Ne beszélj anélkül, hogy átgondolnád

Az egyik legrosszabb szokás, ami sokaknál jelentkezik. Ha rád is jellemző, hogy gondolkodás nélkül beszélsz, akkor ezen érdemes változtatnod, mert a túlzott impulzivitást sehol sem szeretik. Vannak bizonyos szituációk, amikor tényleg mély levegőt kell venned, és tiszta fejjel gondolkodnod, mielőtt reagálsz. Ezáltal sokkal nyugodtabbnak fogsz tűnni, és nagyobb esélyed van arra, hogy az állásodban komolyabb sikereket vagy éppen előléptetéseket érj el.

Rendkívül rossz szokás a jó modor hiánya is

A munkahelyi siker nemcsak a szakmai tudáson és a készségeken múlik, hanem azon is, hogyan viselkedünk másokkal. A köszönés, a kérés udvarias megfogalmazása, az önmagunk bemutatása mind alapvető illemszabályok, amelyekről könnyű megfeledkezni a hétköznapok során, de hosszú távon óriási hatással lehetnek a kapcsolatainkra és a hírnevünkre. Fontos, hogy ezeket a dolgokat is észben tartsd a munkahelyeden is.

A rossz nyelvtan és a helytelen beszéd ronthat a profizmuson

A munkahelyi kommunikációban a nyelvtan és a szóhasználat sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint elsőre gondolnánk. Fontos, hogy próbáld meg kerülni a túlzott szlenghasználatot és a trágár szavakat, különösen egy professzionális környezetben. A helyesírást illetően pedig ma már számos ellenőrző létezik, amelyeket érdemes alkalmazni.

Az egyik legkellemetlenebb szokás lehet a közösségi média-függőség

Egy másik gyakori ok, ami akár munkahely elvesztéséhez is vezethet, az a közösségi média túlzott használata. Ez különösen a fiatalabb generációknál jellemző. Sok cég már lépéseket tett a probléma kezelésére: egyesek figyelik vagy korlátozzák a munkavállalók közösségi média-használatát, mások bizonyos oldalakat teljesen blokkolnak. A tanulság egyértelmű: ha túl sok időt töltesz a Facebookon, Instagramon vagy egyéb, a munkához nem kapcsolódó weboldalakon, az rontja a fókuszt, a teljesítményt és végső soron a karrieredet is veszélybe sodorhatja.

A rossz testbeszéd esetében a szavak nem is igazán számítanak

Még a legjobb szándék mellett is árthat a karrierednek, ha a testbeszéded nem profi. Gyakori hibák, amelyek sokak számára látszólag apróságnak tűnnek, mégis komoly következményekkel járhatnak: szemforgatás, gyenge kézfogás, kerülő tekintet – ezek mind azt az üzenetet közvetíthetik, hogy nem vagy elkötelezett, vagy éppen az is lehet, hogy valaki a tiszteletlenség jelének veszi. A testbeszédet azonban szintén lehet tudatosan fejleszteni.

Kiemelt kép: Freepik

Forrás: Forbes

A  5 rossz szokás, ami rontja a teljesítményedet a munkahelyeden bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A nyaralás célja a feltöltődés. Mégis sokan a szabadság első napjaiban nehezebben tudnak elszakadni a munkától. Nem feltétlenül azért, mert erre van igényük, de úgy érzik, hogy a pihenőnapokon érkező munkahelyi e-mailre nem válaszolni bűn. Ez az állandó készenlét és a munkához való kötődés annyira belénk ivódott, hogy még akkor is dolgozunk, amikor hivatalosan már nem kellene.

Csak egy e-mail, csak egy telefonhívás. Időben tényleg nem nagy kunszt foglalkozni a munkahelyi üggyel, ám mentálisan visszavisz az irodába, a munkahelyünkre.

