Ma Magyarországon nagyon sok fiatal dönt úgy, hogyha nem itt tud karriert csinálni, pénzt gyűjteni, akkor máshol próbál szerencsét. A bizonytalan jövőkép, a lakhatási nehézségek, az önálló élet megkezdése és a munkahelyi korlátok arra ösztönzik őket, hogy új lehetőségek után nézzenek, méghozzá más országban.

Kivándorlás, mint a pályakezdők terve

A 16–24 éves fiatalok fele már hosszabb távra külföldi munkát tervez, és tízből csak 6 magyar fiatal számít arra, hogy a következő tíz évben Magyarországon marad. Miért van ez így?

A megélhetési gondok súlya

A 20-24 éves fiatalok többsége a szülőkkel él. Többségük nem képes egyedül fenntartani egy albérletet, vagy a magas hitelkamatok miatt pedig sokuknak esélytelen saját ingatlanhoz jutni.  A 81% arány azt is jelenti, hogy az európai átlagnál jóval magasabb és azt is mutatja, hogy milyen mértékű a lakhatási nehézség és az független életkezdés.

A 15-29 éves magyar fiatalok esetében a mélyszegénység 7,8%, amely Európán belül az egyik legmagasabb szám. Mindezek komoly jelentőséggel bírnak a kivándorlásban.

Diákmunka és tapasztalat nélkül

Az Eurostat adatai alapján az európai tanulók közel 25%-a dolgozik a tanulmányai mellett, de hazánkban ez mindössze 6%. Ez az egyik legalacsonyabb arány Európában és ez azzal is jár, hogy a fiatalok túlnyomó többsége nem szerzi meg a tanulás mellett a munkaerőpiaci tapasztalatokat.

Társadalmi ügy

Nemcsak pénzügyi, hanem politikai és társadalmi tényezők is befolyásolják a kivándorlási szándékot. A demokrácia állapotával elégedetlen fiatalok nagyobb arányban gondolkodnak külföldi életben és munkában.

Nem mindenki menekül

A kalandvágy, az idegen kultúra, a nyelvgyakorlás, no és persze a magasabb bér mind ok lehet arra, hogy a pályakezdők külföldön próbálkozzanak. Ennek ellenére nem minden fiatal menekül el Magyarországról. A már dolgozók mintegy 30–40%-a komolyan fontolóra veszi a külföldi munkát.

A magyar fiatalok többsége a lehetőséget keresi külföldön. A külföldi élet, munkavállalás egyfajta jelzés az oktatási rendszer, a társadalmi struktúrák és a politikai környezet irányába. Ez nemcsak egyéni döntés, hanem figyelmeztetés. Ha nem kapnak alternatívát a boldogulásra, akkor sokan el fognak menni.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Maradnak vagy mennek a pályakezdők? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az Eduline összefoglalója szerint a középszintű érettségin szövegértési feladatként egy ismeretterjesztő írás szerepelt a beszélt nyelv és az írott nyelv különbségeiről, majd választhattál: írhattál érvelést a sport szerepéről a fiatalok életében, vagy elemezhetted Tóth Árpád és Juhász Gyula egy-egy versét. Az emelt szinten vizsgázóknak Esterházy Péter és Ottlik Géza szövegeit kellett összehasonlítaniuk.

Mostanra már a hivatalos megoldások is elérhetők, így sokan már visszanézték a válaszaikat, és próbálják belőni a várható eredményeket. De mit jelent mindez hosszabb távon? Miért fontos ez a vizsga, ha a karrieredre gondolsz?

1. Az érettségi: nemcsak vizsga, hanem egy életszakasz lezárása

A magyarérettségi — különösen annak első napja — szinte szimbolikusan jelzi: innentől kezdve valóban a saját utadat járod. Lezárul a középiskolás korszak, és megnyílik egy új, ismeretlen, de izgalmas világ: felsőoktatás, szakmai képzések, vagy akár az első munkahely felé.

