Költség és biztonság 

A humanoid robotokról tudni kell, hogy drága és összetett gépek, tömeges felhasználás esetén pedig biztosan csökkenteni kellene az előállítási költségeiket. Elon Musk jóslata szerint egy ilyen robotnak kevesebb, mint 20 ezer dollárba (kb. 7 millió forint) kell kerülnie ahhoz, hogy megérje a tömeges értékesítése. Az ár azonban jelenleg eltörpül egy másik, fontos kérdés mellett, mégpedig, hogy mennyire biztonságosak ezek a szerkezetek. Szakértők szerint a robotoknak az emberi munkásoktól távol kell működniük egészen addig, amíg be nem bizonyosodik, hogy biztonságosan tartózkodhatnak emberek közelében. 

A munka jövője

A humanoid robotok minden kétséget kizáróan drámai módon megváltoztathatják a munkavégzés módját. Veszélyes környezetben, bányákban és olyan gyárakban tölthetnének be állásokat, ahol konstans munkaerőhiány van. A Goldman Sachs becslése szerint 2030-ra 2 millió gyári dolgozó fog hiányozni, a robotok pedig segíthetnének feltölteni az üres álláshelyeket, mindezt anélkül, hogy az emberektől vennék el a munka lehetőségét.

Az életünk része 

Bár a humanoid robotok ígéretesek, mégis számos kihívással kell szembenézzenek. A költségek és a biztonság jelentik a legnagyobb rövidtávú akadályt, emellett a terület szabályozása sem kidolgozott még. Mindazonáltal az biztos, hogy fényes jövő előtt állnak ezek a szerkezeteket, s az is tuti, hogy a mindennapi életünk nélkülözhetetlen részévé fognak válni, akárcsak annak idején a számítógépek. 

Forrás: CityMagazine 
Szerző: G.P.

A Jönnek a humanoid robotok: tényleg felváltja az AI az emberi munkaerőt? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A mesterséges intelligenciától való félelem begyűrűzött a munkahelyekre is, hiszen egyre több vállalat használja az MI segítségét. Vannak, akik izgatottak, hogy az MI-vel dolgozhatnak, mások pedig attól félnek, hogy a robotok teljesen leváltják az emberi munkaerőt.

Ahelyett, hogy megijedünk, inkább arra koncentráljunk, hogy tegyük minél emberközpontubbá a munkahelyeinket és fedezzünk fel új soft skilleket, hogy azzal felvértezve tudjunk jól manőverezni.

Nézzük csak azokat a soft skilleket!

Kommunikáció

Mindig nagy szerepet kapott a kommunikáció, de az MI által generált adatok, eredmények értelmezése és az azzal való munka, annak kommunikálása kulcsfontosságú szerephez jut. A mesterséges intelligencia által generált információkat nekünk embereknek kell érthetően és hatékonyan továbbadnunk és ugyanígy szükséges a megfelelő kommunikáció az MI-vel is.

Empátia

A robotok nem éreznek és érzelmeket sem tudnak közvetíteni. Ám az emberek közti kapcsolat és kommunikáció során szükség van az érzelmekre. Az empátia által bele tudjuk magunkat képzelni más helyzetébe, így az ötletek megvalósítása, a hibák elhárítása is könnyebben történhet meg. Ez az, amit az MI nem képes megvalósítani.

Alkalmazkodás és rugalmasság

Már volt szó a fentiekben az alkalmazkodásról, amely olyan soft skill, ami nagyban segítheti a munkavállalót. Az MI bevonásával felgyorsulhatnak és könnyebbé válhatnak a munkafolyamatok, de ehhez nekünk kell alkalmazkodnunk és rugalmasan kezelni a változásokat.

Etikusság

Az MI alkalmazása során felmerülhetnek olyan etikai kérdések, amelyeket nemcsak felismernünk kell, de azokat jól is kell kezelni. A döntés ugyanis ránk, emberekre van bízva, ezért különösen fontos, hogy felelős döntéseket tudjunk hozni. Ideje megtanulni egy MI-etikus világban élni, amely során megtanulunk a technológiával bánni, miközben megőrizzük a hitelességünket és a bizalmat.

