Az intézet MTI-hez elküldött csütörtöki tájékoztatása szerint az elemzésben szereplő adatok a GVI tavaly októberi, féléves konjunktúrafelvételéből származnak, amelynek során 1017 hazai, legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozás válaszolt a kérdésekre.
A nagyobb, 50-249 fős cégek 62 százaléka, a több mint 250 fős nagyvállalatok 80 százaléka foglalkoztat megváltozott munkaképességű dolgozót, a gazdasági ágazatokat tekintve pedig elsősorban a feldolgozóipari cégek, amelyek 49 százalékánál található megváltozott munkaképességű alkalmazott.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya ugyanakkor a 26-49 fős cégeknél a legmagasabb, 2,7 százalék, míg a 250 dolgozó feletti nagyvállalatoknál a legalacsonyabb, 0,7 százalék.

A GVI felhívta a figyelmet, hogy egy nagy cégnél nagyobb eséllyel lesz legalább egy megváltozott munkaképességű dolgozó, de a kisebb vállalkozásoknál magasabb az összesített foglalkoztatotti létszámhoz viszonyított arányuk.

Az elemzésben emlékeztetnek arra, hogy a munkaadók a foglalkozási rehabilitáció elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelesek, ha az általuk foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma meghaladja a 25-öt, és a megváltozott munkaképességűek létszáma nem éri el ennek az 5 százalékát.

Példaként említették, hogy egy 26 fős cégnél ez a kötelező foglalkoztatási szint 1,3, míg egy 250 fős cégnél már 13 dolgozó, azaz a kisebb vállalkozások könnyebben elérhetik azt a foglalkoztatotti arányt, aminél már mentesülnek a rehabilitációs hozzájárulás alól.
A gazdasági ágazatokat tekintve a kereskedelemben és a feldolgozóiparban a legmagasabb, az egyéb szolgáltatások területén pedig a legalacsonyabb a megváltozott munkaképességű munkavállalók összesített foglalkoztatotti létszámhoz viszonyított aránya.

Azok a cégek, amelyek alkalmaznak legalább egy megváltozott munkaképességű munkavállalót, leginkább a társadalmi felelősségvállalást és a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alóli mentességet nevezték fontos motivációs tényezőnek, a válaszadók 67, illetve 54 százaléka mondta ezt. A nagyvállalatoknál inkább a társadalmi felelősségvállalás, míg a 26-49 fős vállalkozásoknál a hozzájárulás alóli mentesség a leghangsúlyosabb tényező.

A jelenleg még egyetlen megváltozott munkaképességű munkavállalót sem foglalkoztató válaszadó cégek 44 százaléka vélekedik úgy, hogy a jövőben élne a rehabilitációs foglalkoztatás lehetőségével.
Az összes válaszadó több mint fele szerint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása után járó adókedvezmény emelése, valamint a mentorálásra és a megfelelő munkakörülményekre nyújtott bér- és költségtámogatás segítené elő leginkább azt, hogy a jelenleginél nagyobb mértékben vegyen részt a rehabilitációs foglalkoztatásban.
A GVI jelezte: a foglalkoztatottaknak csak 0,8 százaléka megváltozott munkaképességű, ez jelentősen alacsonyabb arány, mint amekkora a megváltozott munkaképességűek számából következne.

Forrás: MTI

A Kutatás: a vállalkozások egyharmada foglalkoztat megváltozott munkaképességű dolgozót      bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az adóhivatal közleményében jelezte: idén is automatikusan, külön kérés nélkül elkészítik azok szja-bevallási tervezetét, akikről munkáltatói, kifizetői adattal rendelkeznek, legyen akár munkavállaló, őstermelő, áfa fizetésére kötelezett magánszemély vagy egyéni vállalkozó.
Bárki, aki KAÜ-azonosítóval – ügyfélkapu, elektronikus személyi igazolvány, telefonos azonosítás, arcképes azonosítás – rendelkezik, márciustól megnézheti saját adóbevallási tervezetét azonosítás után az eSZJA portálon. Akinek nincs KAÜ-azonosítója, az március 16-ig kérheti a tervezet postázását SMS-ben, az eSZJA-oldalon elérhető webűrlappal, levélben, a BEVTERVK formanyomtatványon, telefonon, illetve személyesen az ügyfélszolgálatokon.
Az elkészült tervezeteket a NAV tértivevényesen, április 30-ig küldi el postán az igénylőknek. Aki lecsúszik a március 16-i határidőről, május 20-ig személyesen, a NAV ügyfélszolgálatain kérheti adóbevallási tervezetének nyomtatását.
Az szja 1+1 százalékának felajánlásáról a korábbi évekhez hasonlóan idén is lehet elektronikusan és papíron is rendelkezni egészen május 20-ig – tette hozzá közleményében a NAV.

