A koronavírus-járvány idején tombolt a home office tanulás és munkavégzés és meggyőződésünk volt, hogy amint visszatérhetünk a régi életünkbe a korábban megszokott munkaforma is visszatér, a home office ideje lejár. Csakhogy mindez megmaradt. Az utóbbi években robbanásszerűen terjedt el a hibrid munkavégzés modellje, amely ötvözi az irodai jelenlétet az otthoni munkavégzéssel. A világjárvány alatt kényszermegoldásként bevezetett távmunka mára ugyanúgy a munkakultúra szerves részévé vált. Nicholas Bloom kutatása alapján a nagy multinacionális cégek mellett az aprócska vállalatok is tervezik a hibrid munkavégzés bevezetését. Mindezt azért, hogy az alkalmazottak megoszthassák az idejüket. Ez a munkaforma ugyanis lehetőséget kínál arra, hogy a munkavállalók kihasználhassák az irodában való tartózkodás – például a munkatársakkal való együttműködés – és az otthoni munkavégzés – az ingázás elkerülése – előnyeit.

A hibrid modell előnyei

Ami a hibrid munkavégzés mellett szól, az mindenképp a rugalmasság, ugyanis ebben az esetben a dolgozók dönthetnek arról, mikor és hol dolgoznak hatékonyabban. A dolgozók szabadabban alakíthatják ki saját munkaritmusukat, aminek következtében nőhet a produktivitás (feltéve, hogy a dolgozó önmenedzsmentje jól működik).

Már említettük az ingázással járó időspórolást, amely jó a munkavállalónak és a munkáltatónak is. Vagyis idő- és költségmegtakarítást is eredményez. Figyelembe kell venni azt az előnyt is, hogy a cégek földrajzilag távolabb élő munkavállalókat is alkalmazhatnak.

A home office és a személyes jelenlét vegyes alkalmazása során a dolgozók kiegyensúlyozottabban élhetik meg a munka-magánélet határát.

A hibrid modell lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok újraértelmezzék a munkakultúrát. Vagyis a vezetés kevesebb kontrollal engedi dolgozni az alkalmazottakat és ez megnövelheti a munkavállalók önbizalmát.

A távoli munkavégzés arra is ösztönözheti a dolgozókat, hogy az eszközhasználati és digitális kommunikációs készségeiket fejlesszék. Hosszú távon ez versenyelőnyt jelenthet a munkaerőpiacon.

Rejtett buktatók

Bloom kutatása arra is rávilágított, hogy az online, videohívásos találkozók, megbeszélések során nehézségek is tapasztalhatók. Főleg akkor, ha egyidejűleg többen csatlakoznak a beszélgetéshez. Amíg személyes jelenlét során sokkal jobban tudunk figyelni a munkatársak vizuális jelzéseire, gesztusaira, ez online módon nem teljesül maradéktalanul. Minél többen csatlakoznak egy meetinghez, annál kisebb ablakokban láthatók a jelenlévők és így még nehezebb érzékelni a többiek mimikáját, gesztusait. A jobb hívásminőség érdekében történő mikrofon kikapcsolása pedig akadozó kommunikációt eredményez.

A hibrid csapat irányítása sem egyszerű, hiszen a dolgozók egy része távol van, míg a többiek az irodában és akik távolról kapcsolódnak be a beszélgetésbe, kirekesztettnek érezhetik magukat. Az irodában dolgozók egy ilyen megbeszélés után is együtt kávézhatnak, beszélgethetnek és mélyebb kapcsolódás alakulhat ki köztük, mint azokkal, akikkel kevesebbet találkoznak.

A nem egyidejű jelenlét félreértésekhez vezethet, hiszen azok, akik gyakrabban vannak bent az irodában, informálisan több kapcsolódási lehetőséget kapnak. Ennek köszönhetően kettéválhat a munkavállalók társadalma és ez a csapatmunkát ássa alá.

A jelenlét alapú megítélés még erős a vállalati kultúrában, így a távolról dolgozók gyakran érzik úgy, hogy esélytelenebbek a ranglétrán való haladásban.

