Nem a yachtokról van szó, hanem a szabadságról

Az idősebb generációk számára a korai nyugdíj gyakran azt jelentette, hogy keményen dolgoznak, félretesznek, majd később nyugodt, kényelmes életet élnek. A Z generációnak ez kevésbé a luxusról, inkább a mozgástérről szól. A lojalitás a mai modern világban már nem mindig jelent biztonságot. Amikor tehát a korai „nyugdíjról” beszélünk a Z generáció esetében, akkor ők valójában a pénzügyi függetlenséget keresik: azt a lehetőséget, hogy határokat húzhassanak és szünetet tartsanak a munkában anélkül, hogy anyagi gondokkal kellene küzdeniük.

A Z generáció tagjai közül sokan kiégtek

Sok Z generációs már most kimerültnek érzi magát, pedig még alig kezdtek el dolgozni. A versengő iskolarendszer, a fizetetlen gyakornoki munkák, a mellékállások és a személyes márka építésének nyomása már jóval azelőtt elkezdődött, hogy ők igazán megértették volna, mit jelent felnőttnek lenni. A 40 éves kori visszavonulás gondolata nem feltétlenül a munka elkerüléséről szól, hanem arról, hogy ne kelljen évtizedeken át tartó kiégésben élniük. Nem a munkát utálják, hanem azt az elképzelést, hogy a túlterheltség állandóvá válik az életükben.

A gazdaság is hatással van erre a trendre

Közben a gazdasági valóság is ráerősít minderre. Az albérletek drágák, a saját lakás sokaknak egyre elérhetetlenebbnek tűnik, a diákhitelek pedig hosszú időre velük maradnak. Az egyes ágazatok gyorsan változnak, a mesterséges intelligencia pedig folyamatosan alakítja, mit jelent a biztos munkahely. A Z generáció pontosan érzi ezt a bizonytalanságot, ezért egyre gyakrabban kerül szóba a korai befektetés, a passzív jövedelem és a több bevételi forrás kiépítése. A korai „nyugdíj” így már nem felvágásnak hat, hanem inkább egy tudatos biztonsági lépésnek egy kiszámíthatatlan világban.

A laza élet nem jelent egyet a lustasággal

Sokan azt gondolják, hogy a Z generáció egyszerűen nem akar dolgozni. Pedig az, hogy valaki a nyugalmat választja a folyamatos nyomás helyett, nem egyenlő a felelősség kerülésével. A „soft life” szemlélet sokkal inkább arról szól, hogy nem tekintik értéknek a folyamatos küzdelmet. Nem akarják idealizálni a napi 12–14 órás munkát. Amikor a korai „nyugdíjról” beszélnek, valójában inkább az idő feletti kontrollról van szó: hogy legyen idejük pihenni, utazni, akár pályát váltani, vagy egyszerűen létezni anélkül, hogy állandóan a teljesítmény miatt szoronganának. Ez valójában egy egészséges felfogás, ami sokkal jobb hatással van a mentális egészségre.

Nem nyugdíj kell, hanem rugalmasság

Sok fiatal valójában nem egy hosszú, 40 évesen kezdődő „nyugdíjas életet” képzel el. Inkább arra vágynak, hogy szabadabban alakíthassák az életüket: dolgozhassanak a világ bármely pontjáról, kipróbálhassák milyen szabadúszónak lenni, vagy időnként hosszabb szünetet tarthassanak a pörgősebb időszakok között. Az a régi elképzelés, hogy valaki megállás nélkül dolgozik a 60-as évek közepéig vagy végéig, és csak utána kezd el igazán élni, számukra már idejétmúltnak tűnik. Nem későbbre akarják halasztani az örömöt, hanem inkább az életük során szeretnék egyenletesebben megélni: dolgozni pár évig, aztán megállni egy kicsit, feltöltődni, majd új lendülettel továbblépni.

A Z generáció másképp definiálja a sikert

Régen a siker egy egyenes út volt: lépésről lépésre haladni a ranglétrán, egyre többet keresni, majd kényelmesen nyugdíjba vonulni. A Z generáció számára viszont a siker mást jelent. Inkább anyagi biztonságot szeretnének úgy, hogy közben a mentális egészségük is rendben legyen. A fiatalabb korosztály számára egyértelműen fontosabb az értelmes munka, mint a hangzatos pozíciók, és az is, hogy legyen elég szabadságuk nemet mondani. Ha a siker már nem csak a karrierépítésről szól, akkor a nyugdíj fogalma is átalakul: nem egy végcél lesz, hanem egy állapot, ahol a pénz már nem irányít minden döntést.

Tehát igen, a Z generáció valamilyen formában szeretne korán nyugdíjba menni, de nem azért, mert kerülik a munkát. Inkább lehetőségekre vágynak, valamint arra, hogy legyen jogunk szabadon dönteni. Úgy akarnak dolgozni, hogy közben ne érezzék csapdában magukat, továbbá pihenhessenek anélkül, hogy bűntudatuk lenne. korai nyugdíj ennek a vágynak a legerősebb jelképe. Nem az ambíció hiányáról szól, hanem arról, hogy ne a kimerültség legyen az élet ára.

Kiemelt kép: Freepik

Forrás: India Times

A Korai nyugdíjazást szeretne a Z generáció? Itt az igazság bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A helyi kisbolt pénztágépe mögött, a könyvelőirodában, a családi vállalkozásban. Csak néhány munkahely, ahol feltűnhet, hogy nem az ifjabb generáció munkavállalója tölti be a pozíciót. Való igaz, erősödőben van az öregségi nyugdíjas kort betöltöttek jelenléte a munka világában.