Forrás: MTI

A Még három hétig kérhető az szja-bevallási tervezet postázása bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége bízik a gazdasági kormányzat intézkedéseiben. Elfogadjuk, hogy össztársadalmi érdek az üzemanyagok árának maximálása és az élelmiszerár-stop bevezetése egyes alapvetőnek ítélt élelmiszerek esetében. Azt is tudomásul tudjuk venni, hogy a három hónapos üzemanyagár-befagyasztás további három hónapra történő meghosszabbítása is a magyar társadalom érdekében történik.

Vállalkozói érdekképviseletként azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül tagjaink, az érintett vállalkozók véleményét. Az élelmiszer-kisboltok sem örülnek az árstop rendelkezéseinek, nem értik, hogy miért pont nekik és miért csak nekik kell viselni a megnövekedett inflációból és más – rajtuk kívül álló – okokból megnövekvő fogyasztói árak piacidegen, hatósági ár alkalmazásával történő letörésének terheit. Nem nyugodtak és messze nem elégedettek, de egyelőre nagyobb bajt nem jeleznek.

Más a helyzet a benzinkutakkal, pontosabban a többnyire magyar kézben lévő, gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozásokkal. Sokan közülük érdekvédelmi szövetségünk tagjai. Ők bizony elkeseredettek. Számukra most járt volna le a három hónapos hatósági árplafon alkalmazásának kötelezettsége, de az intézkedés újabb negyed évre meghosszabbításra került, így immár fél évre szól. Idő közben tovább nőtt az infláció és a világpiaci árak is felfelé indultak, amelyet a nagykereskedelmi üzemanyagár – amit nem érint a hatósági árplafon – hűen követ.

A kis kutakon ezzel szemben – a 480 forintos maximált ár miatt – ma még „csak” 8–9 forint veszteség van egy liter gázolajon, péntektől már 14 forint a „bukó”. Ez a kutak forgalmától függően milliós vagy többmilliós veszteséget „termel” havonta. Egy kisvárosi, főleg egy falusi benzinkút esetén az ott működő üzlet (shop) nem tudja ellentételezni a veszteséget. A vállalkozás tehát arra kényszerül, hogy ha működni akar, akkor tőkevesztést hajtson végre!

Az érintett üzemanyagok értékesítését a rendelet értelmében sem korlátozni, sem leállítani nem lehet, ellenkező esetben egy másik szolgáltató veszi át az üzemeltetést. Lakonikus rendelkezés, ami – természetesen ezt is elfogadjuk – az ellátás biztonságát hivatott szolgálni. Egy benzinkút üzemeltetésének biztonságos átadása-átvétele azonban nem megy egyik napról a másikra, így ezt a célt nehéz lenne elérni. De gondoljunk bele, hogy mit is jelentene mindez a vállalkozó számára! Egy üzemanyag-forgalmazó kisvállalkozás rendkívül szigorú előírásoknak, állandó vizsgálatoknak és minősítéseknek kell újra és újra megfeleljen, a megtermelt nyereség nagy részéből fejlesztenie kell a technológiát és a biztonságot ahhoz, hogy működhessen.

Az évek során a sok millió liter üzemanyag után a vállalkozó mennyi adót és járulékot fizetett be, nem is beszélve a beruházásokról, az alkalmazottak fizetéséről és mindezek utáni közterhekről. A magántulajdonú, sokszor családi tulajdonban lévő, évtizedek (vagy éppen egy élet) munkájával és visszaforgatott nyereségével fejlesztett vállalkozás mindezek után most, néhány hónap alatt – nemhogy önhibáján kívül, de tudatos veszteségképzést követően – tönkremegy, hogy valaki aztán átvegye és üzemeltesse. Persze, csak átmenetileg…

És ha ez sem volna elég, akkor még az évek során összegyűjtött családi vagyon, a személyes egzisztencia is veszélybe kerülhet: hiszen a fejlesztésekre és más finanszírozási igényre ezek a vállalkozók jellemzően banki hiteleket vettek fel, a hitel visszafizetésének fedezete pedig a folyamatos és stabil működésből származó árbevétel. Ha ez megszűnik, ha az üzemeltetést más veszi át, akkor a bankhitel felmondásra kerülhet és jöhet a biztosítékok érvényesítése, amely jellemzően a családi ház, vagy lakás és a tulajdonos magánszemély készfizető kezessége.