Habár kedvelt munkaforma a hibrid modell, de nem mindenki rendelkezik ideális otthoni munkakörnyezettel, emellett a folyamatos online jelenlét hosszabb távon mentálisan is kimerítő lehet.

Így lehet sikeres

Attól és úgy lesz sikeres, hogy mennyire tudatosan és következetesen alakítják ki azt. A vezetőség felől mindenképpen egyértelmű irányelvek szükségesek a home office és irodai napokra is. Kulcsfontosságú tényező, hogy mindenki ugyanolyan információhoz és lehetőségekhez jusson bárhonnan is dolgozik. Szükségesek a megfelelő digitális eszközök és biztonságos rendszerek ahhoz, hogy igazán működőképes lehessen a rendszer. A vezetőknek is hibrid módon kell dolgozniuk, hogy hitelesen képviseljék a rendszert.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A A hibrid munkavégzés rejtett buktatói és lehetőségei bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Mindenki leterhelt és mindenkinek megvan a maga stresszfaktora az életében. Komoly lelki, mentális és fizikai panaszok, betegségek okozója. Az alvásminőség romlása, a hangulat ingadozása, az ingerlékenység és a feledékenység mind a stressz tünete lehet. Nem csak annak, ugyanis létezik egy úgynevezett naplemente-szindróma, amely egy neurológiai jelenség. Főleg az Alzheimer-kórban és demenciában szenvedőknél figyelhető meg. A nap végéhez közeledve fokozott nyugtalanság, zavartság, szorongás és ingerlékenység jelentkezhet, amely jelentős hatással lehet a betegek életminőségére és gondozásukra. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb figyelmet kap az a kérdés is, hogy a szindróma tünetei milyen kapcsolatban állhatnak a munkavégzéssel és a mindennapi teljesítménnyel.

A naplemente-szindróma jellemzői

A szindróma fő tünetei leginkább délután vagy kora este jelentkeznek, és megnyilvánulhat nyugtalanság, zavartság, kognitív hanyatlás, hangulatingadozás, megromlott alvásminőség, de akár hallucináció formájában is. Ezek olyan komoly jelek, amelyek befolyásoljak az egyén életminőségét. Az aggasztó jelek arra is rávilágíthatnak, hogy segítségre van szükség.

Ugyan ez a neurológiai problémaelsősorban az időskori demenciával hozható összefüggésben, bizonyos munkavállalók esetében is megfigyelhetők az ehhez hasonló tünetek. Különösen azok veszélyeztetettek, akik hosszú munkaórák vagy váltott műszakos beosztás miatt krónikus fáradtságtól szenvednek. A cirkadián ritmus megzavarása miatt a naplemente-szindrómához hasonló tünetek jelentkezhetnek. A munkahelyi mesterséges fény és a túlzott képernyőhasználat befolyásolhatja az alvás-ébrenlét ciklusát, amely teljesítménycsökkenéshez vezethet.

A nap végén fáradtság csökkentheti a koncentrációt, növelheti a stresszt és kihatással lehet a döntéshozatali képességekre, a cselekedetekre.

A munkahelyi nyomás, határidők tartása és a szociális interakciók mentális kimerültséget eredményezhetnek, amely estére fokozott ingerlékenység formájában törhet ki.

Mit lehet tenni?

A naplemente-szindrómához hasonló tünetek elkerülése érdekeben sokat lehet tenni a munkahelyen is.  A megfelelő mennyiségű szünet segítheti a koncentráció fenntartását és a mentális fáradtság csökkentését. Érdemes kihasználni a beszűrődő természetes fényt vagy megteremteni annak lehetőségét, hogy az érvényesülni tudjon.

A relaxációs gyakorlatok, a meditáció és légzőgyakorlatok csökkenthetik a délutáni fáradságot.

A munkarend átvariálásával helyre állhat a biológiai óra, valamint a kiegyensúlyozott, egészséges étrend, a rendszeres mozgás és a pihetető alvás is hozzájárulhat a mentális jóléthez.

A naplemente-szindróma elsősorban az időskori demenciával hozható összefüggésbe, de a modern világban is megfigyelhetők hasonló tünetek.