A leállás nehézsége

Sokan attól tartanak, hogy ha nem figyelnek a munkára, lemaradnak valami fontosról, vagy helyettesíthetővé válnak. Ez a FOMO munkában megjelenő változata. A szabadság elején ezért gyakran jelentkezik bűntudat vagy bizonytalanság és fordul meg olyan gondolat a fejünkben, hogy mégiscsak válaszolunk az üzenetekre, felvesszük a telefont.

Az önértékelés sokaknál szorosan összefonódik a munkateljesítménnyel. Amikor még csak alig néhány órája intettünk búcsút a munkának, akkor még nehéz az agyat ráállítani a pihenésre. Ha a magas elvárás a mindennapjaink része, annak következménye az lehet, hogy még a pihenést is a produktivitás szemüvegén keresztül nézzük.

Az állandó készenléti állapot a munkában természetes. Idővel alapértelmezett működéssé válik. Éppen emiatt a szabadság elején sokan nem a nyugalmat, hanem az ürességet és nyugtalanságot érzik. Ez készteti őket arra, hogy valami hasznosan csináljanak, és ez a munka.

Tovább erősíti bennünk ezt az érzést, hogy akarva és akaratlanul is magunkon hagyjuk a digitális bilincset. Ha a telefon mindig a kezünkben van és a laptop is előkerül, akkor nem szakítjuk meg az állandó elérhetőséget. Ha a céges megkeresésekre folyamatosan reagálunk, az mentális energiát és figyelmet von el a pihenéstől.

Íratlan szabályok

A céges normák és elvárások sokszor még akkor is működnek, amikor az alkalmazott megérdemelt pihenését tölti. Ha a vezető egy kéréssel, kérdéssel fordul hozzánk valamilyen csatornán, akkor általában ennek igyekszünk megfelelni azért, hogy nehogy kilógjunk a sorból. Pláne akkor, ha tudjuk, hogy a munkatársak is szabadságon vannak. Ez a kollektív teljesítménykényszer hosszú távon nemcsak kimerítő, de mentálisan is ártalmas.

Munkáról való tudatos leválás

A szabadság előtti hetekben nemcsak a határidős feladatokra kell koncentrálni, hanem érdemes tervezni, a feladatokat delegálni és mentálisan is ráhangolódni a pihenésre. Egy tanulmányban is arról írtak, hogy a munkától való pszichológiai elszakadás segíti az erőforrások feltöltését, amely védi a dolgozók munkahelyi jóllétét. Ha nem akarunk még a nyaralás alatt is a munkatársaknak, vezetőnek dolgozni, akkor tudatosan jelöljük ki a digitális határokat. Azaz szabjunk meg magunknak egy időkorlátot, amikor átnézhetjük a levelezést. Ahol pedig lehetőség van, alkalmazzuk az automatikus választ.

Végsősoron pedig el kell fogadnunk azt, hogy a pihenésre nagyon nagy szükségünk van. Az egybefüggő, munkamentes napokat tényleg kikapcsolódásra kell fordítani annak érdekében, hogy fizikálisan és mentálisan is regenerálódni tudjunk. Ez nem lustaság, hanem szükséglet. A valódi szabadság pedig ott kezdődik, ahol az e-mailek, hívások nem érkeznek.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Laptop a napernyő alatt, avagy ér szabadság ideje alatt dolgozni? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A munkahelyi teljesítményszorongás nagyon gyakori probléma, különösen azoknál, akik magas elvárásokat támasztanak magukkal szemben vagy nyomás alatt dolgoznak. Ha folyamatosan aggódsz a teljesítményed miatt, az hosszú távon kiégéshez és a hatékonyság csökkenéséhez vezethet. Ha ezt tapasztalod, az ellen tenni kell valamit.

Határozd meg a munkahelyi szorongás tárgyát

Ha megkérdezed magadtól, hogy mitől is félsz, és arra azonnal pontos választ tudsz megfogalmazni, az jó. Már csak azért is, mert akkor talán annak megoldása is sokkal könnyebb.

