A Numbeo segítségével pontosan lehet tájékozódni egy város életminőségéről és arról is, hogy mennyibe kerül a megélhetés. A listánkon 4, az EU-ban lévő csodálatos város és egy kiváló életminőséget kínáló török város is szerepel, ahol havi 400 ezer forintból kényelmesen lehet élni. 

Prága, Csehország

Ha szeretsz történelmi épületeket látogatni, és érdekli a művészet, Prágában a helyed. A Cseh Köztársaság fővárosa gyönyörű épületeivel és érdekes történelmével sok élményt kínál. Prága ár szempontjából is jó választás – a Numbeo összehasonlító weboldal szerint  – 400 ezer forint pontosan elég egy belvároshoz közeli lakásra és a megélhetési költségekre. És ha honvágyad támadna  Magyarország iránt, nem kell messzire menned..

Varsó, Lengyelország

Lengyelország fővárosa, a mintegy 1,7 millió lakosú Varsó szintén az egyik olcsóbb alternatíva, ha valaki 1000 euró körüli jövedelemmel rendelkezik. Itt gond nélkül biztosíthatja lakását és megélhetését. De Varsóban nemcsak olcsó élni, hanem gyönyörű is. A híres óváros 1980 óta az UNESCO Világörökség része.

Szófia, Bulgária

A fiatalabb generáció körében Bulgária széles körben ismert, mint fantasztikus bulizóhely, de az ország ennél sokkal többet is kínál. A Numbeo szerint Bulgária fővárosában, Szófiában az életminőséget a párizsi vagy milánói életszínvonalhoz lehet hasonlítani. Különösen a régi katedrálisok, amelyek az UNESCO világörökség részét is képezik, teszik a várost különleges hellyé. A megélhetési költségekre sem lehet panasz – havonta körülbelül 688 euró elég itt egy személynek.

Lublin, Lengyelország

A Numbeo-n az EU-ban lévő városok között Lublin városa a legolcsóbb hely a megélhetés szempontjából. Lengyelország kilencedik legnépesebb városa gyönyörű helyen, a Lublini-fennsíkon fekszik a Bystrzyca folyó mentén. Számos főiskola és egyetem, csodálatos műemlékek és prosperáló ipar is van a 350 ezer lakosú városban.

Bursa, Törökország

Végül kuriózumként egy EU-n kívüli városra hívnánk fel a figyelmet. Törökország negyedik legnagyobb városában is nagyon könnyen meg lehet élni havi 400 ezer forintból. A Numbeo összehasonlító weboldal életminőségi indexében Bursa a világ városai között a 16. helyen áll. Ha valaki a városközpont közelében költözik egy lakásba, körülbelül 539 eurós (kb. 220 ezer forintos) havi kiadással számolhat – a megélhetési költségeket is beleértve. A gyakran “Zöld Bursa” néven emlegetett város számos parkot, zöld területet és történelmi látnivalót kínál. A várost körülvevő számos gyógyító kénes forrás, valamint a jól ismert Uludag-hegység szintén hívogató a természet szerelmeseinek. Bursa emellett a textilipar és az autóipar fontos helyszíne is.

Szerző: K.T.
Fotó: Freepik

A  5 nagyszerű város, ahol havi 400 ezer forintból jól lehet élni bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Mindkettőnek vannak természetesen előnyei, így érdemes megfontolni, hogy melyik utat választjuk. Ha tartunk tőle, hogy miként fog működni egyszerre a kettő, akkor érdemes először elkezdeni az egyetemet, és, ha később úgy látjuk, hogy időnk és energiánk engedi, akkor elkezdeni mellé munkát is keresni. Ha azonban készen állunk arra, hogy tényleg belépjünk a felnőttek világába, és azt szeretnénk, hogy ez anyagilag is megmutatkozzon, akkor bátran vágjunk bele rögtön a munkába is.

Vannak olyan szakok (pl. orvos, jogász), ahol valóban nem fér bele az időbe, hogy az ember kis időre is, de ne a tanulmányaira koncentráljon, viszont a legtöbb szakról elmondható, hogy változó arányban, de jut időnk a munkára is.

Rengeteg diákszervezet kínál állást kifejezetten egyetemi tanulóknak, és a cégek is előszeretettel alkalmaznak rajtuk keresztül munkavállalókat

Ekkor elképzelhető, hogy nem a vállalattal, hanem a diákszervezettel leszünk szerződésben, és tőlük kapjuk a fizetésünket, de ebből nem szokott probléma származni, ha megbízható szervezettel működünk együtt. Erre a cégek legtöbb esetben gondosan ügyelnek, hiszen nekik is érdekük, hogy gördülékenyen menjen a munkavállalás folyamata. Általában, ha a vállalatok megtudják, hogy valaki aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, akkor a gyakornoki pozíció kerül előtérbe. Ez számukra és számunkra is előnyös, hiszen gyakornoknak lenni nem jár akkora kötöttséggel, mint rögtön főállást vállalni.

Ha nappali tagozaton tanulunk, akkor érdemes először 20 vagy 30 órában munkát vállalni, hiszen az egyetem túl nagy befektetés részünkről ahhoz, hogy elhanyagoljuk. Aki nem állami finanszírozású képzésen tanul és nem kap anyagi támogatást egyetemi tanulmányaihoz, annak talán nagyobb a nyomás abban, hogy mihamarabb jól jövedelmező állást találjon. Ez nem feltétlenül negatív dolog, hiszen plusz egy motiváció arra, hogy elkezdjünk dolgozni. 

