Az Országgyűlés 2022. július 12-én módosította a KATA törvényt. Az új KATA az eddiginél magasabb, évi 18 millió forint bevételi értékhatárig kínál egyszerű és kedvezményes adózási módot a legkisebb bevételű egyéni vállalkozóknak. Az adó mértéke minden kisvállalkozónak havi 50 ezer forint. Továbbá az új KATA szabályai szerint pedig az adózási formát csak a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók választhatják. A KATA szabályai 2022. szeptember 1-jén lépnek hatályba, de a választásról szóló nyilatkozatokat legkésőbb szeptember 25-ig kell benyújtani az adóhivatalhoz.

Új funkció segíti az exkatásokat

A BUPA a kisadózó egyéni vállalkozókra vonatkozó változások miatt új funkcióval bővül: A KATA-váltó asszisztensnek köszönhetően immár egy könnyen kezelhető kalkulátorban ellenőrizhetik a felhasználók, hogy bevételük mellett valószínűleg mely adózási forma lenne a legmegfelelőbb a vállalkozásuk számára. Ezt követően a kalkuláció alapján tudnak könyvelőjükkel, adótanácsadójukkal egyeztetni az exkatások.

„Folyamatosan arra törekszünk, hogy a BUPA a vállalkozók naprakész és intelligens társa legyen a mindennapokban, ezért is készült egy olyan kalkulátor, amely segít megfelelő alternatívát találni a KATA helyett, amennyiben szükségük van az adózási forma megváltoztatására” – mondta Tóth Balázs, a BUPA termékfejlesztési vezetője.

Elsők között

A BUPA (Budapest Pénzügyi Asszisztens), amely egyesíti az online számlázóprogramok és az internetbankok előnyeit, 2020 májusában indult el. A program révén az MKB Bank a magyar bankszektorban az elsők között nyújt online számlázási szolgáltatást a kisvállalatok számára.

Idő és költség

A szolgáltatás a nyílt bankolásra épülő első olyan pénzügyi asszisztens a piacon, amellyel – támogatott banknál vezetett bankszámlával összekötve – lehetővé válik, hogy egy beérkező számla kiegyenlítéséhez ne legyen szükség az adatok másolására. Hanem a tranzakciók ugyanezen a felületen azonnal elindíthatók legyenek. A számlákat a program automatikusan elküldi az adóhatóságnak, és a könyvelő számára is hozzáférést lehet biztosítani általa, így a BUPA-val időt és költségeket takarítanak meg a vállalkozók, exkatások. A BUPA KATA-kalkulátora a következő linken érhető el, ITT.

Fotó: Freepik

A Itt a megoldás: ez most nagy segítség lehet az exkatásoknak bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Nemcsak az uniós polgárokat illeti meg a szabad mozgáshoz való jog az Európai Unió területén belül, hanem az uniós vállalkozások is szabadon, a letelepedés szabadsága alapjoggal élve átléphetik a határokat, és áttehetik székhelyüket egy másik tagállamba az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 49. és 54. cikke alapján. Ez a gyakorlatban jelenleg két módon valósulhat meg. Vagy a származási országban jogutód nélkül a tulajdonosok megszüntetik a társaságot, majd a fogadó tagállamban új társaságot alapítanak, vagy határon átnyúló beolvadással egyesül két cég. Ez utóbbi esetben egy új cég alapítása is szükséges lehet a fogadó országban, amelybe a székhelyét áthelyező cég beolvad.

A fenti megoldások a gyakorlatban számos nehézséggel járhatnak, és az a tény, hogy a hazai entitás megszüntetését kívánják meg a jogalkotók a határátlépéshez, értehető módon eltántoríthatja a tulajdonosokat a költözés elhatározásától.   

A módosult uniós irányelv annak érdekében, hogy vonzóbbá tegye a határokon átnyúló műveleteket, lehetővé teszi, hogy például egy hazánkban bejegyzett kft. vagy zrt. a jogi személyiségének megőrzése mellett, jogutód nélküli megszűnés nélkül a társasági formáját a fogadó tagállam joga szerinti kft.-vé vagy zrt.-vé alakítsa át a székhelye áthelyezésével egyidejűleg. Mindez a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy egy kft. a jogi személyisége megtartásával pl. szlovén s.r.o.-vá, vagy német GmbH-vá alakulhat, fenntartva korábbi jogviszonyait – emeli ki a szakértő.   