Szerző: Rónai Márta
Kép: Pexels
Forrás: Forbes

A A stressz nem minden, lehet, hogy a naplemente-szindróma a ludas? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Mi az oka, annak, hogy nem vagyunk elég hatékonyak? 

Röviden: ennek számos oka lehet. A munkahelyi elégedetlenség, a túlzott igényeknek való folyamatos megfelelési kényszer, de akár a sima fáradtság hatással lehet a hatékony munkavégézsére. A mai, rohanó világ velejárója ráadásul, hogy gyakorlatilag az információk körforgásában élünk, a ránk zúduló folyamatos ingerek miatt pedig gyakran érezhetjük úgy, semmiféle feladat elvégzéséhez nincs affinitásunk. Persze a halogatás ideig-óráig jó megoldásnak tűnhet, de aztán hamar egy mókuskerékben találhatjuk magunkat, ahonnan aztán nagyon nehéz kikeveredni. 

Ne váljon szokássá! 

Ahhoz, hogy ez ne váljon szokássá érdemes célszerű lehet kipróbálnod a David Allen amerikai író nevéhez köthető 2 perces szabályt, amely azt ígéri, hogy sokkal produktívabb leszel a munkád során. A 2 perces szabály egy nagyon egyszerű trükk, melynek során úgy kell összeválogatnod a feladataid, hogy azokat mennyi idő alatt lehet elvégezni. A rendszer lényege, hogy előre sorold azokat a teendőket, amiket kevesebb, mint 2 perc alatt el lehet végezni. A rövid feladatok mielőbbi elvégzése ugyanis pozitív hatással van a mindennapi munkavégzésére. Azonnal motiváltabbnak fogod magad érezni, hiszen a rövid feladatok abszolválásával az az érzés kerít majd hatalmába, hogy adott napon már elértél valamit. Ezt az energiát pedig a nap további részében, a nagyobb feladatok, projektek elvégzése során is remekül tudod majd hasznosítani. 

Ez történik az aggyal 

A 2 perces szabály pozitív hatása elsődlegesen azzal magyarázható, hogy az agy könnyen és kevésbé stressznek minősíti a kis feladatokat. Blyuma Wulfowna Zeigarnik pszochológus és idegtudós a Berlini Egyetemen végzett kísérletében mutatta be, hogy a még el nem végzett feladatok 90 százalékára emlékszünk. Ez azért baj, mert az agy folyamatosan az el nem végzett feladatokra koncentrál. Emiatt elveszik a fókusz a lényegesebb, nagyobb odafigyelést igénylő feladatokról. Ennek pedig az az eredménye, hogy alábbhagy a termelékenység, súlyosan csökken a hatékonyság. Ha azonban arra edzed az agyad, hogy a kis feladatokat mindig sikeresen, gyorsan elvégezd, akkor pikk-pakk emelkedni fog a produktivitási szinted. A kis feladatok elvégzését az agy sikerként fogja érzékelni. Ennek hála boldogsághormonok szabadulnak fel, az agy pedig többet és többet akar majd ebből.

Milyen feladatokat lehet elvégezni 2 perc alatt? 

Jó hír, hogy rengeteg mindent meg lehet tenni 2 perc alatt: például e-maileket válaszolhatsz meg, rendbe teheted a munkaterületed, de akár felcímkézheted az utoljára kapott mailjeid, hogy azok a megfelelő helyen legyenek. Akárhogy is, a lényeg, hogy hamar pipáld ki ezeket a rövid feladatokat, ez ugyanis meghozhatja a kedved a munka oroszlánrészéhez. 

Forrás: wmn.de 
Szerző: G.P. 
Kép forrása:

A 2 perces szabály: mutatjuk, így lehetsz produktívabb a munkában bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A flow a pszichológiából ismert fogalom, amely Csíkszentmihályi Mihály magyar pszichológus nevéhez köthető. Mindez a munkában is érvényesíthető és átélhető, de nézzük részletesebben, hogy miről is van szó. 

Mit is jelent a flow?

