A nyaralás célja a feltöltődés. Mégis sokan a szabadság első napjaiban nehezebben tudnak elszakadni a munkától. Nem feltétlenül azért, mert erre van igényük, de úgy érzik, hogy a pihenőnapokon érkező munkahelyi e-mailre nem válaszolni bűn. Ez az állandó készenlét és a munkához való kötődés annyira belénk ivódott, hogy még akkor is dolgozunk, amikor hivatalosan már nem kellene.

Csak egy e-mail, csak egy telefonhívás. Időben tényleg nem nagy kunszt foglalkozni a munkahelyi üggyel, ám mentálisan visszavisz az irodába, a munkahelyünkre.

A leállás nehézsége

Sokan attól tartanak, hogy ha nem figyelnek a munkára, lemaradnak valami fontosról, vagy helyettesíthetővé válnak. Ez a FOMO munkában megjelenő változata. A szabadság elején ezért gyakran jelentkezik bűntudat vagy bizonytalanság és fordul meg olyan gondolat a fejünkben, hogy mégiscsak válaszolunk az üzenetekre, felvesszük a telefont.

Az önértékelés sokaknál szorosan összefonódik a munkateljesítménnyel. Amikor még csak alig néhány órája intettünk búcsút a munkának, akkor még nehéz az agyat ráállítani a pihenésre. Ha a magas elvárás a mindennapjaink része, annak következménye az lehet, hogy még a pihenést is a produktivitás szemüvegén keresztül nézzük.

Az állandó készenléti állapot a munkában természetes. Idővel alapértelmezett működéssé válik. Éppen emiatt a szabadság elején sokan nem a nyugalmat, hanem az ürességet és nyugtalanságot érzik. Ez készteti őket arra, hogy valami hasznosan csináljanak, és ez a munka.

Tovább erősíti bennünk ezt az érzést, hogy akarva és akaratlanul is magunkon hagyjuk a digitális bilincset. Ha a telefon mindig a kezünkben van és a laptop is előkerül, akkor nem szakítjuk meg az állandó elérhetőséget. Ha a céges megkeresésekre folyamatosan reagálunk, az mentális energiát és figyelmet von el a pihenéstől.

Íratlan szabályok

A céges normák és elvárások sokszor még akkor is működnek, amikor az alkalmazott megérdemelt pihenését tölti. Ha a vezető egy kéréssel, kérdéssel fordul hozzánk valamilyen csatornán, akkor általában ennek igyekszünk megfelelni azért, hogy nehogy kilógjunk a sorból. Pláne akkor, ha tudjuk, hogy a munkatársak is szabadságon vannak. Ez a kollektív teljesítménykényszer hosszú távon nemcsak kimerítő, de mentálisan is ártalmas.

Munkáról való tudatos leválás

A szabadság előtti hetekben nemcsak a határidős feladatokra kell koncentrálni, hanem érdemes tervezni, a feladatokat delegálni és mentálisan is ráhangolódni a pihenésre. Egy tanulmányban is arról írtak, hogy a munkától való pszichológiai elszakadás segíti az erőforrások feltöltését, amely védi a dolgozók munkahelyi jóllétét. Ha nem akarunk még a nyaralás alatt is a munkatársaknak, vezetőnek dolgozni, akkor tudatosan jelöljük ki a digitális határokat. Azaz szabjunk meg magunknak egy időkorlátot, amikor átnézhetjük a levelezést. Ahol pedig lehetőség van, alkalmazzuk az automatikus választ.