Nem akarunk kitérni részletesen sem a magántulajdon szentségére, sem a hatósági ármegállapítás törvényi kereteire és elveire, sem a jogbiztonságra, mert biztosak vagyunk abban, hogy gyakorlatias, megoldásra törekvő tárgyalással – ahogy a koronavírus-járvány elmúlt majd’ két évében mindeddig sikerült – most is tudunk gyors és hatékony megoldást találni az érintett vállalkozók problémájára. A megoldás lényege az, hogy ne egyedül a magyar üzemanyag-kiskereskedő vállalkozások viseljék a hatósági ármegállapítás terheit, hanem – ha az valóban társadalmi érdek – a társadalom több csoportja és az állam is vállaljon szerepet benne!

Ilyen megoldás lehet például az, hogy a nagykereskedelmi ár alakulásához kötjük a hatósági kiskereskedelmi ármaximumot, így egy minimális nyereséget biztosítva a vállalkozóknak a fennmaradáshoz. Meg kell vizsgálni az érintett vállalkozói kör – jellemzően magyar kkv-k – számára kárenyhítő juttatás biztosításának a lehetőségét a veszteség, árbevétel, forgalmazási mennyiség arányában. Megvizsgálandó a nagykereskedelmi ár maximalizálásának lehetősége is, hogy ne csak a kiskereskedelem kisvállalkozói viseljék a terheket, hanem a tőkeerős nagykereskedő is részt vállaljon benne.

Az ármaximálás átmeneti idejére kedvezményes pénzügyi lehetőséget is lehet biztosítani az érintetteknek (pl. kamatmentes áthidaló hitel, pl. a Széchenyi Kártya Program keretében). Kiegészítő, de rendkívül fontos eszköz lehet az is, hogy – a kiszámíthatóság és kalkulálhatóság kedvéért, a bizonytalanság elleni fellépésként – deklarálásra kerülne, hogy a mostani intézkedés nem hosszabbodik meg ismételten, vagy ha igen, akkor a benzinkutasok a veszteségeikért ellentételezést kapnak.

A fenti eszközöket kiegészítheti adó- és járulék-kedvezmény is, a vállalkozás és alkalmazottjai tekintetében, a vállalkozók kitartását erősítendő, az elbocsájtásokat megelőzendő.

A fenti megoldási javaslatok egymással kombinálva is megvalósíthatók és nyitottak vagyunk további ötletekre is.

Bízunk abban, hogy a gazdasági kormányzat nem hagyja magára az árstop miatt a megszűnés szélére került kisvállalkozókat: ezért akarunk tárgyalni és megegyezni!

Perlusz László, a VOSZ főtitkára

A Bajban vannak a benzinkutak, a VOSZ a terhek megosztását javasolja bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

2020. december 31-éig az őstermelő csak akkor vált biztosítottá, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő ideje és a már megszerzett szolgálati ideje együttesen elérte legalább a 20 évet. 2021. január 1-jétől azonban a biztosítotti jogviszony már nem kötött a 20 éves szolgálati időhöz – vette észre az üzletem.hu.

Előfordulhat ugyanis olyan eset, hogy az őstermelő 2020. december 31-éig nem volt biztosított, mivel nem érte el a 20 éves szolgálati időt, azonban 2021. január 1-je után, a Tbj. változása miatt már az.

A jelenlegi szabályozás szerint az az őstermelőként nyilvántartott magánszemély minősül biztosítottnak, aki:
– egyéb jogcímen nem biztosított, például nincs munkaviszonya, és
– nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, illetve nem olyan özvegyi nyugdíjas, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Forrás: NAV / üzletem.hu

A Őstermelők: baj lehet a biztosítási jogviszonnyal! bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Nézzünk most két érvet, amit a KATA mellett, illetve ellen hozhatunk fel.