Ha valaki ezt a támogatást megkapja otthonról, akkor dolgozhat csupán önmaga, vagy jövője építése érdekében. Nem kevés összeget lehet összespórolni ezen évek alatt, hiszen az egyetemisták többsége otthon vagy kollégiumban lakik, leszámítva persze, ha valaki albérletben él. 

Mindenesetre tökéletesek ezek az évek ahhoz, hogy egyrészt félre rakjunk, másrészt elkezdjük finanszírozni, ha nem is a teljes megélhetésünket, de legalább egy jó részét. Rendkívül pozitív érzés lesz, és elégedettséggel fog minket eltölteni minden hónapban, amikor megjön a fizetésünk, hiszen ezzel tettünk egy lépést teljes függetlenedésünk érdekében. Ha van tehát lehetőségünk, nézzünk valamilyen munkát egyetem mellett, és az anyagiak mellett szerezzünk értékes tapasztalatot és kapcsolatokat is.

Szerző: I.A.
Fotó: Envato

A Érdemes-e munkát vállalni az egyetemi tanulmányaink alatt? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

„A nők jelentős része nem a karrier miatt, hanem ma is csupán a megélhetésért dolgozik, egyébként szívesen otthon maradna a családdal. A másik részük viszont az önmegvalósítást helyezi előtérbe, ami egy viszonylag új jelenség a gondolkodásunkban. Az önmegvalósítás fogalmát Abraham Maslow humanisztikus pszichológus hozta be a köztudatba az 1960-as években, de ekkor még a férfiak körében terjedt el, hiszen a nők Amerikában is otthon maradtak, miután férjhez mentek, hiába végeztek egyetemet. Az »én« középpontba kerülése, az elismerésre való vágy ma már a magyar nők számára is természetes igény a munkájukban, ez a folyamat itthon a rendszerváltozástól indult be. Ugyan a szocializmusban is volt néhány női vállalkozó, esetleg cégnél vezető beosztásban dolgozó nő, de az állami vállalatoknál sokkal inkább politikai okból választották ki őket, mintsem a tudásuk vagy a tapasztalatuk alapján. A rendszerváltással azonban megnyílt a lehetőség a nők előtt is. Bejöttek Magyarországra a nagy multicégek, amelyek sokkal kevésbé diszkriminálták a nőket, mint a magyar vállalatok és vállalkozások” – mondja Joó Zsuzsanna.

Ezért ragadnak bele a nők a kiszolgáló pozícióba

A hazai egyetemeken tanuló hallgatók között egyre növekszik a nők aránya, a lányok mind az általános, mind a középiskolában és a felsőfokú oktatásban jobb tanulmányi eredményt érnek el, mint a fiúk. A lányok alaposak, szorgalmasak, közülük sokan maximalisták. Az egyetem után egy multinál kezdenek dolgozni asszisztensként, és beleragadnak ebbe a pozícióba, nem tudnak továbblépni. Joó Zsuzsa szerint a magyar munkavállaló nők önbizalomhiányosak, nem hisznek magukban, nem mernek bátran az asztalra csapni, attól félve, hogy negatívan ítélik meg őket. Ezért maradnak úgymond „kiszolgáló” pozícióban, ahonnan maximum középvezetői beosztásig, csoport- vagy osztályvezetői szintig tudnak eljutni. A multicégeknél már magasabbra is törhetnének, de megijednek. Ezzel szemben a viszonylag közepes tudású vagy tanulmányi eredményű férfiak sokkal előbb érnek el valamilyen jó pozíciót.

 „A nőknél mélyről gyökerezik és a neveltetésükből is adódik az önbizalomhiány, hiszen az apa mindent megcsinál helyettük. Figyeljük meg a mai egyetemista generációt, amely mamahotelben lakik, és autóval hozzák-viszik a szülők. A jó egzisztenciával rendelkező családokban mindent megkapnak, amit kérnek, nem nagyon kell tenniük és bizonyítaniuk az életben. Azért tettem bele a könyvbe a hozzám fordulók példáit, hogy lássák: ezen lehet változtatni. Nem kell félni, és főleg nem kell benne maradni a kiszolgáló szerepben.

Amire egyébként ránevelik a nőket: legyünk kedvesek, szolgáljunk ki mindenkit, a családunkat, emellett segítsünk mindenkinek. Ez nagyon mélyen belénk rögzül.”

Másképp is lehetne…

Joó Zsuzsa szerint nem a férfi mintákat kellene átvennünk, hanem felnőtt érett nőként kiállni magunkért. A férfi főnök is ugyanolyan ember, mint mi, mi a munkánkat adjuk egy foglalkoztatási helyzetben, ő meg tisztességgel megfizet és elismer bennünket. Ezért nem szabadna rettegni, amikor bemegyünk a főnökünkhöz, hanem felvállalni önmagunkat. A karriertanácsadó úgy véli: a nők felébredésének úgy kell megtörténnie, hogy az ne legyen férfiellenes. Nem szabad gyűlölni a férfiakat, mert minden nőkérdést csak velük együtt lehet megoldani.

Szerző: K.T.

Fotó: Envato

A Karrierépítés vagy megélhetés? A nők még ma is sokszor csak „kiszolgálnak” a munkahelyükön bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.