Azt is gondold át, hogy mennyire valósak ezek a félelmek. Sőt, gondold tovább és válaszold meg azt, hogy mi a legrosszabb, ami megtörténhet. Ha pedig bekövetkezik, azt hogyan tudnád kezelni?

Ezek a kérdések segítenek közelebb vinni saját magadhoz és egyben a szorongásodhoz is.

Hibázni emberi dolog

Még a legprecízebb ember is hibázik. Ez törvényszerű és szükséges. Ez is a fejlődés és tanulás része. Ne dramatizáld túl a dolgokat. – sokszor az emberek kevésbé foglalkoznak a hibáinkkal, mint gondolnánk. Lehet, hogy csak számodra annyira zavaró ez, más észre sem veszi.

Állíts reális elvárásokat magaddal szemben

Az elég jó az nagy jó, hidd el. Ne próbálj tökéletes lenni. Senki sem hibátlan, és a túlzott maximalizmus növeli a stresszt. Ez nem azt jelenti, hogy ezután legyél hanyag, de fogadd el, hogy néha a legjobb szándékkal sem tudsz tökéletes munkát kiadni a kezedből.

Ünnepeld a kisebb sikereket is, ne csak a nagy eredményekre koncentrálj. Ezzel egyidőben azt is megtanulod, hogy a feladataidat kisebb részekre tudd bontani.

Készíts tervet és tartsd be a határokat

Tervezd meg a napod úgy, hogy legyen benne pihenőidő is. Mindezt kezeld nagyon rugalmasan, hiszen ezt bárki vagy bármi fel tudja rúgni. Azonban, ha tudod, hogy mi után mi következik, könnyebben koncentrálhatsz az adott feladatra és nem kell a gondolataidnak összevissza cikáznia. A munkaidő lejártával szakadj el a munkahelyedtől. Nem attól leszel jó munkaerő, ha folyton túlórázol, hanem ha a munkád minőségi. Ráadásul a rendszeres túlóra fokozza a szorongást és még a magánéletet is befolyásolja.

Fejleszd az önbizalmad

Gondold át az eddig elért eredményeidet. Írd össze, hogy mikor dolgoztál jól. Ha kerül valami a listára, az már eredmény, méghozzá jó. Azt is bizonyítja, hogy alaptalan a félelmed. Megkérdezheted a munkatársaidat, vezetődet is arról, hogy milyennek látják a feladataid elvégzését. Lehet, hogy csalódni fogsz, méghozzá pozitív értelemben. Sokszor mások sokkal pozitívabban látnak minket, mint ahogy mi magunkat. Persze, hibázol is, de ez is teljesen emberi. A munkahelyi teljesítményed összképét mit sem rombolja.

Kommunikálj nyíltan

Ha a főnököd vagy a kollégáid túl nagy nyomást helyeznek rád, állj ki magadért. Merj beszélni róla, mert ha nem nyitod ki a szád, ez nem fog változni. Akkor is nyisd ki a szád, ha egy-egy faladatban nem vagy biztos. Ez még a kapcsoltok ápolásában is segítségedre lehet, ugyanakkor csökkentheted a bizonytalanságérzetet és a hibázás lehetőségét.

Találj stresszcsökkentő megoldásokat

Mindenkire hat valamilyen szinten a munkahelyi stressz, de nem élhetsz még a magánéletedben is ennek fényében. Meg kell találnod azt a tevékenységet vagy módszert, amely csökkenteni képes a benned felgyűlt feszültséget.

Kérj szakmai segítséget

Ha a teljesítményszorongásod olyan mértékű, hogy akadályoz a munkádban vagy a magánéletedben, keress fel szakembert, aki segíthet a megküzdési stratégiák fejlesztésében.