2. Kommunikáció, önkifejezés, logikus gondolkodás

Akár elemzést, akár érvelést választottál, a vizsga lényege ugyanaz: hogyan tudsz gondolkodni, rendszerezni, kifejezni. Ezek a képességek nemcsak az iskolában hasznosak. A legtöbb munkakör — különösen irodai, kreatív vagy ügyfélkapcsolati területeken — elvárja, hogy tudj világosan, szabatosan kommunikálni. Egy jól megírt motivációs levél, egy profi e-mail vagy egy prezentáció ugyanúgy ezen múlik, mint a tegnapi dolgozat.

3. Érettségi, mint döntési gyakorlat

A vizsga egyik fontos pontja az, hogy döntést kellett hoznod: melyik feladatot választod? Ez a döntésképesség a karrieredben is visszaköszön. Nem mindig az a jó döntés, amit mások választanak. Az számít, hogy te mit tartasz erősségednek — és mered-e vállalni a saját utad. A tegnapi nap ilyen értelemben egy „mini karriergyakorlat” volt.

4. A hiba nem kudarc — a tanulás része

Lehet, hogy visszanézve ma már máshogy oldanád meg a feladatokat. Lehet, hogy hibáztál. Ez teljesen rendben van. A legfontosabb az, hogy mit viszel magaddal ebből a tapasztalatból. A munka világában sem az a sikeres, aki soha nem hibázik, hanem aki gyorsan tanul, alkalmazkodik, és megy tovább.

Mi következik most?

• Ha még előtted állnak további vizsgák, használd a tegnapi tapasztalatokat tudatosan.
• Ha már túl vagy a legnagyobb stresszen, adj időt magadnak a regenerálódásra.
• Nézz rá a hivatalos megoldásokra, de ne ragadj le a hibáknál — inkább vond le a tanulságokat.
• Kezdd el építeni a saját jövőképed: szakma, felsőoktatás, ösztöndíjak, önkéntesség, nyári munka — minden lépés számít.

Az érettségi nemcsak egy vizsga, hanem az első kapu a felnőtt élet és a tudatos karrierépítés felé. És ha tegnap sikerrel vetted az első akadályt, akkor jó úton vagy.

További érettségi tartalmakért látogass el a következő linkre.

A Túl az első nagy megmérettetésen: Mit jelent a magyar érettségi a jövőd szempontjából? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Ha megdöbbentél azon, hogy a kérdésre sokan nemlegesen válaszolnak, akkor ideje magadnak is feltenned a kérdést: te hogyan érzed magad?

A munkahelyi elégedettség és jóllét kérdése kiemelt jelentőséggel bír a magyar munkavállalók körében. Ezt számos tényező befolyásolja. Ezek közé tartozik a…

Munkával való elégedettség és motiváció

Minden ember más, de a munkahelyek is változatosak. Egy 2018-as kutatásban arra derült fény, hogy a motiváció is mást jelenthet a munkában. Az azonban általánosan igaz, hogy a munka iránti szenvedély és az önmegvalósítás azok az elemek, amelyek növelik az elégedettséget. Habár sokan azonnal a pénzre gondolnak, mint az elégedettség forrása, hosszú távon mégsem ez érvényesíti azt.

Munkahelyi légkör és kapcsolatok

A munkahelyi légkör és a kollégákkal való kapcsolatok szintén meghatározóak az elégedettség szempontjából. Egy 2021-es, gyógyszertári dolgozók körében végzett kutatás megállapította, hogy a munkavállalók akkor a leginkább elégedettek, ha a munkahelyi légkör és a munkatársakkal való kialakított kapcsolatuk is jó. Azonban befolyásoló tényező az is, hogy milyen a vezető személyisége, a bérezés.

Bérezés és anyagi megbecsülés

Pénzből élünk, így nem meglepő, hogy a fizetés mértéke és a juttatások is jelentős hatással vannak arra, hogyan érzik magukat a munkahelyükön az emberek. Mindenki vágyik az elismerésre és a megbecsülésre. Ezek hiánya szintén hozzájárulhat az elégedetlenséghez.

Mentális jóllét és támogatás hiánya

A mentális egészség támogatása a munkahelyeken egyre nagyobb figyelmet kap. Csakhogy a magyar munkavállalók többsége hiányolja ezeket – legalábbis egy 2024-es kutatás ezt bizonyítja. A jó munkahely megtartó erővel bír, a stresszes környezet pedig jelentősen ronthatja a mentális egészséget.

