Régóta tudjuk, hogy a sikeres élethez fontosabb az EQ, mint az IQ, a munkaerőpiacon mégis csak későn kezdték el értékelni az érzelmi intelligenciával kapcsolatos készségeket, annak ellenére, hogy ez mindig is fontos volt a munkahelyeken. 

Emberi mivoltunkból fakadóan mindannyian érzelmi lények vagyunk, ettől nem tudunk elszakadni a munkahelyünkön sem. A Yale pszichológusai 1990-ben dolgozták ki az érzelmi intelligencia (EI) elméletét. Daniel Goleman pszichológus később négy területre osztotta a magas EQ-hoz szükséges készségeket: önismeret, önszabályozás, szociális tudatosság és kapcsolatkezelés.

Az első két tulajdonság az énre vonatkozik, nevezetesen arra, hogy képesek vagyunk megérteni és kezelni saját érzelmeinket. Ezek birtokában például felismerhetjük, hogy mindig ingerültek leszünk, ha egy megbeszélés elhúzódik. Attól a ponttól, hogy felismerjük ingerültségünknek okát, képesek leszünk az önszabályozásra. Ha pedig már képesek vagyunk rá, akkor a szociális tudatosságunk is fejleszthető lesz. Persze az érzelmi intelligencia fejlesztése nem olyan könnyű, mint ahogyan az hangzik. Az EQ fejlesztése egy végtelen párbeszéd önmagunkkal, amely elsőre nehéznek hangozhat, de amint elsajátítja ezt a képességet az ember, a folyamatos párbeszéd egyáltalán nem lesz megerőltető.

Tudjuk-e mások szemszögéből látni a dolgokat?

A harmadik és negyedik terület – a szociális tudatosság és a kapcsolatmenedzsment – azt határozza meg, hogy mennyire érzékeljük kollégáink érzelmeit, és ezt a tudást arra használjuk, hogy produktív, támogató kapcsolatokat építsünk ki velük. Itt az empátia kulcsfontosságú. Ez arról szól, hogy tudjuk, mi mozgatja az embereket, képesek vagyunk megérteni és támogatni őket, mert képesek vagyunk az ő szemszögükből látni a dolgokat.

Az érzelmi intelligencia mindig is fontos munkahelyi készség volt. A kutatások például kimutatták, hogy az alacsonyabb érzelmi intelligenciaszinttel rendelkező munkavállalók nagyobb valószínűséggel számolnak be rosszabb munkahelyi közérzetről, stresszesebbek és kevésbé elkötelezettek a munkahelyük iránt.

Hogyan került előtérbe az EQ a munkahelyeken?

A világjárvány által hozott változások rávilágítottak arra, hogy az EQ fejlesztése elengedhetetlen. A Covid-19 csúcsán, amikor a munka és az élet normáinak példátlan változásai az érzelmi összetartozás iránti igényt táplálták. A vezetők nem maradhattak tétlenek, csak empatikus készségek birtokában tudtak támogatást adni a csapatuknak és csak így lehetett magasan tartani mind a morált, mind pedig a termelékenységet. A munkavállalók is hamar rájöttek arra, hogy ha nem tudnak érzelmileg intelligens módon eligazodni az új helyzetben, akkor hamarabb kiégnek. 

Hogyan fejlesszük az érzelmi intelligenciát? 

Az érzelmi intelligencia olyasvalami, amit egész életünk során fejleszthetünk. Az EQ fejlesztéséhez azt javasolják a pszichológusok, hogy az önismeret megléte legyen a legelső, hiszen ha nem vagyunk a tudatában annak, hogy mi az, amit egy adott pillanatban gondolunk, érzünk, vagy akarunk, abban az esetben képtelenek vagyunk a következő képesség elsajátítására, ami az önszabályozás.

Az EI minden összetevőjénél ugyanakkor alapvető fontosságú a másokkal együtt való fejlődés, az erre való hajlandóság. A világ összes könyvét elolvashatod az EQ-ról, de egyedül nem fejlődhetsz, önmagadban nem lehetsz „érzelmileg intelligens”. Ez a képesség ugyanis csak a másik emberhez való viszonyban jelenik meg. 

Fotó: Envato
Szerző: K.T.