Általában a legtöbb munkahelyen biztosítva van a próbaidő, így dönthetünk úgy, hogy egy napból leszűrtük azt, hogy nem a megfelelő helyen vagyunk és beadjuk a felmondást. A próbaidő tehát előnyös, így, ha tehetjük, ragaszkodjunk hozzá.

Nézzük először azokat az eseteket, ahol mindenképp reális, ha azonnal otthagyjuk új munkánkat

Ha már egy nap alatt észrevesszük, hogy a munka vagy a körülmények teljesen eltérnek az ígérttől, akkor jobb, ha teszünk valamit. Rákérdezhetünk vagy elmondhatjuk, hogy nem erre számítottunk, és, ha úgy látjuk, hogy ez nem kerül megoldásra, akkor dönthetünk a felmondás mellett, hiszen nem csak nekünk, de munkáltatónknak is tartania kell magát a megbeszéltekhez. Ugyanez igaz a szerződésre, ahol szembesülhetünk azzal, hogy nem azt írták le, ami az előzetes interjún elhangzott. Ilyen sajnos előfordul, így, ha tudunk rajta változtatni, akkor tegyük meg. Ha azonban nem rugalmasak ezzel kapcsolatban, akkor nem kötelességünk maradni.

Mindezeknél talán még fontosabb, hogy mentálisan rendben legyünk munkahelyünkön is. Ha már az első nap negatív hatások, netán zaklatás ér bennünket, akkor valóban nem ott van a helyünk. Ugyanez igaz arra, ha szemtanúi vagyunk ilyennek, de nem tesznek ez ellen semmit. Mentális egészségünk megőrzése az egyik legfontosabb, így ebben munkáltatónknak is partnernek kell lennie. Emellett fontos, hogy legális körülmények között végezzük munkánkat, melyhez elengedhetetlen a szerződés megléte. Ennek hiányában semmiképp ne vállaljuk el a ránk bízott feladatot, mert mi jöhetünk ki rosszul a szituációból.

Vannak azonban olyan esetek, ahol érdemes a maradás mellett dönteni, és esélyt adni

Az első nap senki számára nem könnyű, hiszen új környezetben, új emberekkel és feladatokkal találkozunk. A munka nem biztos, hogy pontosan olyan, mint amilyenre számítottunk, de sokszor megéri rugalmasnak lenni. Gondoljuk arra, hogy mi a célunk (bevétel növelés, tapasztalatszerzés, szakmai gyakorlat, stb.), és, hogy ezen célok eléréséhez mit kell itt teljesítenünk. Ha kollégáink elsőre nem szimpatikusak, az sem feltétlenül probléma, hiszen nem mindig ideális első látásra ítélni. Lehetséges, hogy valaki először zárkózott és nem szól hozzánk, de később mégis jó kapcsolatot ápolunk majd vele.

Minden esetben fontos a kommunikáció és a kompromisszum, hiszen mindkét fél számára ez egy teljesen új szituáció. Nem csak nekünk kell alkalmazkodni, de a felettesünknek és kollégáinknak is hozzánk kell szokniuk. Nem feltétlenül mutat jól a későbbiekben, ha egy napot töltöttünk el valahol, mégis vannak olyan helyzetek, amikor nincs más választásunk. Helyezzük előtérbe saját érdekeinket, és eszerint döntsük el, hogy hogyan tovább.

Szerző: I.A.

Fotó: Envato

A Felmondhatunk-e az első munkanapunk után? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Miért néznek felhúzott szemöldökkel a munkáltatók, ha alkalmazottjuk nem írja alá a közös megegyezésről szóló felmondást, mivel nem ő kívánja otthagyni a céget, és tudja a jogát, hogy a rendes felmondással végkielégítés és szabadságmegváltás is jár? Vagy miért okoz még 2021-ben is meglepetést a cégvezetők számára, ha munkavállalójuk tájékozott az ágazati béreket illetően, és a munkájáért legalább azzal egyenértékű fizetést szeretne kapni?

Számos történetet hallunk olyan esetekről, amikor az elbocsátandó kolléga elé írásban letett felmondást azonnal alá akarják íratni vele, pedig lelkileg roppant megterhelő lehet ez a helyzet (pláne, ha váratlanul éri), és nem is biztos, hogy ilyen nyomás alatt képes felelős döntést hozni. Plusz a törvény nem is kötelezi rá. Olyan is előfordult, hogy valakit védett korban, tehát a nyugdíjazása előtt bocsátottak el így, és mivel annyira megdöbbent a döntésen, hogy még gondolkozni sem tudott, ott azonnal aláírta a papírt, ezzel pedig a munkanélküli státuszát is (ami közfoglalkoztatással teljesedett ki). Vagy ott van egy másik eset: a munkáltató visszakérte a munkavállalójától a neki „folyósított” családi adókedvezmény összegét fél évre visszamenőleg egy összegben, mivel szerinte nem volt jogos annak elutalása. Azonban az érintett kolléga utánanézett, -kérdezett a dolognak, és kiderült, hogy az megjárt neki.

Mi van, ha a munkatárs nem ilyen tájékozott és „bátor”? Márpedig nem mindenki az.

Természetes, hogy a munkáltató és a munkavállaló nézőpontja különböző, az érdekeik sem mindig keresztezik egymást. De a törvények, a jogszabályok kereteket szabnak kettejük viszonyának. Az, hogy valaki nem ismeri ezeket, nem mentesíti az alól, hogy a szabályozások ellenében járjon el. Aki valamennyire is ismeri a vállalkozói világot, tudja, hogy a kisvállalkozásokat irányítóknak cégvezetőknek, könyvelőknek, jogászoknak, HR-eseknek, és még ki tudja, mennyi mindennek kell lenniük egyszerre ahhoz, hogy működtetni tudják a vállalkozásukat. Ehhez elengedhetetlen, hogy folyamatosan tájékozódjanak, és olyan szakmai tanácsadókkal működjenek együtt, akik naprakészek a saját területükön.

De ahogy a cégvezetők, úgy a munkavállalók is egyre felkészültebbek a jogaikat, a lehetőségeiket illetően. Nem ritka, hogy a munkaszerződésüket átnézetik egy jogásszal, mielőtt aláírják, vagy ahogy a fenti esetben is, utánanéznek a hatályos jogszabályoknak. A munkaerőpiacra belépő Z generáció tagjai pillanatok alatt elővarázsolják a rájuk vonatkozó előírásokat az internetről, és élnek is az ezek nyújtotta lehetőségekkel. Azon is érdemes elgondolkodni: ha elvárja tőlük a munkáltató, hogy a munkájukban a jogszabályok megtartásával, a legjobb tudásuk és naprakész információk birtokában lássák el a feladatukat, akkor munkavállalóként miért ne működnének így?

Szerző: K.T.

Fotó: Envato

A Ezért nem szereti a főnök, ha tisztában vagyunk a jogainkkal bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.