Az őszi szezon számos okból stresszesebb lehet a munkavállalók számára, mint a többi évszak. Nézzük csak, hogy miért!

Nyári szabadságból való visszatérés

A nyár általában a szabadságok, nyaralások időszaka. Ilyenkor kapcsolódhatunk ki igazán és kipihenhetjük a magunk mögött tudott évet. Az ősz beköszöntével azonban vissza kell térni munkába. Már önmagában ez elég lehet a feszültséghez, de az elmaradt feladatok, halasztott döntések és felgyűlt teendők is terhet rónak ránk.

Iskolakezdés és családi terhek

Sok dolgozó számára az ősz nemcsak a munkában, hanem a magánéletben is új kihívásokat tartogat. Az iskolakezdés, az iskolai programok, a gyermekek szállítása, a házi feladatok koordinálása mind extra időt és energiát igényelnek, ami nehezíti az egyensúly megtartását a munka és a családi élet között.

Rövidebb napok és időjárás változása

A nappalok rövidebbé válásával kevesebb természetes fényhez jutunk. Az időjárás is gyakran hűvösebbre, esősebbre fordul, ami hatással van a hangulatunkra is. Ugyanakkor  fáradtabbnak érezhetjük magunkat és ingerlékennyé válhatunk.

Szezonális depresszió

Az évente, nagyjából ugyanabban az időszakban jelentkező depressziós tüneteket mutató állapotot a hidegebb időjárás, a kevés napfény is előidézheti, amely kihatással lehet a magánéletre éppúgy, mint a munkára.

Év végi célok teljesítése

Az ősz az év végi hajrá kezdetét is jelenti. A vállalatok és dolgozók számára egyre nagyobb figyelmet kapnak a kitűzött célok megvalósítása, a projektek befejezése és a minél nagyobb bevétel. Ezek hatalmas nyomással nehezedhetnek a dolgozó vállára. 

Új projektek indulása

Sok szervezet esetében az ősz az új projektek, kezdeményezések indítását is jelenti. A munkahelyeken is visszaáll az aktívabb, intenzívebb munkamenet. Ha a csemete iskolába indítása mellett, a napi munkára és az új célok és stratégiák kidolgozására is figyelmet kell fordítani, az plusz stresszt okozhat.

Közeledő ünnepek miatti nyomás

Az ősz vége felé sokan kezdenek készülni az ünnepi szezonra, ami a munkahelyen is nyomást gyakorolhat. Az ünnepi szabadságok megszervezése, a megnövekedett munkahelyi elvárások és a magánéleti béke meg- és fenntartása is fokozhatja a feszültséget.

Pénzügyi év végi zárás

Az ősz gyakran az üzleti év utolsó szakaszát jelenti, amelynek vonzata lehet a pénzügyi zárások és éves jelentések elkészítése. Ez különösen stresszes lehet azoknak, akik pénzügyi, számviteli vagy projektmenedzsment területen dolgoznak.

Új elvárások és változások

Egyes cégek esetében már ősszel megkezdődik a következő év tervezése, ami új stratégiákat, szervezeti átalakításokat és elvárásokat jelenthet. Az új irányvonalakhoz való alkalmazkodás szintén feszültségforrás lehet.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pixabay

A Ezért stresszesebb az őszi szezon a munkában! bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Mi az a posztolimpiai depresszió? 

Versenyeredménytől függetlenül sok sportoló hajlamos az ún. posztolimpiai depresszióra, ami egy nagyon súlyos mentális probléma. Azokra a sportolókra, akiknél jelentkezik ez az állapot a depresszió, a zavarodottág tünetei jelennek meg, sok esetben elvesztik a célt, neheztelnek az elért eredményeik kapcsán, az üresség érzése kerítheti őket a hatalmába. Az ilyen érzelmek jellemzően hetekkel vagy akár már napokkal a játékok után jelentkezhetnek. Először is fontos tisztázni, hogy egy olyan eseményen való versenyzés, mint az olimpia, nem meglepő módon komolyan megviseli a testet és a lelket. Hiszen az egészet több évnyi felkészülés előzi meg, melynek során számtalan lemondással kell megbirkóznia a sportolóknak. Eközben a világ figyeli őket, a játékokra pedig a legtöbben hatalmas teljesítésikényszerrel érkeznek, ráadásul egyetlen apró hiba derékba törheti az előző évek erőfeszítéseit. 

