Nem azért, mert gyengék lennénk, hanem mert az újrakezdés pszichológiáját nem biztos, hogy értjük igazán. Pedig, ha tudnánk azt, hogy mi mozgat, mi hat ránk és mi az, ami a bukást eredményezi, akkor sokkal tartósabb karrierdöntéseket hozhatnánk.

Január és az új kezdet

Miért éppen a januárhoz kötjük az új kezdet idejét? A pszichológia ezt időbeli mérföldkövek hatásának nevezi. Ilyen mérföldkő minden olyan időpont, amely mentálisan elválasztja a régi valónkat az újtól. Ez lehet akár a születésnapunk (pláne, ha az kerek év) vagy új munkahelyen való kezdés, esetleg költözés, de akár a hétfő vagy egy új hónap kezdete is lehet ilyen állomás.

Az újrakezdés dátumai segítenek abban, hogy eltávolodjunk a múltbeli hibáinktól. Ezért is kiváló a január arra, hogy megreformáljuk a testünkhöz, emberi kapcsolatainkhoz, munkánkhoz, önmagunkhoz való viszonyunkat. Ez olyan felszabadító érzést eredményezhet, amely valóban növelheti a motivációt. Azaz az új év kezdete tökéletes lehet arra is, hogy új állást keressünk, belevágjunk tanulásba, karrierváltásba.

A bukás

A probléma nem az indulással van, hiszen akkor többségében nagy motivációval és lelkesedéssel vágunk bele a változásba. A nagyobb gondot a folytatás jelenti. Három tipikus buktató jelenik meg szinte minden januári karrierfogadalomnál. Az egyik ilyen az identitásszintű célok, amelyek ugyan kellően inspirálóak, de nem adnak komoly táptalajt és pillért adni az igazi változásnak. A kezdet ígéretes, megvan a megfelelő motiváció, de hamar elfogy az, ha nincs kapaszkodó.

A másik tipikus buktató, hogy az újrakezdés illúziója azt sugallja, egyik napról a másikra más emberek leszünk. Ám a régi szokások, félelmek és környezeti hatások velünk maradnak akkor is, ha igényelnénk a változást. Amikor ez kiderül, sokan úgy érzik, hogy velük van a baj és feladják a változást.

A harmadik buktató pedig nem más, mint a kudarc.Ha egy kitűzött cél rövid időn belül megbicsaklik, hajlamosak vagyunk az egész tervet kidobni. Pedig mindezt a tanulás részeként is értelmezhetnénk, de a gond ott van, hogy ezzel általában nem számolunk.

Időbeli mérföldkövek a karrierben

Nem csak januárban érdemes bevetni. Minél gyakrabban teremtünk kis újrakezdéseket, annál tartósabb a változás. A karrier szempontjából ez azt jelenti, hogy nem csupán egyetlen nagy januári fogadalmat érdemes tenni, hanem több, tudatosan kijelölt, több új kezdetet.

Ilyen lehet egy új negyedév, egy projekt lezárása, egy szakmai mérföldkő, egy tanfolyam első hete vagy befejezése. Ezek újra és újra lehetőséget adnak arra, hogy finoman korrigáljunk és ne mindent kezdjünk elölről.

Az életben tartott változás

A tartós karrierváltás vagy fejlődés nem egy nagy döntésből, hanem kicsi, ismételhető lépésekből áll össze. Az ilyen aprócska lépések konkrétak, időben meghatározottak, nem igényelnek túlzottan nagy motivációt. Nem kell nagy dolgokra gondolni, így az is mikrocél, ha például azt határozzuk meg, hogy heti rendszerességgel átböngésszük az álláslehetőségeket, vagy meghatározott napon időt és energiát szánunk a tanulásra. Ezek a lépések azért működhetnek, mert nem az ideális jövőbeli énre építenek, hanem arra a valóságra, ami épp van.

A januári kezdés, újrakezdés tehát működhet is, és akkor válik valódi karrierelőnnyé, ha nem tökéletes és azonnali változást várunk tőle, hanem inkább irányjelölést.

A kezdet ereje nem abban van, hogy mindent újraírunk, hanem abban, hogy megengedjük magunknak az első lépést (majd a másodikat és a sokadikat is).

Szerző: Rónai Márta:
Kép forrása: Pexels

A A kezdet ereje a karrierben bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Érdemes először a kék hétfő (Blue Monday) fogalmat tisztázni. Ez egy elterjedt marketingkifejezés, amelyet január harmadik hétfőjére szoktak használni, ugyanis azt tartják a legdepresszívebb napnak az évben. Erre ugyan nincs tudományos bizonyíték, ugyanakkor ebben az időszakban valóban többen tapasztalnak motivációvesztést, alacsonyabb energiaszintet, fáradtságot, hangulatingadozást. Mindezért javában okolható a kevesebb napfény, a rövidebb napos órák száma, az év eleji nyomás, amelyek együttesen rúgják ránk az ajtót januárban.

