Megfordult már a fejedben az a gondolat, hogy vajon jó helyen vagy-e? Ha a tiédben nem is, máséban bizonyára. Ha azonban a feladataid már nem töltenek el izgalommal, vagy a munkahelyed környezete kezd nyomasztóvá válni, az frusztrációt, bizonytalanságot és szorongást generálhat. Sok esetben hasznos jelzés is lehet arra, hogy ideje újragondolni a karrierutat. De mikor érdemes komolyan elgondolkodni a változáson, és hogyan lehet ezt tudatosan, felelősséggel végigvinni?

Jelek, amelyek arra utalnak, hogy váltani kell

Szakértők tapasztalatai alapján több olyan figyelmeztető jel létezik, amelyek arra mutatnak, hogy a karriered jelenlegi pontja nem ideális. Erősen jelzés értékű, ha úgy érzed, hogy már csak a megszokás vezet be a munkahelyedre és a havonta készhez kapott fizetés, de minden érdeklődés és motiváció kihunyt belőled. Amikor már nem várod, mit hoz a munka, nem lelkesít egy nagyobb projekt, nincs új kihívás, az egy idő után nyomasztó lesz.

Ha úgy érzékeled, hogy az értékeid már nem egyeznek a munkahelyi elvárásokkal, illetve a munkahelyi közeged nem támogat, vagy rosszul esik a munkatársak, felettesek viselkedése, döntéseik, ideje másban gondolkodni.

Amennyiben úgy érzed, hogy nincs lehetőség szakmai fejlődésre, nem kapsz több felelősséget és lehetőséget, és nem is tanítanak új dolgokat, vagy nem tudsz új készségeket fejleszteni, az kiöl belőled minden maradék motivációt. Ez a stagnáló létezés gyakori tényező a váltás mellett.

A munka kétségtelenül az életünk része, de nem tartozik bele a magánéletbe. Ha a kettő összemosódik, felborul a munka-magánélet egyensúlya, az növeli a stresszt, a kiégés veszélyét. A folyamatos túlhajszoltság és túlórázás a magánélet rovására mehet.

Nyomós érv lehet, ha még a fizetés sem kompenzálja az elégedetlenségedet. Ezek együttesen, de akár külön-külön is fontos tényezői lehetnek annak, hogy ideje átgondolni a munkádat.

Tudatos változás ideje

Ha ezek közül több is jelen van, érdemes elindulni a változás útján. Figyelj a mentális egészségedre, mert hosszú távon a stressz, a szorongás, a kiégés egészségügyi és mentális problémákat okozhat. Mindig magad miatt változtass, ne azért, mert mások is azt teszik. A fókusz rajtad, a te jólléteden legyen. Ebben segíthet az önreflexió. Naplózd azt, hogy a munkanapokon mikor érzed magad energiával teli és mikor küzdesz energiahiánnyal. Készíts listát arról, hogy mi az, amit örömmel tudnál csinálni.

Mérlegeld azt is, hogy tényleg a munkádat nem szereted, vagy inkább a hellyel, a munkatársakkal, vezetőséggel van a probléma? Esetleg a vállalat értékrendje nem egyezik a tiéddel? Olykor ugyanis elegendő egy más pozíciót betölteni ahhoz, hogy a balansz helyreálljon.

Nézz körül az álláspiacon! Ne feltétlenül csak az ágazatban kell kutakodni. Kacsintgass ki más iparágakra, más szerepekre is. Ha valami felkelti az érdeklődésed, járj utána, olvass minél többet azzal kapcsolatosan. Tudd meg, hogy milyen készségekre van ott szükség és milyen a kereslet.

