A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy jól működő visszaélés bejelentési rendszer esetén gyorsabban derül ki pl. a munkahelyi zaklatás, a cégen belüli lopás, nyilvántartások, dokumentációk kétes kezelése, de akár a saját vállalkozás indítása a munkáltató ügyfeleinek elcsábítására. A vállalati kultúrában annak ellenére sem népszerűek a visszaélés bejelentési rendszerek, hogy nőhet általuk a bizalom.

A visszaélés bejelentő rendszer voltaképp egy “forródrót”

A bejelentések befuthatnak egy erre szakosodott munkacsoporthoz vagy egy külsős tanácsadóhoz, például ügyvédhez, aki továbbítja vagy ki is vizsgálja ezeket.

Az Európai Parlament és a Tanács 2019-ben fogadta el azt az irányelvet, amely a visszaélés bejelentő rendszerről, illetve a bejelentő személyek védelméről szól. Nem titkolt célja, hogy a visszaélés bejelentő rendszereket általános jelleggel bevezesse a mindennapjainkba, miközben hatékony eszközöket vár el a bejelentők védelme érdekében.

Az Európai Unió 2020. december 17-ig adott időt a több mint 249 főt alkalmazó szervezeteknek az új szabályhoz való igazodásra.

A legalább 50, de legfeljebb 249 munkavállalót foglalkoztató, magánszektorban működő vállalatok tekintetében 2023. december 17. a határidő.

A rendszer kiépítése pontos tervezést igényel és olyan munkahelyi csatorná(ka)t kell kialakítani, amely biztosítja a bejelentő, valamint az általa említett személy személyazonosságának bizalmas kezelését, azt, hogy a bejelentő visszaigazolást kapjon a bejelentés megtételéről, illetve arra is fel kell készülni, hogy a bejelentőnek legkésőbb három hónapon belül visszajelzést szükséges adni.

A gazdasági szereplők egy részének új kötelezettség a rendszer felállítása, de már rövid távon megtérülhet, hisz a munkavállalóknak egy biztonságos zónát fog teremteni. Ez már önmagában is egy jó befektetés. Ha egy cégnél elégedett munkavállalók dolgoznak, továbbá már 2-3, esetleg 5%-kal több profit maradhat a visszaélések időben való leleplezése folytán, vagy csak elkerülnek egy kellemetlen ellenőrzést, akkor vitathatatlanul megérte. – mondják a szakértők.

Fotó: Envato

A Ahol mernek beszélni róla, ott kevesebb a visszaélés – így javíthatja a cégen belüli bizalmat az új EU-s szabályozás bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A tárgyaláshoz való jogáról lemondó, a bűncselekmény elkövetését elismerő asszonyt folytatólagosan, információs rendszer felhasználásával jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság. Arra kötelezték a vádlottat, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a munkáltató részére fizessen meg több mint 4,6 millió forintot. 

A nő pénzügyi ügyintézőként dolgozott a hajdúszoboszlói gyógyfürdőben, ahol többek között az volt a feladata, hogy a szállítói számlákat rögzítse, illetve a munkáltatója két banknál vezetett bankszámláihoz tartozó elektronikus banki csatornákon keresztül, az egyes beszállítók felé az áruk és szolgáltatások kifizetése érdekében, elektronikus átutalási megbízásokat rögzítsen.

2019. április 23-a és 2020. február 19-e között a munkahelyén lévő számítógépet használva összesen 97 alkalommal úgy indított el átutalási megbízást, hogy az átutalni kért összeg a saját nevére szóló bankszámlájára érkezzen meg. A tranzakciók során a nő megtévesztette a cég pénzügyi igazgatóit is: a fiktív kifizetési kötelezettségeket tartalmazó tételeket manuálisan megváltoztatta és akként rögzítette, hogy a kedvezményezett neveként egy fiktív nevet adott meg, míg kedvezményezetti számlaszámként a saját bankszámláját rögzítette.

Az átutalandó összeget és az egyéb adatokat a vádlott változatlanul hagyta, így a gazdasági igazgatók által ellenőrzött összesítők végösszege nem változott meg.

A nő ezzel a módszerrel a cégnek több mint 47 és félmillió forint kárt okozott. Cselekményét utóbb, a sértett jogi személynél bevezetett kontrolling folyamatok révén 2020. február 25-én észlelték.

Ezt követően a vádlott még aznap két részletben összesen 1,41 millió forintot visszautalt a sértett cég részére. A nyomozó hatóság a vádlottól az eljárás során több mint félmillió forint készpénzt, valamint a bankszámlájáról csaknem 41 millió forintot lefoglalt és a sértett jogi személy részére kiadott, így az okozott kárból mintegy 43 millió forint megtérült.

Az ítélet nem jogerős. Az ügy a Debreceni Törvényszéken folytatódik.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Nem akárhogy okozott 47 milliós kárt a munkáltatójának egy pénzügyi ügyintéző bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.