A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2025 januárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 684 000 fő volt, ami 32 000 fős növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Eközben a munkanélküli ráta 4,4%-on állt, ami minimális változást mutat az elmúlt évhez képest.

Foglalkoztatottsági adatok

A magyar munkaerőpiac helyzete stabilizálódni látszik, a foglalkoztatottság enyhén emelkedett, miközben a munkanélküli ráta stagnált. Az alábbi táblázat bemutatja a legfontosabb mutatók alakulását 2024 januárja és 2025 januárja között:

Az adatok azt mutatják, hogy a munkaerőpiacon enyhe javulás tapasztalható, elsősorban a foglalkoztatottak számának növekedése miatt.

Regionális különbségek

A munkanélküli ráta az ország különböző régióiban jelentős eltéréseket mutat. Az alábbi grafikon bemutatja a munkanélküliség alakulását régiónkként:

[Grafikon: Munkanélküli ráta régiónkként]

– Közép-Magyarország: 3,8%

– Nyugat-Dunántúl: 3,9%

– Közép-Dunántúl: 4,1%

– Dél-Dunántúl: 5,3%

– Észak-Magyarország: 6,2%

– Észak-Alföld: 5,8%

– Dél-Alföld: 5,0%

Látható, hogy Közép-Magyarországon a legalacsonyabb a munkanélküliség, míg Észak-Magyarországon a legmagasabb.

Kilátások 2025-re

A szakértők várakozásai szerint a foglalkoztatási trendek továbbra is enyhén pozitív irányt mutatnak. Az infláció csökkenése és a gazdasági stabilizálódás tovább növelheti a munkahelyek számát, különösen a feldolgozóiparban és az IT-szektorban.

A kormány további munkahelyteremtési programokat tervez, valamint nagyobb hangsúlyt fektet a szakképzésre, hogy csökkentse a strukturális munkanélküliséget.

Összegzés

A magyar munkaerőpiac 2025 elején stabilizálódó képet mutat, a foglalkoztatottság enyhén növekedett, a munkanélküli ráta pedig stagnált. A következő hónapokban a gazdaság alakulása meghatározó lesz a munkaerőpiaci trendek szempontjából.

A Magyar munkanélküliség és foglalkoztatottság 2025-ben bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

„Bár az elmúlt években érdemben nőttek a hazai bérek, de a megélhetés költségeinek tartósan magas szintje miatt továbbra is csábító a külföldi munkavállalás, növekszik az elvándorlók aránya” – magyarázza Katkics Attila üzleti tanácsadó, HR szakember. „Egy recessziós gazdasági környezetben az egyébként is jelentős társadalmi különbségek tovább nőnek, a korrupció, az alulfizetettség magas inflációval és a bérek reálértékének csökkenésével párosul, illetve az egészségügyi és a szociális rendszer gyengeségei is sokakat arra késztetnek, hogy külföldön próbáljanak szerencsét. De szerepet játszhatnak a külföldi munkavállalásban a jobb munkakörülmények, a munka-magánélet kedvezőbb egyensúlya, a gyorsabb előmenetel, a megbecsülés és a szakmai kihívások is.” A szakértő szerint a külföldi munkavállalásról hideg fejjel, általában átgondolt folyamat eredményeként dönt valaki, nagyon ritka a spontaneitás. Fontos az előzetes tájékozódás, az információ gyűjtés. 

Kiürül az ország? 

A magyar munkavállalók körében a legkedveltebb célországok Németország, Ausztria, valamint a már EU-n kívüli Anglia, de nagy számú magyar munkaerő található Svájcban, Hollandiában, Svédországban és Írországban, sőt az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is. Jelenleg csaknem 400 ezer magyar él a három dobogós országban, több mint kétharmaduk aktív munkavállaló. Emellett stabilan 100 ezer fő felett van a külföldön dolgozó, ingázó magyarok száma, megközelítve a Covid-válság előtti években látott szintet. 