Végsősoron pedig el kell fogadnunk azt, hogy a pihenésre nagyon nagy szükségünk van. Az egybefüggő, munkamentes napokat tényleg kikapcsolódásra kell fordítani annak érdekében, hogy fizikálisan és mentálisan is regenerálódni tudjunk. Ez nem lustaság, hanem szükséglet. A valódi szabadság pedig ott kezdődik, ahol az e-mailek, hívások nem érkeznek.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Laptop a napernyő alatt, avagy ér szabadság ideje alatt dolgozni? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Egy nap úgy döntöttem, elég volt. A telefonon pörgő értesítések, az állandóan villogó képernyők és a folyamatos online jelenlét mentálisan egyre jobban fárasztott. Nemcsak a magánéletemben, de a munkában is kezdett zavarni, hogy mennyire sok időt töltök a telefon simogatásával. Elterelte a figyelmemet olyan apró, jelentéktelennek tűnő pillanatokról, minthogy egy vélhetően fiatal gólyapár ügyetlenül, de nagyon kitartóan építi közös fészkét az otthonom közelében. Vagy, hogy az egyik új kolléganőm, aki most tanul be, magára lett hagyva és azt sem tudja, hogy mit csináljon. Még mennyi mindent fel lehetne sorolni, amelyre rácsodálkozhatnánk, ha nem mindig a telefonon lenne a szemünk és a kezünk.

Kipróbáltam valamit, amitől sokan irtóznak: naponta két órára offline lettem. Igen, jól olvasod, 2 órán keresztül hozzá sem nyúltam a készülékemhez. Ez volt az én digitális detoxom.

Napi két óra csend

Az első napok nehezek voltak. Egy kutatás azt is feltárta, hogy a résztvevők egy része kimondottan szorongott amiatt, hogy nem volt elérhető, hogy nem tudta mi történik 2 órán keresztül a világban. Ám a 30 önkéntes java annak pozitívumairól számolt be, amelyet többen a későbbiekben is alkalmaztak. Egy másik tanulmány pedig azt tárta fel, hogy az a néhány óra mentesség még a munkahelyen is pozitív hatással volt a dolgozókra, ugyanis nőtt az elégedettség, csökkent a stressz és a kiégés lehetősége.

Visszatérve hozzám, a szokásos impulzus, hogy azonnal megnézzem az e-maileket vagy felnézzek a közösségi médiára, ott motoszkált bennem. Ezen a ponton jöttem rá, hogy mennyire a megszokások rabja vagyok. Éppen úgy, mint bárki más. Koncentrálnom kellett, hogy az elhatározásomat tartani tudjam. De azt is végiggondoltam, hogy csak két óra. Se több, se kevesebb. Azt fél lábon állva is kibírom. Szándékosan eltereltem a figyelmemet és láss csodát: túléltem.

Hogyan hatott a fókuszomra?

A változás néhány nap után már megmutatkozott. A hiányérzet minden nappal kisebb lett bennem és a hét végére már nem okozott gondot sem, hogy le kellett tennem a telefonomat. Az offline idő alatt jobban tudtam koncentrálni. Nem ugrottam fel minden kis ingerre és sokkal jobban tudtam bánni az idővel. A nap végére nem éreztem magamat teljesen kicsavarva. Még arra is volt időm (és kedvem is), hogy a fent említett új munkatársamat segítsem abban, hogy gyorsan megtalálja magát köztünk (lehet, hogy új barátságra tettem szert?). A digitális detoxom úgy működött, mint egy szűrő. Az offline órákban máshogy és másra gondoltam, csináltam.

Milyen munkakörökben működhet a digitális detox?

A napi két óra digitális detox szinte bármely munkakörbe beilleszthető, de az olyan kreatív területen, mint az írás, zenélés azért hatékony, mert beindíthatja az inspirációt. A zavaró tényezők kizárása a tudományos munkát végzők számára is létfontosságú lehet. Lényegében tényleg bármelyik hivatásra bevezethető a 2 órás mentesség és szinte mindenhol jól jöhet.

Bevezetnéd? Így tedd!

A munkahelyeden is elkezdheted, de otthon is tiéd a lehetőség. Tűzz ki magadnak minden napra egy konkrét kétórás blokkot, amikor minden digitális eszközt kikapcsolsz vagy elzársz. Nyomatékosan tartsd be és ne hagyd, hogy bárki vagy bármi eltántorítson. Teremts nyugalmat magad körül. Érdemes lehet dokumentálnod a detox előtti és utáni gondolataidat, hogy később vissza tudd nézni a fejlődést. Lehet, hogy kezdetben úgy érzed, hogy ez nem neked való, de mindig arra gondolj, hogy csak 2 óráról van szó.