Az átlagos magyar munkakedv

A magyar munkavállalók munkahelyi elégedettségét számos tényező befolyásolja, de a számok rosszul festenek. Az Economx felmérése szerint a nagyvállalatoknál fizikai munkát végző dolgozók nincsenek kibékülve a munkájukkal. A megkérdezett (16-69 év közötti korosztály, 1200 fő) munkavállalók több mint fele arra panaszkodott leginkább, hogy nem tudja megmutatni azt, ami benne rejlik. Nem tudják kamatoztatni tehetségüket. Ez nemcsak az alacsonyabb végzettségűek esetében van így, ugyanis a diplomások körében is az elégedetlenséget növeli ugyanez a probléma. Ebből az is következik, hogy a megkérdezettek nagyja nem is szeretne túl sok időt eltölteni az adott helyen. A fiatalok esetében általános, hogy nem terveznek öt évnél tovább egy-egy munkahelyen. Az önfejlesztés, a tanulás kérdése a 30-39 éves korosztály számára a legfontosabb. A diplomások az önfejlesztésben hisznek és ezért többnyire tesznek is.

Szerző: Rónai Márta
Kép: Pexels

A Siralmasan fest a magyar munkavállalók munkakedve bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A magyar munkaerőpiac demográfiai kihívásai hosszú távon jelentős hatással lehetnek a gazdaságra és a társadalomra. Mindennek hatása már 2025-ben is, majd az azt követő években érezni lehet.

A magyar öregedő társadalom

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, hazánk lakossága 2024-ben körülbelül 9,6 millió fő. Az pedig már régóta ismert, hogy a lakosság fogyóban van. Az alacsony születésszám és a magas halálozási ráta következtében a népesség lassan, de biztosan fogy. Mindez azt is eredményezi, hogy kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra, miközben a nyugdíjasok száma nő, vagyis növekedni fog a gazdasági függőségi ráta. Ez hosszú távon komoly munkaerőhiányhoz vezethet. Ez pedig ott okozhat majd hatalmas problémát, ahol szükség lenne a fiatalabb munkavállalókra. Az elöregedő társadalom növeli az egészségügyi és nyugdíjrendszerre nehezedő terheket is. Ennek köszönhetően a szociális rendszerek fenntarthatósága is veszélybe kerülhet.

Migráció és tudáselszívás

A tehetséges és magasan képzett munkavállalók gyakran külföldre költöznek és ennek oka nem más, mint a magasabb bér, a nagyobb elismerés és jobb életkörülmények. Az elmúlt években ugyan egyre többen térnek vissza külföldről a hazájába, de a migrációs egyensúly még mindig kihívást jelent. A bevándorlás – mint a munkaerő-pótlási egyik lehetősége –, korlátozott mértékű.

Regionális eltérések

Hazánkban jelentős különbségek vannak a munkaerőpiaci lehetőségek között a különböző régiókban. Elmondható, hogy Budapest és Nyugat-Magyarország viszonylag erős gazdasági központ, a keleti és dél-magyarországi régiókban magasabb a munkanélküliség, kevesebb a képzett munkaerő. Az egyenlőtlenség pedig csak növelheti a belső migrációt és a helyi munkaerőhiányt.

Alacsony termékenység

Az alacsony születésszám nemcsak a népességfogyásban játszik szerepet, hanem a hosszú távú munkaerő-utánpótlásban is. Az állam ugyan igyekszik vonzóbbá tenni a gyermekvállalást, ennek érdekében különböző családtámogatási programokat vezetett be, de ezek eredményessége még nem belátható.

Technológiai fejlődés

Az automatizálás már egy ideje csökkentette a fizikai munkaerőt és most újabb fenyegetést jelent a mesterséges intelligencia használata. Az MI azonban megköveteli az új készségek és magasabb szintű technológia tudást, ami kihívást jelenthet az idősebb munkavállalók számára, akik nehezebben alkalmazkodnak a technológiai változásokhoz.

Képzési rendszer

A gyorsan változó gazdasági igények miatt egyre gyakoribb probléma, hogy hiányzik a megfelelően képzett munkavállaló. A technológiai, mérnöki és egészségügyi szakmákban jelentős munkaerőhiány a magyar munkaerőpiacon.