A motiváció nagyon sokféle lehet: anyagi biztonság, közösségi élet, egyszerűen csak az aktív mindennapok iránti vágy. A munkaerőpiac is felismerte, hogy az idősebb korosztály tapasztalata érték.

Mely szektorokban van leginkább szükség a nyugdíjasokra?

A demográfiai változások és a munkaerőhiány miatt számos ágazat felfedezte az idősebb munkavállalók értékét. Az egészségügyi szférában közismerten nagy a szakértői hiány.

Sok helyen hiányoznak tapasztalt szakdolgozók és adminisztrátorok, ezért a nyugdíjas nővérek, orvosok, gyógytornászok vagy akár betegirányítók is visszatérnek. Nagy a pedagógushiány, így nem meglepő, hogy idősebb pedagógusokkal, tanítókkal és egyetemi oktatókkal pótolják mindezt.

Igény van a frontvonalban dolgozó, megbízható nyugdíjas munkavállalókra is, akik kasszásként, recepciósként viszonylag kényelmes munkakört tölthetnek be. Igény van a tapasztalt ügyintézőkre és operátorokra is, akik a háttérből segítik a munkát. Ugyanakkor a nyugdíjas korosztály nem veti meg az alkalmi munkát sem.

A cégek pedig nemcsak az idősebbek pontosságát, élettapasztalatát értékelik, hanem azt is, hogy sok esetben kisebb az elvárásuk a bérezést illetően.

Jogi és adózási feltételek

2023-tól Magyarországon kedvezőbb szabályozás mellett állhatnak vissza az öregségi nyugdíjasok.  A 65 év, azaz a nyugdíjkorhatár betöltése utána nyugdíjas személy foglalkoztatható akár teljes munkaidőben is, a nyugdíj folyósításának szüneteltetése nélkül. Az így dolgozó idősebb korosztály csak személyi jövedelemadót (15%) fizet. Azaz mentesül a társadalombiztosítási járulék megfizetésétől és a munkáltatónak sem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie. Ez azt is jelenti, hogy nyugdíj mellett dolgozók nettó jövedelme magasabb, mint egy ugyanannyit kereső, de nem nyugdíjas dolgozóé.

Dolgozhatnak akárteljes vagy részmunkaidőben, megbízási szerződéssel vagy egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka) keretében is. A munkaszerződés ugyanúgy tartalmazza a szabadságot, beosztást, munkavégzés feltételeit, mint bárki másnál. A különbség a közszférában dolgozó nyugdíjasok esetében mutatkozik meg: csak korlátozottan dolgozhatnak.

Amire hatással lehetnek az idősebbek

A generációs sokszínűség új dimenziót hozott a munkahelyeken. Kétségtelen, hogy van ennek nehézsége is, de ha vezetői szinten ezt jól tudják kezelni, akkor az idősebb dolgozók hatása nemcsak szakmai, hanem mentális értelemben is megmutatkozhat. Tudásukat, ismereteiket átruházhatják a fiatalabb nemzedékre és ők képviselhetik a stabilitást vagy a nyugalmat. Pozitív mintaként szolgálhatnak a fiatalabbak számára csoportmunkában, konfliktuskezelésben, lojalitásban.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Dolgozni a nyugdíj mellett?! Újra trend lett Magyarországon bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az EU országokban

Ha egy magyar több EU/EGT tagállamban rendelkezik biztosítási időtartammal, akkor minden országban jogosult a részarányos nyugdíjra. A szabályokat az EU szociális biztonsági koordinációs rendeletei határozzák meg.

Annak, aki több államban is nyugdíjjogosultságot szerzett, az összes érintett állammal kapcsolatos nyugdíjigényét elegendő annak az államnak a nyugdíjhatóságánál bejelenteni, ahol él. A különféle országokban összegyűjtött biztosítási időket a nyugdíjmegállapítás során figyelembe kell venni.

A biztosítási idő fontossága

A nyugdíj összegének meghatározásakor figyelembe veszik egyrészt a biztosítási idő szerzése szerinti ország szabályait, valamint a második számítás során az adott országban szerzett biztosítási idő és az összes megszerzett biztosítási idő arányában állapítják meg a nyugdíj összegét. A két számítást követően a magasabb összegű nyugdíjat állapítják meg. A folyósítás az adott tagállamban érvényes szabályok szerint zajlik, de igényelhető a kifizetés egy más országban lévő lakóhelyre is.

A harmadik országokban eltöltött szolgálati időről…

Harmadik országban szerzett szolgálati idő elismerésére akkor van mód, ha az adott ország és Magyarország között létezik szociális biztonsági egyezmény.

Ilyen országok: Albánia, Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Bosznia és Hercegovina, Észak-Macedónia, India, Japán, Jugoszlávia (még hatályban Koszovó tekintetében), Kanada, (és külön: Québec), Dél-Korea, Moldova, Mongólia, Montenegro, Orosz Föderáció (hatályba lépés előtt), Szerbia, Szovjetunió (még hatályban Ukrajna tekintetében!), Törökország.

A harmadik országban szerzett szolgálati idő csak az ellátásra való jogosultság megállapításához vehető figyelembe, a nyugdíj összegét nem befolyásolhatja.

A helyes információk birtokában és a megfelelő lépések megtételével minimalizálhatjuk a nyugdíjjal kapcsolatos problémákat és biztosíthatjuk magunknak a méltó időskori életet, amire vágyunk. Ne feledjük, hogy a nyugdíj nem csupán a jövőbeli pénzügyi stabilitást jelenti, hanem lehetőséget ad a pihenésre, az utazásra és az élet örömeinek élvezetére.

A Mi lesz a nyugdíjjal, ha külföldön is dolgoztunk? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.