A kék hétfő nyomában

A kék hétfő fogalma évtizedes múltra tekint vissza, de ezt tudományos bizonyítékok nem támasztják alá. HR-szakemberként mégsem az a kérdés, hogy létezik-e vagy sem, hanem az, hogyan ismerhetik fel a valós munkahelyi hangulati jelenségeket, és hogyan segíthetik a munkavállalók jóllétének megőrzését. Ez ugyanis valós kérdés.

Azt már tudjuk, hogy az év legdepresszívebb napjaként tartják számon január első hétfőjét. Minden bizonyíték híján is érdemes ezzel foglalkozni, ugyanis a januári napokról tényleg többen azt tartják, hogy unalmas, nyomasztó időszak. Márpedig dolgozni szükséges, de valljuk be, hogy ebben a mentális állapotban nehezebb.

Ha csupán mítoszként tekintünk a kék hétfőre, akkor is figyelembe kell venni a szezonális affektív zavart (SAD). Az már tudományosan is bizonyított, hogy a rövidebb nappalok, a kevesebb természetes fény és a vitaminhiányos időszakok hatással lehetnek az emberek hangulatára és energiájára.

Amit érezhetünk

Egészen addig mítoszként kezelhetjük mindezt, amíg nem tapasztalunk magunkon kellemetlen tüneteket. Mindegy, hogy kék hétfőnek vagy szezonális depressziónak nevezzük, olyanok kopogtathatnak az életünkbe, mint

• alacsonyabb energia és motiváció,
• levertség, letargia,
• rosszabb alvás,
• étvágy változása,
• testsúlyváltozás.

Ezek a jelenségek azonban nem szűkülnek le csupán egyetlen napra. Olyan hangulat- és biológiai ciklusokok ezek, amelyek az évnek ebben a szakaszában felerősödnek.

Amit a pszichológia mond

A hangulatunk nem statikus és állandó. A biológiai tényezők (például fényhiány) mellett erősen befolyásolják a társas minták és a pszichológia is. Hajlamosak vagyunk magyarázatot és értelmet adni arra, ami foglalkoztat. Ennek értelmében a kék hétfő is könnyen önbeteljesíthetővé válhat. Ha azt halljuk, hogy egy adott nap rosszabb, mint bármelyik másik az évben, akkor akár szubjektíven is rosszabbul érezhetjük magunkat, mert ezt várjuk. A legrosszabb napra várakozás pedig befolyásolja a viselkedést, a hozzáállást, a motivációt és az észlelést. A HR-szakembereknek azt fontos megérteniük, hogy az elvárások és narratívák formálják a közösségi hangulatot, de tudatos kommunikációval csökkenthető a negatív dinamika hatása.

A stressz normalizálása

Ha a munkahelyen elfogadják és nyíltan beszélnek a stressz és a hangulati nehézségek természetes jelenlétéről, máris feszültséget oldanak. Különösen fontos ez olyan időszakokban, amikor ezek gyakrabban jelentkeznek. A HR csapatnak nem az a feladata, hogy felismerje és meghatározza az év kritikus napjait, hanem az, hogy olyan környezetet teremtsen, ahol a dolgozók támogatást kapnak, ha nehézségeik akadnak. Segítség lehet a rugalmasabb munkaidő bevezetése, a természetes fény maximalizálása az irodában, a munkakörnyezetben és egyéb egészségprogramok.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pixabay

A Kék hétfő a gyakorlatban bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az álláskeresés, különösen akkor, ha hosszabb ideig tart, temérdek időt és energiát vesz el az embertől. Azzal is számolni kell, hogy esetlegesen visszautasításokkal is szembesülni kell, vagy hosszabb ideig bizonytalanságban tart a keresgélés, várakozás. Figyelembe kell venni, hogy minden egyes jelentkezés esetén külön figyelem és stressz forrása az önéletrajz és a motivációs levél gondozása, később pedig az interjúkra való felkészülés. Amennyiben a munkakeresés folyamata hosszabb időre elnyúlik, hogy megnőhet a kiégés, a motiválatlanság veszélye és az önbizalom is csorbulhat, ha nem kezeljük tudatosan a lelki terheket.

Álláskeresés és mentális egészség együtt

A jó mentális állapot nem luxus, hanem vágyott és normális állapotnak kellene lennie. Sőt, ha valaki munkát keres, akkor sok esetben éppen ez a kulcs. Ehhez pedig olyan egyéni látás- és életmódra van szükség, amely mindezt támogatja. Az egészséges életmód, vagyis az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás és a megfelelő alvás növeli az energiaszintet és a kitartást, ami fontos a tartós kereséshez. Ha ebben a vonatkozásban nem is gondolt eddig az ember, az életmód közvetlenül befolyásolja az álláskeresés hatékonyságát, az önbizalmat és az energiaszintet is.

