Nem véletlen, hogy a cégek már nemcsak gyártó- és logisztikai kapacitást foglalnak le időben az ünnepi rohamra, hanem az ügyfélkezelési kapacitást is bővítik, akár külső partner bevonásával.

A karácsonyi időszak egyre több szegmensben szól a gazdaság csúcsra járatásáról. A kereskedelemben már nagyon régóta ilyenkor tetőzik a forgalom mind a bolti, mind az online értékesítés tekintetében. Utóbbi pedig szükségszerűen húzza magával a logisztikai központokat és a kiszállító vállalkozásokat. Emellett már a szolgáltatásokat értékesítő cégeknél is markánsan megemelkedik az ügyfélszám, beleértve például a telekommunikációs és a pénzügyi társaságokat.

A forgalommal arányosan az ügyfélszolgálatokra nehezedő nyomás is nagyobb. A növekedés jellemzően négy-ötszörös, de december egészében extrém kiugrásokat produkálhat. „Egy nemzetközi logisztikai partnerünk ügyfélszolgálati vonalán havonta átlagban negyvenezer hívást fogadunk, de közvetlenül karácsony előtt előfordult már egyetlen nap alatt tízezer bejövő telefonhívás” – mutatott rá a nagyságrendekre Kovács Balázs, az ügyfélszolgálati kiszervezéssel foglalkozó Konecta Head of Operations-e.

A legtöbb vállalkozás azonban az átlagos időszakokra optimalizálja az ügyfélszolgálatát és nem tart fenn többletkapacitásokat 2-3 nagyobb terhelést hozó hónap kedvéért. Szükségszerű következmény, hogy az ünnepek idején nehezen lesz elérhető, lelassul az ügyfélkezelés, ez pedig konfliktusokat és panaszokat fog generálni, hosszabb távon pedig negatívan hat vissza a cégek hírnevére és eredményességére.

A nagyobb vállalkozások körében ezért már évek óta trend, hogy a karácsonyi felkészülés részeként az ügyfélszolgálati kapacitásokat is bővítik – sokszor kiszervezéssel. Ilyenkor a beérkező telefonok és az emailek egy része a külső partnernél landol, ahol a megbízót behatóan ismerő, ugyanolyan protokollok szerint felkészített munkatársak válaszolják meg őket. Az ügyfél alapesetben semmilyen különbséget nem érzékel. Ezzel a megoldással ki lehet egyenlíteni az időszakos terhelési hullámhegyeket.

A siker titka azonban az időzítés.

„A cégek számára a karácsonyi időszak jellemzően szeptemberben indul és az ajándékozás utáni reklamációk, visszaküldések és cserék miatt egészen január-februárig tart. Vagyis az ügyfélkezelési kapacitásbővítést érdemes már nyáron elindítani, hiszen a folyamatok tervezése és a munkatársak felkészítése is időt igényel”

– javasolja Kovács Balázs.

A Konecta tapasztalatai szerint a nagyobb vállalatok, különösen a több országot lefedő multicégek körében már Közép-Európában is bevett gyakorlat a csúcsidőszak kiszervezése. Márpedig a mindig könnyen elérhető és a problémákat hatékonyan kezelő ügyfélszolgálat piaci előnyt jelent, így lépéskényszerbe hozva a kisebb versenytársakat. Ebből pedig már rövid távon is a vásárlók fognak profitálni.

A Konectáról

A Magyarországon 2021 óta jelen lévő Konecta az ügyfélszolgálati outsourcing, valamint vásárlói interakciók és a folyamatkezelési szolgáltatások terén a világ egyik vezető és innovatív szolgáltatója. Az ügyfelek közötti interakciók és az ügyfélszolgálati háttérfolyamatok támogatásától kezdve a vásárlói élmény területén nyújtott tanácsadásig szolgáltatások széles skáláját kínálja. A Konecta világszerte mintegy 700 klienst szolgál ki, köztük a telekommunikáció, az energetika, a bankügyek, az ipar, a kiskereskedelem és az e-kereskedelem legnagyobb neveivel folytat együttműködést.

A Miért nem veszik fel decemberben a cégek a telefont? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Jelenleg a munkaerő 54 százaléka kész munkahelyet váltani megfelelő ajánlat esetén, 35 százalékuk ehhez belföldi lakhelyet is hajlandó lenne változtatni. A legnagyobb arányban erre Csongrád-Csanád (54%), Somogy (52%) és Heves (50%) megyékben készek, ugyanakkor a legkisebb hajlandóság erre Pest megyében (8%), Komárom-Esztergom megyében (12%), illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (14%) mutatkozik.

A döntési szempontok között élen jár a jobb megélhetés (54%), a stabilabb jövő (15%) és a több munkalehetőség (12%) is. A válaszadók 29 százaléka erre elsősorban külföldön, míg 71 százalékuk belföldön lát lehetőséget. Az elsődleges belföldi költözési célpontként szinte minden megyében Budapestet és Pest megyét jelölték meg, kivéve Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megyéket, ahol a favoritnak Győr-Moson-Sopron megye bizonyult.