Fejlődni akarás

A technika folyamatosan fejlődik, ahogy az MI is ezt teszi, ezzel pedig maga után vonja azt is, hogy nekünk, embereknek is vele együtt kell haladnunk. Ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani, folyamatosan bővíteni kell tudásunkat és készségeinket. 

Kreativitás

A mesterséges intelligencia remekül elvégzi azt a feladatot, amellyel mi megbízzuk, de nem hagyatkozhatunk csupán arra. Az érzelmek, a színes gondolatok, a kreativitás és a problémamegoldó képesség az, amivel mi emberek kiegészíthetjük az MI munkáját.

Időmenedzsment

Az idő az egyik, ami mindig fogyóban van, ezért aki jól tud gazdálkodni az idejével, az jól átláthatóvá teheti a munkafolyamatot és nagyobb szabadságot is ad.

A Fast Company által végzett tanulmány során 700 vállalat vezetőjét kérdeztek az MI-ről és arról, hogy szerintük az alkalmazottaknak milyen készségekre van szükségük ebben az új világban?

A tanulmányból az derült ki, hogy valóban a soft skillek fejlesztését kellene előtérbe helyezni.

Rónai Márta

A Az AI korszakában új módot kell találnunk a főnökeink lenyűgözésére bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az elmúlt évtized digitalizációs „kényszere” az ipart sem hagyta érintetlenül, és különösen nagy lendületet kapott a modern technológiák alkalmazása a gyártás és termelés mindennapi gyakorlatában a járványidőszakot követően. Azok a vállalatok küzdöttek meg sikeresebben a kihívásokkal, melyek a digitális megoldásoknak köszönhetően könnyebben tudták biztosítani az üzletmenet és az ellátási láncok folytonosságát, illetve a megszokott minőséget és az alkalmazottak védelmét a napról napra változó gazdasági környezetben. „Az Ipar 4.0 célja, hogy a folyamatokat a digitális technológiák felhasználásával fejlessze, automatizálja és minden szempontból hatékonyabbá tegye. A robotizáció, az adatalapú folyamatoptimalizálás és intelligens döntéshozatal mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a termelés rugalmasabb, átláthatóbb, pontosabb és fenntarthatóbb legyen” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Digitális ikrek, csökkenő energiaigény, ember-gép szinergia – ez már nem a távoli jövő

Nem meglepő tehát hogy egyre szaporodnak a technológiai újítások a termelő szervezetek mindennapi gyakorlatában, melyekről korábban ráadásul azt gondoltuk, hogy csak a sci-fi filmekben létezhetnek. A termelékenység mellett azonban további fontos érv, hogy a modern megoldások többsége nemcsak a vállalatok és a fogyasztók zsebének, de bolygónk fenntartható jövőjének is jót tesz. A gyártási folyamatok energiaigénye óriási, miközben környezeti és geopolitikai indikációk miatt egyre nagyobb kihívás ezt a mennyiséget – főként hagyományos forrásokból – biztosítani, még a hétköznapokban is. Az Ipar 4.0 megoldások akár 40%-kal is mérsékelhetik a gyárak energiaigényét, ami kulcskérdés a fenntarthatóság szempontjából. Pontosan milyen technológiáknak vehetjük hasznát a termelésben, mik a legforróbb trendek és legérdekesebb megoldások? Nézzünk néhány példát!

1.    Ipari IoT (Internet of Things)

Az IoT által vezérelt gépek és szenzorok lehetővé teszik az eszközök automatizálását és az adatok gyűjtését a folyamatok javítása és az energiahatékonyság növelése érdekében. A logisztika például tárolhatja a készleteket egy olyan mérlegen, mely a súly mellett azt is megállapítja, ha a mért érték túl alacsony, ezt az információt pedig azonnal továbbítja a készletgazdálkodásnak, hogy az elindíthassa a szükséges lépéseket.

2.    Additív termelés és 3D nyomtatás – kevesebb idő, kevesebb hulladék

Az additív gyártási technológiának köszönhetően nem kell folyamatosan, jóelőre raktáron tartani például bizonyos alkatrészeket, azokat gyorsan, olcsón és személyre szabottan lehet létrehozni az aktuális igények szerint. A 3D nyomtatás ráadásul még környezetkímélő is: a folyamat során egyrészt kevesebb hulladék keletkezik, másrészt számos így keletkező anyag teljes mértékben újrahasznosítható, ami lehetőséget ad egy fenntartható, ciklikus ellátási lánc kialakítására is.

