munka, hivatas, karrier, onmegvalositas
Fotó: Freepik

Így találhatjuk meg azt a munkát, amit igazán szeretünk

H I R D E T É S

„Mi leszel, ha nagy leszel?” halljuk rendszeresen gyerekkorunkban, a válasz pedig gyakran, hogy tűzoltó talán katona, de mi az, ami ebből tényleg meg is valósul? Hiszen kérdés, vajon tényleg létezik a számunkra tökéletes, az ún. álommunka?

Itt a Karrier Trend oldalán írtuk meg nemrég, hogy egy amerikai kutatás szerint a dolgozók több mint harmada stresszel a munkahelyén, ez pedig összefüggésben lehet azzal is, hogy nem szeretik, amit csinálnak, nem azt a munkát végzik, amit nekik való. Mielőtt megírtam ezt a cikket, többekkel beszélgettem, mert kíváncsi voltam rá, hogy örömüket lelik-e abban a munkában, amit választottak, a válaszok pedig ledöbbentettek. Talán azért is, mert én magam már nagyon korán, már tizenéves koromban rátaláltam a hivatásomra, emiatt pedig elképzelhető, hogy nehezen azonosulok azokkal, akiknek ez nem sikerült. A korosztályomból máig rengetegen vannak, akik kizárólag azért dolgoznak, mert kell a pénz, de örömforrás az nulla, emiatt pedig a kiégés veszélye fenyegeti őket. A legnagyobb probléma pedig, hogy meg sem tudják határozni, mi lenne számukra az álommunka. Persze most felmerül a kérdés: hogyan találjuk meg a hivatásunkat, ami egyszerre a szenvedélyünk és a hobbink, úgy, hogy azt sem tudjuk mit akarunk? 

Létezik egyáltalán a tökéletes munka? 

Ahogy azt már említettem én elég korán tudtam, mihez is akarok kezdeni az életemmel. Persze a pontos lépések nem voltak meg, de egyetlen cél lebegett a szemem előtt és mivel az Oroszlán jegyében születtem, majdhogynem biztos voltam benne, véghez is viszem az elképzelésem. Nyilván ez nem ment egyik napról a másikra, rengeteg tanulás, lemondás, még több tanulás és még több lemondás vezetett oda, hogy végül ki mertem mondani: abból élek, amit szeretek. Sokaknak azonban ez nem adatik meg. Nincs rá lehetőségük, nem elég kitartóak, félnek vagy egyszerűen csak tényleg nem találják a szenvedélyük. Pedig a tökéletes munka – még akkor is, ha néhanapján nehézséggel jár – létezik.

Oké, de milyen a tökéletes munka?

Olyan, amit minden nap szeretünk csinálni. Ami örömmel tölt el minket, ami közben nem azt érezzük, hogy muszáj csinálni, hiszen jóleső érzéssel tölt el, hogy foglalkozhatunk vele. Természetesen nem úgy kell ezt elképzelni, hogy akkor az élet fenékig tejfel azok számára, akik megtalálták az álom munkájukat.

Rosszabb napok mindenhol lesznek, de alapvetően, ha azt csináljuk amit szeretünk, akkor hosszú távon kiteljesedhetünk, nem pedig kiégünk, ez pedig bármennyire is triviálisnak hangzik, de talán a legfőbb cél, a mindennapok mozgatórugója. 

De hogyan találjuk meg, azt, amit csinálni szeretnénk? 

Erre a kérdésre azt hiszem nincs jó és rossz válasz. Ha a helyünkre kerülünk, azt egyszerűen csak érezzük. Persze léteznek személyiségtesztek, ezekről már mi is írtunk, amiknek a segítségével kaphatunk támpontot a jövőnket illetően, de valójában csak mi vagyunk azok, akik meghatározhatjuk, kik is szeretnénk lenni. Nem hiába mondják, hogy gyakran az álmaink elérésének útjában az egyedüli akadályok mi magunk vagyunk. Ha ezeket a magunk által generált gátakat feloldjuk, akkor tényleg bármi lehetséges. Jó, tudom ez most nagyon coelhoi szintre emelkedett, de az a helyzet, hogy igaz. Ahhoz, hogy ráleljünk a hivatásunkra, fontos, hogy sose hagyjuk abba a tanulást. Nem feltétlen arra gondolok, hogy megállás nélkül az iskolapadban kell ülni, de a különböző képzések, kurzusok sokat segíthetnek abban, hogy előbb utóbb kitaláljuk, mihez is szeretnénk kezdeni magunkkal.

Merjünk lépni! 

A végére maradt, pedig talán ez az egyik legfogfontosabb. Sokan hiába tudják, mit is szeretnének csinálni, nem mernek lépni, nem merik feladni a biztos pontot az életükben, mert attól félnek, két szék közül a pad alá esnek. Ezzel viszont akár egy életre is megkötik a saját kezüket, belekényszerítik magukat egy olyan állásba, amit nem szeretnek, ami nem okoz örömet. Merjünk bátrak lenni, merjünk kilépni a komfortzónákból! Mondok egy példát: egy ismerősöm nemrégiben kezdett el tortákat sütni. A tortái egyszerűen fantasztikusak. Egészen más pályán mozgott, viszont, amikor rájött, hogy szívesen süt, ráaádásul tehetsége is van hozzá, kinyílt előtte a világ. Ráeszmélt, hogy ez az, ez az a szakma, amiben alkotni szeretne. Ehhez azonban szüksége volt egy nagy adag bátorságra: ott hagyta a korábbi munkahelyét, most egy cukrászdában gyakornok, közben pedig süti a szebbnél szebb tortákat. Ő mert lépni, ő mert változtatni, a kérdés már csak az: Te képes vagy-e rá? 

Szerző: G.P.
Fotó: Freepik

H I R D E T É S