A kutatás felmérte a jelenlegi munkahellyel, a környék adta lehetőségekkel, valamint az adott megye kereseti és megélhetési viszonyaival kapcsolatos elégedettséget is. Ez országos átlagban 6,4 pont lett a 10-es skálán. A legnagyobb elégedettséget Fejér megyében mérték (7,4 pont), a legkisebb elégedettségi indexe Nógrád megyének volt (5,6 pont).

A szűkebb környezetet a megkérdezettek általában kedvezőbben értékelték, mint a tágabb, megyén belüli lehetőségeiket. A jelenlegi munkahellyel való elégedettség országos átlagban 7,1 pontot, a környék adta lehetőségek 6,9 pontot kaptak, miközben az adott megye kereseti lehetőségeit átlagosan 5,9, a megélhetési viszonyokat pedig 5,5 pontra értékelték.

A válaszadók 64 százaléka az újra kitáguló munkaerőpiaci lehetőségek dacára úgy érzi, a munkahelyváltás jelenleg kockázatosabb, mint volt két évvel ezelőtt. Eközben 54 százaléknyian jelezték azt, hogy a munkájukra valamilyen hatással volt a járvány.

Fotó: Envato

#jarvany #munkaeropiac #felmeres #munkahely

A A munkavállalók több mint fele szívesen váltana munkahelyet bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az érdemben válaszolók majdnem 80 százaléka szerint jobb lett a kapcsolatuk a családjukkal. Nagyjából ugyanennyien értettek egyet azzal, hogy a koronavírus-járvány ráébresztette őket arra, hogy a családdal való kapcsolat a legfontosabb. 64 százalék mondta azt, hogy teljes mértékben, vagy inkább igaz rá, hogy a járvány hatására bensőségesebb lett a kapcsolata gyermekével, gyermekeivel – olvasható a felmérés eredményéről készített összefoglalóban.

A közel 2500 kitöltő válaszaiból az is kiderült, hogy a járvány alatt inkább a szűkebb környezetünkre számíthattak az emberek, a kitöltők legjellemzőbben a legközelebbi hozzátartozókat – párjukat, gyermekeiket – jelölték meg olyan személyként, akikre inkább igen, vagy teljes mértékben számíthattak a járvány alatt. A felmérés érdekessége, hogy a barátokat többen jelölték meg a “teljes mértékben számíthattam rá” kategóriában, mint a testvérüket.

Emellett a felmérésből az is látszik, hogy míg a szűkebb család tagjai közelebb kerültek egymáshoz, a távolabbi rokonok viszont eltávolodtak egymástól, ami szintén a lezárásoknak köszönhető. A kitöltők 77 százaléka egyáltalán nem, vagy inkább nem számíthatott távolabbi rokonaira a járványhelyzet alatt, viszont összességében az elszigeteltség a személyes kapcsolatainkat annyira nem építette le, a felsorolt csoportok mindegyikénél döntő többségben voltak azok, akik a “nem változott” rubrikát ikszelték be az ezt firtató kérdésre – tették hozzá.

A felmérésben rákérdeztek arra is, hogy mennyiben változtak a kitöltők médiafogyasztási szokásai a járvány alatt. Az eredményekből az látszik, hogy a világjárvány elsősorban a nyomtatott sajtóról szoktatta le az embereket: 26,7 százalék mondta ugyanis azt, hogy kevesebb újságot olvasott, 22,3 százalék pedig a rádióról szokott le. A magyar médiafogyasztók inkább az internetre költöztek: a válaszadók 41,4 százaléka állította, hogy többet netezett a járványidőszak alatt. 31,4 százalék néz több videós tartalmat, 26,3 százalék pedig arról vallott, hogy a közösségi oldalakon tölt több időt.

A felmérés készítői tudatták azt is, hogy a válaszadók családjának 44,6 százalékában kapta el valaki a koronavírust, 9,7 százaléknál kórházi kezelésre is szükség volt. Az eredményekből látható, hogy a válaszadók többsége elkötelezett a Covid-oltás mellett: 73,2 százalék már mindkét adagot megkapta, 4,1 százalék rendelkezett egy dózissal a kérdéssor kitöltésekor. Még mindig nem döntött a kérdésben 4,7 százalék, 13 százalék pedig teljesen elzárkózik bármilyen vakcinától.

Fotó: Envato

Forrás: MTI

#felmeres #koronavirus #korlatozas #homeoffice

A A járványhelyzet összehozta a családokat bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

„Komoly elismerés ez mind a Pécsiközgáz, mind a kutatócsoportunk számára” – mondta el a díj kapcsán Szerb László egyetemi tanár, a publikáció első szerzője, témavezetője. „Ez a díj bizonyítja, hogy érdemes dolgozni, kutatni, publikálni, mert kemény munkával igenis be lehet kerülni a nemzetközi vérkeringésbe. Bízom benne, hogy a publikációnkból sokan fognak idézni, hiszen a citációszám az egyik fő értékmérője ezeknek a tanulmányoknak.” – tette hozzá a professzor.

A publikáció első szerzője Szerb László volt, a kutatásban részt vett még Rachel Ortega-Argilés a Birminghami Egyetem képviseletében, és Dr. Ács Zoltán az egyesült államokbeli George Mason Egyetemről, valamint Dr. Komlósi Éva a Pécsi Tudományegyetemről.

