Mit jelent a valódi adatvezérlet üzleti működés és hogyan érdemes belefogni? A gyakorlati példákat és saját tapasztalataikat Léder Tamás (Revolut) és Patai Zoltán (Flawless) osztották meg a Stylers információ-technológiai cégcsoport vállalati és vezetői tudásmegosztó sorozatának friss adásában.

Felmérések szerint a vállalatok már több mint 40%-a használ big data analitikát világszerte, az erre irányuló technológiai megoldások globális piaca pedig meghaladja a 307 milliárd dollárt. A cégek láthatóan nem spórolnak az erre fordított forrásokkal, és ez nem véletlen: az adatokban rejlő összefüggéseket feltáró cégek eredményesebb stratégiai döntésekről (69%), a működési folyamatok hatékonyabb irányításáról (54%), és javuló ügyfélkapcsolatokról (52%) számolnak be, de akár 10%-os költségcsökkenést is realizálhattak. „Érdemes látni, hogyan jutottunk el ide: néhány éve jött egy digitalizációs ugrás, ezzel az analóg adatok átkerültek a digitális térbe, majd a lehetőséget felismerve egyre több cég kezdett el foglalkozni az információhalmaz megtisztításával, hogy aztán adattárházakba helyezve azt különböző szempontok és célok mentén elemezhesse. A következő időszak pedig kétségkívül arról szól majd, hogyan lehet még profibban és hatékonyabban használni az adatokat például AI-alapú üzleti előrejelzésekre” – mondta Patai Zoltán, a Flawless nemzetközi startup alapítója.

A számoktól az emberi tényezőig – nem a gépeknek gyűjtjük az adatokat

Az adatok tehát szinte minden üzleti területen versenyelőnyhöz juttathatják az azokat tudatosan feldolgozó vállaltokat, különösen akkor, ha nem csak saját magukról, de a többi piaci szereplőről rendelkezésre álló információkat is kiértékelik. Egyre több cégnél jelennek meg az akár részfeladatokra specializálódott adatelemzők, olyannyira, hogy csak 2027-ig akár 1,4 millió új munkahelyet kreálhat a jelenleg kibontakozó óriási üzleti igény. A valóban felfoghatatlan adatvagyonnal zsonglőrködő cégek persze itt is mutatják az utat: a Google a saját belső erőforrás menedzsmentjében hasznosítja a digitálisan rendelkezésre álló információkat, a Coca Cola az ügyfélelégedettséget javítja folyamatosan, a Netflix pedig a tartalomfejlesztéssel kapcsolatos döntéseit alapozza a big data-ra, hogy a lehető legmegfelelőbb „termékeket” kínálja nézőinek. Ezekből a példákból is látszik, hogy az adatvezérelt üzleti szemlélet egyik legfontosabb tényezője valójában az, hogyan fordíthatjuk le hatékonyan a számokban rejlő összefüggéseket az emberek számára hasznosítható információkká.

„Minden szervezetnél bőségesen rendelkezésre állnak az értékes adatok, csak megfelelően kell használni őket. Én minden reggel automatikusan megkapom a legfontosabb metrikákat, ahogy a kollégám is, így az egyeztetésekre valós időben is érvényes információkkal ülünk le, vagyis gyorsabban tudunk sokkal jobb stratégiai döntéseket hozni. Fiókhálózattal nem rendelkező pénzügyi szolgáltatóként nálunk különösen fontos a hitelesség, de az is, hogy közben hatékonyan és közvetlenül tudjunk kommunikálni az ügyfeleinkkel, amiben szintént segítenek az adatok. Amellett sem mehetünk el, hogy egyre jellemzőbb a legalább időszakos távmunkavégzés, a rendszeres belső monitorozás pedig segít kiszűrni a problémás pontokat vagy a gondokkal küszködő kollégákat. Ezek mind fontos érvek az adatvezérelt menedzsment szemlélet mellett” – sorolta Léder Tamás, a Revolut hazai országigazgatója.