„Általánosságban három csoportról beszélhetünk, akik külföldön vállalnak munkát, vannak magasan képzett magyar szakemberek, ők az úgynevezett brain drain, vagyis az agyelszívás „áldozatai”, vannak szakmunkások és az idénymunkások – sorolja Katkics Attila. „A motiváció mindhárom esetben közel azonos, az időbeliség azonban eltér, hiszen egy magasan képzett szakember jellemzően évekre települ ki, egy szakmunkás rövidebb ideig marad, egy idénymunkás pedig jellemzően a határszélekről jár át egy-két hónapra” – teszi hozzá.

Magyarországon a magasan képzettek elvándorlási rátája jelenleg csaknem 7 százalék.  A fiatal és képzett munkaerő elvesztése jelentős kihívást jelent a helyi közösségek és vállalkozások számára. Egy egytől tízig terjedő skálán 2022-ben 4-es volt a magyarországi mutató, és az arányokat tekintve átlagosan hazánkból emigrált a legtöbb magasan képzett munkavállaló. Ez pedig azt jelenti, hogy a humán tőkéjüket (tudásukat, képességeiket, kreativitásukat) immár egy másik gazdaságban kamatoztatják.

Van visszaút?

A külföldi munkavállalás általában a fiatalabbakra, azon belül is az egyedülállókra, a karrierjük elején lévő munkavállalókra jellemző, de egy 45-55 éves felsővezető, ha költözik, jellemzően az egész családját viszi. „A tehetség elvándorlása nem újkeletű jelenség, de változatlanul Közép-Kelet-Európa, köztük Magyarország egyik legégetőbb problémája, azok közé az országok közé tartozunk, amelyek a legkevésbé képesek tehetségeik megtartására” – hangsúlyozza Katkics Attila. A szakember hozzátette, hogy a kivándorlást nem lehet megakadályozni, de kiemelt feladatnak nevezte a mennyiségének és minőségének a csökkentését, valamint ezzel párhuzamosan a visszatérés politikájának fenntartható megteremtését. 

„A külföldet megjárt erőforrás kapcsolatrendszert, új készségeket és látásmódot, tudást, ötleteket hozhat Magyarországra, amelyre a hazai gazdaságnak nagy szüksége van. A hazatérő szakemberek ösztönzik a kereskedelmet és a befektetéseket, terjesztik a tudást és a technológiát, nem utolsó sorban pedig adójukkal hozzájárulnak a költségvetéshez” – emelte ki a szakértő. 

Nincs elég tartalék

A munkaerőhiány egy összetett probléma, tüneti kezeléssel érdemi javulást nem lehet elérni. A HR szakember úgy látja, hogy a meglévő munkaerőpiaci tartalék aktivizálásához strukturált foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazására van szükséges.  

Katkics Attila kifejtette, hogy gazdaságpolitikai prioritásokból adódóan harmadik országbeli munkaerőre Magyarországon is szükség van, így a foglalkoztatást érintő bürokrácia csökkentése és az integráció elősegítése is égető feladat. „Jelenleg nagyjából 100 ezer külföldi dolgozik hazánkban, egyelőre havi 1000 fővel nő a külföldi munkaerő létszáma, de egyes becslések szerint az érkező nagyberuházások miatt akár 500 ezer új munkavállalóra is szükség lehet, miközben a hazai dolgozói tartalék 100-150 ezer állás betöltésére lehet elegendő. A szakember hangsúlyozta, hogy a feszes munkaerőpiac miatt a hazai gazdaságnak várhatóan hosszú távon is szüksége lesz vendégmunkásokra, akik a korábbi évekkel ellentétben már nem Szerbiából vagy Ukrajnából, hanem főként ázsiai országokból érkeznek Magyarországra.