A mentális jóllét segít megőrizni az önértékelést és a motivációt akkor is, amikor a keresgélés ideje hosszabb időre kinyúlik. Aki képes akkor is megőrizni a motivációját és hisz abban, hogy nemsoká megtalálja a számára ideális állást, az növeli a motivációt benne és nem áll le a kereséssel.

A gond akkor jelentkezik, hogy ez az egyensúly felborul, az elutasításokat, a nem reagálást, a hosszas keresést a stressz, a fáradtság kezdi el uralni.

Gyakorlati tippek a jóllét érdekében

A LinkedIn szakemberei szerint az álláskeresésbe rendszert kell vinni. Ha ez a folyamat egy káosz, akkor ne csodálkozzunk, hogy a lelkivilágunk is olyanná válik. Ezért tehet jót az, ha kiszabunk egy időpontot arra, amikor kizárólag az álláskeresésre koncentrálunk. Úgy kell beosztani a napot, hogy legyen nyugodt idő a keresésre, a dokumentumok átnézésére, korrigálására, a jelentkezés lebonyolítására. Az egyensúly akkor tartható fenn, ha szánunk időt más munkánkra ugyanazon a napon és a pihenésre, hobbira is.

Nemcsak az álláskeresés időszakát könnyítheti meg az egészségtudatos életmód, hanem minden mást is.

Ha a hosszas keresés szinte semmilyen eredményt nem mutat, akkor azon is érdemes elgondolkodni, hogy vajon reálisak-e a célok, az elvárások. Lehet nem is jó helyen kutakodunk?

A munka fontos része az életünknek, de az új hely túlzott üldözése mindenhogy megterhelő. Akár még a közvetlen emberi kapcsolatainkat is megviselheti, ezért különösen fontos, hogy ne szakadjunk el a családtagoktól és barátoktól.

Ma már az az okos, aki él a lehetőségekkel, így bátran fel lehet keresni szakembert, coachot azért, hogy irányba állítson minket.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Maradj motivált és mentálisan erős az álláskeresés útján bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A csendes jelző arra utal, hogy ez a jelenség akár észrevétlen is maradhatna, ugyanakkor hangulatromboló lehet a munkatársakra nézve és az elköteleződést is gyengíti. Az a dolgozó, aki csendben eltört, az ugyan jelen van a mindennapokban, de ennyi. Nem több, inkább kevesebb. Ugyanis formálisan jelen van, elvégzi az alapfeladatokat, de érzelmileg és mentálisan is megszűnik az elkötelezettsége a munkája iránt. Nem vállal többletmunkát, nem vesz részt semmi olyanban, amely a kötelességén túl van.

Ez nem az a határozott döntés, mint amikor valaki feláll és azt mondja: ennyi volt, majd faképnél hagyja a munkahelyét. Az ilyen dolgozó megmarad a pozícióban, a feladatait ugyan elvégzi, de már nem úgy, mint korábban. A kapcsolata megváltozik a munkájával és a munkatársaival is.

A Gallup adatai is azt támasztják alá, hogy az elkötelezettség világszerte csökken. Csupán a munkavállalók 21%-a érzi úgy, hogy jó helyen van. Az aktív dolgozók nagy része tehát csak bejár elvégezni a munkáját. Fizikailag jelen van, de nem szívvel és lélekkel végzi a feladatát.

A csendes visszavonulás hátterében

Ha a munkavállaló úgy érzi, hogy értékei, céljai nem azonosak a szervezet működésével, akkor csökkenhet az azonosulás mértéke. Sokan azonban mégis maradnak ebben a munkakörnyezetben, tartva a munkakeresés nehézségeitől, a bizonytalanságtól. A túl magas elvárások, a kevés fejlődési lehetőség, a rossz vezetői hozzáállás és támogatás mind hozzájárulhatnak az eltávolodáshoz.

Ha nem egyértelmű a karrierút, vagy nincs visszacsatolás, akkor a dolgozó elveszíti a motivációt és a jövőképet, amely nagy bizonytalanságot, belső feszültséget kelt.

Egy olyan munkahelyen, ahol a szervezet nem rendelkezik erős és támogató kultúrával, illetve a vezetés nem fordít figyelmet a lojalitás kérdésére, ott könnyen kialakulhat az elidegenedés.