A változás olykor félelmetes és változni mindig kockázattal jár. Ám a túl sokáig tartó elégedetlenség, a folyamatos frusztráció, az, hogy már nem látod értelmét annak, amit csinálsz, annak hosszú távon nagyobb súlya lesz. A karrierátmenetek ma már az emberi életben nem egyszeri, hanem az életpálya természetes része. Egy átfogó kutatás szerint a váltás gondolata önmagában nem kockázat, hanem igény a fejlődésre.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Őszi önreflexió indul bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A tanév indulásáig hátralévő néhány hét kiváló alkalom arra, hogy a tanárok és az oktatók tudatosan építsék karrierjüket. Augusztus közepe felé haladva nemcsak a gyerekeknek kell a lelküket felkészíteni az iskolakezdésre, hanem a pedagógus pályán lévőknek is. Van azonban néhány tipp, amellyel a szeptember simább kezdést ígérhet.

Csatlakozás támogató közösséghez

Az internet remek lehetőséget kínál arra, hogy hasonló érdeklődésűek egymásra találjanak. Még inkább kapocs lehet, ha ugyanazon a területen dolgozók lépnek egymással interakcióba. Keress tehát olyan közösségeket, ahol jól érzed magad és igazán értékeket adhattok át egymásnak. A tapasztalatok megosztása, cseréje pozitívan hathat és az együtt gondolkodás oldhatja a meglévő feszültséget, növelheti az elégedettséget.

A tantermen túl

A tanév ne csak a túlélésről szóljon. Az alapfeladatodon túl vállalj olyat, amit igazán szívvel és lélekkel tudnál csinálni: lehet ez egy klubfoglalkozás, szakkör, egy csoport vezetői szerepének elvállalása. A The Guardian szakértői szerint azok a tanárok emelkednek ki társaik közül, akik olykor magukra vállalnak valamilyen belső vezetői szerepet. Vállalj kisebb vagy nagyobb szerepeket projektekben, iskolai programokban, hogy kimozdulj a komfortzónádból és kicsit megmozgasd a kreatív, innovatív oldaladat is.

Reflektív gyakorlat

A pedagógiai önreflexió kulcsfontosságú a tanári pályán. A világ változását ugyanúgy le kell követni. A visszatekintés abban segít, hogy tudatosan formáld a módszereidet és fejlődj. Azok a pedagógusok, akik folyamatosan értékelik saját élményeiket, döntéseiket és azt, hogy mindezek hogyan hatnak a tanulásra, azt jelenti, hogy nem akarnak megrekedni egy adott szinten. Ez a hosszú távú fejlődés alapja.

Formális és informális tanulás kombinációja

Egy friss tanulmány szerint a tanárok több szinten fejlődnek. Az egyik lehetőséget a formális továbbképzések – workshopok, tréningek – jelentik, amelyek fokozzák a szakmai tudást. Az informális módszerek (kollégák visszajelzése, mentoring) pedig erősítik az alkalmazott tudást és az önbizalmat.

Digitális mentorálási platform

A digitális mentoring szoftverek képesek strukturálásra, nyomonkövetésre, célkitűzésre és analitikára. Merj használni ilyen alkalmazásokat és bár kiépítésük időt igényel, de ha augusztusba nekilátsz ennek, már felmérheted az intézményi lehetőségeket.

A visszaszámlálás megkezdődött, ideje egy kicsit előre tekinteni.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pixabay

A Visszaszámlálás szeptemberig: 5 karriertipp tanároknak, oktatóknak augusztusra bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Amikor az emberek az reflektálásra gondolnak, általában egy sötét, privát szoba jut eszükbe ahol az ember gyertyafényben gondolja át a legsötétebb, legmélyebb lévő titkait. Erre a szokásra szeretnénk felhívni a figyelmet és megmutatni, hogyan segíthet a teljesítményünkön, a kapcsolatainkon és abban, hogy jobb döntéseket hozzunk, legyenek azok kis vagy nagy döntések. Egy 2020-as felmérésben melyet a BCG és BVA végzett el a kérdés a következő volt: Mitől lesz valaki jó vezető? Mik a legfőbb tulajdonságaik és képességeik? A reflektálás mindennapos gyakorlása a lista öt legfontosabb tulajdonsága között volt. Emellett a listán az empátia, jó hallgató készség, megfontoltság, és csapatépítés képessége szerepelt.