Hatalmas nyomás 

Mindez rendkívül megterhelő lehet, hatalmas a pszicholóigia nyomás. Scott Goldman, a Michigani Egyetem Performance Psychology Center igazgatója azt állítja, a sportolók egyszerűen kimerültek, mind fizikai, mind pedig pszichológiai értelemben. Mivel az olimpiai játékok általában egy nagyon intenzív, nagyjából kéthetes periódusban zajlanak, a sportolóknak csak utána jut idejük mindent megfelelően feldolgozni. A több évnyi megfeszített munka után, amikor az aranyért folytatott harc egyszer csak véget ér, megszűnik az őket övező ‘hype’, a média figyelem és a verseny adta adrenalin. Taraye Murray-William dzsúdós például elmondta, az otthoni élet betegítően hétköznapinak tűnt az olimpián tapasztalt szuperhős státuszt követően. Adam Peaty úszó pedig úgy nyilatkozott, hogy Rió után nagyon rossz állapotba került. Elveszettnek érezte magát, nem tudta, mihez is kezdjen saját magával.

“Elértem az abszolút álmomat, Rió volt életem időszaka, ám arra senki nem készített fel, mi történik ezután.”

Két lehetőség 

Az olimpia után a sportolók előtt két lehetőség áll. Vagy egy újabb négyéves, kimerítő edzési ciklusba kezdenek, azzal a távoli reménnyel, hogy kvalifikálják magukat a következő olimpiára, vagy visszavonulnak és egy teljesen új karrierbe kezdenek. Egyik lehetőség sem egyszerű, sokan úgy is döntenek, ideje korán kvázi nyugdíjazzák magukat, mert ez könnyebb alternatívának tűnhet, mint visszatérni az ismétlődő, napi felkészüléshez. Ez azonban gyakran identitásválsághoz vezet, amiről egyelőre csak nagyon kevés szó esik szélesebb körökben is. Karen Cogan, az Egyesült Államok Olimpiai Bizottságának sportpszichológusa szerint egy ilyen éles váltás után, hatalmas küzdelmeken mennek át az egykori sportolók. Ez történt Michael Phelps úszóval is, aki minden idők legsikeresebb olimpikonja. A depresszióval kapcsolatos tapasztalatairól így fogalmazott: 

“Azt hittem magamról, hogy csak egy úszó vagyok és senki más. Az életem nem jó irányba haladt, a legsötétebb helyen találtam magam amit valaha el tudtam képzelni, és tényleg nem akartam élni.”

Victoria Pendleton kerékpáros hasonlóan írta le a tapasztalatait. Mint mondja, zsibbadtnak érezte magát az arany megnyerése után, mivel elérte mindazt, amire évek óta összpontosított. Persze hasonló érzések kavaroghatnak azokban is, akik lemaradnak az éremről. Ők úgy érezhetik pocsékba mentek az olimpiát megelőző évek, amik kemény munkával és felkészüléssel teltek. 

Pozitív változás 

Mindazonáltal az utóbbi években tapasztalható egy pozitív változás a posztolimpiai depresszió kezelése kapcsán, ugyanis a mentális egészség kérdése már egyre kevésbé tabu. Ez a változás egyre inkább látható a sport világában is, egyre többeknek van saját sportpszichológusa is. Kristin Keim sportpszichológus szerint a legfontosabb, hogy a sportolók megtervezzék a játékokon túli életet. A hobbik ugyanis elengedhetetlenek az olimpia utáni egészséges élethez. A hosszú távú tervek, a támogató hálózat fenntartása, az utazás, a sporton kívüli aktív élet mind-mind segítheti a depressziós tünetek enyhülését. A mentális egészség megőrzése felbecsülhetetlen értékű és feltétlenül a sportolók rutinjának szerves részévé kell/kellene tenni. Az elmúlt tíz évben megtett lépések biztatónak tűnnek, de azért még mindig van mit tenni. 