A hangulat és a teljesítmény szempontjából is nagyon fontos a fentiek megléte. A csökkenő teljesítmény is mérhetővé válhat a vállalatok számára, de a magasabb számú kilépés tudásvesztéssel is járhat. Arról nem beszélve, hogy a visszavonulót fújt munkatárs negatív hatással van a közvetlen munkakörnyezetére és magára a kultúrára is. Ha nem veszik észre időben, vagy azt nem kezelik megfelelően, ez egy önmagát erősítő folyamattá válhat. Ilyen környezetben jóval kisebb az esélye annak, hogy a fejlődés szárnyra keljen. A csendes visszavonulás nem hatalmas robbanással tudatja jelenlétét, hanem fokozatosan. Veszélye épp ebben rejlik. A munkahelyi elköteleződés látható jelek nélkül is megtörhet, ha nem figyelnek és nem reagálnak  rá tudatosan.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexes

A Nincs semmi baj, csak csendben eltört – A csendes visszavonulásról bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Egy vezetőnek nagyon sokrétű feladata van. Az értekezletek lebonyolítása mindig a termelés sikeressége érdekét szolgálj, de a jól vezetett meetingek a csapat hatékonyságát is növelik, erősítik a közösségi érzést és elősegítik a célok elérését.

Érdekes és hasznos meetingek? Lehetséges!

Lehet, hogy erre az alcímre felugrott a szemöldököd alkalmazottként, pedig valóban nem lehetetlen. Ehhez a vezetőnek arra van szüksége, hogy…

Legyen pozitív

Ahhoz, hogy ne teherként élje meg a csapat az ilyen találkozásokat, már a meetinget jól kell indítani. Jó megoldás lehet, ha a főnök megoszt egy pozitív és életszerű (siker)történetet, mert ezzel növelheti a morált, elősegítheti a nyitott kommunikációt, valamint megteremtheti a jobb légkört.

Tűzzön ki világos célt, készíts átgondolt napirendet

Mielőtt bármit is elkezdene, meg kell határoznia a meeting célját. Ez lehet döntéshozatal, probléma megoldása, információmegosztás vagy ötletelés. A napirendet előre küldje el a résztvevőknek, hogy felkészülhessenek és érdemben hozzájárulhassanak a megbeszéléshez.

Rövid és fókuszált

A hosszú, elnyújtott értekezletek csökkenthetik a koncentrációt és a hatékonyságot. Szabja a találkozókat rövidre, és koncentráljon a lényegre. Ha szükséges, tartson inkább többször rövid szüneteket ahelyett, hogy hosszúra nyújtaná azt.

Bátorítás és interaktivitás

A meetingek akkor a leghatékonyabbak, ha mindenki jelen van és aktívan részt vesz. Jó vezetőként bevet interaktív eszközöket (szavazások, kérdések), hogy bevonja a csapatot a közös munkába, ötletelésbe. Ugyanakkor célszerű, ha lehetőséget kínál arra, hogy időnként a dolgozók vezényeljék le a napirendi pontot. Ezzel teret, lehetőséget kínál és növeli a felelősségérzetüket.

Nyomon követés

A meetingek célja nem csak a beszélgetés. A cselekvéssel lehet változásokat, eredményeket elérni, ezért vezetőként minden döntést és akciópontot rögzíteni kell, és kövesse nyomon azok végrehajtását. Azaz szükség van az elszámolhatóságra – lásd ELM cikke –, mert ez biztosítja, hogy a megbeszélések eredményesek legyenek.

A meetingek lehetnek feleslegesek, de a jól vezetett alkalmak kulcsfontosságúak a csapat hatékonyságának növelésében és a célok elérésében. Vezetőként sok múlik azon, hogy ne csak kötelező rosszként éljék meg a munkatársak, hanem értékes eszköze legyen a célok elérésének, a csapat fejlődésének.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Unalom és érdektelenség? Vezetőként így lehelj életet a meetingekbe bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A munkahelyi kihasználás nem mindig nyilvánvaló, és a munkavállaló nem azonnal érzékeli pontosan, hogy miben van. Ugyanakkor számos jel utalhat arra, hogy nem bánnak vele méltányosan. Ha úgy érzed, hogy ez a cikk rólad/neked szól, akkor bizony érdemes gondolkodni a jövőt illetően.

A kihasználás jelei

Hogyan ismerheted fel, hogy kihasználnak a munkahelyeden? Talán így most egyértelmű és szembetűnő lesz neked is.

Többletmunka igen, elismerés semmi

Ha túlórázást egyre inkább elvárják tőled, esetleg te magad vállalsz extra feladatokat, de soha nem kapsz érte elismerést vagy köszönetet, az arra utalhat, hogy a munkáltatód vagy kollégáid nem értékelik az erőfeszítéseidet. Valljuk be őszintén, ez erkölcsileg és anyagilag is rosszul esik. Az csak pont lehet az i-re, ha még kritizálják is a munkádat.

