Naplemente-szindróma
Naplemente-szindróma

A stressz nem minden, lehet, hogy a naplemente-szindróma a ludas?

blank
blank

A stressz óhatatlanul életünk része és a fáradtság, a kimerültség, a kiégés egyik oka is. A feledékenységet, a hangulatingadozást is erre foghatjuk, pedig lehet, hogy a naplemente-szindróma rombol?

Mindenki leterhelt és mindenkinek megvan a maga stresszfaktora az életében. Komoly lelki, mentális és fizikai panaszok, betegségek okozója. Az alvásminőség romlása, a hangulat ingadozása, az ingerlékenység és a feledékenység mind a stressz tünete lehet. Nem csak annak, ugyanis létezik egy úgynevezett naplemente-szindróma, amely egy neurológiai jelenség. Főleg az Alzheimer-kórban és demenciában szenvedőknél figyelhető meg. A nap végéhez közeledve fokozott nyugtalanság, zavartság, szorongás és ingerlékenység jelentkezhet, amely jelentős hatással lehet a betegek életminőségére és gondozásukra. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb figyelmet kap az a kérdés is, hogy a szindróma tünetei milyen kapcsolatban állhatnak a munkavégzéssel és a mindennapi teljesítménnyel.

A naplemente-szindróma jellemzői

A szindróma fő tünetei leginkább délután vagy kora este jelentkeznek, és megnyilvánulhat nyugtalanság, zavartság, kognitív hanyatlás, hangulatingadozás, megromlott alvásminőség, de akár hallucináció formájában is. Ezek olyan komoly jelek, amelyek befolyásoljak az egyén életminőségét. Az aggasztó jelek arra is rávilágíthatnak, hogy segítségre van szükség.

Ugyan ez a neurológiai problémaelsősorban az időskori demenciával hozható összefüggésben, bizonyos munkavállalók esetében is megfigyelhetők az ehhez hasonló tünetek. Különösen azok veszélyeztetettek, akik hosszú munkaórák vagy váltott műszakos beosztás miatt krónikus fáradtságtól szenvednek. A cirkadián ritmus megzavarása miatt a naplemente-szindrómához hasonló tünetek jelentkezhetnek. A munkahelyi mesterséges fény és a túlzott képernyőhasználat befolyásolhatja az alvás-ébrenlét ciklusát, amely teljesítménycsökkenéshez vezethet.

A nap végén fáradtság csökkentheti a koncentrációt, növelheti a stresszt és kihatással lehet a döntéshozatali képességekre, a cselekedetekre.

A munkahelyi nyomás, határidők tartása és a szociális interakciók mentális kimerültséget eredményezhetnek, amely estére fokozott ingerlékenység formájában törhet ki.

Mit lehet tenni?

A naplemente-szindrómához hasonló tünetek elkerülése érdekeben sokat lehet tenni a munkahelyen is.  A megfelelő mennyiségű szünet segítheti a koncentráció fenntartását és a mentális fáradtság csökkentését. Érdemes kihasználni a beszűrődő természetes fényt vagy megteremteni annak lehetőségét, hogy az érvényesülni tudjon.

A relaxációs gyakorlatok, a meditáció és légzőgyakorlatok csökkenthetik a délutáni fáradságot.

A munkarend átvariálásával helyre állhat a biológiai óra, valamint a kiegyensúlyozott, egészséges étrend, a rendszeres mozgás és a pihetető alvás is hozzájárulhat a mentális jóléthez.

A naplemente-szindróma elsősorban az időskori demenciával hozható összefüggésbe, de a modern világban is megfigyelhetők hasonló tünetek.

Szerző: Rónai Márta
Kép: Pexels
Forrás: Forbes