csinálni a szabadidőnkben? Az aktív (hegymászás, múzeumlátogatás), netán a passzív (fekvés-olvasás, wellnessezés) kikapcsolódás híve vagyunk és az a társaság, a család, amellyel eltöltenénk az időt, mire vágyik? Ha ilyen és olyan igény is megfogalmazódik, gondoljuk végig, hogyan tudunk mindenki kedvére tenni. Ha elutazunk, milyen programok és kirándulási lehetőségek kínálkoznak azon a környéken? Mi főzzünk vagy főzzenek ránk a pihenőidőben? Természetesen rengeteg kérdés felvetődik ilyenkor és kereshetjük is rájuk a válaszokat, a lényeg az, hogy ha konkrétan kifejezzük jó előre az igényeinket, kevesebb súrlódási felületet hagyunk, így gondtalanabbak lesznek az együtt eltöltött órák, napok.

Mindez fokozottan igaz az év végére tervezett pihenésre, hiszen majdnem mindenki számára sűrű az esztendő utolsó hónapja. A munkahelyen nagy a hajtás, hogy még időben le tudjuk zárni az évet, Covidmentes időszakban rengeteg a rendezvény is, de sorban jönnek a neves napok, az advent, a Mikulás, a karácsony, lefoglal bennünket az ajándékok utáni hajsza, az ünnepi lakomára való felkészülés, nem is beszélve az ilyenkor „szokásos” nagytakarításról.

Álljunk meg egy pillanatra: hová rohanunk?

Tényleg ennyi mindennek tökéletesnek kell lennie? Mi lenne, ha beírnánk a naptárunkba a sok „életbevágó” teendők közé: énidő. Csak egy félórára. Csak egy héten egyszer (kezdetben). Amikor azt csinálunk, amihez kedvünk van. Sétálunk egyet vagy felhívjuk a barátnőnket, bambulunk egy kávé vagy egy pohár bor mellett, esetleg egyedül autózunk egy erdőben vezető úton. Vagy futunk. Vagy rejtvényt fejtünk. Vagy… Ha egy kicsit előre pihenünk, kevesebb stresszel indulunk neki az év végi hajrának, ha az ünnepeket tényleg pihenéssel töltjük, több figyelmet szentelhetünk azoknak, akik fontosak számunkra. Szükség van a csöndekre, az új élményekre, a gondolatcserékre, az inspirációra, az érzelmi töltődésre, hogy újult erővel tudjuk felvenni ismét a fordulatot. A lényeg, hogy ne sajnáljuk magunktól a lazulást, mert az arra fordított energia sokszorosan megtérül. Nem kell benne hinni, csak ki kell próbálni!

Szerző: K.T.

#munkapszichologia #mentalisegeszseg #HR