3.    A digitális iker a barátunk

A kifejezés – bár első hallásra akár ijesztőnek is tűnhet – bármilyen, a valóságban is létező rendszer, gép, termék vagy folyamat digitális reprodukciója is lehet. Hogy kell ezt elképzelni? Van egy bonyolult gyártórobotunk, melynek akár rövid meghibásodása is komoly kiesést jelent a termelésben. A gép digitális lenyomatán számos tesztet, szimulációt lefolytathatunk, így akár előre megjósolhatjuk a gyenge pontokat, javítanivaló alkatrészeket, ha pedig valóban bekövetkezne a probléma, villámgyorsan reagálhatunk.

4.    Az AR/VR az iparban is hódít

A kiterjesztett- és virtuális valóság-alapú megoldások a gyártásban is egyre népszerűbbek, elsősorban a hatékonyságnövelés és a betanítás/továbbképzés módszerei között találkozhatunk velük gyakran. A használati utasítások lapozgatásával vagy a dokumentumok görgetésével töltött órák helyettesíthetők például a releváns információk azonnali megjelenítésével egy okosszemüvegen, az adatok kivetítésétől az alkatrészek sorozatszámáig.

5.    Máris támad az Ipar 5.0

Egyre többen emlegetik az ipari digitalizáció lehetséges következő lépéseit, amelyek még szorosabb és hatékonyabb szinergiát teremthetnek meg a gépek és a humán munkaerő között. Ez azt jelentheti, hogy az emberek és a robotok együttműködése, a munkafolyamatok rugalmassága és az emberi kreativitás kiemelkedő szerepet kaphat a jövőben az intelligens gyártási környezetben.

Kulcsfontosságú a kkv-k támogatása a digitális szintlépésben

Hazákban több mint 23% az ipar részesedése a bruttó hozzáadott értékből, tehát nagyban befolyásolja az ágazat a gazdasági teljesítményünket, hogy a foglalkoztatottságban megmutatkozó hatásokról már ne is beszéljünk. Természetesen Magyarországnak számos teendője van az Ipar 4.0 technológiák minél szélesebb körű elterjesztése terén, ugyanakkor a globális nagyvállalatok helyi egységei révén számos újítás és előrelépés történik. A közeljövő legfontosabb feladata így talán az lehet, hogy a nemzetgazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozások is minél inkább bekapcsolódjanak az ipari digitalizációba és sikeresen együttműködhessenek az ezen a téren előttük járó meghatározó piaci szereplőkkel. Az ezt forrásokkal és kapcsolati tőkével támogató hazai és nemzetközi programok mellett a tudásmegosztás éppúgy fontos. „Ha egy tanácsot érdemes megfogadni a digitalizáció kapcsán, az az előrelátó tervezés: a modern felhőalapú megoldások vagy a szabványosított IoT-platformok például felgyorsíthatják az új technológiák kezdeti bevezetését és jóval könnyebb lehet ezekbe integrálni a később érkező újabb és újabb alkalmazásokat” – teszi hozzá Gönczy Gábor.

A Ipar 4.0: az energiaválságra is enyhülést hozhat a rohamosan fejlődő ipari digitalizáció bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A jó munkaerő a legnagyobb érték – olyan mondat ez, melyet gyakran kétségbe vonunk manapság, hiszen egyre több embert foglalkoztat a kérdés, hogy egyik napról a másikra átveheti-e a helyét az irodában egy gép. Az aggodalom egyelőre feleslegesnek tűnik, a vállalatok ugyanis éppen annak érdekében vetik be a technológiát, hogy a lehető legmagasabb szintű munkavállalói élményt biztosítsák a kollégáknak, ezzel növelve hatékonyságukat és a cég iránti elkötelezettségüket. A felmérések szerint ez valóban jó iránynak tűnik: a megkérdezett vállalatok közel 40%-a szerint a HR tech projektekre fordított büdzsé maradéktalanul megtérül, az ezek által megteremtett munkavállalói élmény pedig nagyban hozzájárul a tehetségek megtartásához, egyben a fenntartható, hosszú távú versenyképességhez. „Ráadásul most már ahhoz is adott a technológia (és a szándék is), hogy a webáruházak kínálatához vagy a keresési eredményekhez hasonlóan a munkavállalóknak is személyre szabott HR szolgáltatásokat nyújtsanak a cégek, legyen szó továbbképzésekről, előmenetelről, lelki egyensúlyról, teljesítményről. Nincs szüksége minden vállalkozásnak a létező összes HR technológiára, elegendő okosan választani” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers ügyvezető-tulajdonosa.