Mások munkáját végzed el

Szívesen segítesz a túlterhelt kollégáidnak? Dicséretes, de mindennek van határa. Az Indeed cikk szerint arra is érdemes figyelni, hogy ha anélkül kérnek tőled segítséget, hogy megnéznék, kérdeznék, te mennyire vagy elfoglalt, akkor egyáltalán nincsenek rád tekintettel. Ha a munkatársaid gyakran rád hárítják a feladataikat, te pedig nem kapsz segítséget vagy viszonzást, akkor nincs kétség, téged kihasználnak.

Nem megfelelő fizetés

Úgy ítéled meg, hogy más a hasonló munkájával és tapasztalatával magasabb munkabért kap, mint te?  Az alulfizetés a kihasználás egyik fájdalmas jele.

Nem tisztelik a magánéletedet

Ahol többen dolgoznak együtt, ott kétségtelen, hogy alkalmazkodni szükséges. Ám, ha szabadságot kérsz, de nem engedik meg, másnak pedig igen, netalán elvárják tőled, hogy munkaidőn kívül is dolgozz, az bizony kihasználás.

Nincs előrelépési lehetőség

Évek óta ugyanazon a helyen és abban a pozícióban dolgozol? Szuper, van munkahelyed. De ha te ennél többre vágysz és többet is érzel magadban, ám nem kínálnak számodra fejlődési vagy előrelépési lehetőséget, akkor valószínű, hogy nem értékelik azt a potenciált, amellyel te rendelkezel.

Ezt teheted

Habár a munkahely nagy kincs, hiszen pénzből élünk, de vannak határok, amelyeket a munkaadóknak is tiszteletben kell(ene) tartani. Tájékozódj a munka törvénykönyvéről és a munkahelyi szabályzatokról. Kérhetsz tanácsot szakembertől is, hogy tisztán láss.

Határozd meg, mi az, amit még el tudsz vállalni, és mi az, ami már túl sok. Ha valami nem tetszik, mondd el őszintén, de tisztelettudóan. Elképzelhető, hogy ezek ellenére sem tapasztalsz változást, akkor viszont az egzisztenciád és a lelki békéd érdekében érdemes mérlegelni a munkahelyváltást.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Kihasználás a munkahelyen. Hogyan ismerheted fel, és mit tehetsz ellene? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Végre, egyre több a napfény, hosszabbak a nappalok, a természet is megkezdete kivirágzását. A lelkünk is lehet, hogy újra kezd éledezni, de mi történik akkor, ha a testünk nem követi ezt?

A tavaszi fáradtság és motiválatlanság kéz a kézben járhat. Joggal várhatnánk magunktól, hogy tele legyünk energiával, ám épp ellenkezőjét tapasztalhatjuk meg.

Hová tűnsz, motiváció?

Tanúi lehetünk, ahogy a kopár természet színekbe és illatokba burkolódzik újból. Örömmel és akár energiával is felvértezhet a tavasz. Bár logikus lenne, hogy a napfény és a kellemes hőmérséklet motiválóan hat ránk, csakhogy ez a télből tavaszba történő átállás megviselheti a szervezetünket. Ez néha fáradtságot, koncentrációzavart, hangulatingadozást okozhat. A munkatempó, az ellátandó feladataink azonban nem veszik figyelembe ezt az időszakot, így könnyen elérhetjük a kiégés határát, ha nem figyelünk magunkra.

Motiváció fenntartása a munkahelyen

Ha van kedvünk, ha nincs, a munkahely mindenki számára fontos, így a fáradtságot és fásultságot is félre kell tenni. Ha nem elégszel meg ennyivel, akkor tegyél ellene.

Tűzz ki rövid távú célokat

A tavaszi időszak tökéletes az újratervezéshez. Készíts heti vagy kéthetes célokat, amelyek gyors sikerélményhez vezetnek, ami motiválóbb, mint a távoli határidők. A Psychology Today cikke szerint ez a terv legyen konkrét, azaz részletezd magadnak. Ugyanakkor legyen teljesíthető és reális.

Mozdulj meg munka közben is

A hosszú ülés és bezártság csökkenti a mentális energiát. Tarts 5-10 perces sétákat a szabadban, akár néhány guggolást, légzőgyakorlatot is elvégezhetsz, hogy megszabadulj a stressztől.

Frissítsd fel a munkakörnyezetedet

Csempéssz az asztalodra számodra kedves tárgyakat, motiváló fotókat. Díszítsd élő növényekkel az asztalt és az irodát is, de még a számítógép a háttérképét is cseréld le virágosra. Jelentéktelennek tűnhet, de a környezet hatással van a lelkiállapotunkra.

Legyél tudatos a munkaidőddel

Ne csak dolgozz, hanem tervezz pihenőket is. Egy tavaszi ebéd a szabadban vagy egy kávé egy munkatársaiddal újra feltölthet. A lendület visszahozható ilyen apró dolgokkal is.