Szerző: Rónai Márta
Kép: Pexels

A Így kezeld a munkahelyi szorongást bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Mindenki leterhelt és mindenkinek megvan a maga stresszfaktora az életében. Komoly lelki, mentális és fizikai panaszok, betegségek okozója. Az alvásminőség romlása, a hangulat ingadozása, az ingerlékenység és a feledékenység mind a stressz tünete lehet. Nem csak annak, ugyanis létezik egy úgynevezett naplemente-szindróma, amely egy neurológiai jelenség. Főleg az Alzheimer-kórban és demenciában szenvedőknél figyelhető meg. A nap végéhez közeledve fokozott nyugtalanság, zavartság, szorongás és ingerlékenység jelentkezhet, amely jelentős hatással lehet a betegek életminőségére és gondozásukra. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb figyelmet kap az a kérdés is, hogy a szindróma tünetei milyen kapcsolatban állhatnak a munkavégzéssel és a mindennapi teljesítménnyel.

A naplemente-szindróma jellemzői

A szindróma fő tünetei leginkább délután vagy kora este jelentkeznek, és megnyilvánulhat nyugtalanság, zavartság, kognitív hanyatlás, hangulatingadozás, megromlott alvásminőség, de akár hallucináció formájában is. Ezek olyan komoly jelek, amelyek befolyásoljak az egyén életminőségét. Az aggasztó jelek arra is rávilágíthatnak, hogy segítségre van szükség.

Ugyan ez a neurológiai problémaelsősorban az időskori demenciával hozható összefüggésben, bizonyos munkavállalók esetében is megfigyelhetők az ehhez hasonló tünetek. Különösen azok veszélyeztetettek, akik hosszú munkaórák vagy váltott műszakos beosztás miatt krónikus fáradtságtól szenvednek. A cirkadián ritmus megzavarása miatt a naplemente-szindrómához hasonló tünetek jelentkezhetnek. A munkahelyi mesterséges fény és a túlzott képernyőhasználat befolyásolhatja az alvás-ébrenlét ciklusát, amely teljesítménycsökkenéshez vezethet.

A nap végén fáradtság csökkentheti a koncentrációt, növelheti a stresszt és kihatással lehet a döntéshozatali képességekre, a cselekedetekre.

A munkahelyi nyomás, határidők tartása és a szociális interakciók mentális kimerültséget eredményezhetnek, amely estére fokozott ingerlékenység formájában törhet ki.

Mit lehet tenni?

A naplemente-szindrómához hasonló tünetek elkerülése érdekeben sokat lehet tenni a munkahelyen is.  A megfelelő mennyiségű szünet segítheti a koncentráció fenntartását és a mentális fáradtság csökkentését. Érdemes kihasználni a beszűrődő természetes fényt vagy megteremteni annak lehetőségét, hogy az érvényesülni tudjon.

A relaxációs gyakorlatok, a meditáció és légzőgyakorlatok csökkenthetik a délutáni fáradságot.

A munkarend átvariálásával helyre állhat a biológiai óra, valamint a kiegyensúlyozott, egészséges étrend, a rendszeres mozgás és a pihetető alvás is hozzájárulhat a mentális jóléthez.

A naplemente-szindróma elsősorban az időskori demenciával hozható összefüggésbe, de a modern világban is megfigyelhetők hasonló tünetek.

Szerző: Rónai Márta
Kép: Pexels
Forrás: Forbes

A A stressz nem minden, lehet, hogy a naplemente-szindróma a ludas? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Egy (vagy több) szerettünk, barátunk, közeli jó ismerősünk elvesztése komoly lelki seb. A gyász időszaka mindenki esetében más lehet, és logikus, hogy ez idő alatt sem áll meg az élet. Sőt, a munkának is mennie kell tovább. Azonban közös törés és lelki seb lehet, ha egy munkatársat veszítünk el.