A KATA előnyei

Havi fix összegben adózunk

Ha főállású KATA-s vállalkozók vagyunk, akkor ez az összeg, 8 órás munkaviszonyt jelentős önfoglalkoztatásban havi 50 ezer Ft, ha viszont mellékállásban tevékenykedünk, akkor ez 25 ezer Ft-ra csökken. Ezt a kedvezményt akkor kapjuk meg, ha például aktív nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkezünk, vagy legalább 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban vagyunk.

Nincs sok adminisztratív teendőnk

Fontos tisztában lennünk a fizetési és a bevallási határidőkkel, de ezen kívül sok adminisztrációt nem igényel a vállalkozásunk. Előnyös, ha van könyvelőnk, és ugyan ez KATA-nál nem kötelező, de segítségünkre lehet. A vállalkozás elindítása sem bonyolult feladat, hiszen csak az Ügyfélkapunkra van szükségünk. Továbbá nem, vagy csak csekély mértékben merülnek fel költségek az induláskor, persze függően attól, hogy milyen tevékenységgel foglalkozunk. Maga a vállalkozás indítása díjmentes.

A KATA hátrányai

Családalapítás és nyugdíj

Mivel az adózási forma igen kedvező, és a befizetett összeg sem magas, így mi sem számíthatunk nagy juttatásokra, amennyiben kiesnénk a munkából. Legyen szó arról az időről, amikor egy nő szülni megy vagy gyereket nevel, de ugyanez érinti a nyugdíjasokat is. Ha életünk nagy részében KATA-sként működtünk, akkor ezekben az időkben nagy valószínűséggel nem fogunk tudni megélni a kapott összegből, így ez egy igen átgondolandó rész.

Külföldi partnerek jelenléte

Ha nem csak belföldi partnerekkel működünk együtt, hanem külfölddel is üzleti kapcsolatban vagyunk, akkor áfabevallás készítése szükséges minden olyan hónapban, amikor ezeknek a partnernek számlázunk, vagy fogadunk be számlát. Ebben az esetben szükséges könyvelő vagy adótanácsadó megléte, hiszen, ha ezeket a kötelezettségeket elmulasztjuk, akkor hamar büntetéssel találkozhatunk, melyek nem a legkellemesebb meglepetések.

Kiknek érdemes választani?

Jellemzően szellemi munkát vagy alacsony költséggel működő vállalkozóknak, ugyanis a bejövő költségeket nem tudja elszámolni a KATA-s. Fontos az is, hogy az adózási szabályozások miatt egy ügyfélnek, megbízónak csak évi 3 millió forintnyi díjat számlázhat a KATA-s, e felett már a megbízónak kell fizetnie további büntetőadót.

A Érvek a KATA-val kapcsolatban, pro és kontra bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Külföldi rendelések az elmúlt egy évben

A felnőtt magyarok közel háromnegyede (71%) hallott arról, hogy 2021. július 1-jével módosultak a külföldi rendelésre vonatkozó áfa-szabályok és megszűnt a 22 eurónál kisebb értékű, Európai Unión kívüli országból érkező termékek áfamentessége. Az online vásárlók között ez az arány lényegesen magasabb (78%), míg az interneten nem rendelők csupán feléhez jutott el az információ. Aki értesült erről, az elsősorban a médián (újságcikk, internetes hírportál, televízió, rádió stb.) keresztül tájékozódott (86%), ötödük (19%) ismerősök, barátok által szerzett róla tudomást, hatoduk (16%) pedig valamely webáruház honlapján látott erre vonatkozó információt.

A 18-79 éves magyarok bő harmada rendelt külföldi webáruházból a felmérést megelőző egy év során. Több mint felük (56%) még 2021. július 1-je előtt vásárolt, bő harmaduk (38%) előtte és utána is, és csupán 6 százalék rendelt kizárólag az áfaszabályok módosítását követő időszakban. Akik gyakrabban rendelnek online, azok a külföldi rendeléseket is nagyobb eséllyel vállalják, a legalább havonta online rendelők háromötöde (61%) vásárolt külföldről (is) az elmúlt egy évben.

Azok, akik a szabálymódosítás előtt és után is kipróbálták a külföldi rendelést, többségében (56%) nem tapasztaltak változást a rendelési / fizetési folyamatban. Harmaduk (35%) jelezte, hogy érzékelt némi eltérést, tizedük pedig nem volt biztos benne, hogy módosult-e a folyamat.