Motiváció a magánéletben

Az otthonunk az igazi menedékünk, ahová hazatérhetünk a békébe és a nyugalomba. Vagyis ez a legideálisabb, ám a motiváció hiánya az otthoni közegünkben is ugyanúgy felütheti a fejét. Ha ez tartóssá válik, nagy fejetlenség alakulhat ki körülöttünk. Mit tegyél, hogy visszanyerd a régi, aktív és pozitív önmagadat?

Alakíts ki jó reggeli rutint

Ha a napod pozitívan indul, az meghatározhatja a folytatást is, sőt, a hatékonyságot is. Ügyelj a könnyű, de tápláló és egészséges reggelire, fogyaszd el azt csendben vagy kellemes zene hallgatása mellett. Esetleg már kora reggel relaxálhatsz is.

Használd ki a természet erejét

Amint kisüt a nap, kirándulj, biciklizz, vagy csak ülj ki egy padra. Tölts minél több időt a napfényfürdőben. A tavasz tele van energiával – ha kapcsolatba lépsz vele, könnyebben újratöltődsz.

Próbálj ki valami újat

Sokszor a túl biztonságos napirendünk is lehangoltságot válthat ki. Keress valami olyat az életedben, ami lázba hoz. Keress új hobbit, nevezz be egy tavaszi workshopra vagy kezdj el valamit, amit régóta halogattál. A változatosság segít frissen tartani a lelkesedést és kirángathat a tavaszi letargiádból.

Társas kapcsolatok újratöltve

A tél után sokan elzárkózva élik mindennapjaikat, de eljött annak az ideje, hogy ezen változtass. Találkozz a barátokkal, legyél nyitott az új kapcsolatokra is. Ezek hatalmas energiát adnak.

Tavaszi nagytakarítás

Nemcsak a húsvéti ünnep miatt fontos a nagytakarítás, hanem tekinthető pszichológiai megújulásként is. A munkafolyamattal ugyanis csökkenteni tudjuk a mentális ködöt. A takarítás ugyanis a tisztaság mellett az irányítás érzését is adja és terápiaként működhet.

Bármennyire is szeretnénk, a motiváció nem állandó. Az folyamatosan áramlik, változik. A tavasz emlékeztet rá, hogy minden újraindulhat. Adj magadnak is teret a megújulásra. A lendület és a motiváció benned van, csak ne félj új szokásokat bevezetni, és figyelj a tested, lelked jelzéseire.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pixabay

A Áprilisi lendület: Hogyan tartsuk fent a motivációnkat tavasz közepén? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Jöjjenek a részletek

A SZÉP-kártya három alszámlából állt: szálláshely, vendéglátás és szabadidő. Ettől az évtől pedig egy újjal egészült ki, az Aktív Magyarok alszámlával. Az új zseb lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltatók havi legfeljebb 10 000 forintot – azaz fél évente 60 ezer, éves szinten pedig maximum 120 ezer forintot – utaljanak dolgozóik számára. Az ebbe a zsebbe érkező összeg kifejezetten az aktív életmódot támogató szolgáltatásokra és programokra használható fel, hogy mindenki megtalálhassa a számára legmegfelelőbb mozgásformát, aktív kikapcsolódást.

Egy lépés afelé, hogy a magyar társadalom általános egészségi állapota javuljon, a lakosság átálljon az egészséges életmódra.

Mire használható az Aktív Magyarok zseb?

Az ÚJ SZÉP-kártya zseb célja, hogy anyagilag is ösztönözze az aktív, mozgásban gazdag életmódot. A zseb egyenlege számos sporttevékenységre és szolgáltatásra használható fel:

• Fitneszbérlet,
• Uszodabelépő vagy bérlet,
• Sporteszköz kölcsönzés,
• Horgászjegy vásárlása,
• Futóversenyek nevezési díja,

A felhasználás teljes listája elérhető az Aktív Magyarország weboldalán.

Hogyan használható?

Semmi bonyodalom nincs benne, használata egyszerű. Ki kell keresni a kártyakibocsátó (legyen az OTP, CIB, MKB vagy bármelyik bank) oldalán az elfogadóhelyeket. Ha találtunk szimpatikus célpontot és a zsebben elérhető az összeg, akkor nincs más teendő, mint a megszokott módon fizetni. Akkor sincs probléma, ha a zseb összege nem fedezi a vásárlást. Ekkor lehetőség adódik egy másik zsebből finanszírozni azt.