A publikáció fő témája az volt, hogy az Európai Unió innovációs politikájának a legfontosabb része az intelligens szakosodási stratégia, amely az egyes régiók, térségek néhány, magas növekedési potenciálú ágazatát helyezi a fejlesztés fókuszába. Az ún. priorizációs folyamat során a helyi gazdasági szereplők és más érdekeltek kompetenciáira, tudására, tapasztalataira és ötleteire támaszkodva kerülnek meghatározásra azok a kulcsiparágak, amelyek a régiók növekedését stimulálhatják.

Ahhoz, hogy az innovatív ötletek megvalósuljanak, és az iparágak megújuljanak, új, magas növekedési potenciálú cégekre van szükség. Az ilyen cégeket pedig ott tudják létrehozni, ahol a helyi vállalkozói ökoszisztéma megfelelően működik. A vállalkozói ökoszisztémák hiányosságai alááshatják az iparági specializációs célokat, hiszen nem jönnek létre a megújulást elősegítő gyors növekedésű vállalkozások. Ez a helyzet különösen problematikus lehet a kevésbé fejlett térségekben, ahol a prioritások kijelölése előtt a vállalkozói ökoszisztéma fejlesztése szükséges.

A Regionális Vállalkozói és Fejlődési index (REDI) segítséget nyújthat ahhoz, hogy a vállalkozói ökoszisztémák gyenge elemeinek erősítése révén az erőforrások hogyan optimalizálhatók a régiókban.

A tanulmány ezen a linken olvasható.

Fotó: PTE KTK

#kutatas #akademia #vallalkozas

A A vállalkozói ökoszisztéma optimalizálása az egyik kulcsa a regionális fejlődésnek bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A kutatók megállapították, hogy bár a kutyák túlnyomó többsége számára küzdelmet jelent az egyes tárgyak, például a játékaik nevének megtanulása, ha szigorúan ellenőrzött körülmények között tesztelik a tudásukat, egy maréknyi tehetséges szótanuló kutya mégis képes több játék nevét elsajátítani – olvasható az ELTE Etológia Tanszékének közleményében.

A Családi Kutya Program kutatócsoportja 40 kutyával tréningezett intenzíven három hónapig. A kutyáknak legalább két kutyajáték nevét kellett megtanulniuk, hogy fel lehessen mérni, meg tudják-e különböztetni a tárgyakat a nevük alapján. A tréningprogram során a kutyák gazdái naponta többször megismételték a játék nevét, valamint heti foglalkozásokon is részt vettek egy kutyakiképző vezetésével.

“Először azt feltételeztük, hogy a fejlődési tényezők, mint például a kölyökkor neuroplaszticitása, vagyis, hogy a kölyökkutyák gyorsabban megtanulják a tárgyak neveit, mint a felnőtt kutyák, szerepet játszhat a folyamatokban, ezért a vizsgálatra felnőtt és kölyökkutyákat egyaránt toboroztunk” – ismertette a részleteket Claudia Fugazza, a projekt vezető kutatója.

“Ugyanakkor meglepődve tapasztaltuk, hogy az intenzív tréning ellenére a kutyák többsége függetlenül az életkorától nem mutatott bizonyítékot a tanulásra. Még meglepőbb azonban, hogy 7 felnőtt kutya kivételes tanulási képességet mutatott: nemcsak a két játéknevet tanulták meg, hanem a vizsgálat időszaka során további 11 és 37 közötti új nevet is megtanultak”- részletezte a kutató.

A 7 kutya közül 6-nak már volt szókincse, azaz már tudta néhány játékának a nevét, amikor a vizsgálat megkezdődött. Az Oliva nevű hetedik kutya korábban nem tanult neveket, mégis mindössze két hónap alatt 21-et megtanult, tartva a lépést a többi 6 tehetséges szótanuló társával. Ez a kutatók szerint arra utalhat, hogy az objektumnevek elsajátításának kivételes képessége nem feltételez korábbi tapasztalatokat.

“Mind a 7 tehetséges szótanuló kutya border collie, egy olyan terelő fajta, melyet az emberrel való együttműködésre szelektáltak” – magyarázza Shany Dror, a tanulmány társszerzője, hozzátéve, hogy azok között a kutyák között is volt 18 border collie, amelyeknél semmiféle bizonyítékot nem találtak arra, hogy megtanulták volna a játékok neveit.

A border collie rendkívül értelmes munkakutya, évezredek óta használja az ember arra, hogy a haszonállatait terelje és védje. A pásztorkutyák, juhászkutyák külsőre nagyon különböznek, de jellemükben nagyfokú hasonlóságokat mutatnak. A fiatal juhászkutyák szinte a "pásztortudással együtt születnek", a kiképzésük során legtöbbször csak a természetes ösztöneiket kell továbbfejleszteni, illetve néhány alapvető engedelmességi parancsot kell megtanulnia. A magyar pásztorkutyák általában jól teljesítenek házőrzőként is.

