A stressz nem a dolgozó fejében létezik, hanem azt generálhatja a munkakörnyezet és/vagy az elvárások is. A krónikus mérték leggyakoribb forrásai rendszerint nem személyes tényezők, hanem olyan szervezeti jellemzők, mint a túlterhelés, a bizonytalanságok, a kontrollhiány, a nem egyértelmű vagy túl magas elvárások, a rossz vezetői gyakorlatok.

Az APA felmérései szerint is a munkahely ennek legfőbb forrása az életükben. Nem véletlen, hogy a WHO is egészségügyi és szervezeti kockázatként kezeli a krónikus munkahelyi stresszt. Ha sokan küzdenek ilyen nehézségekkel a munka világában, az túlnő az egyéni problémán.

Stressz, mint a munkavállalói élmény megrontója

Amikor a terhelés tartósan meghaladja az erőforrásokat, az kimerülést von maga után. A legtöbb munkahelyen megfigyelhető az, hogy egy-egy időszakban nagyobb a terhelés, de ha a túlóra állandósul, a kapacitáshiányt a meglévők pótolják, az már nem kihívás, hanem inkább túlélés. Ilyen állapotban pedig a megnövekedett feszültség igazi energiavámpír.

Az egyik legerősebb faktor az, ha a dolgozó felelős az eredményekért, azonban semmiben sincs döntési joga. Ez a helyzet tanult tehetetlenséghez vezet és eltűnik az autonómia, valamint az, hogy kompetensnek érezze magát munkájában.

A szervezeti átalakulás, a fluktuáció és a nem megfelelő kommunikáció is erős stresszerek. A feszültséget korántsem mindig csak a rossz hír okozza. Annál sokkal rosszabb a bizonytalanság, az információhiány. A hallgatás, a struccpolitika csak tovább erősíti azt. A munkavállalók jobban viselik a nehézséget, mint a homályt.

Rendszer szintjén jelentkező stressz

Természetesen mindenki megél a magánéletében és a munkahelyén is ilyen vagy olyan mértékű stresszt. Ez az életünk elkerülhetetlen velejárója. Azonban, ha ez már nemcsak az egyént érinti, akkor gond van. A rendszerszintű probléma akkor igazolódik be, ha több részlegen, csapatban is egyszerre jelenik meg a kimerültség és ez hosszabb ideig fennáll. Ez nagy megterhelés a dolgozóknak és ilyen mentális állapotban nagyobb az esélye a hibázásnak. Mindez maga után vonhatja azt, hogy az elkötelezett dolgozók még többet vállalnak magukra és esetükben még nagyobb a kifáradás esélye, de megjelenhet a fluktuáció és a csendes kilépés is.

Ha a munkavállalók azt érzik, hogy a feszültség nem múlik el, azaz a munkahelyi élet részévé vált, nem hallgatják meg őket és nincs beleszólásuk semmibe, egy idő után nem az lesz a fontos számukra, hogyan oldják ezt meg, hanem az, hogy meddig bírják.

A munkavállalói élmény egyensúlyba hozása

A jó vezető és vezetés felismeri a problémát és újragondolja a prioritásokat, ugyanis nem minden feladat egyforma súlyozású. Ha megtörténik a feladatok rangsorolása és a dolgozóknak lehetőségük van nemet is mondani, valamint nem mindent és azonnal várnak el tőlük, ott biztosan megnő a munkahelyi élmény.

Nem vezetői gyengeség vagy kontrollhiány, ha az alkalmazottak nagyobb teret és döntési lehetőséget kapnak, ugyanis itt kezdődik el a bizalom. A jó dolgozó-felettes kommunikáció megkönnyíti a munkát és a haladást és csökkenti a feszültséget.

A vezetők gyakran maguk is túlterheltek és ha ők feszültek, azt átragadhat az alkalmazottakra is. Ez azt is jelenti, hogy a felettesek nyugalmát is átvehetik a dolgozók.

A munkahelyi élménye akkor javul, ha a szervezet nem elnyomni akarja a stresszt, hanem megérteni és megoldani.

Szerző: R. M.
Kép forrása: Pexels

A Stressz, mint rendszerhiba és nem csak egyéni probléma bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az olvasás meglepően jó eszköz. Csendben fejleszti a szókincset, a koncentrációt, az empátiát és közben összeköti az embereket. Ha pedig ez a tevékenység a munkahelyen is jelen van, ugyanez a hatás váltható ki. A kérdés csak az, hogyan csinálunk belőle olyan szokást, ami nem erőltetett?