A határon átnyúló átalakulás fő lépései

Jelenleg a határokon átnyúló egyesüléseket a 2007. évi CXL. törvény szabályozza, amelyet a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény (Új Átalakulási Törvény) 2022. szeptember 1-jével hatályon kívül helyez.

A következőkben a határon átnyúló műveletek közül, a magyarországi székhelyű társaság határon átnyúló átalakulásának (társasági formaváltásának, avagy határon átnyúló székhelyáthelyezésének) főbb lépéseit ismertetjük az Új Átalakulási Törvény fényében.

• Először is a magyar társaság legfőbb szerve – az ügyvezetés előterjesztése alapján – határoz a határon átnyúló átalakulás szándékáról.
• A magyar társaság vezető tisztségviselője elkészíti az átalakulási tervezetet, amely tartalmazza különösen, de nem kizárólagosan a jogutód külföldi társaság tervezett társasági formáját, cégnevét, székhelyét, az átalakulás javasolt menetrendjét, a magyar társaság és a jogutód külföldi társaság vagyonmérleg-tervezetét, és az azt alátámasztó vagyonleltár-tervezetet, valamint az átalakulás munkavállalókra gyakorolt hatása is kifejtésre kerül.  
• Az átalakulási tervezetet könyvvizsgálóval ellenőriztetni szükséges, kivéve, ha a tagok máshogy döntenek.
• A magyar társaság vezető tisztségviselője átalakulási jelentést készít a tagok és a munkavállalók számára, amelyben ismerteti az átalakulás jogi és gazdasági vonásait.
• A szükséges dokumentumok elkészítése után a magyar társaság vezető tisztségviselője vagy a szükséges dokumentumok benyújtásával értesíti a bíróságot az átalakulásról, vagy a magyar társaság ugyanezeket a dokumentumokat a honlapján közzéteszi, ezzel is biztosítva azok megismerhetőségét, majd a bíróságot csupán nyilatkozata útján értesíti a határon átnyúló átalakulásról.
• A bíróság két alkalommal közzéteszi az átalakulásról szóló legfontosabb információkat annak érdekében, hogy a magyar társaság hitelezői biztosítékot követelhessenek, ha a határon átnyúló átalakulás a követelésük kielégítését veszélyezteti.
• A közzétételeket és az esetleges biztosítéknyújtási kötelezettség teljesítését követően a társaság legfőbb szerve legalább ¾-es többséggel végleges jelleggel dönt a határon átnyúló átalakulásról.
• A társaságnak a végleges döntést követő 30 napon elteltével, de legfeljebb 90 napon belül benyújtott kérelmére a bíróság tanúsítványt állít ki, illetve értesíti az illetékes hatóságokat a határon átnyúló átalakulásról. A tanúsítvány tartalmazza a magyar társaság nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, az átalakulással létrejövő külföldi társaság formáját, cégnevét és székhelyét, valamint azt, hogy a tanúsítvány kiadását kérelmező magyar társaság eleget tett a határokon átnyúló átalakulás végrehajtásával összefüggésben őt terhelő jogszabályi kötelezettségeknek.
• A bíróság a tanúsítványt a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül megküldi a fogadó tagállam nyilvántartása részére.
• Ezt követően a jogutód külföldi társaság a bejegyzésére irányuló kérelmet a tanúsítvány kiállítását követően benyújtja a majdani székhelye szerint illetékes bírósághoz, és az eljárás a fogadó állam joga szerint folytatódik.
• A magyar bíróság a külföldi fogadó tagállamtól kapott, a határokon átnyúló átalakulás időpontjáról szóló értesítés esetén törli a jogelőd magyar társaságot a nyilvántartásból, egyidejűleg pedig bejegyzi a nyilvántartásba a határokon átnyúló átalakulásra vonatkozó, a Ctv.-ben meghatározott adatokat, és azokat a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül nyilvánosan elérhetővé és hozzáférhetővé teszi.
• A létrejött külföldi társaság a határokon átnyúló átalakulás hatályosulásának napját követően, a magyar társaságra vonatkozóan végleges vagyonmérleget készít, amelyet könyvvizsgáló ellenőriz.

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi van akkor, ha a célországban a kft-k vonatkozásában a törzstőke törvényi minimuma nem 3 millió forint, hanem ennél az összegnél magasabb. Ha a jogutód társaság honossága szerinti ország magasabb legkisebb minimumot ír elő a jegyzett tőke összegére, akkor a tagok vagy a különbséget pótolni, vagy a létesítő okiratot megfelelően módosítani kötelesek, ha a rendelkezésre álló szabad tőke a külföldi jogutód társaság jegyzett tőkeminimumát eléri.   