Ha a haláleset a munkahely (szinte) összes dolgozóját érinti, az közös gyászmunkát igényel. Ennek munkával való összehangolása komoly kihívást jelenthet, mert a gyász érzelmileg, mentálisan és fizikailag is kimerítő. Ezzel a fájdalommal, veszteséggel együtt kell élni és az a cél, hogy az élet(kedv) és munka a normál ütemben folyhasson tovább. Ez ugyanúgy igaz olyan gyászolóra, aki nem kollégáját veszítette el, hanem egy családtagját vagy barátját. Kinek gyorsabban, kinek lassabban megy ez, de amire szükség van…

Legyen helye az érzelmeknek

Bármilyen kapcsolat is volt az elhunyt és a dolgozó között, fontos elfogadni, hogy a gyász normális és természetes folyamat, amely mindenkinél másképp zajlik. Nem kell és nem is szabad elnyomni a szomorúságot, haragot vagy más érzelmeket a munka során. A gyász feldolgozása időt igényel. Nem mindenki egyformán reagál, de ha valaki beszélgetni akar a történetekről, az ne tartsa vissza magában. Jó, ha van legalább egy olyan munkatárs, főnök, aki meghallgatja az értelmeket. Ha pedig az elhunyt személye egyben munkatárs is volt, a közös beszélgetéssel oldható a feszültség.

Rugalmas munkarend kialakítása

Amennyiben lehetőség van rá, érdemes pár nap vagy akár hosszabb időt szabadságon tölteni, hogy az érzelmekkel való foglalkozás előtérbe kerülhessen. Nemcsak az esetleges ügyintézések

kívánhatnak több időt, hanem a történtek feldolgozása is.

Ha a munkáltató megengedő, akkor kihasználható a rugalmas munkarend vagy a távmunka végzése. Munkáltatóként és dolgozóként is figyelembe kell venni, hogy egy számunkra kedves személy elvesztése után a gyász annyira lefoghatja az embert, hogy nem mindig képes a tőle megszokott teljesítményre.

Kisebb lépések

Az élet tényleg nem áll meg, bárkit is veszítünk el, de a lelki vívódás és teher megviselheti az embert. Ha nem megoldható a szabadságolás ez időszakra, esetleg épp a gyászoló akarja belevetni magát a munkába, hogy elterelje a figyelmét, akkor is érdemes kicsit lelassítani. Ez úgy is megvalósítható, hogy prioritásokat állít fel feladatai között és apróbb elérendő célokat tűz ki maga elé. A fókuszt könnyen elviheti az ember érzelmi állapota, így azt is el kell fogadni, hogy nem biztos, hogy nem minden sikerül tökéletesen.

Támogató munkahelyi környezet

A gyász komoly lelki munkát igényel, ám ezt nem lehet siettetni. Mindenki a maga tempójában halad. Ha lehetséges, érdemes megosztani a problémákat, az érzelmeket egy megbízható kollégával, felettessel. A jó vezető és munkahely ismérve, hogy empatikus személyek dolgoznak együtt, így segítségként szolgálhatnak annak, aki élete egyik legnagyobb tragédiáját éli át. Szükség van azonban a határok betartására, azaz azt is érdemes felismerni, ha valaki bezár és nem akar a történtekről, érzelmeiről beszélni. A túlzott tolakodás, a minden áron segíteni akarás csak még inkább a mélybe tolja azt, aki így gyászol.

Ha a munkahelyen van pszichológiai tanácsadás, azt érdemes igénybe venni. Nem szégyen kihasználni a lehetőséget.

Önsegítés

Rendkívül nehéz időszak valaki olyat elveszíteni és annak hiányával együtt élni, aki annyira fontos volt nekünk. Ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy a munka mellett időt kell szánni az érzelmek feldolgozására. Ez mindenki esetében más lehet: beszélgetés, naplóírás, segítő szakemberrel zajló terápia.

A haláleset feldolgozása és elfogadása fárasztó, ezért különösen fontos az elegendő alvás, a kiegyensúlyozott táplálkozás és a mozgás.