Mit hoz a jövő?

Csupán a 18-79 évesek ötöde (19%) tervezi úgy, hogy külföldről szeretne vásárolni az elkövetkező egy évben. A korábban külföldről rendelők kétötöde szándékozik a jövőben is határon túlról vásárolni, míg az elmúlt egy évben külföldről nem vásárlók csupán 7 százaléka valószínűsíti, hogy kipróbálja ezt. A felnőtt lakosság bő negyede (28%) nem tudja előre eldönteni, míg több mint fele (valószínűleg) nem rendel majd határon túlról.

Attól függően, hogy ezek a jövőbeli szándékok hogyan valósulnak meg, akár jelentős visszaesés is elképzelhető a külföldről rendelők arányában a korábbi évekhez képest, főként az olyan, kis értékű termékkategóriák esetén, mint például a mobiltelefon kiegészítők, melyek az áfamentesség eltörlése miatt drágulhatnak, illetve egyes webáruházakban a vásárlási folyamat a korábbinál bonyolultabb lehet.

Fotó: Envato

#kutatas #eu #afa #onlinevasarlas

A Vége van a kis értékű termékek külföldi rendelésének? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a visszafizetendő összeg a 2021-ben ténylegesen megfizetett személyi jövedelemadó összege, de legfeljebb a 2020. decemberi adatok alapján számolt éves átlagbér adószintje.

A Magyar Államkincstár adatai szerint augusztusban több mint egymillióan kaptak családi pótlékot. Az idén szerzett jövedelem után az adó nemcsak annak a szülőnek jár vissza, aki a családi pótlékot kapja, hanem a házastársának is – hangsúlyozta Tállai András.

A több mint egy évtizedes joggyakorlathoz igazodva az elvált szülők közül annak jár a családi adóvisszatérítés, aki a családi pótlékra jogosult. Így például a gyermeküket egyedül nevelő elvált szülők mellett azoknak az elváltaknak is jár a visszatérítés, akik a saját háztartásukban felváltva gondozva nevelik a gyermeket, és emiatt a családi pótlékot 50-50 százalékos összegben kapják.

A gyermek kora esetében nem a 18. életév betöltése számít, hanem amíg a gyerek középiskolában tanul, annak a tanévnek az utolsó napjáig jár vissza az adó, amelyben a gyerek 20 éves lesz. Ha a gyerek sajátos nevelési igényű, akkor a korhatár még magasabb: 23 év.

Fotó: Envato

Forrás: MTI

#ado #adovisszaterites #szja

A A szülők többsége automatikusan visszakapja adóját bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Ha idén meghaladja a gazdasági növekedés az 5 és fél százalékot, nemcsak a családok kapják meg ezt a lehetőséget, hanem a gyermeket nevelő kisvállalkozók is, így például a katások – mondta el ma az M1 műsorában a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója.

Az adó-visszatérítés a 2021-es átlagkereset szintjéig jár majd.  „Az átalányadó 25 ezer, 50 ezer vagy 75 ezer forint lehet a katások esetén. Az átlagos 50 ezer forintos befizetés esetén, 150 ezer forintot kapnak vissza a kisvállalkozók. A számítások szerint mintegy 1,9 millió szülőnek járhat vissza az szja. Ez azt jelenti, hogy a most munkában állók 40 százaléka jövő év február 15-ig visszakapja az idén befizetett adóját” – jelentette be Nagy Márton.

A részletszabályokról ősszel dönt a kormány.

Fotó: Envato

#ado #adovisszaterites #kata #szja

A A gyermekes kisvállalkozóknak is jár az adó-visszatérítés bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Komoly áfa kockázatot jelenthet a tevékenység helytelen besorolása a munkahelyi, üzemi étkeztetők számára. A munkahelyi étkeztetéssel kapcsolatban az éttermi áfa helyett az általános 27%-os áfa-kulcs az irányadó. A statisztikai besorolás szerint nem tartozhat az 5%-os adómérték alá, az az általános, 27%-os adókulccsal adózik.

Az üzemi konyhák KSH szerinti besorolása a következő szempontok alapján történik:

• kinek nyújt szolgáltatást, mely személyekből áll a vendégkör,
• szerződéses kapcsolatban állnak-e a munkáltatóval, a munkáltató maga üzemelteti-e a vendéglátó egységet;
• a vendéglátó egység honnan közelíthető meg, csak a munkáltatón keresztül, vagy közvetlenül az utcáról is.