A flow állapotában az emberek annyira belemerülnek egy tevékenységbe, hogy teljesen elfelejtik az idő múlását, és maximális produktivitást érnek el. Sőt mi több, amikor flow-élményt élünk meg, akkor élvezzük azt a tevékenységet és bizony a teljesítményben is megmutatkozhat. Ennek az állapotnak a jellemzői, hogy…

…tudjuk, mi a cél, mit szeretnénk elérni,

…a folyamatos visszajelzés segít abban, hogy tovább haladjunk a tevékenységben,

…a képesség és a kihívás közötti egyensúly megvan.

Miért lenne fontos a flow-élmény a munkahelyen?

A flow állapotába kerülő dolgozó magasabb szintű teljesítményt nyújthat, kreatívabb és hatékonyabb lehet. A munkavégzés során fellépő flow-élmény során nagyobb elégedettséget érezhet, amely segítheti az elköteleződést, valamint csökkentheti a stresszt és a kiégés veszélyét. 

Hogyan érhető el a csúcsteljesítmény a munkában?

Jól tudjuk, hogy nem pöröghetünk minden nap 100%-on, ám a munkahely nem is a lazsálásról szól. Munkáltatói oldalról mégiscsak a teljesítmény, a produktum a cél, de hogyan lehet mindig a lehető legjobb teljesítményt nyújtani?

Világos célok kellenek, amelyek segítenek a fókusz megtartásában és irányt adnak a munkának.

Ami nélkül a flow-élmény nem működik az az azonnali visszajelzés. A konstruktív visszajelzés ugyanis segíthet abban, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy jó felé halad-e a munkafolyamat. 

A hal sem tud jól teljesíteni szárazon, ezért a dolgozó képességeihez mérten szükséges a célokat felállítani, a munkát kiosztani, hogy a flow elérhető legyen.

Az csak természetes, hogy segíteni kell a munkatársakat egy-egy munkafolyamat megtanulásában, ugyanakkor szükséges ahhoz némi szabadság is, hogy maguk tudják irányítani feladataikat. 

A flow-élmény nem működhet, ha nincsenek meg a munkavégzéshez szükséges alapvető erőforrások és környezet. 

Mit jelent mindez a kutatások fényében?

Felnőtt hétköznapjaink nagy részét munkával és a munkahelyen töltjük, ezért nagyon fontos, hogy olyan hivatást válasszunk magunknak, amelyben ki tudunk teljesedni, de a flow-élmény eléréséhez még ennél is több kell, amelyben a munkaadónak is partnerként kell közreműködnie. Egy 2014-es tanulmányból az derül ki, hogy azok a munkavállalók, akik rendszeresen megélik a flow állapotát, azoknak a produktivitásukban és az elköteleződésben is megmutatkozik mindez. Egy még korábbi, 2005-ös kutatásban azt írták le, hogy a flow-élmény elősegíti a kreativitást és ha ezt a munkahelyen élik meg a dolgozók, akkor innovatív ötletekkel is előrukkolhatnak és hatékonyabbá válik a problémamegoldó képességük is.

Rónai Márta

A Flow élmény a munkában, és ez nem ámítás bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A világon egy valami állandó, és ez a változás. Változunk mi is és a körülményeink, a lehetőségeink is. Nézzük meg, hogy honnan is ered a nap 3-szor 8 órás napi beosztás?

A brit ipari forradalom idején a hatalmas gyárakban a termelés is óriási volt. A gyári dolgozók bizony akár 16 órát is dolgozhattak. 1817-ben, Robert Owen az egyik tulajdonos azonban meglátta a munkásaiban a túlterhelést, amely a munkájuk rovására ment. Jobb világot szánt nekik, ezért csökkentette a munkaidőt 8 órára. Csodák csodájára, a munkával töltött órák számának mérséklése nem idézett elő csődöt a gyárban, sőt…

Nem tűnik butaságnak, hiszen így 8 óra munkavégzés után akár juthat idő a pihenésre és a szórakozásra is. Vagyis a regenerálódás teljesül.

Milyen előnye is van még?