Emellett a kutatók a szakirodalomban is találtak más fajtájú “szótudor” kutyákat. Megemlítenek egy korábbi tanulmányt, amelyben ezt a képességet egy yorkshire-i terrier esetében írták le. “Bár az esélyeket növelheti, de nem szükséges, hogy border collie legyen egy kutya ahhoz, hogy tehetséges szótanuló váljék belőle” – jegyezték meg.

“Érdekesnek tartjuk, hogy ebben a kognitív tulajdonságban (azaz a tárgynevek megtanulásának képességében) milyen extrém mértékű az egyedek közötti variabilitás és úgy gondoljuk, hogy ez a tudományos utazás még csak most kezdődik, a cél, hogy megértsük, honnan ered az ember vagy valamely más faj néhány egyedének adott területen mutatott különös tehetsége” – mutatott rá Miklósi Ádám, az Etológiai Tanszék vezetője és a tanulmány társszerzője, aki szerint a kutyákat az emberi környezetben történő evolúciójuk és fejlődésük ideális modellfajjá tette a tehetség, illetve a kognitív képességekben mutatkozó variációk eredetének tanulmányozására.

Mint a közleményben megjegyzik, azért, hogy több ilyen ritka, tehetséges szótanuló kutyát toborozzanak kutatásaikhoz, az ELTE kutatói elindították a Genius Dog Challenge-t, amely a közösségi médiának köszönhetően világszerte ismertté vált.

Forrás: MTI

#tudomány #kutatás #etológia

A Nemcsak az emberek lehetnek tehetségesek, hanem a kutyák is bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A pandémia kitörését követő hónapokban a cégek elsőként a rugalmas keretek között foglalkoztatott munkavállalóiktól, köztük a diákoktól vettek búcsút, aminek következtében a diákfoglalkoztatás volumene a korábbinak a töredékére zuhant vissza. A Trenkwalder közelmúltban elvégzett, diákokat és munkáltató cégeket is megcélzó felméréseiből az derült ki, hogy a diákok 55 százaléka a járvány időszakában egyértelműen kevesebbet dolgozott, mint a járvány előtt, 20 százalékuk körülbelül ugyanannyit, csupán a maradék 25 százalék dolgozott többet ebben az időszakban. Utóbbiak elsősorban azt tudták kihasználni, hogy a korábban irodai környezetben zajló foglalkoztatás az online térbe költözött, az itteni munkavégzéshez és kapcsolattartáshoz pedig a leggyorsabban a diákok alkalmazkodtak.

„A hazai munkaerőpiac jelenleg átmeneti állapotban van. A vírus még jelen van, ami komoly bizonytalansági tényező a munkaerő-tervezésben. A külföldi munkaerő még nem tért vissza, eközben pedig a korábban kényszerűen elbocsátott munkaerő-állományt nem lehet pillanatok alatt újra felépíteni. Ezért nyárra felértékelődnek a rugalmas alkalmazási formák, így a diákmunka is – hangsúlyozza Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – „A piaci keresletet jól mutatja, hogy az ELTE-Trenkwalder iskolaszövetkezet jelenleg minden eddiginél több, 300 feletti nyitott fővárosi és vidéki pozícióba keresi az alkalmas diákmunkaerőt. A vendéglátáshoz és a turizmushoz köthető munkakörök mellett idén kiemelt kereslet mutatkozik a különféle adminisztrációs feladatokat ellátó diákokra is, emellett a gyakornoki pozíciókat betöltő hallgatók iránt továbbra is szintén nagy az érdeklődés.”

Ismét csúcsra érhet a fiatal korosztály alkalmazási aránya

A KSH adatai szerint a 15-24 év közötti korosztályból foglalkoztatottak száma 2020 júniusára 257 ezres szintre csökkent, idén áprilisban már a 271 ezres szinten állt, és komoly esély van rá, hogy a nyári hónapokban ez az érték megközelíti a 300 ezres szintet is, ami ebben a korcsoportban ismét 30 százalékos foglalkoztatási arányt eredményezne.

A Trenkwalder felmérésének adatai szerint diákmunkát legtöbben alkalmi munkalehetőségként keresnek (a diákmunkát végzők 36 százaléka), folyamatos, de a tanulmányaikhoz kevésbé köthető munkavégzést 33 százaléknyian végeznek, és 31 százalék azok aránya, akik gyakornoki pozícióban vannak az őket foglalkoztató cégnél.

A felmérésben részt vevő cégek mintegy 70 százaléka foglalkoztat diákokat, jellemzően 10 fő alatti létszámban. Főként rövid távon, projektjelleggel, termelési területen fordul elő nagyobb létszámú, akár 50 fős diákcsoport alkalmazása. A cégek 75 százaléka tartja a diákmunkát gyorsnak és rugalmasnak, 56 százalékuk a költséghatékonyságot emeli ki (a diákmunkára fizetett bért mindössze 15 százalékos SZJA terheli). Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a munkaadók 65 százaléka kevésbé megbízhatónak tartja a diákokat a többi alkalmazottnál – különösen fizikai területen.