A válság miatt újrahasznosítanak a cégek, de közben keresik az új utakat is

A cégek többsége nem is volt rest költeni a különböző HR tech megoldásokra, 2021-ről 2022-re mintegy 57%-kal nőttek az erre fordított befektetések, elsősorban a képzésekre, a toborzásra, a megtartásra, a munkavállalói jóllétre és a juttatásokra fókuszálva. Ugyanakkor a háborús bizonytalanság, az elszálló infláció és az energiaárak ésszerűbb és hatékonyabb irányba is terelték a fejlesztéseket: a vállalatvezetők és CIO-k elsősorban a már meglévő rendszereket kezdték felülvizsgálni, optimalizálni és újabb területeken bevetni, esetleg extra funkciók bevezetésével továbbgondolni. „Az integráció mindenképpen kulcstrend lesz a közeljövőben, hiszen az összeköttetés nélkül, elszigetelten működő technológiák növelik a hibák kockázatát, vesztegetik a drága időt és növelik az adminisztrációt – ezzel tehát minden cégnél azonnali minőségi ugrást lehet elérni” – magyarázza Gönczy Gábor. De mégis mely HR területeken kerül fókuszba a technológia 2023-ban?

Marad a hibrid, csak jobban csináljuk majd

Az otthoni munkavégzés lehetőségének biztosítása szinte alapelvárás lett a munkáltatókkal szemben, és a friss felmérések szerint a dolgozók 97%-a ragaszkodik ehhez a jövőben is. A hibrid munkavégzés tehát a mindennapok része lesz, a cégek érdeke pedig az, hogy ez minél biztonságosabban és hatékonyabban működjön: még több és profibb felhőalapú rendszer érkezik és újabb interaktív, illetve VR-alapú funkciókkal gazdagodnak az online konferenciaszoftverek. 2023-ban azonban mégis a „távértékelés” kerül a fókuszba, vagyis a cégek olyan eszközöket keresnek vagy fejlesztenek majd, melyekkel az otthon dolgozó kollégák teljesítményét is mérni tudják.

Már a toborzás is automatizált

Az új munkaerőt keresők is két tűz közé kerülnek idén: úgy kell felkutatniuk és sikeresen megszólítaniuk a legjobb szakembereket, hogy közben kiemelt cél lesz a toborzási büdzsé optimalizálása is. Az egyik legnépszerűbb eszköznek így az automatizált álláshirdetés ígérkezik, mellyel célzottan és költséghatékonyan szólíthatják meg a munkaadók a megfelelően képzett jövőbeli kollégák körét. Fókuszban lesz az onboarding, a gyors és egyszerű kiválasztási folyamatok biztosítása, és az első pillanattól kezdve magas színvonalú munkavállalói élmény. Az online, bármikor hozzáférhető videós tartalmak és információs anyagok mellett ezért chatbotokat is bevetnek, melyek 0-24-ben válaszolnak a frissen felvett kollégák kérdéseire.

Munkavállalóra szabott tanulás

2022 egyik nagy slágere idén is nagyot fog menni: egyre több olyan belső kommunikációs portál jelenik majd meg, mely lehetséges cégen belüli karrierlehetőségeket, továbbképzéseket, aktuális munkakörön kívül eső projekteket kínál a kollégáknak. A szorító munkaerőhiány miatt egyébként is a középpontba kerülnek a cégen belüli átképzések és kompetenciafejlesztések, a technológia pedig minden eddiginél kreatívabban segíti majd ebben a cégeket. A toborzási- és a meglévő munkaerőállományt lefedő adathalmaz elemzésével a cégek pontosabb képet kaphatnak arról, hogy melyek azok a készségek és szakmai ismeretek, melyek hiányoznak egy-egy területen, így célorientáltan alakíthatják ki képzési stratégiájukat, ráadásul a legújabb virtuális valóság-alapú technológiákkal tovább csökkenthetik az ehhez szükséges eszközök és berendezések költségeit.