Fontos kiemelni, hogy a határon átnyúló átalakulásban, egyesülésben és szétválásban kizárólag olyan korlátolt felelősségű társaságok és zártkörűen működő részvénytársaságok vehetnek részt, amelyek nem állnak csődeljárás, felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás, szerkezetátalakítási eljárás, reorganizációs eljárás vagy restrukturálási eljárás hatálya alatt, továbbá a 2014. évi XXXVII. törvény szerinti szanálási eszközök, hatáskörök és mechanizmusok hatálya alatt.

A határon átnyúló átalakulás sajátossága az Új Átalakulási Törvény fényében

Az Új Átalakulási Törvény szeptember 1-jén hatályba lépő rendelkezései értelmében a magyar társaság teljes vagyona (eszközei és forrásai) – így különösen a szerződései, a hitelei, a jogai és kötelezettségei – az átalakulást követően a külföldi jogutódra száll, a társaság tagjai a külföldi jogutód társaság tagjai maradnak, továbbá a munkaviszonyokból eredő jogok és kötelezettségek a továbbiakban a külföldi jogutód társaságot illetik, illetve terhelik.

Láthatjuk, hogy a jogutódlás formálisan hasonló módon megy végbe, mint pl. egy hazai bt.-ből kft.-vé történő átalakulás, azzal a legfőbb különbséggel, hogy a határon átnyúló átalakulás esetén a Magyarországon bejegyzett entitás a cégjegyzékből törlésre kerül, és jogutódjaként egy másik tagállamban bejegyzett társaság kerül feltüntetésre, ezzel együtt egy külföldi honosságú entitássá alakul át. Megjegyzendő, hogy a külföldön letelepedő társaságnak az átalakulást követően meg kell felelnie mindazon követelményeknek, amelyeket a társaság tevékenység végzésével kapcsolatban a fogadó tagállam előír.

Ctv. módosítás

Annak érdekében, hogy a fenti újdonságokkal a cégjegyzékünk is lépést tartson, új rendelkezések beillesztése vált szükségessé a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénybe (Ctv.).

A cégjegyzék tartalma 2022. augusztus 1-jétől kiegészül a határokon átnyúló műveletet lebonyolító társaság jogelődjének és a jogutódjának legfontosabb adataival, úgy, mint pl. a cégnévvel, székhellyel, nyilvántartási számmal, a határokon átnyúló művelet és a tanúsítvány kiadásának időpontjával.

A leírtak tükrében megállapítható, hogy a határon átnyúló átalakulás lebonyolítása egy időigényes és összetett feladat a határátlépésben gondolkodó társaságok számára, így mindenképp javasolt e területen magas szaktudással, nagy tapasztalattal és egy nemzetközi partnerkörrel rendelkező ügyvédi iroda bevonása, amely elvárásoknak az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás maximálisan megfelel –  zárta szavait dr. Majoros Lilla, LL.M., a Társulás együttműködő ügyvédje.

A cikket a Bán & Karika Ügyvédi Társulás hozzájárulásával közöljük.

Fotó: Envato

A Kft-ből GmbH? Új szabályok segítik a cégek határon átnyúló műveleteit bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Tapasztalat és a jellemző buktatók ismerete nélkül azonban a lelkesedés ellenére is könnyen zátonyra futhat az üzlet. Huzdik Katalin, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) Üzleti Tudományok Intézetének egyetemi docense most összefoglalta, mik azok a legfontosabb tényezők, amelyek általában a kezdő vállalkozások bukását okozzák.

Nem vagyunk elég megszállottak

Vállalkozónak születni kell – halljuk gyakran, azonban nincs általános recept, vagy konkrét személyiségtípus, ami garantálja, hogy sikeres lesz egy induló vállalkozó és cége. Huzdik Katalin szerint vannak viszont olyan személyiségjegyek, amelyek egyértelműen fontosak ahhoz, hogy valaki vállalkozó legyen. A legfontosabb, véleménye szerint,

a megszállottság,

ami segíti a kezdőt abban, hogy túllendüljön a nehézségeken és hosszú távon is életben tartsa a kezdeti lendületet. Fontos továbbá az is, hogy az illető képes legyen elképzelni cége jövőjét és azt meg is tudja valósítani – azaz

az ideális vállalkozó álmodozó kell, hogy legyen.

Az, akiben nincs meg a kellő eltökéltség és előrelátás, könnyen elbukhat a vállalkozásalapítás folyamatában.