A digitális detoxról egyre többször esik szó, de ne úgy tekints arra, mint egy trend, amit azért kell követni, mert az menő. Igen, menő, de a te érdekedet szolgáló, hogy legyen idő fókuszálnod a lényegre és önmagadra is.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Digitális detox a hatékonyságért: Kipróbáltuk a techmentes munkaórákat bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Fear of Missing Out, vagyis FOMO. Ez az angol kifejezésből létrejött és önállósult mozaikszó azt a pszichológiai jelenséget írja le, amely a valamiről való lemaradás miatti félelmet jelenti. Vagyis az az emberi aggodalom, hogy valamiből úgy maradunk, hogy másik abban részesülnek.

Mindezt természetesen kialakítja bennünk az online világ, hiszen szinte mindig eléghetővé váltunk és a közösségi média, a folyamatos híráramlás is támogatja.

A FOMO megjelenése a munka világában

A FOMO már nemcsak a szociális életünkbe kúszott be, hanem a munkahelyeken is egyre gyakrabban előfordul.

Karrierlehetőség

Sokan attól tartanak, hogy lemaradnak a szakmai előrelépési lehetőségekről. Mindez különösen érvényesülhet olyan helyeken, ahol nagy a belső verseny. Ugyancsak ezt segítheti elő az is, ha kollégák sikere nyomonkövethető. Az ilyen nyomás hosszú távon akár kiégéshez is vezethet.

Folyamatos elérhetőség

A digitális kommunikáció térhódítása miatt a munkahelyeken elvárás lehet a folyamatos online elérhetőség. Egy ilyen helyen a munkavállalók attól tarthatnak, hogy kimaradnak egy fontos értekezletből, nem jut el hozzájuk információ vagy nem tudják követni az eseményeket. Ezért lehet az, hogy van, aki még munkaidőn túl is képes megnézni az üzeneteit, ezzel felborítva a munka és a magánélet egyensúlyát.

Innovációs FOMO

Az új technológiák és trendek gyors fejlődése miatt a szakemberek attól tarthatnak, hogy nem tudnak lépést tartani és ez az állásuk elvesztésével járhat vagy a karrierjükben visszaveti őket.  

Társadalmi nyomás

A közösségi médiában posztolt munkahelyi sikersztorik és erősíthetik a FOMO-t. Sok esetben az ott leírtak azt az illúziót keltik, hogy mások folyamatosan sikeresek. Vagyis a dolgozóban azt erősítik, hogy valamit nem jól csinál. Aki így érzi, az az ellensúlyozás érdekében túlvállalhatja magát, hogy be tudjon számolni hasonló sikerben. Természetesen ez hosszú távon nem fenntartható és kiégéshez, az egyensúly felborulásához vezethet.  

FOMO a csapatban

Ha többen dolgoznak együtt, ott is megjelenhet a FOMO. Ugyanis, ha valaki úgy érzi, hogy kimaradt, kihagyták a döntéshozatalból vagy a kulcsfontosságú megbeszélésekből, az frusztrációt okoz és azt az érzést kelti, hogy ő felesleges. Ez a motivációt és teljesítményt is befolyásoló tényező.

FOMO kezelése a munkahelyen

Fontos, hogy a munkavállalók tudják, hogy mi a feladatuk és azok között felismerjék a prioritást.  Ezzel elkerülhető az, hogy a dolgozó nyakába egyszerre szakadjon minden feladat.

Szükség van a szabályok és a határidők felállítására.

Szünetekben érdemes szusszanni és ez az online világra is érvényes. Azaz digitális detox időszak sem árt annak érdekében, hogy a dolgozó ténylegesen kikapcsolhasson.