A reflektálás a tanulásról szól. Az életünk eseményeinek történéseire való visszatekintést jelenti ítélkezés nélkül, kritikus szemszögből átértékelve. Két vezetői professzor, James Bailey és Scheherezade Rehman így írja le a reflektálást:

Egy őszinte pillanatra visszatekinteni a múlt eseményeire, arra, hogy mi működött és mi nem, mit lehetne még tenni és mit nem.

A reflektáláshoz bátorság szükséges. Figyelmesnek és körültekintőnek kell lenni hozzá.

Szóval hogyan is kéne csinálnunk?

Először vessünk egy pillantást a sportokra. A sportok többségében nem az egyéni teljesítményről szólnak, hanem arról, hogy a csapat együttesen hogyan teljesít. A sportolók a meccs közben, után és hosszabb idő elteltével is reflektálnak. A meccs során egy elhalasztott pont szerzésen gondolkodnak, mit tudnának a következő pontszerzés lehetőségének alkalmával máshogyan csinálni. A meccs végeztével összeülnek és videón visszanézik, hogy legközelebb mit kéne máshogyan csinálniuk, mi vált be és mi nem. Ez akár eltérhet attól, hogy a meccs közben mit gondoltak. Később pedig a nyereségeik és veszteségeik közötti hasonlóságokat tanulmányozzák hogy még jelentőségteljesebb következtetéseket vonhassanak le.

Ugyanennek a folyamatnak kéne, de inkább muszáj lenne lezajlania a munkahelyen. Persze nem videófelvételek visszanézésének formájában. Lehet ez akár riportok, tudatos gondolkozás, gyakoribb és fókuszáltabb beszélgetés formájában is. A lényeg, hogy megtaláljuk mi az ami számunkra a legjobban működik és, hogy komolyan elköteleződjünk a rekflektálás mellett. Ha a reflektálást szokásunkká tesszük, idővel sokkal jelentőségteljesebb következtetéseket vonhatunk le, mert elkezdünk bizonyos mintázatokat észrevenni a munkánk eseményeiben, amire következetesség nélkül nem lennénk képesek. 

Paul egy remek példával szemléltetni a reflektálás fontosságát. Legtöbbünknek vannak megbeszélései. Paul éppen a napi meetingjére tartott, amikor egy kollégájával kezdett el beszélgetni. A munkatársa életében először vezetett le egy meetinget a cég egyik ügyfelével. A megbeszélés az egyik projekt haladásáról szólt, aminek ő volt a felelőse. Azt mondta Paulnak, hogy a meeting szörnyen alakult. Nem jutott az addigi megtett lépések végére, nem tudta elmondani milyen nehézségekbe ütközött és milyen döntéseket hozott meg a megoldásuk érdekében. A következő lépésekről és a felelős emberekről sem tudott beszámolni.

Eldöntötte, hogy a következő meetingeket egy agendával fogja kezdeni, hogy mindenki számára világos legyen az, hogy mi a megbeszélés célja. Ez a példa is bizonyítja, hogy a reflektálás nagyban segítheti a munkánkat. Segít abban, hogy jobb döntéseket hozzunk, jobb következtetéseket vonjunk le.

Ez egyeseknek mind feleslegesnek és egyértelműnek tűnhet, de az igazság az, hogy sokan nem szánunk elég időt a mindennapos önreflexióra. Paulnak is ez a szokás segített abban, hogy eldöntse mi is szeretne lenni valójában.

A nap végén ülj le, vegyél egy mély levegőt és próbálj meg kizárólag a mai napodra reflektálni. Megfogod látni, hogy milyen mértékű pozitív változást hoz majd életedbe!

A A szokás, ami megváltoztathatja a karriered bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.