Az új zseb tehát az életmódbeli változásra ösztönöz, hogy a pénzbeli juttatásokat ne csak passzív pihenésre, hanem aktív, élményekkel, természetközeli kikapcsolódásra is felhasználják. Ez különösen fontos abban a digitális korban, amikor egészségügyi problémát és kockázatot jelent  okoz a túlsúly és az ülő életmód.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Új lehetőség a SZÉP-kártyán: Bemutatkozik az Aktív Magyarok zseb bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Minden vezető azt szeretné, ha a vállalat jól működne, nyereséget termelne, szolgáltatási elismerést váltanának ki, de ehhez olyan munkaerőre van szükség, amelyik sokat tesz mindezért. Csakhogy megfelelő motiváció nélkül ez nem működik. A pénz nem egyedüli feltétele annak, hogy minden jól menjen. Sőt! Belső ingerre is szükség van ahhoz. Ráadásul nemcsak egyéni, hanem csapatszinten is. A csapatmotiváció – fogalmaz a Paymo – az a fajta menedzsment, amely azért felelős, hogy a vállalat a dolgozói számára ösztönzést adjon.

Egy széthúzó munkahelyi csapat összetartása kihívást jelenthet, de megfelelő stratégiákkal lehetséges a pozitív és  együttműködő környezet megteremtése.

Íme, 5+1 motivációs tipp a csapat érdekében

Közös célok, közös érdek, közös érzés

Szükséges meghatározni olyan célokat, amelyek egyéni és közösségi szinten fontosak, azok megvalósíthatók és teljesen érthetők. Egy csapatban el lehet lavírozni a munkafolyamatok között úgyis, hogy semmi érdemlegeset nem tesz az egyik tag, míg a többiek viszik a hátukon az egészet. Ahhoz, hogy ez ne történhessen meg, mindenképp figyelembe kell venni az egyéni erősségeket és gyengeségeket is, mert csak így van esély arra, hogy mindenki érdemben tudjon hozzátenni a sikerhez.

A csapat kialakításakor fontos figyelembe venni, hogy olyanok dolgozzanak együtt, akik szívesen teszik azt és jól tudnak együttműködni. Azonban kell a bátorítás ahhoz is, hogy legyenek nyitottak az új személyek bevonására, fogadására, mert az új meglátás, munkaerő akár lendíthet is a közös munkán.

A csapatépítés fontos szerepet játszhat abban, hogy a tagok megismerjék egymást, mert ez előnyt jelent közös munkavégzés során is. Számos olyan program van, amely lehetőséget kínál erre: közös ebéd, sportesemények, csapatépítő játékok, tréningek.

Kommunikáció fejlesztése

A beszélgetés az emberi információcsere egyik legjobb csatornája. Egy csapaton belül is működnie kell, méghozzá jól. Ezt segíteni lehet a rendszeres csapatmegbeszélésekkel, ahol mindenki elmondhatja a véleményét. A felmerülő problémák és ötletek más-más megvilágításba helyezése talán a megoldást is meghozhatja.

A beszélgetés mellett a hallgatásra is szükség van. Az egymás meghallgatására. Ha a munkavállaló úgy érzi, hogy foglalkoznak vele, nem talál meghallgatásra, akkor az a munkavégzésére és a lojalitásra is kihatással lesz.

Felelősségvállalás

Oda kell figyelni azokra is, akik a komfortzónán belül, a megszokott feladataikat végzik, ugyanakkor szükség van az új kihívásokra is, amelyek motivációt jelenthetnek. Ez megadhatja a fejlődés, az előrelépés érzését. A dolgozók sokkal nagyobb valószínűséggel figyelnek jobban a munkájukra akkor, ha úgy érzik, hogy az kihívást jelent számukra. A mindig megszokott munka még a legállhatatosabb ember motivációját is próbára teszi. Az új kihívás azonban nemcsak sikerélményt adhat, de felelősségvállalással is jár.

Elért eredmények értékelése

Minden dolgozónak szüksége van a visszajelzésre. Különösen igaz, az év végi hajtás, vagy a fontos projektek esetében. A pénzen és egyéb jutalmakon kívül ez lehet az egyik legjobb motivációs eszköz. Vezetőként érdemes elismerni olyan apró pozitívumot is, amely a munkakör vállalt része, ám az ilyen gesztus sokat jelent a dolgozó számára és nagyobb eséllyel fog még jobban figyelni a munkájára. A jelentősebb eredmények elismerése is lényeges és ezt ismertetni szükséges a csapat minden tagjával. Ezek együttesen növelik a csapatkohéziót és a munkamorált. A morál fenntartásához elengedtethetetlen, hogy a vezető felismerje a teljesítést.

Konfliktuskezelés

Több ember, több személyiség, habitus. Olykor ezek egymásnak feszülhetnek, de vezetőként uralkodni kell e felett. Szükség van a problémák feltárására, megbeszélésére és megoldására. Ha a feszültség ennek ellenére sem oldódik és a probléma nem szűnik meg, az rombolja a társaság szellemiségét, hozzáállását. Be lehet vonni külső szakembert, hogy a feszültség oldódjon és az ne befolyásolja a munkát.