A munkavállalók folyamatos képzése, fejlődési lehetősége is támogathatja azt, hogy a FOMO jelenség csökkenjen. Mindezt azzal is támogatni lehet vezetői szinten, hogyha olyan bizalmi szervezeti kultúrával rendelkezik egy vállalat, ahol a segítségékérés nem a gyengeség jele, hanem a tudatosságé.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A A munkában is jelentkezhet a FOMO bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Munkavállalóként ma már a munkakörök döntő többségében elengedhetetlen, hogy az online térben, közösségi médiát használva, illetve digitálisan kommunikáljunk. Sokak számára nemcsak a kollégákkal történő kapcsolattartás miatt elengedhetetlen az elektronikai eszközök használata, hanem egyben a munkájuk részét képzi, hogy az egyes felületeket kezelje. Ide tartoznak az értékesítési pozíciót betöltő munkavállalók, de a kommunikáció és a marketing területen dolgozók is.
A folyamatos jelenlétnek azonban súlyos következményei lehetnek, ezért egyre többen próbálják ki a digitális detoxot. 

Mi az a digitális detox? 

A közösségi média felületein való jelenlét behálózta a mindennapjainkat. Az ébren töltött óráink nagy százalékát töltjük az online térben, akár folyamatosan, órákon át is. Még inkább igaz ez azokra, akik nemcsak a munkájuk mellett és után használják ezeket a felületeket, hanem munka közben is ezzel dolgoznak. A digitális detox során önként döntünk úgy, hogy egy meghatározott időszakon keresztül nem használjuk a közösségi médiát, mentesítve magunkat azok káros hatásától. Az online közösségi terekből való kivonulás azonban nem mindenkinek megy könnyen. 

FOMO

Szinte észrevétlenül válhatunk függőkké a közösségi média tartalmait fogyasztva. A FOMO (Fear of missing out), vagyis a félelem attól, hogy lemaradok vagy kimaradok valamiből pont ennek a függőségnek a következménye. Késztetést érzünk rá, hogy mindig mindenről és mindenkiről azonnal tudjunk, illetve sokan a tartalommegosztást is ugyanilyen kényszernek érzik meg. Ha nem posztolod, meg sem történt – alapon.

JOMO

Emellett azonban fontos azt is kiemelni, hogy egyre nagyobb a hangsúly a tudatos tartalomfogyasztásra, és ezzel együtt a digitális detox szintén fokozatosan válik népszerűbbé. Ennek következtében nem is meglepő, hogy ma már a JOMO (Joy of missing out), vagyis az öröm, hogy kimaradok vagy lemaradok valamiből ugyancsak elterjedt kifejezés és egyre nagyobb tábora van ezt az életérzést örömmel megélőknek. 

Miért jó a digitális detox? 

Kiszakadás a mókuskerékből. Az állandó online jelenlét könnyen felemészti az embert. Stressz, fásultság, szociális interakciók beszűkülése mind jellemzői lehetnek a folyamatos online térben való létezésnek. Rengeteg információt kell befogadnia az agyunknak, hatalmas a digitális zaj, ami körülvesz ilyenkor bennünket. Azok, akik nem igyekeznek tudatosan keretek közé szorítani a kütyük világában töltött időt, valóban képesek egész napokat a képernyőt nézni. 

Érdemes tehát megvizsgálni, hogy mi mennyi időt töltünk a képernyő előtt, például egy-egy közösségi médium felületét használva. Majd próbáljuk meg, hogy egy rövid időre – akár egy-két nap is elég – kerüljük ezeket az alkalmazásokat. Már az is árulkodó lehet, hogy mennyire vagyunk képesek ezt megtenni. Amennyiben kifejezetten nehezen tudunk elfeledkezni az online térben való aktív jelenlétről, talán annak a jele, hogy érdemes bevezetnünk a digitális detoxot az életünkbe és megvizsgálni, milyen pozitív hatásokat vált ki belőlünk mindez hosszú távon. 

Szerző: Tóth Eszter
Fotó: Envato

A Digitális detox munka mellett bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.