Nemek közötti egyenlőtlenségek

Habár nőtt a nők aránya a munkaerőpiacon, ám a családi feladatok és a gyermeknevelés terhei még mindig leginkább a nőkre hárul. Ezzel pedig csökkenhet a karrierlehetőség.

A fentiek felvázolása bizonytalan jövőt jósol Magyarország számára, éppen ezért nagyon fontos a pályakezdők, a fiatalok minél hatékonyabb integrációja a munka világába. Nemcsak, mint munkaerőre tenne szert az ország, de magukkal hozhatnak új tudást, új szemléletet, nézetet. Mindezt elősegítheti az oktatási rendszer jobban igazodna ezekhez a változásokhoz.

Szerző: Rónai Márta
Kép: Pexels

A Magyar munkaerőpiac, mi lesz veled? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A mesterséges intelligencia (MI), mint fogalom akkor került igazán a köztudatba, amikor megjelent a ChatGPT, pedig már korábban is köztünk volt, csak nem nevezték meg. Az MI jócskán túlmutat csupán a ChatGPT-n, hiszen nagyon sokféle fajtája létezik és sokféle módon felhasználható.

Mesterséges intelligencia, a hódító jövő

Az elmúlt években az MI rohamos fejlődése számos iparágban hozott radikális változásokat. Azonban Magyarországon a vállalatok jelentős része továbbra is óvatos ezzel, pláne használatát tekintve. Mi állhat a félelem hátterében?

Technológiai ismerethiány és oktatási hiányosságok

A magyar vállalatvezetők többségének az MI egy bonyolult, nehezen érthető technológiának tűnik. Egy olyan megoldás, amelyhez még nincs az embernek elég tapasztalata. Az innovációk bevezetéséhez szükséges szakértelem hiányában a cégek egy nagy hányada nem érzi magát felkészültnek. A kísérletezés és próbálkozás is magában hordozza a veszteség vagy akár a bukás lehetőségét, ezért sokan nem kockáztatnak. A hazai oktatási rendszer is lassan reagál az új kihívásokra, így kevés a megfelelően képzett szakértő. Hiányukban pedig nem mernek a vállalatok belevágni ebbe az új irányba.  

Gazdasági bizonytalanság és költségek

A gazdasági instabilitás és a vállalati költséghatékonyságra való fókuszálás ugyancsak mérvadó szerepet játszik ebben. Egy MI-rendszer bevezetése komoly beruházást igényelhet. Számolni kell magával a technológiával is, ugyanakkor az azt támogató infrastruktúra kiépítése is költségeket von maga után. A magyar kis- és középvállalkozások körében különösen érvényesül ez a probléma.

Kulturális hozzáállás

A magyar cégeknél sokszor megfigyelhető, hogy ragaszkodnak a megszokott módszerekhez. Mindez megnehezíti az új megoldások elfogadását, alkalmazását. Nemcsak vezetői szintű lehet ez a hozzáállás, hanem a dolgozók körében is tapasztalható. Pláne egy olyan világban, ahol már működik a jövőbe tekintő összeesküvéselmélet, miszerint a mesterséges intelligencia túlnövi az emberiséget.

Etikai kérdések

Az MI alkalmazásával kapcsolatos szabályok még korántsem tisztázódtak le. Ez így van hazánkban, de az Európai Unióban is. Sok vállalatvezető félelmét éppen az adja, hogy nem tudja, hogyan biztosíthatja az új technológiát jogilag és etikailag is megfelelően.  

Számokban mérve

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet kutatásából kiderül, hogy a 350 magyar cég körében végzett felmérés alapján csupán 12%-uk alkalmazza már valamilyen formában a mesterséges intelligenciát. 22%-uk nem zárkózik el és tervezi bevezetni, ám 66% teljesen idegenkedik ettől. Mindezt nagyban befolyásolja a vezetői hozzáállás. A tapasztalat az, hogy hazai szinten a cégek élén lévő személyek 88%-a egyáltalán nem él az MI adta lehetőségekkel. Érdekes megfigyelés, hogy a 250-nél több személyt foglalkoztató cégek esetében figyeltek meg nagyobb hajlandóságot az MI felé. Ahogy csökken egy vállalat alkalmazotti létszáma, úgy csökken a mesterséges intelligencia felé nyitottságuk is.