Árthat is a túl nagy lelkesedés

Azonban a túl sok álmodozás is a siker gátja lehet. „Sokan esnek abba a hibába, hogy túlzottan elfogulttá válnak saját termékükkel, szolgáltatásukkal kapcsolatban, és emiatt túlbecsülik a piaci lehetőségeket, így pedig a leendő bevételeket is” – mondta Huzdik Katalin. „Mielőtt vállalkozás alapítására adjuk a fejünket, készítsünk alapos költségbecslést az indulási és működési költségekről a vállalkozás első, valamint további éveiben, és gondoljuk végig mekkora a személyes megélhetésünk tényleges költsége, hiszen, ha főállású vállalkozók szeretnénk lenni, akkor a munkabérünket a vállalkozás által szükséges megtermelnünk.

A termékünk, szolgáltatásunk iránti lelkesedés fontos, de befolyásolhatja ítélőképességünket,

ezért – ha a valóság nem a papíron előre kiszámoltakat tükrözi – fontos, hogy rendelkezzünk akkora biztonsági tartalékkal, amely legalább három hónapig képes fedezni a műkődési költségeinket. Ezt nyugodtan belekalkulálhatjuk az első költségtervünkbe”.

Könnyű rosszul felmérni a piacot

Jellemző buktató az is, hogy a kezdő vállalkozó – vakon bízva terméke, szolgáltatása sikerében – nem méri fel helyesen a piaci igényeket, vagy nem veszi figyelembe a piac telítettségét, illetve a versenytársakat. A METU docense szerint fontos tisztázni, hogy a termékünk,

szolgáltatásunk mennyire jelent újdonságot, mennyire különleges a piachoz képest,

meddig tart az újdonság elfogadása a vevők részéről, és akár olyan, elsőre nem evidens kérdéseket is, mint hogy a vásárlók vajon arra fogják-e használni a termékünket, amire kitaláltuk. Tisztázandó kérdések továbbá, hogy milyen ár/érték tartományra érdemes pozícionálni a terméket, szolgáltatást, hogy hol helyezkednek el a versenytársak, milyen árképzési stratégiát lenne célszerű követni, illetve, hogy minőségre vagy költségre, szűk vagy tág piacra összpontosítsunk. „Ha tisztáztuk ezeket az üzleti stratégiai kérdéseket, jöhet az eladásösztönzési stratégiánk megalkotása, azaz hogyan fogjuk felhívni magunkra a figyelmet, és hogyan érjük el, hogy a potenciális vevő valóságos vásárló legyen” – tette hozzá az egyetemi docens.

„Menet közben kialakul”

Katalin szerint az egyik legnagyobb buktató az, ha meg akarjuk spórolni az időt, és nem készítünk írásos üzleti tervet, hanem informálisan, nagy vonalakban gondoljuk végig a leendő vállalkozásunkat, és a „majd menet közben minden kialakul” magatartást vesszük fel. „A pénzügyek tervezésekor is csapdahelyzetekbe kerülhetünk, amikor azt hisszük, hogy minden a pénzügyekről szól, és nincs összhang a pénzügyi terv számai és a piaci előrejelzések, piaci lehetőségek között. Tipikus buktató továbbá, ha kimarad a tervből a hiteltörlesztési részletek feltüntetése, ha hiányzik a pénzforrások felhasználási terve, vagy ha nem vesszük figyelembe az inflációt” – tette hozzá.

Könnyen elbukhat, aki túl hamar lép

A leggyakoribb eset az, hogy egy kezdő vállalkozó valamilyen stabilitást garantáló, alkalmazotti munka mellett indul el a saját útján. Az egyik legnehezebb kérdés saját cégünk életében ilyen esetben biztosan az, hogy mikor léphetjük meg a lehető legkisebb kockázattal azt, hogy a biztos havi fizetést feladjuk a vállalkozói lét függetlenségéért és anyagi bizonytalanságáért. A METU docense szerint mielőtt végleges lépésre szánjuk magunkat, három tényezőt érdemes végig gondolnunk: egyrészt, hogy megfelelő kereslet legyen a termékünk vagy szolgáltatásunk iránt, azaz legyen bizonyítékunk arra, hogy valóban van igény arra, amit kínálunk. Másrészt, hogy a vállalkozás bevételei haladják meg a kiadásait. A harmadik kritérium, hogy annyi megbízásunk, munkánk legyen, amelyet már napi 8 órában kell csinálnunk. Ha ez mind teljesül – és mindez jellemzően együtt jár –, akkor nyugodt szívvel hagyhatjuk ott addigi alkalmazotti pozíciónkat.