A mesterséges intelligencia a HR tech-et is felforgatja

A fenti megoldások szinte mindegyikének egy közös nevezője van, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás, ezek a technológiák pedig kétségkívül korlátlan lehetőségeket nyitnak a humánerőforrás-menedzsment területén. Legyen szó a munkavállalói felmérések elemzéséről, a vállalaton belüli esetleges (és akaratlan) diszkriminatív gyakorlatok feltárásáról, a kollégák motivációjának és teljesítményének napi szintű monitorozásáról vagy éppen a menedzsment adminisztratív terheinek enyhítéséről, az MI valóságos csodafegyver az azt tudatosan alkalmazó vállalatok kezében. Nincs megállás: 2030-ra a HR tech piac értéke elérheti a 38 milliárd dollárt, és ezen belül is hasítani a fog a mesterséges intelligencia, melyet az előrejelzések szerint a vállalatok több mint fele napi szinten alkalmazni fog a munkaerő-menedzsmentben.

„Kulcskérdés lesz, hogy a cégek és a HR-osztályok elkezdjék más szemmel nézni a kollégákról és a munkájukról rendelkezésre álló adatokat és az olyan stratégia és üzleti döntések meghozatalában is figyelembe vegyék, mint például a bővülés, új kirendeltségek megnyitása vagy éppen a külföldi piacok meghódítása. Ebben nyújt segítő kezet a mesterséges intelligencia, ugyanakkor egyre többen felhívják a figyelmet arra is, hogy a jövőben átgondolt szabályozásra és többlépcsős belső ellenőrzésre lesz szükség, a gépeket ugyanis továbbra is az ember tanítja majd gondolkodni, így a HR-esek prekoncepciói átszivároghatnak a toborzási gyakorlatba vagy a humánerő-tervezésbe is” – teszi hozzá Gönczy Gábor.

Fotó: Envato

A <strong>Eszeveszett tempóban forgatja fel a technológia a HR szakmát: a mesterséges intelligencia, a VR, és az automatizáció is hasít</strong> bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az energiafüggetlenség és a klímasemlegességi célok elérése hosszú évek óta a legfontosabb politikai célkitűzések között szerepel, olyannyira, hogy az Európai Unió 2030-ra a végső energiafogyasztás 32%-át megújuló forrásokból fedezné. Miközben ez mindeddig a közös jövőnk szempontjából nélkülözhetetlen, de hosszútávú lépésnek tűnt, mára a mindennapi boldogulásunkat is érintő kérdéssé vált. A szomszédunkban kirobbanó konfliktus akut energiaválságot idézett elő Európában, így kicsik és nagyok, állami szervek, lakossági felhasználók és a vállalkozások egyaránt szembesülnek a drasztikusan növekvő energiaárakkal. A megküzdési stratégiák persze gazdaságonként és cégenként is mások: a magyar vállalatok 14%-a szerint könnyen lehet, hogy be kell zárniuk, 57% az áremelésben látja a megoldást, egyesek elhalasztják az esedékes fejlesztéseket, de bíztató jelként közel harmaduk inkább a beruházásra szavaz az energiahatékonyság növelése érdekében.