• a munka és magánélet egyensúlyban tartására is megadja a lehetőséget ez a munkarend,
• a heti 40 óra munka után a hétvége szabad,
• 8 órányi munkaidő lehetőséget biztosít arra, hogy minden munkafolyamatot elvégezzen a dolgozó, 
• keretet ad a mindennapoknak,
• még mindig nagyon sok pozíció ezzel a munkabeosztással érhető el.

Milyen hátránya lehet a 8 óra munkaidőnek?

• előfordulhat, hogy a munkát befejezi a dolgozó a munkaidő lejárta előtt és a fennmaradó időben semmi produktívat nem végez,
• kevésbé rugalmas, hiszen a munkaidőben vannak nyitva azok az intézmények is, ahol a dolgozó személyes ügyeit tudná intézni,
• a munkaidő megkezdésének időpontja sokak számára túl korai, riasztó és ez a munkavégzés minőségében is megmutatkozhat,
• az kizárt, hogy 8 órán keresztül maximálisan, precízen tudjon valaki dolgozni. Ha mégis ilyen munkaköre van valakinek, nagy a kiégés veszélye.

Ahol máshogy gondolkodnak

Úgy tűnik, hogy a jelenben már ez is változtatásra szorul és a kutatások arra mutatnak rá, hogy a 8 órás munkarendnél is lehet hatékonyabb. A rugalmas munkaidő bevezetése már nem fikció. Persze minden munkaadót más és más vezérel ebben. Aki azonban így gondolkodik, az nem ragaszkodik a 8 órás kötött munkarendhez. Inkább figyelembe veszik a munka sajátosságait és ennek fényében tervezik meg a munkarendet és a napi munkára fordított idő mennyiségét. Helyette egy munkaidő-keretet alakítanak ki, amelyet a dolgozóknak teljesíteniük kell adott időszak alatt, amelynek végén összevetik a ténylegesen ledolgozott és a ledolgozandó órák számát. Egy ilyen időkeret jelenthet egy hetet, hónapot vagy hónapokat, de akár évet és éveket is.

Egy Vouchercloud kutatás során 1989 18 évnél idősebb irodai dolgozó online tevékenységét vizsgálták. Olyan eredményt kaptak, amelyet egy vezető sem szeretne látni.

A 8 órából ugyanis kevesebb, mint 3 órát töltöttek ténylegesen produktív munkával. A többi ment a levesbe és a saját szórakoztatásukra. Vagyis felvetődik a kérdés: a fizetés a munkahelyen töltött időért jár vagy a létrehozott értékért?

Amennyiben az utóbbira érkezik több voks, akkor a 8 órás munkaidő létjogosultsága biztosan megingott.

Japánban a Microsoft már bevezette kísérleti jelleggel a 4 napos munkahetet. 2300 alkalmazott dolgozott ennek megfelelően. Azt tapasztalták, hogy a termelékenység 40%-os növekedést mutatott.

Csehországban létező a rugalmas munkarend, amelyben létezik egy úgynevezett törzsidő, amikor a munkahelyen kell dolgoznia a munkavállalónak, de az e feletti idővel szabadon gazdálkodhat. Azonban a heti 40 órás munkavégzésnek teljesülnie kell.

Romániában is működik hasonló rendszer.

Mi lehet a megoldás?

A vezetőknek maguknak kell felállítaniuk az értéket és ebben az esetben az idő nem számít. Ha a cégnél mindegyik dolgozó esetében elvárás az értékteremtés, úgy lehetővé kell tenni azt, hogy a munkát bárhonnan és bármikor végezzék el (természetesen ez sok munkakör esetében egyáltalán nem lehetséges). A lényeg, hogy az elvárást teljesítsék.

Egyre inkább elfogadott és lehetőséget biztosítanak a távmunkára, amely a termelékenységet is megnöveli.

Munkaadói oldalról arra a dolgozóra van szükség, aki az elvárásokat a lehető leghatékonyabban teljesíti. A jól dolgozó munkatárs dönthet a maradás és a távozás mellett. Ám, ha a munkaadó a lehető legjobb alkalmazotti élményt biztosítja a munkavállalójának, akkor az elköteleződést is mélyíti.

Rónai Márta

A A 8-tól 4-ig tartó munka a múlté? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.