Ahol már munkára fogták az MI-t, leginkább a marketing tevékenységek és az egyes feladatok automatizálása érdekében tették. Van, ahol az adatelemzést vagy a tartalomgyártást bízzák az MI-re.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pixabay

A Egészséges a félsz a magyar vállalatoknál? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A szakképzettségi, végzettségi szint szempontjából a magyar munkaerőpiac meglehetősen polarizált, szétszakadt. A „közép”, a középfokúak tömege mellett „fent” van egy jelentős diplomás, magas szinten képzett, kreatív, tehetséges réteg, „lent” pedig egy lassan szűkülő, de még mindig túl magas iskolázatlan, szakképzetlen, vagy legalábbis piacképes, eladható képességek nélküli tömeg.

A fejlettebb térségekben az elmúlt 10 évben egyértelműen látható, hogy a felsőfokúak munkaerőpiaci arányának jelentős mértékű növekedését az alacsony végzettségűek csökkenése kísérte, miközben nálunk a középfokú végzettségűek csökkenése áll a felsőfokúak arányának kisebb mértékű növekedése mögött. A magyar felsőfokú végzettségűek 2020-as aránya most sem éri el az ő 10 évvel ezelőtti helyzetüket. Vagyis mégsem lehetünk annyira büszkék. 

A középfokú végzettségűek jók és jól keresnek Magyarországon?

Az, hogy a szakképzettség mit ér a munkaerőpiacon, mit igényel a gazdaság és mit kínálunk mi, jól látható abból, hogy a foglalkoztatottaknak és a munkanélkülieknek, illetve inaktívaknak (mint sokat emlegetett munkaerőtartalékunknak) mennyire eltérő a képzettségbeli struktúrája. Európai összevetésben, a középfokú végzettségűekhez képest az alacsony végzettségűeknek jóval magasabb a munkanélküliségi rátája: a munkaerőpiac nem tud mit kezdeni velük. De a felsőfokúakhoz képest a középfokúaknak is rosszabb a foglalkoztathatósága (munkanélküliségi aránya), mint Európában általában.

Mindezt még erősebben mutatja az, hogy a munkaerőpiacon milyen bérelőnyt jelent a magasabb képzettség. Magyarországon a felsőfokú végzettségűek bérelőnye 180%-os a középfokú végzettségűekhez képest (25-64 évesek, 2019), ami még mindig az egyik legnagyobb az OECD országok között annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentősen mérséklődött a különbség a minimálbér folyamatos növelése miatt (2016-ban még 207%-os volt ez a mérték).

Ezzel milyen jövőbeli versenyképességet, fejlődést alapozhatunk meg?

A magas foglalkoztatottság és alacsony munkanélküliség elfedi a problémát. Magyarországon valóban viszonylag magas (20-64-évesek, 2020-ban) a foglalkoztatottság (75%) és tényleg nagyon alacsony a munkanélküliség (4,2%), ami elfedi azt a tényt, hogy ezen a téren nincs, vagy legalábbis biztosan nem elégséges az előrelépés. Tartósan jelentős mértékű a befejezetlen 8 osztállyal, vagy a maximum általános iskolai végzettséggel (szakképzettséggel nem) rendelkezők aránya a munkaerőpiacon nem megjelenők körében.

Az iskolarendszerünk is újratermeli ezt az eleve „vesztes” réteget.  A szakképzettek egy jelentős részével elégedett az ipar, mert a betanított szalag-munkához az pont elég. A valóban jók pedig gyakran keresnek más utakat.

Fenntartható a középfokú végzettségre támaszkodás?

A rossz hír az, hogy persze, sokáig, mint ahogy eddig is jól megvoltunk vele. Csak épp ezzel a középszerűséggel egy-egy lépéssel mindig lemaradunk, leértékelődünk. Kellenek ilyen munkaerőpiacok is, bár nem a dinamikus, tudásalapú „elit” gazdaságok számára.

Szakértők:

Prof. Dr. László Gyula, munkaerő-piaci és társadalmi párbeszéd elemző, PTE KTK
Dr. Sipos Norbert, munkaerő-piaci elemző, PTE KTK
Fotó: Envato

A Tehetséges vagy középszerű a magyar ember? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.