A diákfoglalkoztatással csak az nyerhet, aki érti is a diákokat

„A megbízhatatlanság érzete szoros kapcsolatban áll azzal, hogy sok esetben a diákmunkások alkalmazását nem előzi meg olyan előszűrés, amely más felvételi folyamatban rutinszerűen lezajlik – magyarázza a Trenkwalder szakértője. – Az iskolaszövetkezetek általában erre gondot fordítanak, miközben hangsúlyt helyeznek arra is, hogy tudatosítsák a munkahellyel kapcsolatos felelősséget és elvárásokat. Mindez elengedhetetlen, hiszen a diákok jelentős részének korábban nem volt ilyen jellegű tapasztalata, általában idealisztikus elképzelésekkel rendelkeznek, ami a legfőbb oka a kölcsönös csalódásoknak.”

Az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezetnek emellett speciális előnye az is, hogy olyan diákokkal rendelkezik, akik a világ legtöbb nyelvén képesek kommunikálni. Ez különösen az utazási irodák, szállodák, SSC-k, és más multinacionális cégek számára jelent vonzó diákmunkaerő-forrást.

#diakmunka #munkaeropiac #foglalkoztatas #felmeres

A A gazdasági nyitással megugrott a diákmunka iránti kereslet bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Minden tizedik forintunkat hazai webáruházakban költöttük el

A 2020-ban mért nettó 1046 milliárd forintos forgalom 34 százalékos növekedést jelent a 2019-es nettó 781 milliárd forinthoz képest. A korábbi évek növekedési ütemét figyelembe véve ez nagyjából két évnyi bővülésnek felel meg egyetlen év alatt. A legnagyobb forgalmú termékkategória a számítástechnika volt, ezt követte a ruházat és sportruházat, valamint a szórakoztató elektronika.

Mindemellett a vásárlások átlagos kosárértéke nagyjából ötezer forinttal (19 860 forintról 14 910 forintra) csökkent a 2019-ben mért adathoz képest. Ez feltételezhetően az online vásárlások számának emelkedésére vezethető vissza. A kényszerű otthonlét miatt ugyanis az emberek olyan kisebb értékű dolgokat is online rendeltek, amiket egyébként offline üzletben vásároltak volna meg, de 2020-ban a boltzár miatt nem tudták ezt megtenni. A koronavírus járvány miatti lezárások következtében a webáruházak 2020 és 2021 márciusában is olyan kiemelkedő forgalommal számolhattak, amilyenre korábban csak a karácsonyi időszakban volt példa. Mindennek is köszönhető, hogy 2020-ban minden tizedik forintjukat online költötték el a magyarok, az e-kiskereskedelem részesedése elérte a teljes kiskereskedelem forgalmának közel 10%-át.

Beköszöntött a készpénzmentes korszak a webáruházaknál

A kínált szállítási módok tekintetében a futárszolgálattal való házhozszállítás verhetetlen, a fizetést illetően azonban érdekes év volt a 2020-as. A webáruházak szerint tavaly a vásárlások értékének 54%-át fizették az online rendelők készpénzmentesen (pl. a futárnál bankkártyával vagy online kártyás fizetéssel), így 2020-ban először a készpénz elveszítette dominanciáját az e-kiskereskedelemben. Amire a szakemberek évek óta vártak, abban a járvány tudott áttörést elérni.

Távolabbi kilátások

Attól függően, hogy a járvány meddig marad velünk, hogyan fog a gazdaság újraindulni és mennyire maradnak tartósak a fogyasztói szokásokban beállt digitalizációs változások, többféle forgatókönyvvel számolhatunk az e-kiskereskedelem jövőbeli forgalma kapcsán. Az optimista szcenárió szerint (vagyis, ha a járvány 2021-ben véget ér, a (világ)gazdaság gyorsan talpra áll, az internetes vásárlásra áttérő fogyasztók pedig a jövőben is inkább megmaradnak az online térben) 2025-re akár 161 százalékos növekedés is bekövetkezhet, ezzel az e-kiskereskedelmi forgalom meghaladhatja a nettó 2 700 milliárd forintot (folyóáron). De mindenképp növekedésre kell számítani az online forgalomban idehaza még a pesszimista számítás szerint is (vagyis, ha a járvány még hosszasan elhúzódik, a gazdaság lassan lábal ki a válságból, a fogyasztók pedig inkább visszatérnek az offline vásárlásra). Ez esetben viszont „csak” 91 százalékos bővülés várható, ami nagyjából nettó 2 000 milliárd forintos forgalmat jelenthet 2025-re. A két véglet közötti realista forgatókönyv 137 százalékos bővüléssel nettó 2 500 milliárdos forgalmat prognosztizál 2025-re.

#ekereskedelem #kutatas #webaruhaz #jarvany #gazdasag

A Rekord évet zártak a hazai webáruházak bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A támogatás feltétele, hogy a koronavírussal érintett tevékenységi körök valamelyikét végezzék fő tevékenységként, azaz a 2021. június 8-án életbe lépett Kormányrendelet hatálybalépését megelőzően – tehát 2020. november 11. megelőző hat hónapban – a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származzon a rendeletben meghatározott tevékenységekből.

További feltétele a támogatásnak, hogy az önfoglalkoztató vállalja, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő két hónapig a vállalkozását nem szünteti meg és nem szünetelteti.