A besorolás a fenti elhatároló szempontok alapján megkülönböztet zárt, nyitott és vegyes vendéglátó egységet.

Az olyan zárt vendéglátó egység, amelynek fő célja, rendeltetése munkavállalók étkeztetése, amely a munkáltató székhelyén/telephelyén működik, és az utcáról nincs lehetőség belépni, így csupán a munkavállalók vehetik igénybe a szolgáltatást, és amelyet a munkáltató üzemeltet, vagy a munkáltató szerződéssel rendelkezik a vendéglátóegységet üzemeltető személlyel a munkavállalók étkeztetésére vonatkozóan. Az itt nyújtott étkeztetési szolgáltatás 27%-os adómértékkel adózik.

Nyitott vendéglátó egység szolgáltatását bárki igénybe veheti, szabad, korlátozás nélküli bejárással, például utcáról nyíló bejárattal rendelkezik, és nem rendelkezik szerződéssel egyetlen munkáltatóval sem a munkavállalók étkeztetésére vonatkozóan. Ebben az esetben az ott nyújtott étkeztetési szolgáltatás 5%-os adómértékkel adózik.

A vegyes (nyitott és zárt) vendéglátó egység elsődleges célja a munkavállalók étkeztetése, de emellett, másodsorban „külsős” személyek étkeztetését is végzi, amely például az irodaházból és közvetlenül az utcáról is megközelíthető.

Amennyiben a vegyes vendéglátó el tudja különíteni a munkavállalókat a „külsős” vendégektől, vagy olyan módon, hogy a munkavállalók kártya/igazolvány/ ebédjegy felmutatása mellett étkeznek, ebben az esetben a „külsős” vendégek részére nyújtott, étel- és/vagy helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra vonatkozó szolgáltatásnyújtásra a kedvezményes, 5%-os adómérték alkalmazható, a munkavállalók részére nyújtott étkeztetési szolgáltatás pedig 27%-os adókulccsal adózik.

Ha a vendégek egyértelmű elkülönítése nem megoldható, akkor minden vendég részére nyújtott étkeztetési szolgáltatás 27%-os adómértékkel adózik.

Fotó: Envato

Szakértő: Tóth Eszter, pénzügyi számviteli szakellenőr, Kék Indigó Kft.

#ado #munkahelyietkeztetes #afa #uzemikonyha

A Sikamlós pálya adóügyileg a munkahelyi étkeztetés bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Reprezentáció adózása

A veszélyhelyzet alatt megjelent egy könnyítés, miszerint a 2021.06.10 után teljesített reprezentációs költségek esetében nincs szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség, csupán a személyi jövedelemadó összegét kell megfizetni.

A könnyítés előtt a következő adófizetési kötelezettségek terhelték a reprezentációt:  

TAO adóalanyok esetén az adóalap 1,18-szorosa után kell megfizetni a 15%-os személyi jövedelemadót és a 15,5 szociális hozzájárulási adót.

KIVA adóalanyok esetén az adóalap 1,18-szorosa után kell megfizetni a 15%-os személyi jövedelemadót, valamint a normál adóalap után keletkezik 11%-os KIVA fizetési kötelezettség.

A mentesség időszakos, a rendelet hatálybalépésének napja és a 2021. december 31. közötti időszakban megvalósuló juttatásokra vonatkozik. Hogy miért pont június 10. lett a hatálybalépés napja, arra a rendelet nem ad magyarázatot.

Mivel a mentesség hónap közben került bevezetésre, a június havi adóbevallásban a június 9-e előtt teljesült reprezentáció és üzleti ajándékok értéke után 15,5 százalék szocho-t kell fizetni, de az azt követően nyújtott juttatásoknál már csak szja-t kell a bevallania és megfizetnie a kifizetőnek.

A reprezentáció fogalma az Szja tv. 3. § 26. pontjában található, eszerint reprezentációnak minősül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, ( Állami ünnepről Magyarországon egy esetben beszélhetünk, ez például  augusztus 20-a.) egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.

Fotó: Envato

Szakértő: Tóth Eszter, pénzügyi számviteli szakellenőr, Kék Indigó Kft.

#ado #vallalkozas #reprezentacio

A Év végéig felére csökkent a reprezentáció utáni adóteher bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.