Fotó: Envato

A A fiatalok fejében a vállalkozás már szexi? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az adóbevallások beérkezését követően a 30 napos utalási idő helyett két héten belül visszautalják a családoknak a tavaly befizetett személyi jövedelemadót – tájékoztatott.

A fentiek elsősorban az egyéni vállalkozókat, az őstermelőket és azokat érintik, akik

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Hamarabb utalják ki az szja-visszatérítést az adóbevallásban igénylőknek bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A 2022-es év kezdéséhez szükséges teendők listáját a Grant Thornton Consulting Kft. tanácsadói állították össze vállalkozóknak.

Mik a teendők 2022. január 31-ig?

A 2022-es adóév indulásával a januári hónap a legnagyobb terhelés a munkaügyi adminisztráción, hiszen ilyenkor kell beállítani azokat a jogosultsági, adózási dolgokat, melyek az egész éves munkaügyi teendőket, bérszámfejtést meghatározzák.

Adókedvezmény nyilatkozatok

2022-ben is élnek tovább azok az adókedvezmények, melyet a munkavállalók a jövedelmük SZJA terheinek csökkentésére havonta igénybe vehetnek, azonban új adóévről lévén szó, új nyilatkoztatásra van ismét szükség.

Az adókedvezmények 2022-ben az alábbiak lehetnek:

• Négy vagy több gyermeket nevelő anyák adókedvezménye
• Személyi kedvezmény
• Első házasok adókedvezmény
• Családi adókedvezmény

2022. január 1-től új kedvezménnyel bővül az SZJA mentességi lehetőség, immáron a 25 év alatti munkavállalók részére is jár adókedvezmény.

Az adókedvezmény nyilatkozatokat a Munkavállalónak és a Munkáltatónak is ellen kell jegyezni, valamint egy esetleges ellenőrzés esetén bármely félnek eredeti aláírású nyilatkozattal kell rendelkeznie, tehát 2-2 eredeti példány kell készüljön ezekből. Az aláírással, átadással járó adminisztrációt érdemes emiatt már január elején megtenni.

A hivatalos, NAV által közzétett nyilatkozatok már 2021. december végétől elérhetőek – a NAV honlapján, illetőleg az Ügyfélkapuval rendelkező munkavállalók elektronikusan is nyilatkozhatnak, itt.

Szabadság nyilatkozatok

Minden naptári év elején újra nyilatkozni kell a pótszabadságra való jogosultságokról. Ez vonatkozhat többek között:

• A munkavállaló saját háztartásban nevelt gyermekére/gyermekeire
• Megváltozott munkaképességű dolgozókra

Adó- és járuléklevonáshoz kapcsolódó nyilatkozatok

• Egyes jogviszonyokban külön szükség lehet további adómegállapítási nyilatkozatra, ilyen lehet:
• Magánszemély bérbeadó SZJA nyilatkozata
• Szociális hozzájárulási adó maximumának elérésére vonatkozó nyilatkozat (külön adózó jövedelmekre, pl. osztalék)
• Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKO) nyilatkozata

M30-as adatlapok és járulékigazolások kiadása

2022. január 31-ig minden, SZJA levonást érintő jövedelemről ki kell adni az előző adóévre vonatkozó M30-as adatlapokat, járulékigazolásokat az érintett magánszemélyeknek.

Ezeket a jelenlegi szabályok szerint eredeti aláírással és pecséttel kell ellátni, ezzel igazolva, hogy a Munkaadó kiadta, a Munkavállaló pedig átvette az adatlapot és a dokumentumot.

Bérszámfejtési folyamatok felkészítése a 2022-es évre

Bérszámfejtési tapasztalatok átgondolása, programváltás

Érdemes ellenőrizni a tavalyi tapasztalatokat és ha kell felülvizsgálni, hogy jól működnek-e a bérszámfejtési funkciók, feladatok. Mindemellett lehetőség nyílik megszervezni egy esetleges bérszámfejtés kiszervezési folyamatot is, vagy ha szükséges, előkészíteni egy programváltást.

Egy jó bérprogram és egy jól megszervezett outsourcing hatalmas terhet tud levenni a belső erőforrásokról, a naprakész szakmai támogatás pedig folyamatos költséghatékony segítséget tud nyúltani a személyi jellegű költségek tervezésekor.

Fotó: Envato

A Vállalkozást vezetsz? Íme a legfontosabb teendők listája az év elejére bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.