A támogatott tudomásul veszi, hogy amennyiben a támogatás folyósításakor (a NAV adatszolgáltatása alapján, a Kincstár vizsgálata szerint) esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása van, a megítélt és folyósításra kerülő támogatásból a Kincstár visszatartja és átutalja a köztartozás összegét a köztartozás jogosultjának, értesítve erről az önfoglalkoztatót és a járási hivatalt.

A pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy a veszélyhelyzetre való tekintettel támogatás nélkül a vállalkozása működtetését nem látja biztosítottnak.

Az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatására az alábbi tényleges főtevékenységeket végzők jogosultak:

• Éttermi, mozgó vendéglátás
• Rendezvényi étkeztetés
• Italszolgáltatás
• Filmvetítés
• Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
• Sport és szabadidős képzés
• Előadó-művészet
• Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység
• Művészeti létesítmények működtetése
• Múzeumi tevékenység
• Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése
• Sportlétesítmény működtetése
• Sportegyesületi tevékenység
• Testedzési szolgáltatás
• Egyéb sporttevékenység
• Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység
• Fizikai közérzetet javító szolgáltatás
• M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység
• Szállodai szolgáltatás
• Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás
• Kempingszolgáltatás
• Egyéb szálláshely szolgáltatás
• Utazásközvetítés
• Utazásszervezés
• M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás
• Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem
• Audio-, videoberendezés kiskereskedelme
• Textil-kiskereskedelem
• Villamos háztartási készülék kiskereskedelme
• Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme
• Könyv-kiskereskedelem
• Papír-, írószer-, irodaszer- és nyomtatvány-kiskereskedelem
• Zene-, videofelvétel kiskereskedelme
• Sportszer-kiskereskedelem
• Játék-kiskereskedelem
• Ruházat kiskereskedelem
• Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem
• Óra-, ékszer-kiskereskedelem
• Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme
• Használtcikk bolti kiskereskedelme
• Videokazetta, lemez kölcsönzése
• Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése
• Egyéb foglalás
• Szerencsejáték, fogadás tevékenységet, kivéve a totózó és lottózó üzemeltetése,
• Szórakoztatóelektronikai cikk javítása
• Lábbeli, egyéb bőráru javítása
• Bútor, lakberendezési tárgy javítása
• Óra-, ékszerjavítás
• Egyéb személyi, háztartási cikk javítása
• Fodrászat, szépségápolás
• M.n.s. egyéb személyi szolgáltatás
• Virág-, koszorú- és dísznövény-kiskereskedelem
• Oktatási intézményben működő vállalkozások esetén Egyéb vendéglátás
• Járművezetés oktatás
• M.n.s. egyéb oktatás
• Az “Önfoglalkoztatók kompenzációs támogatásában” főként azok a kiskereskedelemben, turizmus-vendéglátásban, szálláshely-szolgáltatásban vagy szabadidő ágazatokban tevékenykedő vállalkozók részesülhetnek, akik alkalmazottak híján nem tudtak ágazati bértámogatásra pályázni. Az egyszerűen kitölthető, egyoldalas kérelem hamarosan elérhető lesz a kormányzati honlapon és a munka.hu oldalon. Az igényléseket a járási hivatalok foglalkoztatási osztályaira lehet benyújtani a veszélyhelyzet megszűnéséig.

A támogatás mértéke a hirdetmény megjelenésekor érvényes garantált bérminimum összege, azaz 219 000 Ft.

Szakértő: Tóth Eszter, pénzügyi számviteli szakellenőr, Kék Indigó Kft.

#bertamogatas #palyazat #onfoglalkoztatok #koronavirus

A Új támogatási lehetőség önfoglalkoztatóknak bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A ManpowerGroup +8 százalékos előrejelzése több mint kétéves csúcsot mutat

A ManpowerGroup a világ 43 országában, összesen 45 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 607 fős reprezentatív mintáját kérdezték meg harmadik negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.

A Munkaerőpiaci Előrejelzés +8 százalékos nettó értéke 6 százalékponttal haladja meg az előző negyedévre vonatkozó +2 százalékos szintet, egy évvel korábban pedig az előrejelzés -6 százalékon állt.

„A friss adataink azt mutatják, hogy a cégek már egyértelműen a covid utáni gazdasági kihívásokra, a várható konjunktúra igényeinek kielégítésére készülnek – mondta Fehér Tamás, a ManpowerGroup ügyvezető igazgatója. – A védőoltások széles körű alkalmazása nyomán kevés esélye maradt egy jelentősebb fertőzési hullám kialakulásának, ami nagyban erősíti az optimista várakozásokat.”

A nyolc százalékos létszámbővítési mutató egy átlagos mérték, az egyes szektorok között jelentős különbség fedezhető fel. A legnagyobb felfutást (17%) az étterem-vendéglátás szektorban várják. Ez az a terület, amely az elmúlt egy-másfél év során a legnagyobb visszaesést szenvedte el, így most a korrekció mértéke is számottevő lesz. Mind a nagy- és kiskereskedelemben, mind pedig a pénzügyi és üzleti szolgáltatások területén átlag feletti a munkáltatók várakozása (11%). A gyártás területén átlag körüli a tervezett növekedés, ugyanakkor az építőiparban mindössze 3 százaléknyi bővülést várnak az érintett szereplők. Ennek oka részben az, hogy ez a szektor már az elmúlt negyedévekben is igen aktív volt, így itt magas bázishoz képest fog enyhén tovább nőni az állomány.