Kis lépésekben érdemes átállni az adatvezérelt üzleti működésre

A big data-n alapuló vállalati kezdeményezések sikere kétségtelenül azon áll vagy bukik, hogy vezetés mennyire képes adaptálni és konzisztensen képviselni ezt az üzleti szemléletet a szervezet egésze felé, miközben gyakran azt látni, hogy éppen ők azok, akik ragaszkodnak a jól bevált sémákhoz és szívesebben alapoznak saját tapasztalataikra és megérzéseikre. „Ez sok esetben abból adódik, hogy amikor egy cég elkezdi kibogozni az addig semmilyen módon nem kezelt adathalmazt, az sok buktatót és hibalehetőséget rejt magában, így meginog a bizalom. Érdemes lehet ezért apró lépésekben, egy konkrét problémán keresztül elindulni. Ha például kiderül az adatelemzésből, hogy sok panasz érkezik az ügyfélszolgáltara egy adott területen, akkor javíthatunk a kapcsolódó gyakorlaton, sőt, automatizálhatjuk a panaszkezelést is. Egy ilyen projekt megmutatja a legszkeptikusabb vezetőnek is, hogy milyen hatékony eszköz van a kezében” – magyarázta Patai Zoltán. „Sok esetben azonban egy nem adatalapú döntést követő pofon és üzleti veszteség ébreszti csak rá a vezetőket, hogy nem érdemes szembemenni a számokkal” – tette hozzá Léder Tamás.

Persze fontos – és természetesen valós – aggályt jelent az adatbiztonság, hiszen a nehezen átlátható adathalmazban bekövetkező szándékosan vagy véletlenül megejtett módosítások a végeredményt is befolyásolhatják, és máris rossz irányba kormányozzuk a hajót. A szakértők szerint egyre több termék és szolgáltatás fókuszál az ilyen mulasztások és károkozások kivédésre, és a technológia már elég széles eszköztárral rendelkezik (pl. blokklánc), hogy hatékony megoldást kínálhasson a problémára. Ennek pozitív hozadéka, hogy a tudatosabb cégek még nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitális védőrendszerük fejlesztésére, illetve sokkal alaposabb átvilágítás után választják ki üzleti partnereiket, hogy elkerüljék a rajtuk keresztül érkező potenciális veszélyforrásokat. Egy dolog biztos: a tartós piaci siker záloga a jövőben egyre inkább az adatvezérelt vállalati szemlélet lesz, a lemaradó cégeknek pedig minél gyorsabban kell előre lépkedniük a felzárkózás érdekében.

Még több jó gyakorlat, szemléletes példa és szakértői előrejelzés hallható a Stylers információ-technológiai cégcsoport Protechtorwebinár-sorozatának friss adásában, amely regisztrációt követően ingyenesen érhető el a technológiai és üzleti trendekkel foglalkozó többi tartalom mellett.

A Van, aki még csak tanulja, más már profi benne bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A Gartner nemzetközi technológiai kutató és tanácsadó cég néhány éve azt jósolta, hogy minden olyan üzleti folyamat, melyet automatizálni lehet, kikerülhetetlenül sorra is fog kerülni a digitalizáció egy bizonyos pontján. Igazuk lett: a hiperautomatizáció globális piacának mérete már 2021-ben nagyjából 9 milliárd dollárra rúgott, az előrejelzések szerint pedig ez az összeg közel triplájára nő 2028-ra. “A hiperautomatizáció számos területen támogathatja a cégeket a jobb eredmények elérésében, ezért nem érdemes belőle kimaradni. Az egyre inkább ügyfél-centrikus piaci környezetben lehetőséget kínál az ügyfélkapcsolatok proaktív és sikeres kezelésére, segít a vállalati adatvagyon kamatoztatásában, megváltoztatja a pénzügyi-, adminisztratív- és gyártási folyamatok eddig megszokott gyakorlatát. Egyszerűen mondva: minden gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb lesz” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers ügyvezető-tulajdonosa.