Forrás: shortandstories.com 
Szerző: G.P. 

A Összeomlás az ötkarikás játékok után: minden, amit a posztolimpiai depresszióról tudni kell  bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Gazdasági válság, klímaválság, a szomszédunkban dúló háború, a még mindig velünk lévő koronavírus járvány és természetesen az életünkben jelen lévő ezernyi „hétköznapi” stresszfaktor; talán még sosem fenyegette ennyi minden egyszerre mentális egészségünket.

„Az adatok szerint a magyar társadalom 7 százaléka küzd depresszióval, pontosabban annak diagnosztizált formájával, és a nem diagnosztizált esetek száma jóval magasabb lehet.

Jóval több, mint depresszió

Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a mentális egészség jóval többről szól, mint a depresszióról. Rengeteg olyan mentális probléma van, amivel nem fordulunk szakemberhez, mert sokszor nem is tudatosul, hogy nem érezzük jól magunkat a bőrünkben. Nagyon fontos lépés annak tudatosítása, hogy valami baj van, és merjünk segítséget kérni.” – mondja dr. Horváth-Sarródi Andrea, az eseménysorozat egyik szervezője.

A Mentális Egészség Hetek nem előzmény nélküli, a Pécsi Orvostudományi Kar az elmúlt évek során jelentős figyelmet szentelt a munkatársak és a hallgatók mentális egészségének megőrzésére és javítására a Well-being stratégiai pillér részeként. A Karon a Pszichológiai Konzultáció és a kari egészségprogram, a YourLife keretében érhetőek el térítésmentes egyéni és csoportos konzultációk, melyeket egyre jelentősebb számban vesznek igénybe a munkatársak és a diákok, félévenként akár több százan is.

Október 11-től 21-ig

Az október 11-től október 21-ig tartó eseménysorozat egyik kiemelt témája a függőségek, amelyek a köztudatban elsősorban idesorolt alkohol- és szerfüggőségeken túl sokkal szélesebb körben jelentkeznek, legyen szó akár a játék-, akár a kütyüfüggőségről. A mai életünket meghatározó stressz és szorongás ráadásul a melegágya az újabb függőségek kialakulásának, anélkül, hogy erről tudomást vennénk. „A függőség ezerarcú, sokan nem is gondolnak arra, hogy az okostelefonok, illetve a közösségi média is súlyos függőséget tud okozni. Ennek tudatosítása a megelőzésben is létfontosságú lépés.” – hangsúlyozza Horváth-Sarródi Andrea.

Workshop

A szenvedélybetegségekről dr. Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus, több nagy sikerű könyv szerzője tart előadást október 21-én, másnap pedig egy workshop keretében foglalkoznak a családon belüli függőségekkel, és azok hatásával a személyiségfejlődésre, illetve a később jelentkező mentális problémákra. A megelőzés másik fontos eszköze a szellemi szívósság és ellenállás felépítése, illetve visszaszerzése, és ezzel is több workshop foglalkozik.

Mentális Egészség Hetek

Bár a Mentális Egészség Hetek programjai elsősorban az orvoskar munkatársainak és hallgatóinak szólnak, a szervezők arra törekednek, hogy összegyetemi szinten, illetve azon kívül is segítségben részesülhessenek a rászorulók. „Az Pszichológiai Konzultáció már jelenleg is rendelkezésre áll a PTE összes hallgatója számára, és a Covid-járvány idején rengeteg (PsziKon és YourLife által szervezett) online programunkat elérhetővé tettük a külsős érdeklődők számára is. A fő korlátot az infrastruktúra, azaz a befogadóképesség, ill. kiscsoportos tréningek esetén a létszámlimit jelenti, ám az olyan nagyobb érdeklődést kiváltó eseményekre, mint például Kapitány-Fövény Máté előadása, örömmel várunk minden érdeklődőt.”

További információ, ITT!

Fotó: Freepik

A A depressziótól a szellemi jóllétig bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.