A Mivel magyarázható a munkaerőpiaci átrendeződés?   bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Decemberben 4 millió 723 ezer főre bővült a foglalkoztatottak száma

A KSH legújabb adatai szerint, 2023 decemberében 21 ezer fővel, 4 millió 723 ezer főre nőtt a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest. 2023-ban – az év egészét tekintve – a foglalkoztatottak átlagos száma 29 ezer fővel, 4 millió 724 ezer főre emelkedett, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája pedig 74,8% volt, 0,4 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

2023. október–decemberben az egy évvel korábbihoz képest:

A 2023. október–decemberi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 740 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 37 ezer fővel, a külföldön dolgozóké pedig 8 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 7 ezerrel csökkent.

2023-ban az egy évvel korábbihoz képest:

A foglalkoztatottak létszáma 29 ezer fővel, 4 millió 724 ezerre nőtt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 25 ezer fővel, a külföldi telephelyen munkát vállalóké 12 ezerrel bővült, míg a magukat közfoglalkoztatottnak vallók létszáma 8 ezerrel csökkent.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 604 ezren tartoztak a 15–64 évesek körébe, a korcsoport foglalkoztatási rátája 0,4 százalékponttal, 74,8%-ra nőtt. A férfiak körében 0,2 százalékponttal, 79,0%-ra, a nők esetében 0,6 százalékponttal, 70,5%-ra emelkedett.

A fő korcsoportok közül a 15–24 éves fiatalok, illetve a 25–54 évesek foglalkoztatási szintje lényegében nem változott, ugyanakkor az 55–64 éves korcsoportban jelentős növekedés volt megfigyelhető, foglalkoztatási rátájuk 3,6 százalékponttal, 69,1%-ot ért el.

4,2% volt a munkanélküliségi ráta

A munkanélküliek¹ száma 2023 decemberében 207 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,2% volt². 2023-ban – az év egészét tekintve – a munkanélküliek átlagos száma 203 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 4,1%-ra nőtt.

2023. október–december az egy évvel korábbihoz képest:

A 2023. október–decemberi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 31 ezer fővel, 220 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,4%-ra nőtt. A férfiak körében a munkanélküliek száma 113 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 4,3%-ra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 107 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal, 4,5%-ra növekedett.

2023-ban az egy évvel korábbihoz képest:

2023-ban a munkanélküliek száma 27 ezer fővel több, 203 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,1%–ra nőtt.

A munkanélküliek száma a férfiak esetében 107 ezer, míg a nők körében 96 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 4,1, illetve 4,2%–ot tett ki.

Az év egészét tekintve a munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, a legalább egy éve állást keresők aránya pedig 34,9%-ot ért el.

A Ekkora jelenleg a magyar munkanélküliség és foglalkoztatottság bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

2023. július–szeptember az egy évvel korábbihoz képest:

• A 2023. július–szeptemberi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 737 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 13 ezer fővel, a külföldön dolgozóké pedig 18 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 6 ezerrel csökkent.
• A 15–64 évesek közül 4 millió 618 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 75,0% volt. A foglalkoztatottak létszáma és aránya lényegében egyik nem esetében sem változott az előző év azonos időszakához viszonyítva. A férfiak foglalkoztatotti létszáma 2 millió 450 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 79,5% volt, míg a nők körében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 168 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta pedig 70,5%-ot ért el.
• A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában 281 ezer főt foglalkoztattak, foglalkoztatási rátájuk 28,4% volt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal, 87,8%-ra csökkent, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 4,4 százalékponttal, 70,0%-ra emelkedett.
• A 15–64 évesek körében a foglalkoztatás szintje a fővárosban volt a legmagasabb (79,4%), míg a legalacsonyabb érték (70,1%) Dél-Dunántúlt jellemezte. A foglalkoztatási ráta három régióban: Közép-Dunántúlon (1,2 százalékponttal), Észak-Alföldön (1,3 százalékponttal) és Nyugat-Dunántúlon (1,7 százalékponttal) érdemben növekedett az előző év azonos időszakához képest, Pest régióban kissé csökkent (0,8 százalékponttal), míg a többi területen lényegében nem változott.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A 4 millió 759 ezer főre nőtt a foglalkoztatottak száma bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.