Van, akihajlamos beletemetkezni a munkába, hogy elkerüljük az érzelmeket. Ez hosszú távon azonban túlhajszoltsághoz és kiégéshez vezethet.

Reális elvárások

A gyász nem lineáris folyamat, és nem lehet behatárolni annak végét. Az érzelmek idővel csillapodhatnak ugyan, de a fájdalom egy része megmaradhat és mindig az ember életének részese lesz. Azonban fel kell ismerni, ha a fájdalom nem akar szűnni és annak már akár fizikai kivetülését is megtapasztalja a gyászoló. Ebben az esetben mindenképp érdemes szakember segítségét kérni.

A gyászt mindenki másképp dolgozza fel és mást jelent időben is. Az önmagunkkal és másokkal szembeni türelem, valamint a támogatás keresése és elfogadása kulcsfontosságú a munka és a gyász közötti egyensúly fenntartásához.

Szerző: Rónai Márta
Kép: Pexels

A Ha a gyász bekúszik a munkahelyre bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Tisztázd a célokat 

Mielőtt bemennél a főnököddel beszélnél az elmúlt évről, fontos, hogy feltegyél magadnak néhány fontos kérdést. Egyebek között például azt, mit is vársz hosszú távon a karrieredtől, elégedett vagy-e azzal a pozícióval, amiben dolgozol, vagy esetleg egy teljesen új szerepkörben tudnád magad elképzelni. Nagyon lényeges, hogy a saját magad által feltett kérdésekre legyenek válaszaid is, méghozzá jó válaszok, hiszen feltehetően a főnököd is meg fogja kérdezni ezeket, ebben a szituációban pedig célszerű megfontolt, higgadt és ésszerű válaszokkal szolgálni. 

Írj listát az eredményeidről 

Talán azt gondolod ez felesleges, hiszen a feletteseid tisztában vannak a teljesítményeddel, de az igazság az, hogy ahol több ember dolgozik együtt, ott háttérbe szorulhatnak az egyéni eredmények, holott azok is ugyanolyan fontosak. Összeszedni az utóbbi hónapokban elért eredményeid egyáltalán nem ciki, sőt, ha magasabb bért szeretnél magadnak kiharcolni, akkor mindenképpen okos döntés lehet felsorolni az okokat is, amiért jogosnak ítéled meg a fizetésemelést.

Jegyezd meg jól: a teljesítményértékelés során nincs helye szerénységnek, ne legyél szégyenlős, ha szeretnél valamit, annak adj hangot bátran, máskülönben sosem éred majd el a céljaidat. 

Készülj fel a visszajelzésekre 

A teljesítményértékelésben az a jó, hogy visszajelzést kaphatsz a munkáddal kapcsolatban, ugyanakkor azért ez egy kicsit stresszes szitu is, hiszen fel kell rá készülni, nem csak vállveregetést kapsz majd. Persze, ha te tudod, hogy egész évben becsületesen, szorgalmasan dolgoztál, akkor nagy baj nem lehet, de azért nem árt bekalkulálni azt is, hogy nem csak dicséretekkel fog elhalmozi a felettesed. Az építő kritikától viszont nem kell félni, hiszen a főnököd ezzel vélhetően csak neked akar jót. Lehet, hogy úgy látja elvesztetted kicsit a motivációt és ösztönözni szeretne arra, hogy adj bele mindent. Ám hiába az inspirációs szavak, ez egy mentálisan megterhelő helyzet, szóval mindenképpen tréningeld magad erre a beszélgetésre, akkor nem érhetnek kellemetlen meglepetések. Fontos, hogy nyitott legyél a javaslatokra, ráadásul minél szakszerűbben reagálsz, annál inkább azt fogja látni a főnököd is, hogy fejlődsz, ez pedig pozitív irányba billentheti a vele való kapcsolatod is. 

Forrás: Ellevest 
Szerző: G.P 

A Így készülj az év eleji teljesítményértékelésre 3 lépésben  bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.