Okosirodák, „hőtermelő” adatok és virtuális vállalati események

Ebből is látszik, hogy akinek lehetősége van, annak mindenképpen érdemes inkább előremenekülni, és a rövid távon kényelmesebb megoldások helyett a jövőbe mutató, proaktív fejlesztések felé mozdulni. A hatékonyabb energiafelhasználás szerencsére már eddig is komolyan foglalkoztatta a technológiai szektort, így inkább az a kérdés, hogyan lehet hatékonyan kombinálni, beépíteni és cégre szabottan egy rendszerbe integrálni a különböző hardveres és szoftveres innovációkat. Az irodapiacon a tudatos és okos üzemeltetés a legfontosabb trend: a különböző szenzoros megoldásokkal azonnal reagálni lehet a hőmérséklet és a páratartalom változásaira, vagy élénk széllökések esetén felhúzni a redőnyöket, hogy ne érje őket károsodás. Mindezt a mesterséges intelligenciával megfelelően párosítva már előrejelzések is készíthetőek, így például, ha a beérkező adatok alapján a munkavállalók bizonyos helyiségeket nem használnak a nap egy adott szakában, akkor a fűtés és a világítás is ehhez igazítható – folyamatos manuális kontroll nélkül.

A közvetlenül a hatékony üzemeltetést célzó informatikai rendszerek mellett persze a vállalkozás speciális sajátosságait is érdemes lehet kihasználni olyan módon, melyre korábban nem is gondoltunk volna. Egyre több helyen ismerik fel a big data-ban rejlő óriási potenciált, ugyanakkor éppen az óriási energiaigényük miatt most kihívást is jelent az adatközpontok működtetése. Azonban ezek a gépek jelentős mennyiségű hőt is termelnek, amit megfelelő technológiai fejlesztésekkel szintén hasznosítani lehet, kiegyenlítve a szaldót, a felesleget pedig akár a fűtőrendszerekbe vezetni. Persze emellett azon is elgondolkodhatunk, hogyan mentesíthetjük infrastruktúránkat az emelkedett energiafogyasztás mennyiségétől a legkritikusabb időszakokban, például a téli hónapokban. A vállalkozások egyre gyakrabban vetnek be virtuális valóság-alapú megoldásokat ezzel a céllal, így a távolból is hatékonyan szervezhetnek képzési napokat, meetingeket vagy éppen munkavállalói fórumokat, egyszerre akár több telephelyen dolgozó kollégáknak is.

Vállalatok: agilitás és államilag támogatott fejlesztések kellenek

Bármennyire is nehéznek tűnik a jelenlegi helyzet, az energiahatékonysághoz kapcsolódó innovatív megközelítéssel igazi win-win szituációt teremthetnek az előrelátó vállalkozások. Statisztikák szerint azok a cégek, melyek újszerű szemlélettel és megoldásokkal igyekeznek kezelni a krízist, 40%-kal is csökkenthetik karbonlábnyomukat, így kétségtelen, hogy miközben saját maguknak is spórolnak, a közös klímacélok érdekében is sokat tesznek. Ráadásul – ahogy a fent említett körkérdés is mutatja – sok vállalat kifejezetten hajlik az ilyen irányú fejlesztésekre, ha rendelkezésükre áll a megfelelő forrás, éppen ezért az azonnali segítség mellett vissza nem térítendő támogatásokat várnak az államtól, melyek segítségével hosszabb távon is megtérülő informatikai beruházások indulhatnak. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a kiszámíthatatlan piaci viszonyok között elengedhetetlen lépés a szervezeti szintű agilitás bevezetése – már azoknak, akik ezt eddig elmulasztották megtenni.

„A szinte napról napra változó, bizonytalan gazdasági helyzetben érdemes előre gondolkodni, és többféle forgatókönyvre felkészülni, de valójában a feladat nem az, hogy a vállalat megjósolja a jövőt. Sokkal inkább az, hogy ha váratlan behatás érkezik a külvilágból, arra gyorsan és produktívan reagáljon a szervezet. Erre kiváló módszert nyújt az IT-berkekből eredő agilis működés bevezetése, mely lehetővé teszi, hogy a bizalmon, felhatalmazáson, autonómián és együttműködésen alapuló vállalati kultúrában kisebb egységekre bonthassuk a célkitűzéseinket, és rendszeresen felmérhessük, jó irányba haladunk-e. Amennyiben nem, könnyen és szinte azonnal tudunk módosítani. Ez a megközelítés egyébként az innovációkat is támogatja, melyekre kétségtelenül nagy szüksége van jelenleg az egyebek mellett akut energiakrízissel küzdő vállalati szektornak” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers ügyvezető-tulajdonosa.

Fotó: Envato

A Energiaválság: Így küzdenek ellene bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.