Kultúracsempész

A könyv olvasása egyszerre lehet egyéni és közösségi dolog. Magányos tevékenységnek tűnik, de ha van kivel megbeszélni a cselekményt, azonnal kultúrává válik. Közös pont lehet emberek életében.

Kutatások szerint az, aki kedvtelésből olvas, nemcsak a műveltségére van jó hatással, hanem összefüggést találtak a rendszeres olvasás és a kognitív, valamint pszichológiai előnyök között. Jó hatással van a szövegértési készségekre, amely a munka világában jól kamatoztatható.

Az új munkahelyi szokás

A könyv különös társa lehet az embernek. A magánéletben társat jelenthet akkor, amikor magunk alatt vagyunk és akkor is, amikor sínen van az életünk. Kellemes és agymozgató kikapcsolódási lehetőség. De nem kell az otthonunk falai közé szorítani. A munkahelyi szünetekben lopott nyugodt pillanatokban bátran elő lehet húzni az olvasmányunkat. Előbb vagy utóbb feltűnik a körülöttünk szédelgő munkatársaknak is. Ha kellő izgalommal és élvezettel nyilatkozunk a könyv tartalmáról, lehet, hogy társat találunk ebben a szórakozásban.

A könyv és amit nyújtani tud

Az olvasás által jobbá válhat az emberi kommunikáció és ennek eredménye lehet a nagyobb empátia, valamint a más nézőpontok elfogadása is. A különböző történetek átélése növeli az empátiát és bizony a munkahelyi hatékonyság egyik rejtett motorja lehet az, hogy képessé válunk más gondolatainak, érzéseinek megértésére, befogadására. Mindez pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb konfliktus alakuljon ki, az esetleges félreértéseket könnyebben kezelni lehessen.

Az olvasás edzi a figyelmet, a szövegértést és a fogalmazást, ezek pedig napi szinten kellenek munkavégzés során.  

A OECD kutatásai szerint a felnőttek olvasási szokásai és a készségek közötti kapcsolat egyértelmű, ráadásul a munkaerőpiacon is kamatoztatható előnyökre tesz szert az ember.
Az olvasás nem csodaszer, de viszonylag olcsó stresszcsökkentő, ami könnyen bevethető akár a munkahelyi szünetekben is.

Nem csak könyv szolgálhat az olvasás eszközéül. Folyóirat, újság, esszé, cikk, bármi szóba jöhet, ráadásul a rövidebb írások egy-egy kávéivás mellé is beiktatható.

Munkahelyi könyvklub

Erőltetni nem lehet, de kedvet hozni már igen. Érdemes tematika alapján felkínálni az olvasás lehetőségét és rövid találkozók keretén belül megbeszélni az olvasottakat. Az se jelentsen gondot, ha valaki nem jutott az olvasmány végére. A lényeg az olvasás, annak megszerettetése. Így csupán az a fontos, hogy olvassanak.

A motivációhoz hozzájárulhat, ha a munkahelyen láthatóan támogatják az olvasást. Ennek eszköze lehet, hogy egy nyitott, bárki számára elérhető könyvespolc, amelyen az olvasható állomány szabadon választható és változtatható.

Nem fejlesztés, hanem élmény

Az olvasás tudjuk, hogy mennyi mindenre hatással van, ám, akinek nem tartozik az életéhez, az kevesebbnek érezheti magát olyan közegben, ahol olvasnak. Éppen ezért az a lényeg, hogy ne a fejlesztés legyen a cél, hanem az élményhez való jutás. Érdemes kicsiben, néhány oldal elolvasására biztatni azt, aki még csak most kezd bele. Sőt, legyen lehetőség a választásra. Romantikus történet? Természettudományos cikk? Kinek érdeklődése szerint.

Nemcsak az olvasás, de a könyvcsere is szokássá válhat a munkahelyen. Ha a vezetőségi szintről indul el ez a tevékenység, akkor havonta kitűzött dátumokon történhet meg a könyvklub vagy a könyvcsere. Ha a cég tényleg szeretné, hogy ez a szokás élő legyen, időt is kell arra adni, még, ha minimálisat is.

Az olvasás olyan csendes készségfejlesztő és közösségépítő eszköz, ami a kommunikációtól az együttműködésig sok mindent javíthat és hozzájárulhat a munkahelyi jólléthez.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pixabay

A Könyv a kávé mellé? Csinálj belőle közösségi szokást bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.