Az ország régióit vizsgálva szintén jelentős eltérések tapasztalhatók, ugyanakkor az a ritka helyzet állt elő, hogy valamennyi régióban egységesen létszámnövekedést vetítenek előre a szakemberek. A legszélesebb körű létszámbővülést a Közép-Magyarországi Régióban (18%) és Budapesten (11%) várják, de Észak-Magyarországon is 10 százalékos a növekedési kilátás. A leginkább visszafogott várakozásokat a Dél-Alföldön (3%) és Nyugat-Magyarországon (2%) mérték a felmérés készítői.

A létszámnövelés tervezett aránya a közepes, 50 fő feletti és a nagy, 250 fő feletti cégeknél a legnagyobb: 12, illetve 14 százalékos. Mindez azt is jelenti, hogy bizonyos térségekben a hirtelen megnövekvő munkaerőigény kisebb-nagyobb hiányokat is előidézhet szakmák széles körében. Az 50 fő alatti kis-, illetve a 10 fő alatti mikrovállalkozások ugyanakkor kevésbé bizakodóak, körükben az átlagos várakozás 6, illetve 3 százalékos mértékű.

Nehézségek a szabad pozíciók betöltésében

A válaszadók 77 százaléka jelezte azt, hogy szembesül ilyen jellegű problémákkal, ami ebben az évtizedben a legmagasabb ilyen érték – igaz, csupán 25 százalék jelzett jelentős nehézségeket ezen a téren. Arra a kérdésre, hogy mely területekre a legnehezebb megtalálni a megfelelő munkaerőt, 28 százaléknyian a gyártás-termelést, 27 százaléknyian a működtetést-logisztikát, 13 százaléknyian az adminisztrációt-irodai támogatást, tíz százaléknyian pedig az IT-adatkezelést jelölték meg.

A koronavírus jelentős rugalmasságra kényszerítette a vállalatokat a munkavégzés módját illetően. A felmérésben részt vevő hazai cégek 82 százaléka ugyanakkor azt tervezi, hogy a következő 6-12 hónapban az alkalmazottak teljes munkaidőben visszatérnek a munkahelyükre. 8 százalék jelezte, hogy hetente 1 vagy 2 napot engedélyez home office munkavégzést, ennél gyakoribb irodán kívüli munkát csupán 10 százalékuk tart megvalósíthatónak.

A ManpowerGroup globális Munkaerőpiaci Előrejelzése világszerte optimizmust mutat, a 43 vizsgált országból csupán Hong Kongban várható az alkalmazotti létszám stagnálása, minden más piacon bővülésre számítanak. Nemzetközi összehasonlításban a magyarországi kilátások a középmezőnyben, a 43-as lista 25. helyén szerepelnek. Az élen az Egyesült Államok (+25%) Tajvan (24%) és Ausztrália (+17%) szerepel. A vizsgált körben szereplő uniós országok közül a leglátványosabb munkaerő-bővülés Görögországban, Írországban (15-15%) és Horvátországban (+14%) várható. A hazainál kisebb mértékű bővítésre számítanak ugyanakkor Spanyolországban (+4%), Csehországban (4%), Portugáliában (+5%), Finnországban (+6%), valamint Szlovákiában, Lengyelországban és Olaszországban (+7-7%) is.

 #munkaeropiac #felmeres #pandemia #letszambovites #munkaero #foglalkoztatas

A A harmadik negyedévben felpörög a létszámbővítés a hazai cégeknél bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Egy-egy számot könnyű viszonyítási alapként használni, majd arra építkezve alátámasztani egy vélemény igazát, egy intézkedés szükségességét. Mindez azonban nagyon félrevezető lehet, nem azért, mert szándékosan torzítani akarjuk az eredményeket, hanem azért, mert gyakran nem elég önmagában látni egy-egy elemet. Annak hátterében sokféle számbavételi sajátosság, mérlegelendő tényező húzódhat meg, nehéz mindent számszerűsíteni. Gondoljunk például a foglalkoztatáspolitikához kapcsolódó egyik fontos mutatóra, a munkanélküliek számára: ez mennyire fedi le a valóságot, mennyire biztos, hogy mindenki, aki érintett, ténylegesen szerepel a statisztikákban? Ehhez kapcsolódóan próbálunk pár tényezőre rávilágítani.

Alacsony a munkanélküliek száma Magyarországon?

A 2020-as COVID-sokk után ismét kedvező hírek jöttek a munkaerőpiacról. Elismerésre méltó, hogy a munkanélküliségi ráta tekintetében Európa élvonalába tartozunk, bár azt is ki kell emelni, hogy a foglalkoztatás esetében már csak a középmezőnyben vagyunk. Ez arra vezethető vissza, hogy statisztikai számbavétel során a munkanélkülieket a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összegének (együtt gazdaságilag aktívak) arányához viszonyítjuk, ebből adódóan kialakulnak olyan csoportok, amelyek nem kerülnek bele a statisztikákba. Vannak, akik már elvesztették a reményüket arra, hogy visszakerüljenek a munkaerőpiacra. Nem tesznek azért, hogy állást találjanak, és nem is kerülnek kapcsolatba a Munkaügyi Központokkal, mert már túl sok csalódás érte őket vagy beletörődtek abba, hogy esélyük sincs a visszatérésre. A statisztika szempontjából gazdaságilag inaktívakká váltak, nem munkanélküliek, – bár nem jószántukból vannak munka nélkül.

