Az egészségünk megőrzése az egyik legfontosabb feladat, ráadásul ez nem csak testi, de lelki értelemben is értendő. A mentális egészség fontosságát pedig egyre több munkaadó felismeri, hovatovább foglalkozniuk kell vele. A „Felelős-e a munkáltató a munkavállaló mentális egészségéért?” című cikkünk következő része.

Az itthoni helyzet

A magyar munkavállalók fizikai és mentális helyzete messze elmarad a nyugat-európai normáktól.

A növekvő fizikai terhelés, félelem a munkahely elvesztésétől, az ezzel összefüggésbe hozható kiégés mind-mind hatalmas terheket rónak a munkavállalókra,

ez pedig pszichés szinten elképesztően fárasztó. Ha pedig a dolgozó mentális vagy fizikai egészsége romlik, akkor gyakorlatilag elkerülhetetlen következmény a teljesítményromlás, a hatékonyság csökkenés.

Minél inkább frusztrált egy dolgozó, annál hamarabb fog hibázni, ez pedig beláthatatlan következményekhez vezethet. 

Mentális egészséget támogató program

Bár Magyarországon – sajnos – még nincs kiforrott kultúrája a mentális egészséget támogató programoknak, azért egyre több cég érzi küldetésének, hogy a dolgozói számára megfelelő körülményeket biztosítson. E gondolatok mentén mondta el a Jobsgarden online rendezvényén Kulczycki Júlia, a British Petrol első számú vezetője, hogy bár az elmúlt két év számukra is rengeteg kihívással volt tele, ennek ellenére náluk már már évek óta működik mentális egészséget támogató program. „Mi abban a nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a cégnek 2020 februárja óta van egy teljesen új felsővezetői gárdája, és az egyik kiemelt fókuszba, az első pillanattól kezdve, a mentális egészség került”.

Kulczycki Júlia arról is beszélt, hogy a cégüknél már a pandémia kitörése előtt is létezett egy program, melynek keretein belül igénybe lehetett venni pszichológus, de akár pénzügyi vagy jogi tanácsadó segítségét is. Az elmúlt két évben egyébként megnövekedett a segítségkérők száma.

A kommunikáció fontossága

Ahhoz azonban, hogy a fent elmondottak érvényesülni tudjanak, nagyon fontos, hogy megfelelően működjön a kommunikáció a cégen belül. Ez azért nagyon lényeges, mert a megfelelő kommunikáció hozzájárul a dolgozókat érintő stressz csökkenéséhez, az adott feladatokra való megfelelő és hatékony felkészüléshez, továbbá a kiégés veszélyét is minimalizálja.

Ha a kommunikáció kiegyensúlyozott, a információ áramlik, akkor csökken a bizonytalanság érzése is. 

Felnyitotta a szemeket a covid 

Összességében elmondható, hogy a munkavállalói mentális egészség valójában mindig is nagyon fontos volt, ám mind munkavállalói, mind pedig munkáltatói oldalról hatalmas löketet adott a pandémiás időszak. Ez persze egy kissé paradox helyzetet is teremt, hiszen tragikus események sorozata vezetett el odáig, hogy a cégek képesek voltak felismerni, igenis hatalmas a felelősségük a munkavállalói jóllétben. Persze törekvések sok helyen korábban is voltak – edzőtermi bérlet, céges jóga, közös futás is szerepelt az egészséggel kapcsolatos juttatások között –, ám a covid kirobbanását követően sokkal inkább a lelki, mentális egészség került előtérbe. A Forbes hasonló témájú cikke például azt írta, egyre népszerűbbek a mentális jóllétet támogató megoldások, úgy mint az online terápiák képzett pszichológusokkal, az előfizetéses meditációs vagy motiváció alkalmazások, azaz minden olyan segítség, ami hozzájárulhat a munkatársak lelki egyensúlyához.

10 érv a mentális egészség és jóllét kezelése mellett

Számos érv szól amellett, hogy a munkáltatók proaktívabb módon álljanak hozzá a mentális egészség munkahelyi kezeléséhez, írja az Európai Bizottság által közreadott részletes útmutató.

Ezt a 10 érvet most mi is megmutatjuk:

• Európa-szerte emelkedik a mentális egészséggel kapcsolatos problémák és betegségek száma. Az európai munkavállalók körében egyre többször állnak a munkahelyi hiányzás hátterében. 

• A mentális egészséggel kapcsolatos munkahelyi hiányzás költségei magasabbak bármely más típusú betegség okozta költségeknél. 

• A rossz mentális egészségi állapot miatti távollét hosszabb ideig tart, mint az egyéb rossz egészségi állapot miatti távollét. 

• A munka jellegének változásai nagyobb stresszt és több mentális egészségügyi problémát eredményeznek. 

• A munkahely a jó mentális egészség támogatásához különösen hasznos környezetet biztosít. 

• A jó minőségű munka elősegíti a jó mentális egészséget és jóllétet. 

• Jogszabály írja elő a pszichoszociális kockázatok munkahelyi kezelését. 

• A munkába való visszatérés irányítása sok országban a munkáltató felelőssége, és az ő előnyét is szolgálja. 

• A mentális egészség és jóllét javítását szolgáló munkahelyi beavatkozások segítik a munkáltatót abban, hogy teljesítse a társadalmi szerződés elveit. 

• A mentális egészség és jóllét javítását szolgáló, az egyént célzó beavatkozások költséghatékonyak.

Szerző: G. P.
Fotó: Envato