Balansz

Ahogy mondani szokták, a munkahely a második otthonunk. Azonban igenis szükség van a határra munka és magánélet között. Ehhez olyan vállalati kultúra kell, ahol a munkaidőt mindenki betartja, mert a túlórák, az állandó elérhetőség kimerítő és megterhelő mind fizikailag, mind pszichésen. Vezetőként segíteni kell a munkavállalókat abban, hogy időben befejezhessék a dolgukat és legyen idejük magukra, családjukra. Tiszteletben kell tartani a dolgozók magánéletét.

Friedrick Herzberg 1959-ben megfogalmazta motivációs elméletét, miszerint a munkavállalókat nem olyan tényezők motiválják, amelyek a lelkesedésükkel ellentétes. Vagyis ha korábban gondot okozott a fizetés szintje vagy a munkakörülmény, de ez közben megoldódott, akkor mindez nem fog motivációként érvényesülni. Herzberg szerint ami egy csapat egyes tagjait és az egész társaságot segíti, az nem más, mint a munka jellege, a felelősség és az előmenetel lehetősége.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Széthúz a csapat? Íme 5 tipp a munkavállalók motiválására bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Mi az oka, annak, hogy nem vagyunk elég hatékonyak? 

Röviden: ennek számos oka lehet. A munkahelyi elégedetlenség, a túlzott igényeknek való folyamatos megfelelési kényszer, de akár a sima fáradtság hatással lehet a hatékony munkavégézsére. A mai, rohanó világ velejárója ráadásul, hogy gyakorlatilag az információk körforgásában élünk, a ránk zúduló folyamatos ingerek miatt pedig gyakran érezhetjük úgy, semmiféle feladat elvégzéséhez nincs affinitásunk. Persze a halogatás ideig-óráig jó megoldásnak tűnhet, de aztán hamar egy mókuskerékben találhatjuk magunkat, ahonnan aztán nagyon nehéz kikeveredni. 

Ne váljon szokássá! 

Ahhoz, hogy ez ne váljon szokássá érdemes célszerű lehet kipróbálnod a David Allen amerikai író nevéhez köthető 2 perces szabályt, amely azt ígéri, hogy sokkal produktívabb leszel a munkád során. A 2 perces szabály egy nagyon egyszerű trükk, melynek során úgy kell összeválogatnod a feladataid, hogy azokat mennyi idő alatt lehet elvégezni. A rendszer lényege, hogy előre sorold azokat a teendőket, amiket kevesebb, mint 2 perc alatt el lehet végezni. A rövid feladatok mielőbbi elvégzése ugyanis pozitív hatással van a mindennapi munkavégzésére. Azonnal motiváltabbnak fogod magad érezni, hiszen a rövid feladatok abszolválásával az az érzés kerít majd hatalmába, hogy adott napon már elértél valamit. Ezt az energiát pedig a nap további részében, a nagyobb feladatok, projektek elvégzése során is remekül tudod majd hasznosítani. 

Ez történik az aggyal 

A 2 perces szabály pozitív hatása elsődlegesen azzal magyarázható, hogy az agy könnyen és kevésbé stressznek minősíti a kis feladatokat. Blyuma Wulfowna Zeigarnik pszochológus és idegtudós a Berlini Egyetemen végzett kísérletében mutatta be, hogy a még el nem végzett feladatok 90 százalékára emlékszünk. Ez azért baj, mert az agy folyamatosan az el nem végzett feladatokra koncentrál. Emiatt elveszik a fókusz a lényegesebb, nagyobb odafigyelést igénylő feladatokról. Ennek pedig az az eredménye, hogy alábbhagy a termelékenység, súlyosan csökken a hatékonyság. Ha azonban arra edzed az agyad, hogy a kis feladatokat mindig sikeresen, gyorsan elvégezd, akkor pikk-pakk emelkedni fog a produktivitási szinted. A kis feladatok elvégzését az agy sikerként fogja érzékelni. Ennek hála boldogsághormonok szabadulnak fel, az agy pedig többet és többet akar majd ebből.

Milyen feladatokat lehet elvégezni 2 perc alatt? 

Jó hír, hogy rengeteg mindent meg lehet tenni 2 perc alatt: például e-maileket válaszolhatsz meg, rendbe teheted a munkaterületed, de akár felcímkézheted az utoljára kapott mailjeid, hogy azok a megfelelő helyen legyenek. Akárhogy is, a lényeg, hogy hamar pipáld ki ezeket a rövid feladatokat, ez ugyanis meghozhatja a kedved a munka oroszlánrészéhez. 

Forrás: wmn.de 
Szerző: G.P. 
Kép forrása:

A 2 perces szabály: mutatjuk, így lehetsz produktívabb a munkában bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.