Ez csak a legnyilvánvalóbb gondja a statisztikák értelmezésének, de vajon minek tekinthetőek azok, akik fizetés nélküli (kvázi kötelező vagy önkéntes) szabadságra mentek? Ők foglalkoztatottaknak minősülnek, ugyanakkor könnyen belátható, hogy nem azok. Mi a helyzet a csökkentett vagy részmunkaidőssé váltakkal, akik formailag foglalkoztatottak, de nincs meg teljesen a korábbi megélhetési forrásuk, és semmiféle kompenzációban nem részesültek a gazdaságvédelmi intézkedésekből?

Mennyire csökkenthető a munkanélküliség?

A Fenntartható Fejlődési Célok célkitűzése alapján 2030-ig a teljes foglalkoztatás elérését kell támogatni. Mégis, a magyar munkanélküli statisztikákat vizsgálva azt látjuk, hogy a tartósan, több mint egy éve munkanélküliek aránya jellemzően magas az összes munkanélküli körében (úgy is, hogy ebbe a 90 napja munkanélkülieket nem számítják bele). Ez azt jelenti, hogy tehetetlenek vagyunk, nem tudunk megfelelő fejlesztést, támogatást biztosítani számukra, hogy újra el tudjanak helyezkedni? Részben ebből is következik, hogy a munkanélküliek jelentős része mindenféle ellátás nélkül van a rendszerben (mindössze 3 hónapig, Európában a legalacsonyabb ideig jár a munkanélküli járadék), a foglalkoztatást helyettesítő támogatások nem képesek kompenzálni a reményvesztett pozíciót.

Visszatérnek a külföldön dolgozók?

Fontos hírként jelent meg, hogy a külföldön munkát vállalók egy része visszatért Magyarországra. Emögött is több tényező lehet, és ezek közül az egyik a saját döntés. Elismerjük, hogy a vírus, az oltás körül érzékelhető bizonytalanság jelentkezhet hajtóerőként, ugyanakkor érdemes belegondolni, hogy vajon hányan vannak, akik csak „ittragadtak”, és várják az újranyitást. Az is nagymértékben meghatározza majd a munkaerőpiacot, hogy a pandémia alatt megtapasztalt válságkezelés (akár szervezeti, akár kormányzati szinten) milyen irányba tereli a negatív hatásokat közvetlenül elszenvedőket. A biztos megélhetés, a stabil ágazatok felé való váltás mennyire befolyásolja például a vendéglátás jövőjét, még ha hivatásnak is tekinti valaki ezt a szakmát?

Közfoglalkoztatottak a versenyszférába

A közfoglalkoztatás hazai megítélésével külön fogunk foglalkozni, most csak a jelenlegi irányokat nézzük meg. Évek óta magas a közfoglalkoztatottak aránya, az EU számos alkalommal jelezte, hogy csökkenteni kell, és való igaz, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent is a létszámuk. Mégis, a munkaerő-piaci válság alatt jelent meg, hogy ösztönzik a versenyszférába való visszatérést, különféle módon támogatva azt. Ez a legmegfelelőbb időpont, amikor kétséges, hogy mennyire tudja megtartani a piac a jelenlegi munkaerőt?

A közfoglalkoztatás célja – az eredeti törvény értelmében – a munkakompetenciák kialakítása, fejlesztése, a foglalkoztathatóság elősegítése, hogy az adott személy értelmes és nagyobb képzettséget igénylő munkát is el tudjon végezni majd a valódi munkaerőpiacon.

Ez a képzés, a versenypiacra való felkészítés viszont mindezidáig nagyon a háttérbe szorult. Ez azt jelenti, hogy jellemzően alacsonyabb szintű a rendelkezésre álló képesség, készség, tudás, kompetencia, és így kell(ene) versenyeznie egy közfoglalkoztatottnak olyannal, aki elvesztette az állását. Munkaadóként kit választanánk?

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az adatokat, történéseket sokféleképp lehet értelmezni, ez természetes. Azonban egy téma nagyobb fokú megértését az biztosítja, ha mindenki magának, több oldalról értelmezi az információkat. Ehhez persze idő és energia szükséges, de egy szám, egy trend önmagában vett értelmezése csak így vezet helyes következtetésekhez. 

Szakértők:

Prof. Dr. László Gyula, munkaerő-piaci és társadalmi párbeszéd elemző, PTE KTK

Dr. Sipos Norbert, munkaerő-piaci elemző, PTE KTK

#statisztika #elemzes #munkaeropiac #covid

A Mennyi az annyi? Hogyan értelmezzük a munkaerő-piacra vonatkozó statisztikai elemzéseket? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.