Összeboronált technológiák: a hiperautomatizáció rendszerben működik a legjobban

A hiperautomatizáció tehát nem csupán egy eszköz a digitálisan tudatos vállalkozások kezében, hanem egy komplex szemlélet, mely többféle technológiát és platformot fog össze a szervezet működése szempontjából nélkülözhetetlen üzleti folyamatok optimalizálására. A lehetőségek tárháza szerencsére ma már igen széles, a cégek fordulhatnak a mesterséges intelligenciához vagy a gépi tanuláshoz kapcsolódó legfrissebb fejlesztésekhez, a low-code/no-code rendszerekhez vagy éppen a robotizált folyamatautomatizálás eszközeihez. „A vállalatok számára első lépésként azonban az üzleti folyamatok áttekintése és az automatizálni kívánt folyamatok azonosítása javasolt, vagyis érdemes egy automatizáció stratégiát készíteni, mely tartalmazza a prioritásokat, konkrét lépéseket, valamint a felmerülő költségeket és a szükséges erőforrásokat” – teszi hozzá Gönczy Gábor. A leghatékonyabb megoldások egyébként a fenti technológiák „összeboronálásából” jönnek létre, nézzük is, mely területeken érdemes beszállni a hiperautomatizációba:

1.       Integrált platformok

Egyre több cég ismeri fel, hogy automatizációs projektjeit nemcsak egységes stratégia szerint kell vezetnie, de érdemes őket a gyakorlatban is egy rendszerbe integrálnia. Ez nem csak az átláthatóságot és a hatékonyságot növeli – hiszen a folyamatokat menedzselése és az információk megosztása is egyszerűbb –, de azt is láttatni engedi, hogy mely üzleti tevékenységekben hozhat még hasznot az automatizáció.

2.       Intelligens folyamatautomatizálás (IPA)

A kognitív automatizációnak is nevezett megoldások – ahogy nevükben is szerepel – a szinte megállás nélkül „okosodó” mesterséges intelligenciát és a gépi tanulást fűzi össze az automatizációs törekvésekkel, hogy együtt egy olyan rendszert alkossanak, amely villámgyorsan és rugalmasan képes alkalmazkodni a változó körülményekhez, így hozzásegítve a szervezet egészét, hogy agilisan reagáljon a legváratlanabb kihívásokra is.

3.       Chatbotok és virtuális asszisztensek

A ma már szinte kötelező fejlesztések közé tartoznak a chatbotok, melyek felbecsülhetetlen előnyt jelenthetnek a gyors és hatékony ügyfélkommunikációban, miközben egyre több cég már a kollégák tájékoztatására és lojalitásuk fenntartására is szívesen használják őket. A chatbotok és a virtuális asszisztensek egyre többet tudnak, ezt pedig minden vállalkozásnak érdemes kihasználnia.

4.       Automatizáció a felhőben

A felhőalapú szolgáltatások szinte kikerülhetetlenné váltak a vállalati digitalizációban és az üzleti folyamatok automatizálására is egyre több ilyen megoldás áll rendelkezésre: ezzel a projektek rugalmasabban menedzselhetők és könnyedén skálázhatóak is lesznek.

Ideje tanulni – ha nincs humánerő, a gépekre sem számíthatunk

Az automatizációs törekvésekben komoly akadályt jelenthet a meglévő munkaerő kapcsolódó digitális készségeinek hiánya: miközben a vállalkozások közel 27%-a a bevezetés költségeiben látja az automatizáció legnagyobb akadályát, még ennél is többen, közel 32%-os arányban gondolják úgy, hogy a kollégák vonatkozó tudáskészlete jelenti a legnagyobb problémát. Nem meglepő módon ezért a cégek döntő része világosan látja, hogy a következő években sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a vállalati képzésekre és a munkavállalók digitális kompetenciáinak fejlesztésére, így felkészíthetik őket a rohamléptékű automatizációval kapcsolatos kihívásokra – sőt, olyan munkakörök betöltésére is, melyek most még nem léteznek. „Emellett természetesen kevés vállalatnál áll rendelkezésre a technológiai újításokat megvalósítani képes szakembergárda, illetve ezen jól képzett munkaerőből általános hiány is fennáll a piacon. Egyre keresettebb megoldás ezért az úgynevezett team augmentation, vagyis amikor komplett fejlesztői csapatokat kölcsönöznek a cégek egy-egy projekt erejéig, ami kifejezetten költség- és időhatékony lehetőség” – hangsúlyozza Gönczy Gábor.

Fotó: Envato

A <strong>Robbanás előtt a vállalati automatizáció: ezekre a trendekre érdemes készülnie a magyar cégeknek</strong> bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.